Milyen törvényre és vagy adatvédelmi szabályozásra hivatkozva kérhetem arcképem és nevem utólagos törlését egy gimnáziumi tablóról?
Álláspontom nem egyezik az adott gimnázium számos fórumon történő megnyilvánulásaival, és ezek miátt magamra vonatkozóan negatívnak érzem, sőt kifejezetten káros, ha személyemet összekapcsolják az oktatási intézménnyel. Illetve nem akarom, hogy a jövőben harmadik felek személyemet a gimnázium végzett diákjaként azonosítani tudják...
Ez egyébként nagyon szép, de ha komolyan vennék nagy hirtelen, akkor mindenkit meg kellene büntetni. Kezdeni az sajtófotósokkal. Mert tuti, hogy nincs minden személytől meghatalmazásuk. Mindegy, ez csak elméleti fejtegetés.
De komolyra fordítva a szót: Hogyan értelmezhető ez külföldön készített, Magyarországon publikált fotó esetén? Továbbá mi van akkor, ha az adott országban nincs ilyen jellegű megkötése az adatvédelmi törvénynek, ha egyáltalán van ilyen törvényük?
"személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés", beleértve a képmást, képfelvételt is. Adatkezelésnek tekintendő "az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is" (Avtv. 2. § 9. pont). Az Avtv. 3. § (1) bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Tehát mind a fényképfelvétel elkészítéséhez, mind felhasználásához, nyilvánosságra hozásához törvényi felhatalmazás vagy a lefényképezni kívánt személyek hozzájárulása szükséges, kivéve, ha törvény közérdekből elrendeli a nyilvánosságra hozatalt. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. A nyilvánosságra hozatal fogalmát e körben kiterjesztően kell értelmezni (sokszorosítás, forgalmazás, kiállítás, sugárzás, internet, stb.) Az Avtv. szabályai összhangban vannak az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel, melynek 80. §-a kimondja: "A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges." A Legfelsőbb Bíróság egyik határozata szerint a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor az ábrázolás módja nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen megörökített személy hozzájárulására van viszont szükség, ha megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni képmás jellege. Az Alkotmány Bíróság jogértelmezése és az Avtv. szabályai alapján kialakított álláspontom szerint közszereplőnek tekintendő minden olyan személy, aki közhatalmat gyakorol, és aki közpénzek felhasználásáról dönt. Azt, hogy kik tartoznak ebbe a körbe, esetenként kell eldönteni. Fenti jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy amikor a rendőr az utcán intézkedik, feladatát végzi, az nem közszereplés, és nem is közszereplő, ha nincs döntési jogköre a közpénzek felhasználásával vagy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban. Tehát összefoglalva megállapítható, hogy miután nincs olyan törvényi rendelkezés, amely lehetővé tenné a közterületen intézkedő rendőrről képmás készítését, felhasználását, nyilvánosságra hozatalát, stb., ezért minden esetben az érintett hozzájárulását kell kérni. Az Avtv. 2. § 6. pontja szerint a hozzájárulás akkor tekinthető jogszerűnek, ha önkéntes, határozott, megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel az érintett félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő -kezeléséhez.
modellfotózással kapcsolatban kissé homályosak az információim. lenne pár hölgy (lány), akik örömmel segítenék divatfotós ambícióimat, ám nem teljesen vagyok tisztában vele, hogy 15-16 éves lányok esetében mi is a pontos helyzet. feltételezem az egész fotózás egy írásos szülői beleegyezéssel indul, plusz ha esetleg fel is szeretném egynémely képet tölteni valahova, az újabb beleegyezéssel működik? nagyon megköszönném, ha valaki mutatna egy hivatalos linket az adott jogszabályt illetően!
Keresgéltem a topicok között, hátha van egy olyan társaság, akik tudnának segíteni... Talán Ti... :)
Nektek lehet egyértelmű, de nekem, mint laikusnak nem az.
Kérnék valakit, segítsen. :)
Lakást vettünk és a kötbér megfogalmazása a szerződésben eléggé nem gyértelmű...
Ide másolom:
"A birtokbaadás határidejét Eladó egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal, kár és költségtérítési kötelezettség nélkül meghosszabbíthatja. Az ezt követo idoszakra Eladó köteles havonta a nettó vételár 0,8%-ának megfelelo késedelmi kötbért megfizetni a Vevo részére, de a kötbér összértéke maximálisan a vételár 10 %-át nem haladhatja meg.
