Keresés

Részletes keresés

tvisztugél Creative Commons License 2011.11.04 0 0 232

A Rákosi-rendszerben megkínozták, a Kádár-rendszerben a kivételezettek közé számított. Ha a kínzástól megtört, meg lehet érteni. De aztán a rendszer kegyeit nem volt kötelező elfogadnia.

Előzmény: quisquam (222)
a_yose Creative Commons License 2002.02.14 0 0 231
Hogy milyen szavakkal és indokkal tiltotta be, azt nem tudom.
Annyit tudok, hogy amikor odaértem, el kezdték énekelni a Boldogasszony, Anyánk-at, majd egy hölgy - az imádság beharangozott vezetőjének, Kemenes atyának a képviseletében - tájékoztatta a megjelenteket, hogy nem tartható meg az ima, mert a bíboros úr nem engedélyezi. Azóta csütörtök esténként van a bazilikában. Ezek szerint a szabad tér volt a kifogásolt. Pedig úgy lett volna figyelemfelkeltő hatása.
Előzmény: McAtti (230)
McAtti Creative Commons License 2002.02.06 0 0 230
a_yose: hogyan tiltotta be Paskai? Erre tényleg nagyon kiváncsi volnék. (Mondjuk, csodálkoznék, ha nem tiltotta volna be, sőt, azon még jobban csodálkoznék, ha mondjuk résztvenne benne. Neki egzisztenciális kérdés, hogy az mszp nyerjen.)
Dr. Khirer Vilmos plébánosnak:
Mire volna jó az átvilágítás? Hogy gyengüljön az anyaszentegyház! S ha találnánk itt-ott hibákat?
Vajon Jézus elkergette Pétert, miután megtagadta őt? Sőt, főpásztorrá tette! Miért nem válaszol bíboros atyánk a köpködőknek? Jézus sem szólt, nem méltatta őket erre. És végül Jézusnak egy lényeges mondata: "Gyümölcseikről ismeritek meg őket!"

Magát szerintem fogva tartják. Nekem több pap rokonom volt börtönben, tudom, hogy miért és hogyan sittelték le őket. (Egyiket egy Önhöz hasonló oportunista adta föl...)
Mire volna jó az átvilágítás: hogy tisztán lássunk. Mielőtt felveszek valakit dolgozni, erkölcsi bizonyítványt kérek, oklevelek másolatát. És esetleg felhívom az előző kollégáit. Ha lehet, a gyerekemet olyan helyre járatom hittanra, ahol hiteles személyekkel találkozhat.
S ha találnának itt-ott hibákat? Hahaha. Megtalálnák, hogy melyik zsíros plébániai állást ki miért kapta meg, miket jelentett a káplánokról, a hittanosokról. Itt-ott "hiba". Nevetséges. Halálos bűnök.
Legálságosabb mondata: vajon Jézus elkegette Pétert, miután megtagadta Őt? No, idefigyeljen "atyám". Jó, hogy azt nem állítja, hogy egyenesen azért lett főpásztor Péter, mert ő volt az egyetlen pragmatikusan gondolkozó. Ilyen alapon valóban Lékai-Paskai az ideális egyházi vezető. De ha eddig nem tudta volna, elmondom: Jézus nem azért nem kergette el Pétert, mert megtagadta, hanem azért, mert volt ereje szembenézni azzal, amit tett: megbánta: kiment, és keserves sírásra fakadt.
Ha még mindig nem értené, hasonlítsa össze Júdást és Pétert. Júdás megmaradt bűnében nem volt ereje bocsánatot kérni, pedig tökéletesen felmérte, mit csinált (vétkeztem, elárultam az igaz vért). Nem is ő lett az egyház feje.
Egy egyházatya írta régen:
A gondolatban elkövetett bűnöket elég gondolatban megbánni, a szóban elkövetetteket szóban kell jóvátenni, a tettel elkövetetteteket pedig tettekkel kell jóvátenni.
Ha a Szentatya mindenféle múltban elkövetett dolgokért bocsánatot tud kérni, Paskai-nak miért nincs mersze kiállni, és legalább az általa gonoszul kezelt papokat megkövetni?
Takarózhat azzal, hogy de már régen megbánta: ugyanakkor tény, hogy nem tett jóvá semmit.
(Ha Ön szerint az átvilágítással gyengül az egyház, akkor magának igen kicsi a hite. Tudja, az acélba került salak csak bajt okoz.)

Attila

Tiborc Creative Commons License 2002.02.06 0 0 229
Csak ámulok.
Idézem a topicnyitó idézését:

„Népszabadság, 2001 08.07
Sztálini módszer püspökök ellen?
Tiltakozás A Hét ellen
A legsötétebb náci és sztálini korszakot idéző egyházellenes kirohanás – így minősítette Csordás Eörs, az esztergom-budapesti főegyházmegye irodaigazgatója A Hét legutóbbi adását, amely az átvilágítással foglalkozott. Szerinte annak idején Mindszenty bíboros ellen is hasonló módszerekkel indult kampány a Szabad Népben. Siklósi Beatrix, A Hét főszerkesztője elmondta, hogy a műsor nagy tetszést aratott a nézők körében.”

