Ühüm, a sült hekk! Meg a keszeg, különös tekintettel arra, hogy pár torkomon akadt szálka után már csak akkor hagyták, hogy elkezdjem enni, ha előbb kikerestem Anya manikűrkészletéből a szemöldökcsipeszt, hogy kéznél legyen, ha a Bátyámnak megint ki kell szednie egy szálkát. Még szerencse, hogy olyan őrült hosszú ujjai voltak, hogy szinte bármilyen mélyről ki tudta szedni. Igaz, én is akkorára tudtam tátani a számat, hogy a doktorbácsi is mindig elképedt, mikor semmi szüksége nem volt arra az undorító lapkára, hanem anélkül is látta tán még a gégémet is...
b
"A sert meg az ábécében kell megvenni, otthon behűteni"
Asse rossz, de van más megoldás is. Fröccsözni kell, az jobban is oltja a szomjat, meg nem is hizlal.
1 dl Csopaki Olaszrizling a strandon se több, mint 70 HUF, 1 dl szóda meg 10 HUF.
Vagyis egy korsó serrel felérő 1 nagyfröccs ára 130, 1 hosszúlépésé meg csak 90 HUF. Amennyire én tudom, a legolcsóbb sörök is belekerülnek ennyibe az ábécében. :-)
nana!
a lángososokat kéretik nem bántani! ez volt az egyetlen korrekt kaja, amit idén ettem a balcsin.
lehet, hogy csak szerencsém volt, de mindig olyan helyeket tanáltam, ahol kocsikerék méretű lángosssal örvendeztettek meg, amit egyedül képtelen voltam megenni!
Fel a fejjel Tibor! Nálunk csak a 2 pulya nem pedagógus, de lenyomják a vizipuskásokat a kilyukasztott qpaq WU2-esükkel! Ha gyereked van, mindig legyen a zsebedben lufi. A sert meg az ábécében kell megvenni, otthon behűteni.
Hát a kemping, az mire való?! :-)
Viszont van fíííínom mekkdonálc, meg hammburger (érdekes hogy a kóbor macskák hogy eltüntek arrafelé...) meg ezen kívül 1 nagy semmi. Még lángosost is keveset láttam.
Oda a gyerekkorunk egy része. AZ igazi nyaralás. Amikor vattacukorért, meg lángosért nyúztuk a szülöket, és nagyon felnöttes kajának tartottuk a sült halat... a francnak volt kedve vele piszmogni.:-)
Nono, én éltem abban a korban! Nem a tévében mesélték, láttam, részese voltam. Csak most épp erről volt szó a tévében, és onnan jutott eszembe. De már mondtam, hogy neked van igazad, zárjuk le.
Nekem is van gyerekkoromból számtalan kedves emlékem. Pld locsoláskor mentünk apuval a rokonokhoz, és az egyikhez menet pár évesek lévén testvéremmel simán megkérdeztünk egy nénit, hogy szabad-e locsolni, ő meg boldogan behívott, megkínált sütivel, üdítővel, vágott nekünk virágot. Vagy amikor kirándultunk a Hármas-határ hegyen, ráköszöntünk egy kertjét gondozó nénire, ő meg behívott, és egy csomó ribizlit vágott le nekünk a bokorról.
Én úgy, hogy rengeteg akkori tanárt ismertem személyesen és AKKOR, te meg úgy, hogy hallottál EGY, szvsz akkor is kivételes esetről mesélni valakit a tévében. Ki a tévének hisz, ki a saját szemének.
Ha neked jó az, hogy aját magadat csapod be, és ráadásul még rosszul is érzed magadat emiatt...
