Á, semmi-semmi, ez a 80-as tipp az eccerű genialitás lyele... Ennyi 1 rutinos relytvényfelytőtől csak Lvárható. :o))
Red&ileg 67-re gondótam, asztán hozzáattam az áfát, így lett 80. Ezexerint a női uccanevek adómentessek, vagy 0 kulcsossak :o))
Na, hát akkor az a 80-as első tipp egészen közel ment...
(mer ugye a Zrínyi u. akár Ilonkáról is lehet elnevezve, a Kossuth u. meg Zsuzsiról, a Teleki u. Blankáról :o))
De ha már ilyen feminista nézetből vizsgálod a témát, akkor említsük meg, hogy Debrecenben Blaha Lujzának Blaháné utcája van.
Nem. Az én tudomásom szerint a tábornokok NEM vettek részt az utcai harcokban :o)), hanem miután a kiskatonák megtisztították a helységet a nyemecki és vengerszki szoldátoktól, valamint davaj csaszit rendeltek el, rekvirálták az értékeket, akkor a parancsnok végighajtott szolgálati tankjával a főutcán, ezáltal téve hivatalossá a felszabadúlást. És (mondom, az én tudomásom szerint) később ezeket az utcákat lehetett csak V.H. útjának nevezni, ahol ez a ceremónia történt.
Bocs, közben volt egy hétvége. Kérdés: szerinted a vonalas párttitkárok egy faluban több utcát is VH-nek neveztek volna el a korlátozó rendelkezés nélkül? Aztán így magyarázták volna a hozzájuk látogató megyei elvtársaknak, hogy "végigmentek, elvtársak, a VH útján, aztán balra fordultok a VH útján, és akkor már odalátszik a pártház, tudjátok, ott van a VH útján"...
Egyébként igyekeztem utánanézni, de semmi ilyesmit nem találtam. Bár tény, hogy nem nyaltam végig az egész Corpus Jurist.
Emma! Hát éppen ez az!!
Hogy annyira túl akartak teljesíteni a párttitkárok, hogy ez éppen egy KORLÁTOZÓ rendelkezés lett volna, hogy nem szabad mindent V.H. útjának nevezni.
Csak úgy 89 szeptembertől lett mindenki visszamenőlegesen ellenálló... :o))
Pálos volt, de nem utca, hanem ÚT.
Az egész Pálos út volt vagy 30-40 m hosszú, és q meredek. Volt olyan buszsofőr, aki le sem mert rajta borítani 60 gyerekkel...
Neeem, nem azt kétlem, hogy megtörténhetett volna, hanem azt, hogy meg is csinálták. Minden faluban és járásban volt pártbiz, vonalas tanács, akik túl is teljesítettek. Minek ehhez rendelet? Vorosilov is volt egyébként.
Jaj, a Hárshegy!! De szép ís volt a bejárat után egyből belenyúlni a klórozott lavoárba... :-((
De ne offoljunk itten, mert Lappantyú a fenekünkbe rúg :o)) Úgyhogy inkább hozd elő az emlékezetedből, hogy hívták azt a meredek utcácskát, amin keresztül a buszok megközelítették a tábort!!
Figyi Emma!
Ahol törvénybe iktatták Sztálin emlékét, ott egy ilyen rendelet is elférhetetett bőven...
(adalék: a felszabadúlás után utat neveztek el Pesten a 2. és 3. ukrán front vezetőiről, Malinovszkijról és Tolbuhinról. Aztán pár évre rá, tekintve hogy Malinovszkij még élt, az ő sugárútját visszavették, Tolbuhin körútja viszont maradt egész 90-ig... Sztálin útját is csak '56 söpörte el!)
A budapesti utcanév-rendeletek között nem volt ilyesmi, az tuti. Igaz, akkor egész Buda csupa VH-útja lenne. :) Megeszem a cipőmet, ha az országgyűlés/minisztertanács hozott effélét, de most már érdekel, igyekszem utána nézni.
Meglehet, igazad van, főként ami az utólagos emlékzetet illeti, de engem az érdekel, hogy valóban volt-e ilyen élő rendelet, hogy csak akkor lehetett valami VH útja, ha ...
Jól hangzik, de nehezen tudom elhinni, hogy Bürgözd-alsón, ahol garantáltan lett egy VH utca, utólag bárki is tudta bizonyítani, hogy ott járt egy szovjet főkatona. Még a húszkötetes, szovjet II. világháború története sem követi ilyen alaposan nyomon az eseményeket. Az emlékezet meg, ugye, néha csal, ki tudja, marsall volt-e, aki elvitte az ember óráját, vagy csak állította magáról. Szerintem egyszerűbb a dolog: a Horthy Miklós, Horthy István, Szent Korona és Szent Imre herceg utakat egytől egyig VH-nek nevezték el.