Ma 2002-02-06 van, és nem olvastam Népszabadságot.
Mi a lap cikke pl. Horn Gyula véleményéről?
2002-02-04. – én a parlamentben két képviselő is szóbahozta, elítélőleg.
Ez akkor nem ” A legsötétebb náci és sztálini korszakot idéző egyházellenes kirohanás” volt ez Horn Gyula részéről, hanem pl. „építő kritika”?
És nem sztálini módszer, nem is mószer?
„Önfia vágta sebeit”.
Igen, ez régi recept. Csordás Eörs szavai annak idején a Szabad Népben, ma a Népszabadságban kaptak publicitást.
Úgy tűnik, a papoknak a politikailag korrekt nyelvhasználat miatt el kellett a latin (kirekesztő) nyelvet felejteni:
„Timeo Danaos et dona ferentes.”
Nem adok fordítást.
Várom, mit kapok a másik orcámra.
Tiborc

Előzmény: melnyikov (-)
a_yose Creative Commons License 2002.02.04 0 0 228
Újabb gyöngyszem:

Ma este 8 órára meg volt hirdetve a Kossuth térre egy közös ima annak érdekében, hogy a választás Isten akarata szerint menjen végbe. Ez állítólag meg volt hirdetve a keresztény(párti) sajtóban (én a Demokratában olvastam). Valszeg a pocsék idő miatt csak 35-40-en jelentek meg. S jött a slusszpoén: Paskai BETILTOTTA az imát.
Legkevésbé sem költői kérdésem: MIÉRT?
Leszögezem, hogy nyilván nem politikai megfontolásból, hiszen manapság minden párt odavan az egyházakért. (Bocs, a Munkáspárt nincs!)

Az én tippeim:
1. Nem akarja, hogy Isten akarata teljesüljön, s ezzel rosszat akar az országnak. Mert ugye kétféle dolog történik meg: amit Isten akar, ill. amit nem akar, de megenged. Nyilván az a jobb, amit nem csak az ember akar, hanem Isten is.
2. (Valószínűtlen) Tudja, hogy mit akar az Isten, és ismert politikai meggyőződéséből fakadóan ezt nem akarja.
3. Fél, hogy a randalírozó imádkozók rossz hírét keltik az egyháznak. (Szintén valószínűtlen.)
4. Nem való a vallás az utcára. (Ebben az esetben tüntessünk el minden keresztet, bizonyos szobrokat, a templomokat tegyük felismerhetetlenné, és változtassuk meg a Bibliát!)

Tájékoztató Iroda Creative Commons License 2001.11.20 0 0 226
Paskai László vérlázító, botrányos, szégyenletes interjút adott a csángókról a ma esti Duna Híradóban.
Paskai nyíltan kijelentette, hogy nem foglalkoznak "csángó testvéreinkkel" - mert kenetteljes pofával nyálas frázisokat mondani azt tud! - nem is ismeri a kérdést, és különben is Bukaresthez tartozik ügyük.

Előtte Vatikán budapesti bürokratája mondott olyan kedveseket, hogy a magyar misézés felesleges, mert a csángók románul beszélnek, stb.

Mindezt ez a banda akkor szajkózza, amikor vad támadás éri őket ebben a pillnatban is, ugyanakkor Európa-szerte mozgalom indult értük, sőt Mádl is igéretet kapott a pápától.

Amikor ilyet hallok Paskaitól, akkor MINDEN ROSSZAT el tudok képzelni róla, mindent amivel valaha is vádolták, sőt!

Ha volna vér a MAGYAR katolikus egyház "ereiben", akkor EZ volna az a pillanat, amikor ezt a securitate-szellemiségű NYIKHAJt meg kéne buktatnia (választások ide, vagy oda).

Tiborc Creative Commons License 2001.09.11 0 0 225
"Hogy ők nem ültek börtönben? A papságnak csak kis része került oda, s közülük is nem kevesen voltak, akik szinte akarták, hogy odajussanak, akik kiprovokálták sorsukat. De a nagyobb rész csendesen, megaláztatások közepette is, de dolgozott."
Nem a reklám helye, de asztaltársaim tájékoztatására idézek valamit:

"XX. századi magyar egyháztörténelem
1992-től könyvsorozat jelenik meg azokról a papokról, szerzetesekről, akiket a vallás- és
egyházüldözés évtizedeiben letartóztattak, bebörtönöztek, internáló táborba hurcoltak,
halálra kínoztak. Az eddig megjelent négy kötet a történelmi Magyarország területéről 1778
pap és szerzetes személyi adatait, meghurcoltatásuk állomásait ismerteti dokumentumok
alapján.
Hetényi Varga Károly
Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. kötet
A kötet 590 oldalon tartalmazza az esztergomi, győri, pécsi, székesfehérvári, szombathelyi,
váci, veszprémi, munkácsi, eperjesi és a hajdúdorogi egyházmegye 679 üldözött papjának,
kispapjának szenvedéstörténetét. Az abaligeti Lámpás Kiadó 2001-i-e a könyv újrakiadását
tervezi gazdagabb dokumentumanyaggal, magasabb oldalszámmal, keménykötésben. A
kiadó szívesen fogadja a könyv iránt érdeklődők előjegyzéseit. Címe: Lámpás Kiadó,
7678 Abaliget, Várhegy u. 5. Róm. Kat. Plébánia.

Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában lI. kötet
344 bebörtönzött lelkész üldöztetésének részleteit ismerteti a kalocsa - bácsi, a csanádi, az
erdélyi és a nagyváradi egyházmegyéből 574 oldal terjedelemben. Megjelent 1994-ben a
Lámpás Kiadónál.

Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában III. kötet
A 606 oldalas könyv 491 életrajzzal az egri, a kassai, a rozsnyói, a szatmári, a szepesi, a
nagyszombati, a besztercebányai és a nyitrai egyházmegyés lelkészek mártír - sorsának állít
emléket. Lámpás Kiadó Abaliget, 1996."

Itt befejezem, és elnézést kérek azoktól, akiket nem érdekel.
1778 pap sorsa nem semmi, akkor sem, ha " szinte akarták, hogy odajussanak, akik kiprovokálták sorsukat."
Provokálták? Talán vállalták.
Tiborc

Előzmény: quisquam (222)
quisquam Creative Commons License 2001.09.03 0 0 224
Tisztelt Khirer Atya!

Továbbra is az index. hu politikai fórum játékszabályai szerint névtelenül, de vállalva az általam leírtakat.
Ismeretes itt, hogy hozzászólásaimat adatokkal szoktam alátámasztani. Az adatok közforgalomban lévő kiadványokból származnak.
Beresztóczy Miklós majdnem 30 éve halott.
Atyám idézi szenvedéseit.
Az index.hu politikai fórumán idéztem korábban egy részletet Atzél György megkínzásáról: neki üvegcsövet törtek össze a nemi szervében. (Hozzászólásom megkereshető - Tiborc alatt.)
Nem vagyok sebész, nem tudom eldönteni, hogy melyik jobb: gyalulatlan deszkán húzogatva, vonszolva, vagy üvegcsövet tördelve. Más korszak jellemzője mindkettő, én csak kikötést - keresztrefeszítést - kaptam, en crapadine, á' la Rejtő Jenő.
Az atya által közölt részlet a hivatalos életrajzból, amelyet a Magyar Életrajzi Lexikon után közlök (ISBN 963 05 2500 3 III. kötet) hiányzik.
Idézet:
"Beresztóczy Miklós, Bartmann (Bp.; 1905. máj: 26. - Bp., 1973. szept. 11.): címzetes prépost, politikus. Tanulmányait a bp - i tudományegy. hittudományi karán végezte. 1928-ban szentelték pappá, utána a Notre Dame de Sion lelkésze, hittanár, 1929-től esztergomi érseki levéltáros, főszentszéki jegyző, prímási titkár, közben pápai kamarás (1936), 1939-től a r.k. ügyek ügyosztályának vezetője a Vallás- és Közoktatásügyi Min.- ban (VKM); kanonok (1948). A bp - i Actio Catholica ig. ja (1948-57), káptalani helynök, általános helytartó. Részt vett a Kat. Papok Orsz. Békebizottsága megszervezésében (1950), ennek elnöke (1950-56). Ogy.-i képviselő (1953-73), az ogy.alelnöke (1961 - 73). Az Orsz. Béketanács Kat. Bizottságának főtitkára (1957), a bp - i Szt. Ferenc sebei templom lelkésze (1957-73), c. prépost. Kiemelkedő érdemeket szerzett az állam és a r.k. egyház jó viszonyának megteremtésében és fejlesztésében. Nagy része volt a r. k. papi békemozgalom megszervezésében és tevékenységének kibontakoztatásában.
F.m. : Egyházi földrajz, (Bp. 1962. )
A katolikus békemozgalom 21 éve (Bp. 1970)"

Tisztelt Khirer Vilmos atya!
Laikus vagyok, nem értem az ellentmondásokat.
Nekem már semmit nem jelent, hogy a bp - i Szt. Ferenc sebei templom lelkésze (1957-73), vagy az, hogy a Karmelita templomban nem áldozhat valaki.
Korábban kellett volna tisztázni.
Azok előtt is, akik nem rendszeres templomlátogatók.
Lexikonjaimat könnyebb tűzre vetni, mint adatait cáfolni.
Valami megtört bennem is, nagyon régen, amikor Mindszenthy bíborost oly hamar hantolták el magyar földben.
Megérte?
Eltemetését, azaz újratemetését nem én intéztem.
Én csak felnéztem rá.
Mai utódaira is?
Jézusi idézet:
" Gyümölcseiről ismerik meg őket."
Ámen.
quisquam

Előzmény: quisquam (223)
quisquam Creative Commons License 2001.09.03 0 0 223
Válasz Khirer Vilmos Plébános Atyának!

Tisztelt Khirer Atya!

