Ha már a gyümölcsről mint gazdasági fogalomról kezdünk elmélkedni, akkor nem árt tudni, hogy a gyümölcs mint gazdasági fogalom eredete a római jog fructus fogalmára megy vissza, amely korántsem csak a fák gyümölcseit jelentette.
> Eleintén nem gondoltam beleszólni a vitába, de ennek a német honlapnak a „harmadik” szava kiprovokálta.
Eszembe jut erről az a tudományos szakirodalomban is néha (?) alkalmazott módszer, miszerint írj nyugodtan bármilyen nagy baromságot, legalább reagálnak majd. Bár nem akartam kiprovokálni, de örülök, hogy LvT reagált.
> Ahogy most egy német honlapon olvasom: "A gombák nem sorolhatók be sem a növények, sem az állatok közé. Tudomásul kell venni, hogy a növények és az állatok mellett létezik még egy harmadik, önálló élőlénytípus is."
Eleintén nem gondoltam beleszólni a vitába, de ennek a német honlapnak a „harmadik” szava kiprovokálta.
Amikor ilyen oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor azt vizsgáljuk, hogy a rendszertan, hány regnum (magyarul ország) szintű rendszertani csoportot különböztet meg. Nos, a jelenlegi legelterjedtebb konszenzus szerint nem három „élőlénytípus” van, hanem hat (6). Vö. <http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1g_%28biol%C3%B3gia%29>
A német forrás valamiért nem tekinti „élőlényeknek” en bloc a prokariótákat (sejtmag nélküli élőlények) – itt két ország van: Archae[bacteri]a ’ősbaktériumok’, [Eu]bacteria ’[valódi] baktériumok’, valamint a sejtmagvas szervezetek (az eukarióták) Protista ’véglények’ nevű országát. – Persze ez utóbbiak nem olyan látványosak, bár a protisták közé sorolt papucsállatkát, ill. tengeri salátát azért a közoktatás tanítja.
A <http://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_(biology)> címen lévő táblázat mutatja, hogy a gombákat csak a XX. sz. második harmada óta tekintik önálló rendszertani egységnek, ugyane század első harmada előtt egyértelműen a növényvilág részeinek tekintették (a köztes időben átmeneti teóriák voltak forgalomban).
Az oktatás egyébként máig a hagyományos felosztást követi: a gombákat a növénytan keretében tárgyalják. Sőt itt tárgyalnak minden „nem állatot”, így a prokariótákat (és a rendszeren kívül álló vírusokat, prionokat stb.). Ebből a szempontból a rendszertanilag egységes Protista is két félre bomlik: „állatszerűekre” (pl. papucsállatka), amely a zoológia hatásköre, ill. „növényszerűekre” (pl. tengeri saláta), amelyek botanikai szubjektumok.
Ezért nem helytelen, ha a köznapi gondolkodásban azzal a munkadefinícióval élünk, hogy növény = növénytan tárgya, állat = állattan tárgya.
Először engem is meglepett Kis Ádám sommás és kategorikus megállapítása, de aztán valami derengett az iskolából, hogy a gombák nem kimondottan növények.
Ahogy most egy német honlapon olvasom: "A gombák nem sorolhatók be sem a növények, sem az állatok közé. Tudomásul kell venni, hogy a növények és az állatok mellett létezik még egy harmadik, önálló élőlénytípus is." ("Pilze lassen sich weder bei den Pflanzen noch bei den Tieren einordnen. Man muss akzeptieren dass es neben Pflanzen und Tieren noch eine dritte, eigenständige Lebensart gibt." Ld. http://pilzepilzepilzepilze.notizbrett.de/pilze/jump.php?/pilze/wassindpilze.php)
Ha azt mondjuk, hogy ez egy tudományos részletkérdés, és a köznyelvben ettől még nyugodtan nevezhetjük a gombákat növényeknek, akkor ez egy csábító nyelvhasználati megoldás lehet ugyan, de kissé emlékeztet arra, amikor valaki a denevért madárnak, a bálnát és a delfint pedig halnak mondja és nyilván gondolja. Ez utóbbi gondolatokat már a súlyos műveletlenség jelének tartjuk. A gombánál mégsem ilyen szigorú a megítélés, és talán azért, mert a gombák (ill. néhány más speciális élőlény) kedvéért nem szívesen adjuk fel azt a köznapi — és a köznapi nyelvhasználatban is tükröződő (ld. ÉKSz s.v. gomba) elgondolást — hogy az embert kivéve minden élőlényt be kell tudni sorolni vagy a növények vagy az állatok közé, mintegy "tertium non datur" alapon. Most meg kiderül, hogy a tertium (vagyis ami se nem növény, se nem állat) nem is annyira az ember, hanem sokkal inkább pl. a gombafélék.
Mindazonáltal nagyon is el tudok képzelni egy olyan tág köznyelvi növényfogalmat, amely az állatnak nem minősíthető élőlények túlnyomó többségét, így a gombákat is magában foglalja. A köznyelv szintjén szerintem ez legalább annyira védhető megoldás, mint az a (köznyelvi szempontból) kissé tudálékosnak ható nézet, amely elmarasztalja azokat, akik a köznyelvet használva a gombát növénynek nevezik.
Pár címszó néhány lexikonból. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a hatvanas években még a gomba is növény volt. Az ÉkSz-ben meg mintha ütné egymást a gomba és a növény definíciója (talán a növény címszót frissítették, a gomba címszónál viszont elfelejtették a növényt élőlényre cserélni??).
Kertészeti lexikon (1963):
Növény: a táplálékát felszívással, s nem bekebelezés útján megszerző élőlény.
