Az egyik legszilárdabb Istenérv a linkedben található:
"Az avignoni Szent Bénézet híd 1177 és 1185 között épült fel egy Bénézet nevű pásztorfiú irányítása alatt, akinek látomásában Jézus mutatta meg a hídépítés titkát, sőt egy hatalmas kőtömböt is emelt a folyóban, amely a szerkezet alapját képezte."
Ennél is volt vadabb. A Cerealia ünnepségén (Ceres istennő tiszteletére, a bő termésért volt, ez a nem tudom hány napos római fesztivál). Az olasz kulutrtörténeti topikban tárgyaltuk.
A Circus Maximusban rókák farkát megolajozták, majd az eleven égű állatokat elengedték szaladgálni a Circus területén.
Rómában is volt egy fesztivál "Büntessük meg a kutyát" cimszóval. Ugy nevezték Supplicia canum.
Ekkor egy eleven kutyát keresztre feszitettek és azt hordozták körbe.
A fesztivál jelentése: amikor Kr. e. 390-ben Brenus vezetésével a gallok megtámadták Rómát, csak a Capitoliumi dombot nem voltak képesek elfoglalni, hősiesen védték a rómaiak.
Egy éjjel, amikor a gallok be probáltak törni, a kimerült római őrséget a capitoliumi szent libák (Juno templom libái) hangos gágogása figyelmeztette. Azonban a kutyák nem ugattak, hallgattak.
Innen ered, hogy évente a rómaiak ezért egy kutyát megbüntettek.
A bal oldali jó Daēnā a szent kutyát tartja egy tálcán. A jobb oldali rossz Daēnā egy farkason ül, kezében skorpiót és kígyót tart. Ezek az állatok a mazdahitűeknek pusztítandó gonosz lényeknek számítottak. (Xrafstar)
Igen ők. A kutya számukra a két "legszentebb" állat egyike volt. (a másik a tehén)
A kutya bizonyos esetekben még az embert is pótolhatta egyes szertartásokban.
Ezen a faragványon a halottas szertartást végző központi figura alatt, a tűz felé tekintve, egy apró kutya is látható. A zoroasztriánus halotti rítusban a kutya nélkülözhetetlen volt, ugyanis démonűző varázserőt tulajdonítottak a kutyának.
A mágushitűek híresek voltak pl. kutyaidomító szaktudásukról is, vadászebeket gondoztak, neveltek. Az omajjádok idején a hithű muszlimoknak megtiltották gyakorlatilag, hogy mágushitű ember által gondozott/nevelt vadászkutyákat használjanak, hisz az ilyen eb által érintett vad tisztátalannak, muszlim számára fogyasztásra alkalmatlannak számított. Az abbaszidák idején ez a hátrányos megkülönböztetés annyit enyhült, hogy a mágushitű ebtenyésztő/gondozó által nevelt vadászkutya nem szennyezte be a vadat, ha a kutya tulajdonosa muszlim volt.
"A középkori iszlám szerzők fontosnak tartották kiemelni azt is, hogy a kutyák jólétéhez és egészségük megtartásához fontos a testi kontaktus is, azaz a gazdának meg kell érinteni, simogatni és kedvesen vakargatni kell az ebet, hogy az állat érezze a törődést."
A fundamentalista muszlimok számára a kutya igazából kerülendő állat. A "pogány/tűzimádó" irániak viszont kutyaimádók is voltak eredendően.
A munka ma már több mint maga a termelés, egy fajta jogosítvány a Föld erőforrásaink használatához. Mert a föld, a víz, a levegő, az anyag, az energia az olaj nem lesz több hiába dolgozunk többen csak többfelé kell osztani.
Az a sötét középkor viszont az innovációról szólt, szerintem arról szól majd ez is. Mármint a valódi innovációkról, az internet és más gagyiságok eltűnnek.
Ez így van és a munkához, vagy főleg a megélhetéshez való jogot egy végletekig túlnépesedett, termőföld, ivóvíz hiányával küzdő jövő generáció hogy bírja érvényesíteni.
Vagy
A sötétnek mondott középkor helyett egy valóban sötét jövőbe tartunk?
Jogokast az alapjövedelemmel ne keverjük! Nem vezet jóra és a munkához való jog nem a szocializmushoz kötődik: emberi és polgári jogok: szociális biztonsághoz való jog.
Az alapjövedelem állampolgári jogon járó közvetlen anyagi juttatás Rómában volt divat. (Munkához való jog Rómában nem létezett: mert alantas tevékenységnek tartották még bizonyos művészi munkákat is! :(, az alapjövedelmet a rabszolgamunka biztosította!).