Elnézését kérem, hogy engedélye nélkül idéztem levelét ezen a fórumon, és ennek a fórumnak szabályai szerint nicknéven válaszolok Önnek.
Itt ez a szabály, és nem a "hamisan elbújás, nem fedi fel magát" esete. Vállalom itt tett kijelentéseimet is, bárhol az életben, személyesen is, ha kell. Akik ismernek, tudják, hogy nem gyalázkodni szoktam, az általam leírt, kimondott szavakat vállalni szoktam.
Atyám!
Én nem akarom az embereket az Istentől elszakítani, de a választ az Ön kérdésére megadom: Az egyház átvilágítása az egyház, a papság, és a hívek, nem hívők együttes érdeke.
Miért?
Indoklom.
Ön idézte a nagypolitika egyik vezetőjének nyegle kijelentését.
Volt egy kisember, aki a 90 - es évek elején megjelentetett könyvében számolt le - máig is egyetlenként - bizony nem dicső múltjával. Farkas Vladimir, volt ÁVH -ás alezredes.
Én őt mentem fel, mert nyilvánosan bevallotta bűneit. A bevallását elkövetett tetteinek már a törvény nem bünteti, és a gyónási rend szerint is a bevallást megbocsátás követi.
Atyám!
Igaza van sok mindenben, döbbenetes, amit Beresztóczi Miklósról leír, de kevés.
Én e tényt most tudtam meg az Ön írásából, de hányan nem tudnak erről?
Sosem ítéltem el az egyházat vezetői, képviselői tettei alapján, sem jogom, sem tehetségem nincs ehhez. Nem vagyok náluk különb, hiszen én is hibázó, megalkuvó emberfia vagyok.
Csodálatos papokkal hozott össze az élet, és olyan csodálatos útravalót kaptam tőlük, amely ma is tart. Kettős kötődésem ellenére, mert mind a katolikus, mind a református vallás nevelt.
Mégis, sorshelyzetekben az élet mellett döntöttem, nem vállaltam mártíromságot. Nem maradtam meg Páter Bulányi közösségében, nem lettem mártír a katolikus egyetemisták közösségében, pedig tanáromat meghurcolták, én elkerültem ezt.
Nehéz volt a fiatalságom, és nehéz volt a helyes életutat megtalálni.
Életre szóló feloldozást "különutas" létemre dr. Szomolányi Miklós atyától kaptam, néhány nappal az Ő halála előtt.
Igaza lett.
Vállalható életet éltem.
És nem el -, és nem megítélem a papokat, de valamit elvárok.
Azt a kiállást, amelyet Farkas Vladimir megtett, de Ön is atyám!
Tisztességes elmesélését az elmúlt évszázad egyháztörténetének, vállalva a megméretést.
Nem lehetséges egyértelmű elmarasztalás, mert erre senkinek sincsen joga, a mártírok pedig hallgatnak, vagy megbocsátanak, ha még élnek.
Papok ne politizáljanak?
Emlékeim szerint a Népszabadság írta meg 1985 - ben annak a plébánosnak esetét, akit a jelölőgyűlés országgyűlési képviselőnek akart jelölni. A felkért személy a jelölést azzal hárította el, hogy felettesei engedélye nélkül ilyent nem vállalhat. Kifejezetten tiltották.
Azóta sincsen katolikus pap az országgyűlésben.
Hiba, mert a "keresztény" elkötelezettségű pártok nem az egyházat képviselik.
Helyes dolog, mert az elkövetett hibákért nem az egyházat támadják.
Paskai Bíboros Urat méltató szavait viszont vitatom, mert a válasz meg nem adását én a tettekben hiányolom, nem pedig a válaszadásban, vagy válasz nem adásban! Az egri érsek válaszát elfogadom, valószínűleg a hierarchiában Ő az illetékes erre, de a tettek, az egyház által megtett lépések nem támasztják alá kijelentését.
Levelem megküldöm Önnek, de kérem, olvassa el azt az internetes vitát is, amelyet asztaltársaim tartottak, mert minden tévedésünk ellenére lesznek benne használható tények.
Magam részéről csak szomorúan ismételhetem meg P. Bulányi György szavait:
" vonul ki ez a nép az életből. vonul ki egy már ezer esztendeje megkeresztelt nép az életbő1! "

Véleményünk a záró mondatban megegyezik:
"Gyümölcseikről ismeritek meg őket!"
Úgy legyen.
quisquam

Előzmény: quisquam (222)
quisquam Creative Commons License 2001.09.03 0 0 222
Dr. Khirer Vilmos írása az Óbuda lap 2001. szeptember 3. - i számában jelent meg.
Idézem:

