én 20 hektárra nem vennék semmilyen bálázót. ősöreg, de karbantartott mtz kiszolgál még ősöreg évekig, azzal lehet kaszálni, sodorni, beszállítani a bálákat. ha egyszer megunod a kisbálát, akkor be kell majd szerezned egy körbálázót. cécó..., rizikó megint!
én nagy géppel, nagy kaszával. komoly sodróval, bálázóval bérmunkáztatok több száz hektáron. de a közelemben senki sem tart bálázót 20 hektárra:) szólsz a legelső hestonosnak, oszt ezt a kis területet seperc alatt bebálázza neked.
állatokkal nem olyan régen foglakozom, a saját éves mennyiségemet kézzel is lekaszálom, szárítom, oszt megy boglyába.
De az a nagymama érdeme volt, nem a kukoricatábláé.
Lehet kapni legelőkeverékbe használható (nem magasnövésű, esetleg kúszó, taposást toleráló) pillangós vetőmagokat, én nem csak görögszénát raknék bele, többféléből nagyobb eséllyel több marad a túlélő is. Több-kevesebb kumarin mindegyikben van, ha szagra mész.
Van azok között mindenféle, amiket kinéztem:rozsnok,perje,csenkesz,búzafű.. És mindenképpen szeretnék görögszénát is (bele vagyok szeretve az illatába), ha hajlandó úgy viselkedni, mint a herefélék -nyírás hatására elfekvő és nagyon alacsony szárú lett... A takarmányhozam nem a legfontosabb szempont, de ha már gondozni kell, nem árt ha azon kívül is van haszna, hogy nem a port kavarja a szél az udvarunkon. ( a mostanában levágott füvet is felhasználom: talajtakarásként funkcionál a paradicsompalánták alatt) Csak pár nyuszink van, a szénákat mindenképpen vásárolnunk kell.
Eléggé amatőr vagyok a mezőgazdaság terén (is), de nagyon igyekszem, és természetesen ha jobban belegondoltam volna, nem lepődtem volna meg a gyepgazdálkodás jelentőségén. Naiv és idealista szemlélőként nekem úgy tűnik, mintha messze nem lennének kihasználva zsebkendőnyi hazácskánk lehetőségei ezen a téren (sem).
A kukoricatábla is lehet szórakoztató. Huszonpár évesen éveken át jártam novemberi ködös, csípős napokon a nagymamámmal kukoricát törni. Sosem unatkoztunk kettesben, bár akkoriban utáltam. Most meg mennyire hiányzik...
Gödöllői dombság déli csücske? Nézegettem a térképet, és úgy látom, ott minden település jóformán a szomszédban van..
Vannak kifejezetten szárazságtűrő aljfüvek is, de azokból nem fogsz tudni az állataidnak értékelhető mennyiségű takarmányt biztosítani. A hozam szinte minden fűfajnál nagyon erős korrelációt mutat a vízzel és a nitrogénnel. A gyepgazdálkodás évezredek óta az állattartás alapja, nem csoda, hogy komolyabb tudományos múltja van, mint sok szántóföldi kultúra termesztésének. Ráadásul egy rét sose olyan unalmas, mint egy kukoricatábla, és persze kényelmesebb is. Sokan foglalkoznak fűmagokkal az országban, de ebből a szempontból én lokálpatrióta vagyok, és inkább bízom a kiskunsági meg hortobágyi pusztákon edződött agronómusokban, mint az osztrák neadjisten angol gyepészekben.
Az árusított fűkeverékeknek mindnek része az angolperje, változó mértékben, de nálunk valahogy nem bírja 1/2-1 évnél tovább(bár az is igaz, hogy a többi előbb kiveszik közüle.) ,ennyi ideig van türelmem naponta (2x) tocsogósra öntözni..
Utánanézegettem egyetemi jegyzetekben -nem gondoltam volna, hogy a gyepgazdálkodás oktatott tantárgy- és találtam pár olyan növényt, amivel érdemes lenne próbálkozni..
A Besenyőpistabácsis vidi, amit a kecskés topikra küldtél, az egyik kedvencem, a filozófia tz-met a "semmi"-ből írtam.
