miota az eszemet tudom irtozom a nagy levelu novenyektol. az oka ismeretlen. gyerekkoromban egy lapulevellel meg lehetett kergetni. probalom gyozkodni magam hogy tok hulyesega az egesz, de ilyenekhez megsem birok hozzaerni. egyszer muszaj volt bemennem egy palmahazba, maga volt a pokol
Köszönöm a választ. Nem vagyok én olyan bús fickó, sőt sokszor nagyon is életvidám és és és ami csak kell így harminc év körül tavasszal és mégis... Nem értem. Illetve hallottam én már ilyen szerotonin cuccokról,sőt szedtem is őket. Magyarán a téma nem ismeretlen , de azt gondoltam,hogy már túl is vagyok rajta,aztán pedig mégsem. Mindig jön valami újabb őrület. (szó szerint)
Nem vagy egyedul etekintetben. Pl. itt az indexen is van jopar ilyen temaju topik.Nem beszelnelek ra nagy gyogyszerzabalasra, de en biztosan nem hagynam hogy ujra elinduljanak a rohamok. Mindenkinek vannak nehez idoszakai, ilyenkor sokat segit a gyogyszer.
Volt e már valakinek halálfélelme.Ha igen megoszthatná velem,mert akkor az ember nem érzi,hogy totál egyedül van ezzel a problémával. Korábban nem volt és most időnként van. Rémesen szar, el sem tudom mondani. Éjjel jött az egész és nem találtam sehol magamkörül egy biztos pontot. El akartam menekülni, aztán felhívtam a doktornőmet... Ő volt aki meg tudott nyugtani. Pffff! Senkinek nem kívánok ilyet.
baltazahr! Akkor most szerinted mi a teendő ilyenkor. Ennyi szörnyedelmes mellékhatás hallatán..., inkább a híd.
üdv: guaaa
egyébként néha szedem a rivotrilt, ha éppen nagyon feszült lennék és érzem, hogy nem fogok tudni elaludni.
mellesleg mozgok is rendszeresen, úgy hogy ez is kiesett.
Egyéb betegségek fennállása szintén hatással lehet a benzodiazepinek működésére. Feltétlenül tájékoztassa orvosát, ha valamilyen más betegsége is van, különösen:
- alkoholproblémák (esetleg a múltban),
- droghasználat vagy drogfüggőség (esetleg a múltban) - ilyen esetben nagyobb a valószínűsége a függőség kialakulásának.
- agyi betegségek - a központi idegrendszer gátlása és más mellékhatások felerősödhetnek.
- nyelési problémák (gyermekek esetében)
- asztma, bronchitis vagy más krónikus tüdőbetegség,
- glaukoma,
- hiperaktivitás,
- depresszió,
- súlyosabb elmezavar,
- alvási légzészavar (a légzés pillanatokra való leállása alvás közben: a benzodiazepinek súlyosbíthatják a problémát)
- epilepszia - noha egyes benzodiazepineket használnak epilepszia kezelésére, a szedés kezdetekor vagy hirtelen abbahagyása esetén növekedhet a rohamok kockázata.
- vese- vagy májbetegség - a benzodiazepinek vérszintje nőhet, s ezzel a mellékhatások kockázata is
Addiktivitás
A benzodiazepinekre rá lehet szokni (pszichológiai vagy fizikai dependenciát okozhatnak), különösen, ha hosszú időn át, nagy adagokban szedik. A rászokás tünetei a következők:
- erős vágy arra, hogy továbbra is szedje a gyógyszert.
- a gyógyszeradag növelése a vágyott hatás elérése érdekében.
- elvonási tünetek (idegesség, irritáltság, álmatlanság, hasfájás vagy gyomorgörcsök, remegés, reszketés) a gyógyszer elhagyása után.
Ha úgy érzi, hogy rászokott a gyógyszerre, beszéljen az orvosával. Ne hagyja abba hirtelen a gyógyszerszedést. Az orvos esetleg azt javasolja, hogy fokozatosan, lassan csökkentsék az adagot. A benzodiazepinek hirtelen elhagyása elvonási tüneteket okoz, esetleg epilepsziás rohamhoz vezethet, különösen, ha eredendően epilepsziára szedte.
