Akkor, amikor az 1990-es választások előtt először megjelent valamelyik hazafinak nevezett polodkának az "Apák és fiúk" cikke. Majd amikor azzal folytatódott, hogy a váalsztás másdik fordulójában a pártok megállapodtak, hogy a emzeti ünnepet nem hazsnálják fel pártcélokra... oszt az MDF (amiben akkor Csurka meg a többi Cs vonal - Csoóri meg még egy másik ) még igencsak tényező volt- egyszerűen ezt leszarta.
Az, hogy valaki akkor még nem volt benne vagy nem élt akkor, még nem jogosítja fel, hogy hülyeségeket mondjon. A fiatalság nem érdem, csak állapot. Ideiglenes.
Felháborító, hogy az eszdéeszes Petőfi Sándor "magyarkákat" mert emlegetni (és nem dicsérőleg), a szadeszes Arany János megy "pántlikás, ostorcsattogtatós" magyarokról beszélve mondta, hogy amit ők csinálnak, az nem nemzeti, hanem "kelmei" (ércsd: műszittya)
Úgy tűnik, már akkor is létezett az a jelenség, hogy valaki felelős hazafinak nevezi magát, miközben megtagadja a magyarság nagy részét.
Magyar Hírlap, 2001. 08. 15.
" Somoska (Zsebtükör)
2001-08-15 (a nyomtatott MH cikke)
A fiam most jött haza a moldvai csángóktól, egy
Somoska nevű faluból, valahol a Szeret folyó partján.
Azért mondom, hogy valahol, mert az apja kísérte el, én
kidőlnék tizennyolc órás romániai buszozástól plusz
hazafelé a magyar határőrök órákig tartó
vizsgálódásától, de a fiamnak mindez föl sem tűnt. Tizenkét és fél
éves, ebből másfél éve csak Erdélybe meg a csángókhoz vágyik, régi
magyar népzenét hallgat, néprajzi könyveket olvas, tarisznyát varr,
fokost farag, az iskolai angol helyett rovásír.
Mióta hazajött, ébredéstől elalvásig a csángókról hallok. A reggeli
friss túróról és máléról, aminél nincs jobb a világon (a túrót speciel
azelőtt sem szerette, és most sem). A somoskai vendéglátókról, akik
közül sajnos csak a mama hord már népviseletet; Józsi bácsiról, aki
pompásan furulyázik; a gyönyörű beszédükről (amit gyakorta nem is
értett); a bálról a művházban, ahol a 80 éves anyókák is autentikusan
ropták stb. stb.
Azt már csak mellékesen mondom, hogy a fiamnál a mai zene nulla,
komputerjáték nulla, akciófilmekből csak Jackie Chan és néha Bud
Spencer. A régi magyar várakról, királyokról, csatákról szóló filmeket
viszont videóra is föl kell venni.
Hogy most dicsekszem-e vagy panaszkodom? Is. A
kódexmásolataival (iniciálék is gyönyörűn belefestve) ugyan egyetlen
jó nevű gimnáziumba se fogják fölvenni, mert történelemből is
hármasa volt, ám a szülői szív és ész kétségtelenül büszke.
A fiamat viszont Tettamantinak hívják. Ráadásul anyai ágon a
felmenők csak a zsidótörvények idején magyarosították a nevüket
Székelyre.
Pontosítsunk. Adva van itt egy kiskorú, aki nemcsak hogy ab ovo
magyar, de önmagát - a legcsekélyebb külső ráhatás nélkül - az
átlagosnál is jobban azonosítja nemzetével. Mármost amíg egy olyan
önkormányzati iskolába jár, ahol digózás, zsidózás, cigányozás föl
sem merülhet, holott az ő osztályába történetesen egy jól
felismerhetően cigány fiú meg egy jól felismerhetően kínai kislány is
jár, addig ennek nincs jelentősége. Nem azt mondom, hogy a gyerek
újságban, tévében, parlamentben nem hall, olvas olykor perverz
rasszizmust, de ez számára még távoli, mint a történelemórák, mert ő
belülről, mondhatni, könyörtelen gyermeki önzéssel magyar.
Kérdés, mi lesz, ha majd először zsidózzák, digózzák.