Abban az esetben, amennyiben a birtokbaadás további 90 napig sem valósulna meg, Vevo jogosult elállni a szerzodéskötéstol. Felek azonban megállapodnak abban, hogy ezen esetet nem tekintik a szerzodés Eladó hibájából bekövetkezo meghiúsulásának, így Eladó a Vevo által megfizetett foglalót és vételár-részleteket köteles Vevonek megtéríteni, valamint a fentiekben rögzített késedelmi kötbért köteles számára megfizetni."
A fenti megfogalmazást én úgy értelmeztem, hogy a "havonta" kifejezés a kötbér mértékét jelöli és NEM azt, hogy csak teljes hónapra fizetnek. Ugyanis az eladó szerint ezt tartalmazza a szerződés és nem akarnak tört hónapra fizetni kötbért.
Szerintetek??
Előre is köszönöm a segítséget! :-)
B.
- a kép elkészítése és - a kép nyilvánosságra hozatala
egyaránt engedélyköteles. Ha készítesz egy portrét az utcán valakiről - annak hozzájárulása nélkül - akkor a jogsértés az exponálás pillanatában megtörtént.
Talán összegzésként azt lehetne még leírni, hogy ha a paraszt okoskodik, és erősebb nálad, akkor jobb eltekinteni az utcán lefolytatott jogi vitáktől, a saját és a géped épsége érdekében. :-)
Ja, és amit elfelejtettem: a rablás -- és a lopás -- megtervezése nem bűncselekmény. A bűncselekmények kisebb részénél büntetendő az előkészület. Ezek között vannak pl. egyes nagyobb horderejű, az állam, illetve az alkotmányos rend elleni bűncselekmények, de ilyen pl. a terrorcselekmény, az emberrablás, a pénzhamisítás, sőt, az emberi ivarsejttel kapcsolatos bűncselekmények is. (És még sokan mások, de a lopás és a rablás nem.)
A betörés pedig büntetőjogilag lopás, rablás alatt a személy elleni erőszakos támadást kell érteni.
Szóval, én jogász volnék.
Bár nem szakterületem, de egy alkalommal alaposan belekeveredtem ebbe a fényképezős témába.
A lényeg: közterületen bármilyen tárgyat lefényképezhetsz. Üzemet is, annak minden titkaival -- és ebbe a legszentebb biztonsági őr sem szólhat bele.
Az már más kérdés, hogy a képeket esetleg FELHASZNÁLHATOD olyan módon, ami már jogszabályba ütközik, de pl. az üzleti titokra hivatkozást elég esélytelennek látom.
A személyek fényképezése, illetve főleg a képek falhsználása (közzététele) már más téma, ott valóban -- a lentebb idézetteknek megfelelően -- jogosan sokkal szigorúb a szabályozás.
Majtee, kíváncsivá tettél, ha kérhetlek, írd meg nekem a példát!
Nekem tényleg csak érintőlegesen van közöm a joghoz, mint todományhoz, úgyhogy nem akarok én magam is abba a hibába esni, hogy bölcsebbnek mutassam magam annál, amilyen vagyok. Mindenesetre úgy érzem, hogy a jog egy meglehetősen egzakt dolog, amiről hiába van nekem véleményem, meg hiába teszem ide meg oda, attól nekem ugyanazt kell, hogy jelentse, mint neked, vagy bárki másnak, hiszen erre találták ki. Más kérdés, hogy meglehetősen sok ellentmondást, meg hézagot tartalmaz, az emberek viselt dolgainak sokfélesége miatt, ezért van szükség egyáltalán bíróságokra (ha minden esetre egyértelmű tudna lenni, a jog érvényesítésének folyamata kezdődhetne rögvest a szankcionálással).
Annak szembeállításával meg, hogy valaki közterületEN, vagy közterületRŐL fényképez, szerintem öléggé abszurd dolgot mondtál, a fényképezés sajátosságai miatt.
És hangsúlyozom - mert szerintem ez a te problémád - a JOG, meg az ERKÖLCS nem egy és ugyanaz. A jog nem feltétlen az IGAZSÁG, vagy a szerinted "JOGOSNAK" érzett dolgok érvényesítéséről szól. Ha én megdugom valakinek a barátnőjét, és ő (nyilván) félholtra ver, őt ültetik le, nem engem, pedig én voltam a rohadék.
Továbbá nem mindenki bűnös, aki ellen nyújtottak már be keresetet. A kiindulási történet alanya ellen is indulhatott volna polgári peres eljárás, ha a tulaj feljelenti, hogy a kocsiját fényképezte az utcán, aminek a vége az lett volna, hogy a tulaj kifizet alsóhangon egy százast perköltségként, hősünket pedig megvédi a hivatalból kirendelt ügyvéd ingyen. Hovatovább ezek után a kollega visszaperelhetett volna a tulajtól személyiségi jogainak sérelme, illetve az ő bíróságon eltöltött idejének kiesése fejében egy összeget, amit nagy valószínűséggel meg is kapott volna.