"Papok átvilágítása? Kinek áll érdekében?
Vannak, akik úgy vélik, hogy papok ne politizáljanak, mások nagyon is elvárják bizonyos erkölcsi és hitet érintő kérdésekben a megfelelő eligazítást.
Már nekem szegezték a kérdést, hogy mit szólok a tv műsorában elhangzott kérdéshez, az egyháziak átvilágításához?
Válaszkérdésem? Ki tette fel ezt a kérdést, és mi a célja?
Ki tette fel? Hamisan elbújik, nem fedi fel magát.
Óhatatlanul a paradicsomkerti kígyó jut eszembe, amikor Évának sugallja, hogy miért nem eszel a tiltott gyümölcsből, akkor olyan leszel, mint az Isten. Kétkedést csöpögtet, de nem fedi fel magát, hogy éppen az Istentől akarlak elszakítani.
Mi a célja? Bizalmatlanságot támasztani. A kígyó is azt sugallta: be akar csapni benneteket az Isten, hiszen ha ennétek a gyümölcsből, olyanok lennétek, mint az Isten. Hogy a nagypolitika vezetőit világítsák át? Jó, de minek? Hiszen tudjuk, hogy akinek folt volt a múltjában az is csak ennyit válaszolt: Na és?
Kit világítsanak át? Püspököket? A Szentatya igencsak átvilágíttatta őket, mielőtt kinevezte volna! Hogy ők nem ültek börtönben? A papságnak csak kis része került oda, s közülük is nem kevesen voltak, akik szinte akarták, hogy odajussanak, akik kiprovokálták sorsukat. De a nagyobb rész csendesen, megaláztatások közepette is, de dolgozott. Talán volt, aki elment egy úgynevezett békegyűlésre, de ezzel még hitét nem tagadta meg. Tette ezt azért, hogy el ne vegyék a hitoktatási engedélyét, vagy jogosítványát, amikor 4-5 falut kellett ellátnia. Püspökeink nem ültek börtönben? Többségüket már a legkritikusabb idők után szentelték pappá, s még inkább püspökké. A vészterhes időkben tanári katedrán ültek, szorgalmasan tanítottak, vagy egy-egy kis plébániánk nem túl exponál plébánosai voltak. Mit firtatnának egyes urak?
Az úgynevezett "békepapok - ról" is mondanék néhány szót. Valóban lehettek hibázó, megalkuvó papok, ahogy voltak, akik hajdanán a nyilasok mellett szónokoltak. Gyakran éppen ők lettek a békemozgalom vezetői, de ők már meghaltak. Volt békepap-plébánosom, aki 1966-ban, amikor meg- vonták hitoktatási és nyilvános misézési engedélyemet, néhány nap alatt visszaszerezte, anélkül, hogy egy szót is szólt volna, vagy én kérleltem volna.
Úgy érzem, el kell mesélnem egy döbbenetes élményemet. Amikor a kispapok elöljárója voltam, bevittem őket a parlamentbe, hiszen ha Pesten tanulnak, hadd lássák az ország első, nem egyházi épületét.
Beresztóczi Miklóssal, a parlament akkori pap-alelnökével találkoztunk. Leültetett bennünket a miniszteri székekbe és könnyes szemmel mondta az alábbiakat:
"Drága fiatalok, imádkozzatok velem és értem. Holnapután mondom a második primíciámat. Újra misézhetek, feloldott a Szentatya a kiközösítésből. Boldogabb vagyok, mint első misém előtt. Tudjátok, megérdemeltem, de hálás vagyok. Úgy érzem, senkinek sem ártottam, akin lehetett segítettem. De nem tudtam nemet mondani, amikor ideültettek. Gyenge voltam. Amikor börtönben voltam és ütlegeltek, majd gyalulatlan deszkán, levetkőztetve ide-oda húzogattak, kínomban mindent aláírtam. Ez volt az én nagy bűnöm. Idekerültem, kiközösítésbe estem, de higgyétek e1, minden vasárnap ott ültem a Karmelita Templomban. Sírtam, hogy nem mehetek áldozni és imádkoztam... "
Mire volna jó az átvilágítás? Hogy gyengüljön az anyaszentegyház! S ha találnánk itt-ott hibákat? Vajon Jézus elkergette Pétert, miután megtagadta őt? Sőt, főpásztorrá tette! Miért nem válaszol bíboros atyánk a köpködőknek? Jézus sem szólt, nem méltatta őket erre. És végül Jézusnak egy lényeges mondata: "Gyümölcseikről ismeritek meg őket!"
Dr. Khirer Vilmos plébános

kábelbúvár Creative Commons License 2001.08.27 0 0 221
Megvolt a folytatás.

Nem tudom itt nem OFF-e, de tegnap az evangélikus egyház
vezetőiről/nevezetes személyeiről volt szó.

Vajon készen vannak már a további részek is, csak csepegtetik
2-3 hetenként?

Előzmény: Dr.Prost (219)
Dr.Prost Creative Commons License 2001.08.23 0 0 219
Tiborc!
Köszönöm az adatokat.
Úgy gondolom érdemes lenne folytatni a vitát.Néztem a következő "Het"-et, de ott az volt a szöveg ,hogy a beigért következő részletet a rövidesen esedékes esztergomi korona látogatásra tekintettel elhelasztják.
Ez komolytalan és nevetséges, szerintem.
Azt hiszem e héten sem volt folytatás,tudja valaki miért?
HJM Creative Commons License 2001.08.13 0 0 218
Köszönöm.
Előzmény: Tiborc (215)
attus Creative Commons License 2001.08.13 0 0 217
>de ezt a annak idején a püspöki kar határozta meg.
Természetesen. És ezek annak idején valóban ünnepnapok is voltak. Lehet vitatkozni, vajon helyes döntés-e a püspöki kar részéről saját hitünkkel ellentétes ünnepekre felmentést adni a böjt alól. Elnézésedet kérem, most kezdem érteni, miről is szól valóban ez a kérdés. az MKPK ezzel tulképp elismerte, maga is - világi - ünnepnek tartja ápr.4. és nov.7. napját.

A Paskai életrajzhoz pedig asszem elég annyit hozzáfűzni, hogy aki már a hatvanas években komoly beosztásban szerepelt (a központi szeminárium elöljárójaként), az nyilván nem lehetett harcos ellenálló...