Ennek nem kell föltétlenül bekövetkeznie. Ám látva, hogy ma
Magyarországon igazságot és életet többnyire ilyen mélységekig
hatolva szoktak közérthetően hirdetni, aligha ússza meg.
Ahol szlovák, német, román nevüket még csak nem is magyarosított
politikusok és közírók is veszik a bátorságot, hogy ősmagyarságuk
szapora hangoztatása közepette döntsék el, ki magyar, ki idegen
(vö.: ki tehet sokak szegénységéről, kevesek gazdagságáról), ott nem
lesz könnyű ragaszkodni az evidenciákhoz.
Ott megint föltehető a
kérdés, amit Radnóti kapcsán Fejtő Ferenc írt le e hasábokon: "A
magyar nyelv tudása (és néha mesteri) használata nem elég
bizonyíték az ember nemzetiségére, kell hozzá egy rendőri, egyházi
vagy pártigazolvány bemutatása is?"
Megjegyzem, azt is most olvastam, hogy a Fradi megvételét követő, a
szokásosnál is hangosabb zsidózás után egy ügyvédi iroda
megbízást kapott: szakértőivel vizsgálja meg, milyen védelmet ad a
nyílt és burkolt antiszemita megnyilvánulások ellen a magyar
jogrendszer?
Nem vagyok jogász, úgyhogy nem mondanám, csak mutatnám.
Amúgy jogrendszer önmagában még soha senkit semmitől meg nem
védett, arra csak emberek képesek, akik a jogot számon kérik és be
is tartatják.
A somoskai csángóknak viszont, akik a fiamat és társait olyan jól
tartották és legalább egy hétre kivonták a hazai közbeszédből, ezúton
köszönök mindent. Az ajándékba adott régi korsót is, amivel útra
bocsátották.
Hű!
Az én fijam is nyert egy népdaléneklő versenyt, afféle megyeit, mindenféle zenetagozatos csemték előtt.
A szabadonválasztottja az volt, hogyaszongya:
Magas fenyő áll a hegyen...
Tényleg!! Piszokul izgult, de nem betlizett, mint Vikidál.
Na itten a Késdobálóba meg is hánynánk a csapost, ha négy decit adna a féllityis korsóba.
Múltkor is a Kvanthhy korsójába sok vót a hab, oszt a csapos Maca dekoltázsába burította.
Hű, hogy visított! Mindeggy, tuggya má, hány kiló.
Oszt hogy a jófenébe kérje a paraszt a négy centet? A háromcentes a "pici", az ötcentes meg a "feles". Dupla, az kávé.
>nem szabad azokat a jelzőket, amiket a jobboldal és főleg a MIÉP kap tőlük, úgy beállítani, mintha az egész magyarság kapná.
sajnos ez is kölcsönös
próbáld meg sikkasztónak nevezni azt, aki 350 milliót elzsebelt a pesti zsinagóga felújításakor
vagy jegyezd meg, hogy kik voltak munkásôrök a mazsihisz mai "vallási" vezetôi közül
és rögtön te leszel AZ antiszemita
Kedves Micuember!
Kis közbeszólás, valóban nem a témához tartozik, elnézést is kérek ezért.
Idézem:
"Ez a dolog egy tünet, éppúgy, mint minden más efféle pótcselekvés: a huszadik század általános pszichés állapotából ered.
Ez pedig nem más, mint a szorongás, a léttől való félelem. "
Nem érthető.
Nem szívesen adok közre családi dolgokat, most megteszem. Feleségem énekelt dalaihoz készítettem ismertetést, részletek ebből:
"Az elhangzó énekek ismertetése:
1. HOVÁ KÉSZÜLSZ SZÍVEM
17. századi virágének, szerző, és gyűjtő megjelölése nélküli kottája a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei gyűjteményében található meg.
2. SZEGÉNY VAGYOK, SZEGÉNYNEK SZÜLETTEM
Az eredeti népdalt Kodály Zoltán gyűjtötte Zsigárdon, Pozsony vármegye galántai járásában. A Háry János című daljátékában is feldolgozta, erről így szólt maga Kodály Zoltán: "A dalok egytől egyig a néphagyományból valók. Minden egyéni líránál alkalmasabbak arra, hogy a lírai hitel erejével hassanak a szereplők ajkán. Gyöngyszemek, csak a foglalatuk egyéni.