Rómában az alapjövedelmet kiegészítette az ingyenes szolgáltatás: cirkusz és fürdő: ezek elmaradása forradalmakhoz és lázadásokhoz vezetett.
Igen, lehet igazad, ez lényeges körülmény, a "feltétel nélküliség". Hasonlít a kettő, de nem ugyan az, pl a létező szocalizmusban olyan feltétel nélküli alapjövedelem volt a munkához való jog, de az azért nem ugyan az mint a demokráciában pl a rokkantsági nyugdíj.
Az alapjövedelem állampolgári (v. római polgári) jogon járt munka nélkül és ez szerény tudomásom szerint a rómaiaknál volt divat. Több részből állt: gabona fejadag és juttatáscsomag (caffeteria): ingyenes gladiátori játékok, ingyenes fürdőbelépő. Akkor volt a baj, ha ezeket megpróbálták korlátozni.
szerintem de igen. nem jövedelmet viszont erőforrást bocsátottak a rendelkezésére amit nem lehetett tőle elvenni (kivéve aki adta, de az meg a láncolaton keresztül az Istenig vezet). Egyik ember se több szorgalmával, se csellel se csalással nem vehette el a másiktól, és ez szerintem társadalmi hatásában nagyon hasonló (csak hasonló) egy alapjövedelemhez.
Nem tudom ebből a szempontból az hogyan működött. Újabban olyasmiket lehet olvasni, hogy nem a rabszolga munkán volt a hangsúly, hanem vállalkozó, jobbágy jellegű státuszban lévő emberekre alapozódott.
Tehát? Akkor...... de ne ezt a topikott offoljuk már ezzel..... vagy belefér ide is? ....na mindegy......
....akkor a frissen gyártott elmélet szerint a rabszolga és joobbágy társadalmak váltogatják egymást? Tehát az ó-kori kelet feudális, amit vált a rabszolga társadalom csúcson a római globalizációval, amit a sötét (?) középkor követ és most megint rabszolga társadalom van, annak is a vége, a pax americana?
Nem tudom, csak hangosan gondolkodok. E szerint a rabszolga lényege nem az, hogy rab nem is az, hogy szolga hanem árútermelő és minden értéktöbbletet elvonnak tőle. Ellentéte a vállalkozó jellegű jobbágy aki erőforrásokkal maga rendelkezik, ( ami nem feltétlenül földterület ) és magáról kell gondoskodjon.
Melyik a nagyobb innováció? az, hogy középen átfúrják a kézi malomkövet és tengely és körbe körbe lehet hajtani, vagy az, hogy laposabb lesz a telefon? (-:
"Az európai középkor lényegében Európa benépesítéséről, tehát elsősorban mennyiségi fejlődésről szólt."
A vízenergia? Szerintem az minőségi változás. Volt az előtte is, de csak úgy mint most a napelemek és a szélerőművek. De olyasmik is mint a szobakályha, kengyel, acél fegyverek, ezek nagyon is minőségi változások.
A 19. században van aztán látványos meglódulás, na de akkor már van matematika, vegyészet alapjai, akkor már csak le kellett rázni a fáról a beérett termést, persze, hogy potyogtak a tudományos eredmények egyik a másik után az atomenergiáig. Ott meg is torpant.
Van köze az időjáráshoz is, mondják, szerintem is van köze hozzá.
az ó-korban a technika nem fejlődött, a közékor innovatívabb, szerintem az újkornál, a legújabbkornál is
Ezt nem tudom, honnan veszed.
Az emberiség technikai fejlődése exponenciálisan gyorsuló volt, tehát fel sem merül, hogy a középkor technikai fejlődési üteme felülmúlta volna a későbbi korok fejlődési ütemét.
A középkort pedig pont azért nevezték "sötétnek", mivel már eleve egy hatalmas fejlettségbeli visszaeséssel indult, és ennek megfelelően az idő nagy részében csupán a lemaradását hozta be.
És mire behozta a lemaradását, akkorra már kb. véget is ért a középkor.
- - -
Az európai középkor lényegében Európa benépesítéséről, tehát elsősorban mennyiségi fejlődésről szólt.
Ezt a "középkori meleg periódus" tette lehetővé, ami rengeteg népet csábított Európába, és egészen a "kis jégkorszak" beköszöntéig a népesség gyors szaporodását tette lehetővé.
A "kis jégkorszak" viszont egycsapásra véget vetett a könnyű mennyiség fejlődésnek, ezzel kivégezte a középkort, és kikényszerítette a technikai fejlődés felgyorsítását.