Kedves TT, átérzem a problémádat, mert én is csak addig jutottam el a Balcsira gyerekként, amíg Anyukám tudott a munkahelyén beutalót szerezni. 6 éves voltam, amikor Anyukám megrokkant, legközelebb csak 17 évesen jutottam el, immár Apu munkahelye segedelmével. Közben sehol nem voltunk nyaralni, az összes pénz elment paraszolvenciára, hogy a doktor bácsik, szegények, tudjanak venni nyaralót ugyanott... Hát, nem volt egy leányálom, de azért kitaláltunk egyet s mást, közreadom, hátha találsz kedvedre valót:
1.) Turistát játszottunk Budapesten. Csepelen laktunk, onnét bemenni HÉV-vel a Boráross térre már önmagában kirándulásszámba ment. Felosztottuk magunk között a kerületeket és az iskolai könyvtáros néni segedelmével felkészültünk, mintha idegenvezetők lennénk. Buli volt, pedig az első évben csak a Vár, a Viziváros és az V. ker egy része került sorra! Amikor már elég jól tudtunk angolul, akkor eljátszottuk angolul is az egészet és hidd el, többet tanultunk így, egymással versenyezve és játszva, mint egész tanévben összesen...
2.) Nálunk kevesebb ésszel vagy szorgalommal megáldott, ám nyaralóval felszerelt évfolyamtársainkat korrepetáltuk nyaralás örve alatt. Kár, hogy balatoni kégli épp nem volt, de azért Dunaharaszti se volt rossz.
3.) Iszonyat mennyiséget olvastunk kiskamasz korunkban, sokszor válogatás nélkül. Az iskolai könyvtár ugyanis nagyon jó volt és egész nyáron nyitva volt. A könyvtáros néni nagyon örült nekünk, mert nélkülünk kongott volna az épület. A vele folytatott beszélgetéseim azóta is a legkedvesebb intellektuális élményeim között vannak. Meggyőződésem, hogy az anyanyelvhez és az anyanyelvi kultúrához való viszonyomat ezek a beszélgetések alapozták meg.
4.) Csepelen is volt strand és az odáig vezető 1,5-2 órás gyaloglás során nem hagytuk figyelmen kívül, hogy rengeteg, érett gyümölccsel teli ág lógott ki a kerítések mögül. Sokkal több bácsika és nénike volt kedves hozzánk, mint ahányan kikiabáltak vagy elkergettek. Sőt, három helyen barátságfélét is kötöttünk. Az idős embereknek hiányoztak a messzi élő unokáik, nekünk meg a saját nagyszüleink. Összejöttünk és afféle "Szedd magad!" keretében leszedtük nekik az összes gyümit. Cserébe annyit ehettünk, amennyi belénk fért és még haza is vihettünk, amennyit csak elbírtunk. Valahogy így tanultam meg, hogy az öregek mennyivel lassabban gondolkodnak és ugyanakkor mennyivel több emlékük van, s hogy a nagyon régi dolgokra jobban emlékeznek, mint a tegnapiakra, de ez nemcsak nevetésre ad okot, hanem tanulni is lehet belőle. Az egyik néni olyan tarkedliket sütött nekünk, hogy azóta is összefut a számban a nyál, ha csak rágondolok...
Ja, és persze bandáztunk, ami belefért. Sok osztálytársam otthonában jártam és láttam, hogy nem mindenütt úgy van, mint nálunk. Megértettem, hogy az "Ahány ház, nnyi szokás" nemcsak a különbözőségről szól, de a toleranciáról is. Az egyik osztálytársam húga vak volt, de nagyon kedves kisleány volt, épp ellentétes velem, aki vadóc voltam, úgyhogy megszerettem. Az ő kedvéért megtanultam rádiójáték-szerűen felolvasni. Ez abból állt, hogy minden szereplőnek külön, saját hangot találtam ki és annak a szereplőnek mindig azon a hangon kellett megszólalnia. Ezzel néha még ma is sikerül elkápráztatnom a Micimackó-rajongó keresztlányomat, de a szakmámban is hasznát veszem annak, hogy elég jól tudom használni a gégémet. Esős napokon megtanultam pulóvert kötni. Nagyon jól jött az egyetemi évek alatt, amikor venni nem tudtam volna, de ha valamelyik lány hajlandó volt dupla adag fonalat venni, akkor a fele mennyiségért cserébe megkötöttem neki is egyet...