Előzmény: McAtti (216)
McAtti Creative Commons License 2001.08.13 0 0 216
Az engedelmességhez: teljesen nyilvánvaló, hogy nem engedelmeskedett. Az idő majd eldönti, hogy lelkiismeret jól szólt-e.
Az egyházi törvénykönyvben természetesen csak a megjegyzésben van benne, magyarázatként, hogy Magyarországon melyek az ünnepnapok - de ezt a annak idején a püspöki kar határozta meg.

Attila

Előzmény: attus (207)
Tiborc Creative Commons License 2001.08.13 0 0 215
Tiszteletben tartva Bulányi Atyát, azért ide szkennelem a tárgyalás elébe írt munkájának azon fejezeteit, amelyek annak idején is nagy hatással voltak rám, alakították életszemléleteimet. Sajnos, a tárgyalásán 1978 - ban nem használta fel. Csodálatosan logikus, és igaz, amit leírt. Talán a neten is megtalálható valahol, nem kerestem.

Idézem:
"16. Történelmi hazugságok
Ideje leszámolnunk önbecsapó, magunkat vigasztaló és metanoiánkat* késleltető hazugságainkkal. Az egyik: azért terjedt el a reformáció, mert püspökeink meghaltak a mohácsi csatában. Igaz, hogy meghaltak, de az új hitnek nem is voltak püspökei. Nem voltak, de lettek, mert vállalták a török hódoltságban lehetséges fajtáját a püspökösködésnek. A katolikus egyház Mohácsnál életben maradt, az ott elesettek helyébe kinevezett új püspökei közül viszont egy sem vállalta a hódoltságban lehetséges püspöki szolgálatot. Nem azért terjedt el tehát hazánkban az új hit, mert püspökeink elestek Mohácsnál.
A másik hazugság: Pázmány protestáns országban született (1570), s katolikusban halt meg ( 1636 ). Pázmány zsenije és buzgósága előtt meghajolva mondom: a mondat első fele igaz, a második nem. Miért? Mert Pázmány visszatérített egy sereg főrendet a katolikus hitre. Hol? A katolikus Habsburg-uralom alatt álló országrészben. Ott tehát, ahol nádorsághoz,
hivatalhoz, tehát hatalomhoz jutni egyre kevésbé volt lehetséges protestáns főúr számára. E Habsburg - Magyarországon kívül Pázmány nem térített főrendet. A hódoltságban azért nem, mert ott nem akadt egyetlen főrend sem. A Partiumban és Erdélyben akadt, de azok el sem olvasták Pázmány műveit. Keleten nem olvastak katolikus sajtót. (Ki is fejlődött ennek folytán két magyar helyesírás, melyet majd századok múltán a 19. század első felének romantikus nemzeti buzgalma egyesít nagy-nagy nyelvészeti harcok után. ) A nem főrendek, tehát a kurta nemesek, valamint a jobbágyok hitén pedig mit sem változtatott a Kalauz, sem a királyi, sem a hódoltsági, sem az erdélyi országrészben.
17. Hogyan lettünk újra katolikus ország?
A török hódoltság másfél százados vérzivatara után a közel három és fél milliónyi 15.század végi magyarságból megmaradt legfeljebb másfél millió magyar. A fentiek következtében ezek döntő többsége már nem katolikus. Buda felszabadítása után, a 18. század elején a katolikus Habsburg-király veszi kezébe a katolikus egyház sorainak rendezését. Veszprém, Győr, Pécs, Vác, Kalocsa, Csanád, Eger, Várad, Gyula-fehérvár újra püspököt kap, s ezek újra reszideálnak, és megépítik barokk palotáikat, templomaikat. A hatalmas birtoktesteket kapó hazai és idegenből jött katolikus főuraink, megpróbálják, hogy importált katolikus jobbágyokkal töressék fel a rég szántott ugart. Magyar jobbágyaik nagyobb része azonban az állami kényszerítő törvények ellenére is (Cuius regio; eius religio) ragaszkodik százados protestáns hitéhez és lelkészeihez, akik helytálltak mellettük akár a hódoltságban, akár az erdélyi fejedelem, akár a Habsburg jogara alatt.
A Habsburg-király gondoskodik a főurak részére katolikusjobbágyokról: betelepíti az országot nemcsak katolikus német urakkal, hanem katolikus német jobbágyokkal is. A magyar ajkúak között még egy századdal, másfél századdal később is, talán a 19. század közepéig többségben vannak a protestánsok.
A 19. század második fele viszont már az asszimiláció kora: a 19. század elején az ország lakosainak csak 29%-a magyar ajkú. Ez a kisebbség száz év alatt, Trianon előestjére, 54-
55 %-os arányú többségre emelkedik, s lesz így az új, az asszimilációval felduzzadt magyarság kétharmadában katolikus, egyharmadában protestáns. Beszédes bizonyítéka ennek a magyar katolikus asszimilációs folyamatnak az elmúlt száz év prímásainak családi neve: Csernoch, Szlapucsek, Pehm, Lung, két tót és két német név.
227"

