Idézek egy másik chain-mailból, ami az előző után (ami a topiknyitóban olvasható) jött.
------------------------------------------------
Egyik nap megjelent a listan Larry Ellison (Oracle) allitolagos beszede, amit a Yale Egyetemen mondott el, vegzos hallgatok elott. Ezt a szoveget megkaptam a ceges lev. listan is, ahol egyik kollega a kov. linket kuldte utana, a botranyos esethez kapcsolva.:
Ez nagyon cool duma volt. Nem szivesen dolgoznek ezutan az Oracle-nek, de ez akkor is aranyermes duma. Persze kerdes, hogy mennyire lehet ilyen stilussal uj vasarlokat szerezni, marpedig azok a sracok az USD200K-s fizujukkal is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy dontsenek egy Oracle szoftver megvasarlasa ugyeben. Kezdo vallalkozokent meg biztos nem igy beszelt volna.
Hát van benne valami... mindenesetre én csak egy egyetemet hagytam ott eddig - két hét után. Idén fogok belevágni mégegyszer (teljesen más területen) - természetesen azzal a céllal, hogy befejezzem. De ennek ellenére nem tartom lehetetlennek, hogy megint kibukok. Nos... egy szó, mint száz. Szerintem Larry bátyánk csak azt a hibát követi el, hogy pénzben mér egy embert. Árut lehet mérni pénzben, embert nem szabad, sikert sem. Az a fontos, hogy az ember saját magát sikeresnek - az életét értelmesnek érezze. Hát ennyi - abban viszont igaza van, hogy az egyetemen az ember biz. kapcsolatokat köt, megtanul magolni, megtanul képmutatni, betanítják az embert. De hogy a valódi élethez tanul-e valamit az előadások alatt, az kétséges. Biztosan függ ez attól is, hogy milyen karra jár az ember... én pl. informatikára jelentkeztem, s az első két hét alatt úgy megundorodtam a környezettől, a fickók nagy részétől, hogy... az is eszembe jutott, akarom-e építeni azt az agyonszövött, gépi és autómatikus világot, hozzá akarok-e járulni ehhez a gigantikus műszerkezethez, amit techn. fejlődésnek nevezünk... Nem. Lehet, hogy nem leszek dúsgazdag, de talán így boldogabb leszek. Mindenesetre nem tudom kategórikusan sem elítélni Larry-t. Ő bizonyított valamilyen téren - ha ez neki elég, akkor ez van.
Ezt olvasva viszont eszembe jutott, hogy 5 éves érettségi találkozónkra meghivtuk azokat is, akik nem érettségiztek le velünk (és később sem).
Az egyiknek jól menő vegyesboltja van, új autója, lakása. A másik igazgatóhelyettes egy vidéki vállalatnál. Új autóval, saját házzal. Havi jövedelmük sokszorosa az enyémnek. Én egy kis lakást bérelek, sajátom talán sohasem lesz, autó egy 13 éves Skoda. Lehet, hogy Larrynek van igaza?
Larry barátunknak, mérhetetlen vagyona ellenére, súlyos kisebbrendűségi érzése van az egyetemet sikerrel elvégzőkkel szemben. Nagy trauma lehetett szegénynek, hogy kivágták annak idején. Ámbár lehet, hogy valóban pont emiatt jutott el odáig, ameddig. Bonyolult világ ez.
0%ban volt igazuk azoknak, akik lerángatták.
Bár én a negyedik egyetemet hagytam most ott, és eddig még az első millió se jött össze...
Valamit rosszul csinálhatok?
Lawrence "Larry" Ellison, az Oracle cég CEO-ja mondta el a következo beszédet a Yale Egyetem végzoseinek a múlt hónapban. Nem tudta befejezni, mert lerángatták a színpadról:
"Tisztelt Yale Egyetem végzosei, elnézést kell kérnem, hogy már többször el kellett viselniük ehhez hasonló bevezetoket, de szeretném, ha megtennének nekem valamit. Kérem nézzenek jól maguk körül. Nézzék meg a baljukon ülo évfolyamtársukat. Most nézzék meg a jobbjukon ülo évfolyamtársukat. Most gondolkodjanak el a következon: 5 év múlva, 10 év múlva, még 30 év múlva is, nagy az esély arra, hogy a baljukon ülo személy vesztes lesz. Viszont a jobbjukon ülo személy az is vesztes lesz. És maguk, ott középen? Mire számíthatnak? Vesztesek lesznek. Vesztes Cum Laude. Ha elore tekintek, nem látok fényes jövot, nem látok ezernyi kiemelkedo ipari vezetot. Most fel vannak zaklatva. Ez természetes. Mégis, hogy jövök én, Larry Ellison, aki kibukott az egyetemrol ahhoz, hogy ilyen módon ítélkezzem a nemzet egyik legnagyobb presztízsu egyeteme végzosei elott? Megmondom. Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó 2. leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemrol, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemrol és maguk nem. Mert Paul Allen, a harmadik leggazdagabb ember, kibukott az egyetemrol, és maguk nem. És azért mert Michael Dell, aki jelenleg a kilencedik helyen áll, is kibukott. És erosen tör felfelé. Most nagyon fel vannak zaklatva. De ez természetes. Hadd bátorítsam önöket azzal, hogy nem hiába szerezték meg keserves munkával a diplomájukat. Nem hiába töltöttek el 5 évet itt azzal, hogy jó munka morált tanuljanak, kapcsolatokat fejleszenek ki, és egy életre megismerkedjenek a terápia szóval. Mindez nagyon jó. Kell is majd a jó munkabírás. Kellenek is majd maguknak a kapcsolatok, és bizony, kell is majd a terápia. Mert maguk nem buktak ki, és sosem lesznek a világ 10 leggazdagabb embere között. És bele kell törodniük egy patetikus, évi 200 ezer dolláros állásba, ahol is a fizetési csekküket egy volt évfolyamtársuk írja majd alá, aki két éve kibukott. Most azon méláznak, hogy van-e még remény? Nincs. Maguk már végeztek. Túl sokat abszorbáltak. Már beépített sisakot viselnek. Most azokhoz szólok akik még nem végeztek: ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági orök engem.