+1 valami: a mostani hosszú hétvégén Balcsin voltam. Össze se lehet hasonlítani azzal a csodával, amire 6 éves koromból emlékszem. Übergagyi ohne sült hekk. Egyedül a víz olyan sima Akarattyán és Világoson, amilyen gyerekkoromban volt. Ki se jöttem belőle, ha nem volt muszáj...
en nem gyalazom a tanarokat, csak latom, a kornyezetmben elo fitalabb es idosebb tanarok hogy allnak a dologhoz.
Persze, nagy nyilvanossag elott ok is felhaborodnak, de csaladi korben elmondjak: nem nagyon cserelnenek masokkal.
Van fizetesuk, rengeteg szabadsaguk es a felelosseg.... csupan naiv alom.
Nagyon ritka(ismeretsegi koromben) az a tanar, aki lelkes es valoban keszul az orara, nem csak rutinbol lezavarja azt.
Oket szakmunkasoknak tartom, akik egy gyar szalagja mellett is allhatnanak.
Persze van egy kep a tanarokrol, hogy milyen aranyosak, kedvesek, gyerekszretoek, de tapasztalataim szerint nem ez a jellemzo.
Ez nem a tanarok fikazasa akar lenni, hanem az indokolatlanul magas "piedesztalra" valo helyezesuket tartom helytelennek.
Nem mondtam ilyesmiket, amiket te. Mégsem lehet minden hozzászólás 56 sor hosszú, átfogó statisztikai kimutatásokkal tűzdelve.
Amit én írtam, az AKKOR természetes volt, még ha nem is volt mindenkire igaz. Ma viszont hát hogy is mondjam, nem annyira jellemző.
Ja, és nem az a megoldás, hogy vissza a komcsikat. Van más megoldás is, csak valahogy itt nem akarózik eljönni. Pedig már több éve állítják, hogy jön ám az, csak én paraszt, nem veszem észre.
és abban a pillanatban az egész index politikástól, törzsasztalóstól, mindenestől egy jelentéktelen semmi kis ponttá vált a szememben.
Látod, semmi baj a szemeddel ! Jól látsz.
fel a fejjel:
Még egy klasszikust hadd citáljak:
Always Look On The Bright Side of Life from
Monty Python's Life of Brian
Cheer up, Brian. You know what they say.
Some things in life are bad,
They can really make you mad.
Other things just make you swear and curse.
When you're chewing on life's gristle,
Don't grumble, give a whistle!
And this'll help things turn out for the best...
And...
the music fades into the song
...always look on the bright side of life!
whistle
Always look on the bright side of life...
If life seems jolly rotten,
There's something you've forgotten!
And that's to laugh and smile and dance and sing,
When you're feeling in the dumps,
Don't be silly chumps,
Just purse your lips and whistle -- that's the thing!
And... always look on the bright side of life...
whistle
Come on!
other start to join in
Always look on the bright side of life...
whistle
For life is quite absurd,
And death's the final word.
You must always face the curtain with a bow!
Forget about your sin -- give the audience a grin,
Enjoy it -- it's the last chance anyhow!
So always look on the bright side of death!
Just before you draw your terminal breath.
Life's a piece of sh*t,
When you look at it.
Life's a laugh and death's a joke, it's true,
You'll see it's all a show,
Keep 'em laughing as you go.
Just remember that the last laugh is on you!