20. Az életből kivonuló magyarság.
Ha a Püspöki Kar e gyászos decenniumban nem is verte félre a harangot, közönséges laikusok, sőt ateisták is, félreverték a számukra rendelkezésre álló harangokat: vonul ki ez
a nép az életből. vonul ki egy már ezer esztendeje megkeresztelt nép az életbő1! Vonul ki, mert már a tisztesség magas fokának számít, ha egy család két gyermeknek ad életet. A magyarnak könyvelt több százezernyi és szaporodó cigányság ellenére az ország lakossága évenként több tízezerrel fogy: ez a nagy többségében katolikusnak keresztelt nép nem látja értelmét az életnek. A török hódoltság alatt a hódítók irtották a magyart, hogy ne legyenek magyarok. Ma rosszabbul állunk: a magyar irtja önmagát. Életszínvonalának emelése érdekében nem nemz, szül gyermeket, hogy aztán az így megteremtett jólétében egyszer csak értelmetlenné váljék terméketlen fogyasztói élete, s a közvetett életgyilkolás, azaz a családi élet rendezetlenségein (dolgozó nem-anyák, válás) s az alkoholizmuson, kábítószer-élvezésen keresztül a közvetlen életgyilkolás, az öngyilkosságok útján siettesse, hogy más faj álljon a kihunyt helyére (Kölcsey- szabadon!). Újra elfogyhat a magyar - akinek füle van, hallja meg! - s nem lesz Habsburg király, aki az elpusztultak helyére katolikus németeket telepítsen, s nem lesz két nyugodt század Nagymajténytól Trianonig ezeket magyarrá asszimilálni... "Hazád őrcsillagzatja szülötti
bűnein leszáll... És más hon áll a négy folyam partjára. Más
szózat és más keblű nép..." (Kölcsey). ·
21. Elnémuló harangok
Nem mondhatjuk: "Mit nekünk a magyar?! Az Isten szolgái vagyunk!" Nem, mert csak az lehet az Isten szolgája, aki embert szolgál: S mi nemhogy más népeket szolgálnánk, a magunkét sem szolgáljuk. Veszni hagyjuk. Ahogyan annakidején a 16. és 17. században magukra hagytuk népünket a Kárpátokon belül s a Kárpátokon kívül. A Kárpátokon kívül is: magára hagytuk Moldvában a reformáció után is katolikusnak megmaradó ottani magyarságot, amely gondatlanságunk miatt ma már nagyobb részben elveszítette nyelvét.
Akik pedig közülük ma is magyarul beszélnek, tízezres nagyságú magyar községek hatalmas katolikus templomaiban sem hallanak magyar szót, nem szólhatnak magyarul: románul miséznek és prédikálnak nekik. A mi bűneink, a mi szolgálni nem, csak uralkodni tudásunk tette lehetővé román bojár urak, majd román szocialista urak számára az emberi jogoknak ezt az Európában párja nincs megtiprását. A magyar püspökök kezében levő harangok e tekintetben is némák maradtak. Ma már Erdélyben és a Partiumban fenyegeti ugyanez a sors milliónál is több magyar katolikus testvérünket.
A Püspöki Kar harangjai errő1 is hallgatnak. Papok és leviták ma is elmennek a bajban levők mellett.
22. 1982. március 7-i levelem
"Jeruzsálem, Jeruzsálem, térj meg a te Uradhoz, Istenedhez!" Mielőtt 1982 nyarán püspökeink megtették volna vég"

Befejezem.
Elgondolkodtató, amiket védekezésében leírt, ma is élő, meg nem oldott problémáink. Végignézve a vallási témákkal foglalkozó vitákat, mi másról is szólnának, mint ezen és más megoldatlan tények görgetéséről.
Lesznek, akik eretneknek fogják ezentúl Bulányi atyát tartani, pedig a gondokat sorolta csokorba.
Legnagyobb gondnak én a nép (nemzet, lakosság, népesség - fogalmazzon mindenki ízlése szerint) magára hagyását tartom. Veszni hagytuk.
Ma is ez van, és ha ma megfogalmaz valaki hasonló gondolatokat az index.hu politikai fórumán, azonnal zendül az ellenérdekelt (Tudja is , mi lenne az érdeke?) kórus az emberi jogokról, meg versenyről, meg piacgazdaságról, meg a személyi jogairól sit. Pedig csak a túlélőnek vannak jogai, akkor is, ha
" más hon áll a négy folyam partjára.
Más szózat és más keblű nép..."
Akkor pedig nekik lesznek jogaik.
Elnézést a hosszas idézésért.
Tiborc

Tiborc Creative Commons License 2001.08.13 0 0 214
Páter Bulányi
Tisztelt asztaltársaim!
Figyelemmel kísérve vitájukat, csak annak egy részéhez tudok hozzátenni valamit.
1989 - ben az Új Idő Könyvek sorozatban jelent meg Bulányi György, Szakolczay Lajos könyve: Páter Bulányi.
Bulányi atya sorait idézném az 1989. december 19.-én a Tatár - famíliának dedikált könyv 238. oldaláról. A Tárgyalás elébe című, egykor, az írás idején meg nem jelent leveléhez írt utóiratot, mint látható, 1986 után három évvel.