Azzal pedig nyilván nem sértessz meg, ha neked saját véleményed van, a polgári törvénykönyv biztosítja neked erre a jogot. :)
A további vitában viszont szeretnélek megkérni, hogy használd a "szerintem", vagy "én azt gondolom" kifejezéseket, vagy ha ragaszkodsz a "100%-osan ki merem jelenteni, hogy ez nem igaz."-hoz, akkor citáld a vonatkozó jogszabályt, ahogy én tettem az első reagálásomban.
Annyit még segítek, hogy az üzleti titok megsértésének szankcionálásáról az 1990. évi LXXXVI. és az 1991. évi LXIX. törvényekben olvashatsz, ezen kívül a Polgári Törvénykönyvet, illetve a Vagyonvédelmi törvényt tudom ajánlani, én lusta voltam hozzá, hogy utánakeressek, illetve nem leltem meg a CD jogtáramat.
A konkrét jogszabályról a továbbiakban is szívesen vitázom (mert az mindkettőnk épülését szolgálja) viszont ne próbáljuk innen a gép elől KITALÁLNI, hogy hogy is lehet ez valójában, mert azzal amellett, hogy feleslegesen bosszankodunk, még másokat is félrevezetünk, ha érted mire gondolok.
A muszáj pedig minden ellenkező híresztelés ellenére pontos j.
MAJTee-10!
"Ezt jogilag hová teszed, miképpen értelmezed, mi a véleményed róla?" Szerintem is túl van a dolog lihegve, további érdeklődésed esetén javasolnám az ELTE Jogi Karának sűrű látogatását :-) Véleményed ötvenedszeri elismétlése esetén sem lesz ugyanis igazad.
Kloroform
Nem bánottál meg, de remélem Te sem sértődsz meg azért, ha nem értek veled egyet. Ha nagyon muszály, ezt cáfolandó konkrét példát is tudok Neked említeni, de azt csak magánban.
Hogy sok kémfilmet nézek? Valóban, mostanában elég sok James Bond filmet vetítenek.
A titok kérdésével kapcsolatban: ha vágod a jogot, akkor biztosan ismered az üzemi titok fogalmát is. Meg úgy önmagában a titok fogalmát. Ezt jogilag hová teszed, miképpen értelmezed, mi a véleményed róla? Rengeteg titok fajta létezik (levéltitok, magántitok, üzleti titok stb.), nem kell, hogy erről rögtön a 007-es jusson eszedbe.
"...közterületről azt fényképezek, amit akarok."
100%-osan ki merem jelenteni, hogy ez nem igaz. Talán ha ezt mondtad volna, nagyjából igazad lenne: Közterületen azt fényképezek, amit akarok...
Szegéy kérdező, alaposan félre vagy itten vezetve.
Majtee próbálom majd úgy megfogalmazni, hogy lehetőség szerint ne bántsalak meg, de sok pontatlan dolgot adsz elő olyan meggyőződéssel, mintha biztosan tudnád. És ezen keresztül szeretném láttatni, hogy miért veszélyes, hogy (egyik komoly hiányossága a magyar oktatásnak) nincs egy olyan állampolgári ismereteket adó tantárgy, ahol kiderülnének a jogalkotásnak, meg jogérvényesítésnek azok az alapvető vonulatai, amikkel ilyen kérdések nélkül le lehet élni egy életet. (Persze nem érdeke ez az államnak, mert a tudatlanságunk az ő dolgukat egyszerűbbé teszi...)
Szóval rendben, hogy sok kémfilmet néztél, de ha én belátok a gyár udvarára, ott jogilag nincs titok. A zárt technológiás üzemek nem megközelíthetőek kellenek, hogy legyenek. Mert (100szor elhangzott) közterületről azt fényképezek, amit akarok. Más dolog, hogy ha biztonsági őrt fényképezel, jó eséllyel számíthatsz arra, hogy elver, aminek oka nem feltétlenül abban keresendő, hogy mik a jogaid, inkább az ő személyiségükben (tisztelet a kivételnek, ami egyre több van köztük), meg abban, hogy ő is annyira ismeri a jogaidat, mint te, és ő is ugyanolyan határozottsággal áll a tévhitei mögé, csak nem ugyanakkora bicepsszel.
Fenntartom továbbá, hogy ismeretlen embert (meg vezető sofőrt :)) a megkérdezése nélkül fényképezni NEM ETIKUS, ami pedig az én szivemben is felkelti az indulatokat.