And always look on the bright side of life...
whistle
Always look on the bright side of life
whistle
Nem véletlenül. SZVSZ Te vagy beetted, vagy csak velünk akarod beetetni azt a munkáspárti maszlagot, miszerint a renccerváltás előtt "jó kádárapánk" idején itt olyan, de olyan tejjel-mézzel folyó kánaán volt, hogy még az (akkor sem éppen túlfizetett) tanarak is megengedhették maguknak, hogy saját nyaralójuk legyen Balatonon. Amiben természetesen minden nyáron két-három hónapig kényelmesen pihizhettek. Hát egy nagy l+f@szt volt igy. Akkor se volt akárkinek saját balatoni nyaralója, pedig mennyivel szerényebbek voltak azok a kulipintyók a mai kacsalábonforgóknál. És akkor is sokan voltak olyanok, akik nem jutottak el soha a Balatonhoz, mert még a kedvezményes szot üdülést sem engedhették meg maguknak. (Na már ha kaptak beútálót egyáltalán, mert az se járt ám minden évben. Legalábbis nem akárkinek.)
Meg is érdemli mind az összes hülye köcsög állat, buta is, csóró is, meg alkalmatlan az életre, és még így is túl van fizetve :-))
Örülök, hogy a "diákjogokat" idézőjelbe tetted. Mert azért én jónak tartom, hogy a diáknak vannak végre jogai is, csak sajnos megint átesünk a ló túloldalára, és a legtöbb azt képzeli, hogy neki CSAK jogai vannak, a tanárnak meg CSAK kötelességei...
...és akkor még nem beszéltünk a "diákjogokról" (lehessen kurvanyázni már a köcsög tanárt) meg a topvállalkozó grand cherokee jeepes fater feljelentéssel fenyegetőzik a hármas miatt...
Jól van, nem néztem utána a "múltadnak" csak feltételeztem.
Nemrég tragédia történt a környezetemben, és abban a pillanatban az egész index politikástól, törzsasztalóstól, mindenestől egy jelentéktelen semmi kis ponttá (jól írtam ezt?:) vált a szememben. De az élet megy tovább, és bár belül érzi az ember, mi a fontos, a mindennapi életben apróságok foglalkoztatják. Mint pld ez a fórumozás is, vagy hogy lekési a buszt, és mérgelődik.
Amúgy meg a pénzhiány önmagában valóban nem sokat jelent, de az ezzel járó megaláztatás igenis rossz hatással van az ember lelkére, és sajnos, az emberi kapcsolataira is.
"Ami viszont zavarhatja a topicnyitot az a ket honap totalis szabadsaga a taneroknek.
Ez engem csak akkor zavar, amikor fizetes emelest kernek a napi 8-2 kozotti munkaert + a 2 honap szunetert."
Ami viszont engem zavar, az azoknak az embereknek a korlátoltsága, akit ez zavar. Meg aki azt hiszi, hogy a tanár dolgozik heti 22 órát, aztán otthon élvezi a sok pénzt, amit kap érte. Azért annak örülök, hogy legalább odáig eljutottatok, hogy nem három hónap a nyári szünet :-). Bocs az offért, de kurvára elegem van a pedagógusok gyalázásából!!!! (annak ellenére, hogy tudom, néhányan megérdemlik, csak sajnos ez mind az összes szakmára így igaz)
Hadd hívjam fel a figyelmedet arra, hogy a pedagógus munkája nem csak az óra lezavarásából áll, hanem arra készülni is kell, dolgozatokat kell javítani, és persze még ott a jó öreg adminisztráció.
Talán a felelőssége is több, mint a fröccsöntő kisiparosé.
Aszongyák.
Igen, mert politikát érzel benne.
Megfigyeltem, hogy ha az indexen valaki véleményt mond valamiről, akkor vagy az egyik tábor esik neki, vagy a másik, attól függően, hogy szoclibbolsibibsinek vagy fasisztanácinak bélyegzik meg.
Gondolom te inkább a jobboldali eszméket érzed magadhoz közelállónak, így most, Fidesz kormányzat alatt úgy tűnhet, ha valaki a jelent szidja, az egyben a fideszt is szidja. Nálam ez nem így van.