Sziasztok!
Érdekelne, hogy mi a véleményetek a globalizáció kultúrákra tett hatására!
(Kifejezetten kulturális szempontból érdekelne, úgyhogy csak annyi gazdaságot amennyi elengedhetetlen)
Egy házidolgozatot írok belőle, úgyhogy itt az idő, hogy mindkét (vagy több) oldal képviselői meggyőzzék olvasóimat az igazukról!
Ha benne vagytok, kezdjük egy konkrét kérdéssel: szerintetek milyen hatással van a globalizáció a kultúrákra (bármilyen nem globális kultúrára)?
Én itt főleg arra gondoltam, hogy a számszerűsítés nem állja meg a helyét. Egy csomó olyan változás van, amit nem lehet így egyszerűen kiment/bejött ennyi meg annyi ft értékben mérni.
Erre végül is ad valamifajta választ:
De hibáztatható-e ezért a globalizáció? Nem így volt ez mindig? Statikus jelenség-e az identitás? Közhelyszerûen, számtalanszor ismételgetjük, hogy "változnak az idõk", "változnak az ízlések". De ez nem globalizáció, hanem modernizáció, a fejlõdés velejárója.
Ez egy meglehetősen relativista felfogás, és persze lehet is vele vitatkozni, de ha ezt elfogadjuk, akkor a kifogásolt részekkel semmi gond.
Meg aztán mit is lehetne tenni. Az értékes dolgok kevés embernek tetszenek, mert hát éppen ezért is kiáltották ki a kevés emberek ezeket a dolgokat értékesnek. Nem lehet azt mondani senkinek sem, hogy hallgassá' johánszebasztiánt, mer' az a jó, köcsög!
Elolvastam, bár fáradt vagyok teljesen megemészteni, de tele van csúsztatással. Amit kapásból kiszúrtam, egy elég egyszerű példa: "A nemzeti zenepiacokat döntő részben még mindig a hazai termékek és kiadványok uralják." Ja. De milyenek ezek a hazai termékek és kiadványok? Itthon bizonyára akkor a magyar népzenét viszik legjobban, ezek vannak a top 10-ben... A globalizált sz@r magyar kiadása nyomul, és ez gondolom más nemzeteknél is így van. Azokat a dolgokat, amiket ilyen egyszerűen számszerűsítve kezel, nem lehet így kezelni (csak ha olyan eredményt akar kihozni belőle a cikk írója/felmérés készítője, amilyet ez is).
Nem látom azt, hogy az emberek akik a bizottságokban vannak megnéznének mások érdekeit is. Szinte csak a nagyok gazdasági érdekei dominálnak. Ha nem tudunk autót vezetni mert nem érjük fel a kormányt akkor üljünk hátra vagy menjünk rollerrel.
"Az az érzésem, hogy nem szabadna nagy egységes világot létrehozni, mert mi emberek még egy magyarországnyi területe sem tudunk felelősséggel elnavigálni, nemhogy egy egész bolygót."
Abban igazad van, hogy kisebb területen sem tudunk biztonságosan navigálni (a saját életünkben sem). De szeretném hangsúlyozni, hogy itt már nem arról van szó, hogy legyen-e egységes világ, vagy nem. Egységes világ van, létrejött, és nincs a világon annyi terrorista, akik miatt a légiközlekedés teljesen leállna, vagy megszűnne az internet.
Én nem mondtam, hogy a globalizáció egyértelműen jó, csak azt, hogy megállíthatatlan és ezért nem érdeles ellene hadakozni, inkább meg kellene próbálni a káros hatásait csökkenteni.
Ilyen dolgokban nem egy ember dönt. Egyetlen embernek nem is lehet túlságosan nagy befolyása (szerintem). Inkább érdekcsoportok vannak. Viszonylag kicsi ország és kirívóan nagy hozzá nem értés kell ahhoz, hogy egyetlen ember túlságosan sokmindent elronthasson.