A gyógyszer erősíti az alkohol és más, a központi idegrendszer aktivitását gátló szer hatását. Ilyen szerek például az antihisztaminok (allergiára, szénanáthára, influenzára kapható, vény nélkül megvásárolható szerek), a nyugtatók és altatók, a vényre kapható fájdalomcsillapítók (narkotikumok), a barbiturátok, az epilepszia-ellenes szerek, az izomlazítók és az érzéstelenítő szerek, többek közt bizonyos fogászati érzéstelenítők.
Mellékhatások
1. Ártalmatlanabb mellékhatások
Viszonylag gyakori: ügyetlenség, egyensúlyzavar, szédülés, kábultság, lelassult beszédkészség.
Kevésbé gyakori: hasi vagy gyomorfájdalom és görcsök, homályos látás vagy más látási probléma, a szexuális vágy vagy potencia csökkenése, székrekedés, hasmenés, szájszárazság vagy állandó szomjúság, megtévesztő jóllét-érzés, fokozott nyálelválasztás, izomgörcsök, hányingar vagy hányás, vizelési nehézségek, remegés és reszketés, szokatlan fáradtság vagy gyengeség.
2. Orvosi figyelmet igénylő mellékhatások
Viszonylag ritka: szorongás, zavarodottság (időseknél gyakoribb), gyors, heves vagy szabálytalan szívverés, emlékezetvesztés azokra az eseményekre vonatkozóan, amelyek azután történetek, hogy beszedte a gyógyszert (a triazolam hatóanyagú szerekkel gyakoribb), depresszió.
Ritka: abnormális gondolkodás, dezorientálódás, téveszmék, rögeszmék (tévhitek, amelyeket a tényekre való rámutatással sem lehet megváltoztatni), a realitásérzék elveszítése, felindultság, viselkedésbeli változások, agresszivitás, bizarr magatartás, a gátlások csökkenése, dühkitörések, görcsök (epilepsziás rohamok), hallucinációk (jelen nem lévő dolgok látása, hallása, tapintása), alacsony vérnyomás, izomgyengeség, bőrkiütések vagy viszketés, torokfájás, láz, hidegrázás, alvásproblémák, sebek vagy fekélyek a szájban vagy a torokban (folyamatosan), akaratlan testmozgások vagy szemmozgás, irritált állapot, szokatlan fáradtság vagy gyengeségérzet, sárgás szem vagy bőr.
A túladagolás tünetei: folyamatos zavart állapot, görcsök (epilepsziás rohamok), súlyos kábultság vagy kóma, remegés, lassú szívverés, lassú reflexek, folyamatosan elmosódott vagy érthetetlen beszéd, tántorgás, légzési nehézségek, súlyos gyengeség.
A gyógyszer elhagyását követő mellékhatások
Gyakori: ingerültség, idegesség, alvászavar.
Kevésbé gyakori: hasi vagy gyomorfájdalom és görcsök, zavarodottság, gyors vagy heves szívverés, felerősödött hallási érzékenység, felerősödött tapintási érzékenység, a fájdalomra való fokozott érzékenység, fokozott izzadás, a realitásérzék elvesztése, depresszió, izomgörcsök, hányinger vagy hányás, fényérzékenység, csiklandozó, égető vagy szúró érzések a testben, remegés vagy reszketés.
Ritka: az idő, tér vagy a személy azonosításának sérült képessége, görcsös rohamok (epilepsziás rohamok), gyanakvás és bizalmatlanság, hallucinációk.
Viszont most már kigyógyultál a fóbiádból, de a Rivotrillal elég jól szét tud hullani egy ember.
Pár ember szedi körülöttem, és hát mind oylan, mint egy zombi.
remegő állkapocs, a semmibe nézés, szájszag, remegés, szédülés.
Szóval azzal sem jár jobban.
Meg aztán ami a használati utasításában van az sem semmi.
Ha alvási gondjaid vannak nem szedheted, ha légzési gondjaid vannak, nem szedhetetd , mert megfulladsz, ha máj/vese/szív problémáid vannak nem szedheted, mert szarabbul leszel.
Ehhez képest a doki felírta egy asztmás szívbeteg ismerősömnek.
Én beszéltem le róla, hogy szedni kezdje.
Nyugtatóként írta fel neki a szívére.
A másik gyógyszer biztos jó amit írtál, de a Rivotril tényleg gáz.
ha lehet hagyd el Te is még mielőtt károsodik tőle a szervezeted.