A vásárok, meg koncertek azért számítanak más kategóriába, mert teszem azt a Hajógyári sziget adott része, az a HSZ-Vagyonkezelő Részvénytársaság tulajdonát képezi, ami felett ő az összes jogát gyakorolja, tehát megmondhatja neked, hogy ott szabad-e fényképezni. Merthogy az NEM KÖZTERÜLET! És azzal, hogy te megvetted a jegyet, és beléptél a rendezvény területére, ráutaló magatartással elfogadtad annak a szerződésnek a feltételeit, amit elolvashatsz a jegy hátulján. Szerintem a biztos megoldás lehetőség szerint előtte kérdezni minden esetben, ezeket a kétségeket elkerülendő.
És a téma (ezzel a szófosással aztán meg már végképp) túl van tárgyalva.
Asszem a magyar jogrendszer prostitualizálódásának egyik jelentős lépcsője az volt, amikor hozzá nem értők részére is hozzáférhetővé tették a törvényeket...
Megnéztem a koncertes oldalt, sajnos nekem túl sok a szöveg, az angol nem az erősségem (az olasz nyelvet beszélem). Mondjuk koncertekre nem is igazán járok, úgyhogy szerencsére emiatt nem kell aggódnom...
"mik a tapasztalataid a kiallitasokon valo fotozasrol?"
Komolyabb rendezvényeknél általában nem merül fel ilyen probléma. Valószínűleg az ottani kiállító cégeknek eljutott az a tudatáig, hogy ha nagyobb érdeklődést mutatok irántuk, lefényképezhetem a termékeiket, azzal ők kifejezetten jól járnak, hiszen a leendő vásárlók nagy része ezen fotók alapján ismeri majd meg őket. Eléggé hihetetlen ugyanis, de néhányan olyan prospektusokat küldenek a viszonteladók részére, hogy a fotók egyszerűen kinézhetetlenek. Vagy tök gagyi minőségűek (360 dpi-ben nyomtatott képek felfűzött színes fénymásolata...); vagy egyszerűen túl apró képek (8x6 cm-es fotó egy konyháról stb.).
A legaranyosabbak általában a kis cégek, vállalkozók. Ők mindig örömmel veszik, ha fotózom őket, sőt! Még ők könyörögnek érte, hadd nézhessék vissza az elkészített képeket. Tök jól el lehet velük beszélgetni, géptulajdonosként kérdezősködnek az E10-esem felől stb; szóval tök segítőkészek.
Aztán ott van másik oldal, a már általam említett "no photo!" okostojás banda. Velük általában az olyan gagyi szakkiállításokon találkozhat az ember, ahol a már mindenki által ismert, tavalyi kollekciókat mutatják be. Nem tudom, mi van velük, mintha féltenék a sz@raikat; hogy egy másik gyártó számára akarom ellopni az ötleteiket, vagy mi a szösz. Mert még ha egy egészen új, csak a viszonteladók részére bemutatott termékről lenne szó, akkor megérteném az aggodalmukat, na de így...
"felhivod a rendezot es asztmondja nagyreszt, hogy ok. szoval siman szokott menni a dolog?"
Ez általában úgy működik, hogy a viszonteladó cégeknek a vásár előtt 2-3 héttel elpostázzák a "tisztelet" meghívókat. Szóval mivel idő mint a tenger, telefonon keresztül lehetőség nyilík az összes információ összegyűjtésére (hány kiállító vesz részt, milyen irányú lesz, lesznek-e programok stb.). Nos, az ilyen beszélgetések alkalmával merül fel a fotózással kapcsolatos kérdés is. A válasz lehet igen vagy nem. Ha igen, akkor minden OK. Ha viszont azt mondják, hogy nem, és esetleg kíváncsi vagy ennek az okára, általában erre is kielégítő választ kapsz. Szóval nem a szervezőkkel van probléma, hanem az ott résztvevő kiállítók egynémelyikével...
"es miert fotozol? ugy ertem, ceges vagy magan celra? "
Elsősorban azért, mert a cég kér meg rá, ahol dolgozom. Azon kívül szakmámból kifolyólag engem is érdekel a dolog, a különböző stílusok, irányzatok.
Ja, ha még nem árultam volna el, lakberendezési szakkiállításokon, vásárokon szoktam részt venni...
"Egyedül talán a koncert fotózás az, aminek kezelésére konkrét megoldást én sem tudok..."
a lento oldalon erre is eleg reszletes es konkret valaszt kapsz. nagyon nem egyszeru dolog.
mik a tapasztalataid a kiallitasokon valo fotozasrol? felhivod a rendezot es asztmondja nagyreszt, hogy ok. szoval siman szokott menni a dolog? es miert fotozol? ugy ertem, ceges vagy magan celra?