Igyekeztem, hogy méltó legyek hozzájuk".
3. EJ, HAJ GYÖNGYVIRÁG
Virágének.
Pálóczi Horváth Ádám: Ó és Új mintegy ötödfélszáz énekek című, a költő halála után megjelent kéziratos példány 347. számú éneke alapján.
Ki magam csinálmánya, ki másé (az akadémia kézirattárában). Rendkívül szapora és könnyen verselő poéta volt. Gyakran dallamostul költött, mindig azonban dallamra; azért versei nagyon zeneszerűek. Dallamai jeles és eredeti zeneköltőnek mutatják. Szerelmes, társas, hazafias, hadi, gúnyos és vallásos énekei maradtak. A protestáns énekeskönyv néhány szép darabja tőle van."
Azt hiszem, hogy a költészettel foglalkozó politikai topicban idéztem Ádám Jenő Úrnak vagy harminc éve elhangzott szavait Dankó Pista temetése során. Gyönyörű a megzenésített Ady vers: "Dankó Pista, áldjon meg az Isten."
"Ez pedig nem más, mint a szorongás, a léttől való félelem."
Érdekes, mert amikor előkerestem a kísérő szövegeket, engem nem ilyen szorongás vezetett, hanem az embereknek, a nótát hallgatóknak akartam felkelteni érdeklődését, szerettem volna tudásukat gyarapítani, elismerve, hogy ezt feleségem sokkal művészibben teszi, mert egy átéléssel előadott ének sokkal szebb, mint az én prózai szövegem.
Most én magyarkodtam, vagy cigányoztam, vagy mit cselekedtem?
A teljes élet nem csak prakticizmusból áll.
A teljes élethez ez is hozzátartozik. A sikert pedig nem én aratom le, hanem feleségem, és nem számolom, hogy melyik oldalról kapja a tapsot, mert emberek tapsolnak.
Bocsánat a kitérőért.
Tiborc
Szerintem Aczél György is használta a kifejezést (s talán Kádár János is), ti. az ún. szocialista hazafiságot (mint valami progresszív izé) az különbözteti meg a magyarkodástól (értsd: a nemzeti érzéstől), hogy az előbbi nemzetközi is (népek hazája nagyvilág, vagy mifene). Míg a magyarkodás (=nemzeti érzés) egy polgári csökevény, amely elmúlik idővel, ahogyan épül a kommunizmus.
Gondolom ez alapján a szadesz és a maszop az aczéli gondolat örököse. :-)
A 98. hozzászólásomban tényszerüen leírtam, hogy pontosan mikor, milyen lépéssel kezdődött az a jelenségsorozat, amit a szadesz és akkoriban még a Fidesz magyarkodásnak nevezett el. Pontosan leírtam, hogy amikor Antallék kezdték kisajátítani a népnemzeti érzést és Jeszenszky elmondta a parlamentben, hogy ők igazabban képviselik a magyarságot, mint az ellenzék, amire Orbánék, a szocik és a szadesz kivonult, szóval ekkor kezdődött a folyamat. Ez előtti magyarkodást itt senki nem írt le.
Kik ? Nincs kik. Volt egy bolond rabbi, olyan, mint Csurka csak a másik irányból, aki azóta el is tűnt a színről. Csúnya általánosítást érzek itten... egyrészt nem szabad néhány ember véleményéből általános következtetéseket levonni a bal/lib oldalra, másrészt nem szabad azokat a jelzőket, amiket a jobboldal és főleg a MIÉP kap tőlük, úgy beállítani, mintha az egész magyarság kapná.
Az én lakhelyemen is van egy - ezek szerint "cool" - kocsma/söröző, ahol annyira ejrópéerek, hogy négy deci sört adnak. Feles és háromcentes sincs, hanem 2 és 4 cent.
Van ennek valami értelme? Érdemes volt kicserélni a poharakat?
Felfoghatatlan!
Micuember egyébként a tökéletes alany a politikához: szerinte minden illúzió!! (Bezzeg a sört valóságosként kezelte a cool pubban!)
Ki
Ezt hívhatjuk burkolt áremelésnek is, de szvsz a "globalizmus" egyik sarjának tartom ezt is(USA).
A korsó, az félliter minden rendes helyen, akár kúl az, akár nem.