A kerti gyepekhez én sajnos nem értek. Amit látok nagyban az az, hogy a taposott részeken az angolperje egyeduralkodóvá válik, de ez a taposás nem kutyamacskagyerekek, hanem csak traktor, és nem is mindennapos hanem csak ahogy a munkák megkövetelik. Viszont az angolperje kaszálása gépnek is, kéznek is sokkal nagyobb kihívás, mint a szálfüveké.
Tudom, hogy kicsi udvarból nem lehet rétet-mezőt csinálni, viszont a mi udvarunk (mikroklíma, talaj, miegyéb) nem bírja a trendi pázsitot. Szeretném megkérdezni, hogy van- e olyan fűkeverék, amely kevésbbé igényes, bírja, ha időnként 1-2 gyerek, meg 1-2 kutya végigrohan rajta, nem kell túl magas tarlót hagyni, a kaszálék pedig nyúli fogyasztásra/almozásra alkalmas?
És ha netalán van ilyen, kapható- e a mag(keverék) 100-140m2-re elegendő kiszerelésben?
És ha netalán kapható mag(keverék), mikor és hogyan kell elvetni/telepíteni?
Szerintem bárki ásat vagy fúr magának egy kis kutat házi vízhasználatra, azoknak túlnyomó többsége nem foglalkozik semmivel. Egyszerűen kiássa vagy kifúrja magának és kész. Ausztriában és még sok helyen ami a földed alatt van az a tied, itt szigorúan véve nem, de nem foglalkoznak az emberek egy sima kis kút engedélyezésével. Egyszerűen hallani se akarnak róla.
Véletlen találtam meg ezt a fórumot de ugy látom te Andrew lovazol és most saját magad probálod tartani az állataidat én is ezt csinálom már mindjárt 30 éve igaz egyedül még csak 10 éve addig édesapám vitte a dolgok oroszlánrészét. Azomban egy dologra hamar rákellet jönöm az állatartás gépei teljesen mások mint a növénytermesztés eszközei. Ihy én nem kaszlok merz nem tudnám minden gép árát megfizetni igaz van hogy 25 lovat tartok most csak 15 de itt trágyzni és báláthordani területett takaritani stb ezt gépekkel csináljuk pálya karban tartás fedeles karban tartás. igy is több gépre van szükségünk mert ugye pl a pályákra és a fedelesbe nem lehet nagy géppel bemeni mert tul nagy nehéz és szét taposa de homlokrakodó kell legyen rajta mert a pálya talajt pedig mozgatni kell stb.. énzt azt tudnám javasolni, hogy probálj meg egyfelé nézni és ugy tevékenykedni mert igy lehetzsz eredményes. A legelők karbantartására pedig elég egy bármilyen 50 lovas traktor mi egy vtz használunk az huza a trágy felszedőt meg a boronát és a öntöző tartályt is elbirja és jó ólcsó és mivel nagyon kevest megyet száz évig is elfogtartani.
kaszalaskor megfelelo magassagu tarlot kell hagynod, ez csak akkor lehetseges, ha a kaszalas helyen (a kaszanal) kontaktus van a folddel, mivel ugye ahhoz kepest lehet azt definialni (a tarlomagassagot). A kasza nem a talajt koveti, ha lebeg a traktoron, mivel a traktor kerekei elorebb vannak, ha egyenetlen a terep, akkor hol nekicsapod a foldnek, hol 30 centire folemelkedik, ahogy leng a szerkezet.
Attol ne felj, hogy foldbe vag, csak az egeszen kis buckakat (nehany vakondturasnyi) tudja elkapni.