[...] A heterotróf táplálkozásmód is nagyon elterjedt a növények egyes csoportjaiban (baktériumok, gombák).
Gombák: klorofill nélküli, élp v. elhalt szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), spórákkal szaporodó telepes növények.
Magyar Értelmező Kéziszótár (a netről, tehát legújabb változat):
Növény: A talaj, a víz és a levegő szervetlen anyagaival táplálkozó, ezeket szerves vegyületekké átalakító, rendszerint helyhez kötött élőlény.
Gomba: 1. húsos, puha testű, rendzserint tönkből és kalapból, süvegből álló növény.
2. (növénytani): gombák: levélzöld nélküli, spórákkal v. sarjadzással szaporodó telepes növények törzse.
Ja, és hogy kicsit on-topik is legyek:
Gyümölcs (szintén a Kertészeti lexikonból): növények termése (áltermése), amelyeknek ehető részei zömmel frissen, nyersen kerülnek emberi fogyasztásra. Nem botanikai, hanem gazdasági fogalom.
(Zöldség címszó meglepő módon nincs a lexikonban.)
Érdekes, de ez mintha kapcsolódna a másik topikban futó webes vitánkhoz. Szerintem a növény szónak is van egy köznyelvi és egy szaknyelvi jelentése, és a köznyelvi szerint a gomba igenis növény, míg a szaknyelvi szerint meg nem. Nem lehet, hogy ez a helyzet?
Jaja, nekem is úgy tűnik, hogy a zöldség és a gyümölcs gasztronómiai kategóriák, nem pedig biológiaiak (vagy bármilyen más tudományterületre esők). Vagyis a konyhában betöltött szerepe szerint minősítünk valamit zöldségnek vagy gyümölcsnek. A különböző konyhákban ezért persze más minősítést is kaphat ugyanaz a növény.
Egyébként 37-es beírásomat noha magam is tudománytalannak neveztem, mégis halálosan komolyan gondolom, mégha viccesnek szánt megjegyzést tettem is a végére.
Ugyanis akik a gyümölcs és zöldség szavainkat megalkották és használatát nyelvünkben mai jelentésükkel elterjesztették, azoknak fogalmuk se volt vegyhatásról és a növény részeinek biológiai szemmel történő osztályozásáról.
Sokkal inkább volt fogalmuk arról, hogy mit mire, hogyan használnak mindennapi életükben, jelen esetben az étkezéshez.
Természetesen pl. a mai kereskedelmi szóhasználatban eltérő lehet a szavak jelentése az anyanyelvitől, minden tudomány vagy egyéb szakterület más értelemben használja a szavait mint a hétköznapi élet.
A zöldség és a gyümölcs közötti megkülönböztetésre érzékletes példa, hogy míg egyes elképzelések igen gyümölcsözőek lehetnek, vannak komplett zöldségek is.
A gyümölcsről való elmélkedésbe célszerű bevonni e szó elvont jelentéseit is: "méhednek gyümölcse" (fructus ventris in: Ave Maria), "a munka, a fáradozás gyümölcse".
A szavak eredetével ugyan egy másik topik foglalkozik, de idevalóbbnak érzem: miért fűszer a fűszer. Füvet ugyanis egyáltalán nem eszünk, szóval kinek jött az az ötlete, hogy az ételízesítőket fűszernek nevezzük. De pl. a só fűszer? Vagy a fűszer az, ami valami egzotikus helyről jön?
Abszolút tudománytalan és dilettáns megközelítésem szerint zöldségek azok lennének, melyeket éhünk elverésére, mintegy főétkezésként fogyasztunk, vagy annak elkészítéséhez használjuk. Pl. gombapaprikás, tökfőzelék ebédre, paradicsom, paprika hidegvacsorához (nomeg a lecsóhoz), sárgarépa levesbe, stb.
Gyümölcs pedig az, amit íze miatt, jókedvünkben fogyasztunk, akár alkalmilag.
(Most nem tekintem azokat, akik ebédje egy alma és egy joghurt, mert ezek a szavak egy olyan korban keletkeztek, amikor ez még nem volt trendi.)
Egy más megközelítés lehet talán, hogy a gyümölcs, amit leszakítok egy fáról vagy bokorról (cserjéről, nem tudom, van-e köztük különbség), ami lejjebb terem meg, az zöldség. Igaz, hogy ebből kilóg az pl. eper meg a dinnye, de talán finomítható a definíció.
Meglehet, ezen hozzászólásom is a zöldségek közé soroltatik, akkor egyik definícióm se helytálló.
Talán azt mondhatjuk, hogy a szőlő is gyümölcs, de kiemelkedő gazdasági jelentősége révén (kiváltképpen a bor alapanyagaként) privilegizált pozíciónak örvend az ókor óta. Erről tanúskodik pl. Vergilius Georgicája, amelyben a földművelés, az állattenyésztés, a szőlészet és a méhészet képezi a négy könyv tárgyát. A régi (ma már csak nyomokban élő) olasz kereskedelmi szokás szerint a szőlőt nem a többi gyümölccsel [pláne zöldséggel:-))] együtt árulták, hanem az (olíva)olajjal együtt, mégpedig erre a két árucikkre specializálódott boltokban.
Hogy keveredtem ide, magam sem tudom! :) De minden esetre a savasság kontra lúgosság nagy marhaság a gyümölcs kontra zöldség vitában. A banán pl. rendkívül lúgos, mégis egyértelműen gyümölcs.
Valakitől nemrég azt a megközelítést hallottam, hogy a gyümölcs savas, a zöldség pedig nem. Nyilván nem korrelál az intuícióval, de a felvetés ettől még tetszik.