Az az érzésem, hogy nem szabadna nagy egységes világot létrehozni, mert mi emberek még egy magyarországnyi területe sem tudunk felelősséggel elnavigálni, nemhogy egy egész bolygót. Képzeld el azt az embert, 47 éves, francia állampolgár, van egy mérnöki diplomája, két nyelvvizsgája, menedzseri tapasztalata, majd vállalati tanácsadó, majd felkérik a 29. bizottsága legyen alelnök. És eldönti azt annak az erőműépitésnek a hogyanját. Meghallgat még két másik hasonló fazon beszámolóját hasonló épitkezések hatásairól. Nem tud szegény jól dönteni, mert nincs benne az adott szituban, nem ismeri a terepet mint a tenyerét, nem lát a jövőbe. Nem vettük még figyelembe az eszt övező érdekcsoportokat.
Nem jó ez igy. Számon sem kérhető. Globalizáció rulez?
Ez azért nem ennyire egyértelmű, mert sok-sok cél van, amik esetenként egymással ellentétesek is lehetnek. Szó volt a cikkben is a fejlesztési hitelekről.
Persze, mindenki elfogadja, hogy szükség van úthálózatra, infrastruktúrára. Ehhez energia kell, energiatermeléshez erőművek. Ezek építéséhez aztán kapnak a szegény országok fejlesztési hiteleket, építenek vízlépcsőt, vízerőművet. (Még talán a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vették, nem szénerőmű épült.) Az, hogy közben a folyó alsó szakaszára nem jut víz, csak később derül ki. Tegyél igazságot.
A következmény nemcsak néhány téves, de legalább nagyon drága beruházás, hanem az országok eladósodása is. Viszont belekerülnek egy ördögi körbe, a válságból csak úgy tudnak kimászni, ha fejlődnek, ahhoz kölcsönök kellenek, ...stb.
Azt mind számon lehet kérni, amit leirtak nem? Mármint törekvéseink céljaink. Értem ez alatt, ha ellentétesen cselekednek, csak van mód az orrukra koppintani.
"Ez nagyon jól hangzik, de olyan, mintha bizony a globalizációt mi csinálnák, és nem folyna az szépen magától." Hát, szerintem a globalizációt mi is csináljuk, pl. azzal, hogy itt társalgunk róla a Fórumon.
Az aggodalmaddal tökéletesen egyetértek, nem tudom, hogy ez (mármint az új G8) a szép céloknak megfelelően eredményes lehet-e a valóságban. Komoly kétségeim vannak.
De a szándék (amit esetleg számon lehet kérni) mégis több a semminél.
"etikus globalizáció" - szabadkereskedelem, tudás, demokrácia Ez nagyon jól hangzik, de olyan, mintha bizony a globalizációt mi csinálnák, és nem folyna az szépen magától. Másrészt viszon az új G8 elképzelése érdekes, csak azt nem tudom, hogyan lehet megvalósítani. Mert a fejlett világban, már főleg az EU-n belül, még működik az érdekegyeztetés, de hogy a többi szervezet mennyire lesz legitim képviselője a maga térségének..
Akkor így kérdezem: mit kellett volna mondania ahhoz, hogy hiteles legyen? Hogy elhidd, valóban, látják a globalizációval kapcsolatos problémákat, és a megoldást keresik?
Na szóval:
Verhofstadtnak egy csomó mindenben igaza van, de ez még nem jelenti azt, hogy énnekem vakul kell hinnem hogy minden, amit mond, jó is, hogy úgy van. A szöveg pedig valahogy pont ezt sulykolja. Nem tudom példák kiragadásával bizonyitani, nem értek hozzá, rám ilyen hatással volt, és úgy érzem rám akar kényszeriteni dolgokat, amit vele, és igy sajnos akaratlanul is az egész mondanivalójával szemben negativumként élek meg.
Ne tagadjátok, ez nagyon szépen hangzott. És abban, hogy az antiglobalizáció paradoxon, nagyon is igaza van.
Most már csak az a kérdés, hogy a szép elvek megvalósíthatók-e?
(Csak azért vagyok szkeptikus, mert ezek az elvek szerepelnek a WTO vagy az IMF alapelvei között is, de valahogy hiába.)