Nemrég kínáltak egy német rendsodrót, 6 csillagkerekes vontatottat. A hátsó három kereket át lehetett tenni az első három mellé (nem tudom, úgy mit csinálna). 70 k HUF lett volna, tetszett is, csak az nem, hogy sok rugó vége le volt törve, a tulaj szerint kölcsönadta, és egy nappal ezelőtt így hozták vissza, de ez nem baj, mert ilyen rugókat a "vásárban is kilóra lehet kapni, vagy csinál otthon az ember". Háááát ... a törött rugók vége mintha oxidálódott lett volna -> nem most törtek le -> valamiért mégse cserélte ki őket:
1) nem foglalkozott vele, mert úgyse használja a sodrót, azért is akarja eladni (ezt mondta, hihető)
2) nem is tudta volna kicserélni, mert:
2.a) a vásárban aszondanák, próbáljam meg talán Németországban beszerezni a rugókat (meg röhögnének a hátam mögött, az eladóval az élen)
2.b) otthon csinálni is olyan, mintha atombombát akarnék összebarkácsolni (bár állítólag azt is lehet)
Szóval még nem vettem meg.
... most meg megint kínálnak egy hatkerekes németet, azt még nem láttam.
Hogy ne unatkozzam?!?! Hibát hibára halmozok amíg botorkálok a mezők rögös útjain a fűkaszámmal! Tépem a hajam!
Te andreja! Küldtem Neked mailt, de akkor most ide is ideírom: kaszáláskor a kétdobos kasza
1. "lebeg" néhány centivel a talaj felett, és a hidraulika tartja, vagy
2. csúszik a talpakon, és akadozik a talajegyenetlenségekben (esetleg ez utóbbi esetben nyomjam a gázt, inkább vágja le maga előtt a kisebb buckákat?)
3 hete vettem egy qrva öreg MTZ 50-est, meg egy Niemeyer 166-os dobos kaszát.
Szívok velük, mint a gép, meg fizetem a tanulópénzeket ... de már levágtam kb. 2 hold füvet, nem kellett szénát vennem. De azért ez nem az élet habos oldala! :))
En a dobosrol nem igazan tudok velemenyt mondani, de akik hasznaljak, azok elmondasa szerint azzal nem lehet olyan gyorsan dolgozni m. a tarcsassal, meg valo igaz, hogy a tarcsas szinte a teljes munkaszelessegben teriti a rendet.
A dobos azert elegge elterjedt es regi konstrukcio, az is biztos jol szuperal.
Na mindegy, lassan megint kitavaszodik, felébrednek álmukból a gyepgazda-medvék!
Szal tudtok Ti valamit mondani az LTZ traktorokról?
Úgy látom, óccsóbbak az MTZ-nél. Azért mert gyengébbek - mármint minőségben? Vagy csak kevésbé elterjedtek? Alkatrész, javítás?
Meg a tárcsás fűkasza mond Ti-nektek valamit. Szagember - eladó :) szerint jobb mint a dobos, mert nem csinál olyan vastag rendet, ergo gyorsabban szárad a széna. Akkormeg miért nem elterjedtebb? Jobban törik? Jobban kopik? Jobban mittomén? Nehezebb karbantartani? Alkatrész?
Most, hogy elolvastam itt visszamenőleg a hozzászólásokat, megütötte a szememet Andreja mester egyik bekezdése: " Kaszabol a tarcsasat komalom, lehet vele szaguldani, es szep rendet csinal." Én balga meg aszittem értem mire gondolsz, de most kezd világosodni, hogy Te nem a dobos kaszáról beszéltél (amit én eddig ismertem), hanem a tárcsásról (amiről csak a "Gyepgazdálkodás gépei"-ben olvastam). Ugye?! Akkor Te értesz hozzá! Véleményt, lécci! (Mármint dobos - kontra tárcsás kasza.)
sokezer ora. de az hogy mit mutat az ora, az meg annyit se er, mint egy kocsinal. azer ne nyugatit, mert ha hasznalt a gep, akkor bizony majd reparalni kell. es akkor az mtznek behozhatatlan az elonye. nalunk. a zetor biztos jo, de az is hatrabbrol indul az utolso szempontbol. mindenesetre ha mtz akkor ne az osregi bukocsovest hanem nagyfulkest. barmilyet is, legalabb 5-6-bol valogass.
Hány év/üzemóra az élettartama egy traktornak? (MTZ 50/52 és mutációnak, öreg nyugatinak). Már csak azért, hogy mi az amit még érdemes megvenni és mennyiért? (Saját gép, tapasztalat vkinek?)