Sziasztok!
Történetem igen egyszerű és röviden összefoglalható. Meg teszem ezt most azért, mert tudom, hogy akinek ilyen fóbiás panaszai vannak, annak az is segíthet sokszor, ha mások „ élményeit „ meghallgatja. Ekkor lép ugyanis be az a bizonyos „ hát ezt nem is gondoltam, hogy ezzel a problémával nem csak én vagyok egyedül a világon”- megvilágosodás. Ez önmagában még nem gyógyít de valamilyen szinten elősegíti a gyógyulás folyamatát.
Sok éve a barátnőmmel álltunk a Margit-hídon és onnan néztük a augusztusi tűzijátékot. Egyszer csak arra gondoltam, hogy ha lenne egy másik énem, amelyik véget akarna vetni az életemnek, az most fogná magát és beugrana a Dunába. És ha a fölött a másik „én” felett ha csak egy pillanatra is elveszítem a kontrollt, nos ez azon nyomban akár be is következhet. Kacifántos gondolatmenet, de elég volt ahhoz , hogy elinduljon a lavina amely aztán jó pár évemet megkeserítette. Görcsösen kapaszkodtam hát a korlátba, kerestem, hogy hol lehetne itt minél gyorsabban lejönni a hídról. Ez persze fokozta csak az állapotot. Mindenhol tömeg és tömeg. Meredt arcok , kik a tűzijátékba belefelejtkezve bámultak a messzeségbe. Én meg legszívesebben ordítottam volna segítségért.
Folyt rólam a víz. A tűzijátéknak vége lett, a barátnőm meg megkérdezte, hogy miért vagyok olyan sápadt. (nem mondtam el a történetet neki, szégyelltem és magam sem tudtam mit kezdjek ezzel az egésszel)
Itt indult a híd fóbia, amiből aztán nemsokára metrófóbia, majd ezt követően emberfóbia lett. Így kerültem el a pszichiáterhez. Mellesleg egy neves emberről van szó és az ő magánrendelésére mentem hát el.
Hátradőlt amikor elmondtam neki, hogy már három éve küszködöm..„ Nézze, magát kezelni kell, mégpedig mihamarabb. Le lehet ugyan élni így is egy életet- folytatta, de minek, amikor vannak tényleg gyors hatású gyógyszerek.”
Rivotril és fevarin állt a két recepten.
Nagyjából ennyi, mert rá fél évre magamat gyógyultnak tekinthettem. Persze annak ellenére, hogy a panaszok nem múltak el teljesen, nagy könnyebbség az, hogy nem kell az életemet ki sakktáblázni. Ha ide, vagy oda megyek, nem okoz már gondot a metrózás, a hídon vagy a gangon való sétálás is lényegében gond nélkül megy. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy csepp félsz sincs már bennem, de azóta megjártam már Németországot is, ahol másfél évig dolgoztam pánikroham nélkül, pedig sok-sok híd volt ám ott is. Lehet tippelni, vajon melyik város lehetett.
Üdv mindenkinek és még egyszer: meg lehet gyógyulni, also kopf hoch!!!!
Guaaa29
Milyen kár, hogy egy ilyen pöcs indított egy ilyen érdekes topikot.
Nem lehetne valahogy kimoderálni a kis provokátor gecit a vérbe, oszt maradjon csak a topik?
Fóbiának nem nevezném, de néha rám is jön az ötperc, és akkor leizzadok a gondolatra, hogy egyszer majd én is meghalok.
Viszont van egy remek repülésfóbiám! Régen imádtam repülni, tíz éve viszont képtelen vagyok fölülni egy gépre, legyen az bármekkora. Terápiaként pedig még sportrepülőkkel is próbálkoztam, mégis, amikor legközelebb közelíteni kellett egy Boeinghoz, elkapott a lábrázás. Utánaolvastam, van ilyen: az egyetlen fóbia, amelyik nem gyerekkorban, hanem huszonévesen alakul ki.
Ja, és utálom a hüllőket meg a kukacokat.
Van egy ismerősöm, neki halálfóbiája van!
Néha rájön az öt perc és teljesen készen van, hogy majd meg fog halni!
Hallott már valaki ilyenről?
Hogyan lehet orvosolni ezt?
