A közelben nekem sincs aki segítsen, leginkább csak a szüleimre támaszkodhatok, de ők messze laknak:( Ha nagyon kiakadok azt észreveszik és elviszik 1 hétre vagy 2-re a kisfiam. (persze ez csak addig fog működni, amíg óvodás)
Én most úgy érzem, hogy jól tettem, hogy meg mertem hozni azt a döntést, hogy ketten maradjunk, mert azóta sokkal nyugodtabbnak és boldogabbnak látom a gyermekem, és persze magamat is annak érzem. Ebben a közvetlen környezetem is többször megerősít. Az apja is sokkal többet és intenzívebben foglalkozik vele.
Ha az segít valamennyit, mondd el itt, hogy mi miatt vagy magad alatt, talán könnyebb lesz újra erőre kapnod! Én magamon úgy vettem észre, hogyha kimondom hangosan a gondjaimat, akkor mindig kiderül, hogy ez nem is nagy baj és van megoldás:))
Pont a boldog gyermekkorára is gondoltam, amikor úgy döntöttem, hogy jobb lenne kettesben maradnunk. Sokszor úgy vettem észre, hogy elveszik az apja és az én közöttem álló feszültségben a gyerek.
Szia, OTina!
Én már több,mint 4 éve egyedül nevelem két gyerekemet. Fiam 9 éves, lányom 4,5. Jelenleg épp egy olyan időszakon megyek át, ahol több 'hátrányát', mint előnyét látom. De ez talán azért is van, mert itt a közelben senkim nincs, aki kicsit is segíthetne. Vannak napok, amikor teljesen magam alatt vagyok, de aztán sikerül megint erőre kapnom. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy a gyerekek nem tehetnek erről a helyzetről és nekem a feladatom, hogy egy boldog gyerekkort teremtsek nekik.
Én is egyedülálló szülő vagyok, ha azt tekintjük egyedülállónak, aki kettesben lakik a gyermekével.
Szerintem vannak pozitív oldalai is. Minden csak megközelítés kérdése nem?:) Az egyedülálló szülőség is.
Tapasztalatokat még nem sokat tudok írni, mert ez a fizikailag kettesben a gyermekkel állapot még csak 8 hónapja tart.
Először féltem tőle, de most már egyre jobban belerázodóm lelkileg is és nekem végülis tényleg csak abban jelentett változást, hogy egy adott lakásban nem 3-an, hanem 2-en vagyunk.
Ancsi Neked milyen tapasztalataid vannak? Mióta vagy egyedülálló szülő, hány gyermekkel.... Szóval engem is érdekel a téma és más tapasztalata:-)
szvsz=szerény véleményem szerint
Van, aki az angol IMHO (in my humble opinion) formát használja. Amúgy a topikot azért indítottad, mert egyedülálló szülő vagy?
Írjatok, amiről kedvetek van!
Milyen így az élet, mi a pozitív és a negatív oldala?
Szép élmények, próblémák, tanácsok...... jhet minden ezzel kapcsolatos! :-))