Az antiglobalizáció paradoxonja Guy Verhofstadt belga miniszterelnök nyílt levele
Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, az Európai Unió soros elnöke. E minőségében vett részt a legutóbb Genovában megtartott G8-csúcsértekezleten. Ez a nyílt levél – amely ma a világ hetven országában jelenik meg – az ottani eseményekkel kapcsolatos véleményét tükrözi. A levél emellett személyes felhívást tartalmaz a nyolcak találkozóinak újraértelmezésére és átalakítására. A nyílt levélben foglaltak megvitatására 2001. október 30-án nemzetközi találkozót tartanak a belgiumi Gentben
"A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1994-ben jött létre az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) beolvadásával a világkereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulójának eredményeként. (...)
A szervezetet azzal bízták meg, hogy felügyelje az új világkereskedelmi szabályok teljesítését, amibe az is beletartozik, hogy rendezze az országok közötti vitás kérdéseket. A tagállamok olyan hatalommak ruházták fel a WTO-t, amilyennel addig még egyetlen nemzetközi testület sem rendelkezett, többek között a vitás ügyekről való döntések kötelező érvényével és a szabályok betartását célzó kemény kereskedelmi büntetések kiszabásának jogával. (...)"
Volt néhány olyan döntés, ami meglepte a környezetvédőket, például:
1991. Egy döntőbizottság azt a határozatot hozta, hogy a mexikói tonhal elleni embargó, amit az USA tengeri emlősvédelmi törvénye értelmében vezettek be, sérti a GATT-ot.
1998.A WTO megtámadta az USA azt az intézkedését, ami tiltja a garnélarák fenékhálóval való fogását, mivel ez igencsak pusztítja a tengeri teknősöket. Ez azonban sérti azoknak az országoknak az érdekét, amelyek úgy halásznak, hogy nem védik a teknősöket - a WTO döntőbizottséga pedig nekik adott igazat. A végkövetlezteés szerint az egyesült államok törvényét úgy kell megváltoztatni, hogy összeegyeztethető legyen a WTO szabályaival.
1999. Hasonló az EU és az USA között a hormonkezelt szarvasmarhák ügyében - az EU szabályai tiltják, (rákkeltő stb.), de amerikában általános a hormonkezelés. Ebben az esetben a WTO jóváhagyta az EU elleni megtorló lépéseket (100%-os tarifát vetett ki európai importárukra.)
Ugyanez várható a genetikailag módosított organizmusok kereskedelme kapcsán.
(Forrás: A Worldwatch Institute 2000 évi jelentése)
Hoppá! Elég tájékozatlan vagyok ezügyben. Ez a WTO a GATT utódja, nem? Ennek az a lényege, hogy fejlessze a kereskedelmet. Tehát előkészít mindenféle anyagokat, a sok ország tárgyalói meg leülnek és évtizedekig tárgyalnak arról, hogy akkor most 3, vagy 4 marha után lehet vámot szedni, és hogy a holivúdi filmek vámtételeinek csökkentéséért cserébe a camambert sajt, vagy a kivehető ajtós turmixgép kvótáját emeljék-e meg. Szóval szerintem ez a szervezet nincs döntési pozícióban, mindig a tagjai hozzák a döntéseket.
Az én világképem sötét. Aki él annak érdekei vannak, akinek érdekei vannak lefizethető. Hol van pénz? A multiknál. Emberek ülnek a kormányokban/WTOban/akárhol. Ki diktál a kormányoknak/WTOnak/Atyaúristennek? A multik.
Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, az Európai Unió soros elnöke. E minőségében vett részt a legutóbb Genovában megtartott G8-csúcsértekezleten. Ez a nyílt levél – amely ma a világ hetven országában jelenik meg – az ottani eseményekkel kapcsolatos véleményét tükrözi. A levél emellett személyes felhívást tartalmaz a nyolcak találkozóinak újraértelmezésére és átalakítására. A nyílt levélben foglaltak megvitatására 2001. október 30-án nemzetközi találkozót tartanak a belgiumi Gentben