Idézett rész:
"Utószó 1989 áprilisában
A Hittani Kongregáció 1986 szeptemberében hozzám írt levelének közzétételét nem volt módomban megakadályozni. Többszörös hűségnyilatkozataimmal sem. Ratzinger bíboros szavai szerint annak "mindenképpen" meg kellett jelennie. 1987 júniusában meg is jelent a Magyar Kurírban és az Új Emberben, hírt adott róla a Magyar Nemzet és a Magyarország. Nekem nem volt módom ennek kapcsán sem sajtónyilvánossághoz jutni.
Meg vagyok győződve, hogy a megjelenés az állam részéről feltétele volt annak, hogy hozzájáruljon a soron levő vatikáni kinevezésekhez, püspökszentelésekhez. Arról is meg vagyok győződve, hogyha a Vatikánnak módja lett volna még egy jó fél évig tartania magát az állami elvárással szemben, akkor már nem került volna sor e levél publikálására. Nem, mert az itthon lejátszódó politikai változások más helyzetet teremtettek. Legyen ennek illusztrálója, hogy 1987 őszén a Püspöki Kar Paskai érsek vezetésével még körlevélben határolja el magát a fegyveres szolgálatot megtagadó katolikusoktól, s rá egy évre ugyanez a Paskai érsek már kéri a kormánytól e szolgálatmegtagadás lehetőségét. Számomra nem kétséges, hogy mindkettő - az elhatárolódás is, a kérés is - az államhatalom kívánsága volt a magyar katolikus hierarchiától.
Budapest, 1986 - Episztola: egy el nem küldött levél."

A könyv az 1989 - s évek lázas kapkodásában ISBN számot sem kapva jelent meg 30 000 példányban. Maradt még, mind megvették, vagy valahol kallódik remittendaként, nem tudom.
Ennyit mertem idézni, nem fűzök hozzá megjegyzést.
Tiborc

Előzmény: attus (207)
Tiborc Creative Commons License 2001.08.13 0 0 213
Előzmény: attus (210)
Tiborc Creative Commons License 2001.08.13 0 0 212
PASKAI László
egyházi vezető
Született: Szeged, 1927. máj. 8.
Családi adatok: Sz.: Paskai Ádám, Ördög Mária.
Tanulmányok: Hittud. Főisk., Gyöngyös, 1951, Hittud. Ak., Bp., 1952.
Életút: 1949 ferences rendi fogadalmat tett, 1951 pappá szentelték, 1952–55 Szegeden püspöki szertartó, 1955–65 filozófiatanár, közben prefektus, majd spirituális, 1965–69 a Közp. Papnevelő Int. spirituálisa, 1965–67 a Hittud. Ak. mb. előadója, 1967–78 a filozófia tszv. r. tanára, 1973–78 a Közp. Papnevelő Int. rektora, 1978 püspökké szentelték, 1978–79 c. püspök és veszprémi apostoli korm.zó, 1979–82 veszprémi megyéspüspök, 1982–87 kalocsai koadjutor érsek, 1986–90 a Magy. Püspöki Kar eln., 1990– az állandó biz. tagja, 1987–93 esztergomi, 1993– esztergom–bp.-i érsek, 1987– Magyaro. prímása, 1988– bíboros.
Cím: Főegyházmegyei Hivatal, 1014 Bp., Úri u. 62. Tel.: (1)202–5611, fax: (1)202–5458. E-mail: paskai@communio.hcbc.hu

Előzmény: Dr.Prost (208)
tapsyful Creative Commons License 2001.08.10 0 0 211
Az egesz magyar kaotikus fegyhaz a tobbi kaotikus egyhazhoz kepest is kirivo modon lefekudt a bolsiknak.
Maig szep maradvanya a behodolasnak az a gyakorlat, hogy az allando unnepeket sem unneplik az unnepnapon, hanem athelyeztek azokat a legkozelebbi vasarnapra. Ezt azert csinaltak igy, mert volt egy kis egyezseg az allammal, hogy a vasarnapi fualatti templomba jarast megturik, ha a papok elfogadjak a rendszert.
A nep, ha volt batorsaga elment a templomba, a pap bemonta hogy most amugy unnep van, vagy csak sima vasarnap, aztan az egyszeru hivo hazament. A szep a tortenetben az, hogy 11 evvel a rendszervaltozas utan is ezt a gyakorlatot tartjak. Igyaztan egy valamire valo katolikus ifjunak fogalma sincs mikor, milyen unnep van. (Leszamitva a karacsony es husvet(hetfo) :-)
Igy aldozta fel a kaotikus fegyhaz az unnepeit a megalkuvas oltaran...
attus Creative Commons License 2001.08.09 0 0 210
P. Bulányi pl. biztosan nem kedveli Paskai urat azért, hogy az MKPK tagjaként 1982-ben maga is P.Bulányi felfüggesztése mellett szavazott, utólag maga is beismerte, hogy politikai okokból.
Korábban Paskai a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa (lelki vezetője) volt. Ebben az időben (pontosan nem tudom, de a hetvenes években) többek között az ő feladata volt az ÁEH felé lejelenteni, hogy a kispapok (hivatalosan a papnövendékeket nevezik így!) közül ki tartozik valamilyen kisközösséghez. Hiszen minden ilyen közösség tiltott volt, a Bokor pedig duplán is. Az itt végzett szogálatai jutalmaként nevezték ki püspöknek, majd Lékai 1986-ban bekövetkezett halála után esztergomi érseknek.
Előzmény: Dr.Prost (208)
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.09 0 0 209
"irjon erről aki tud, Bulányinak biztos jó információi vannak, de azért kokretizálni kellene negatív cselekedeteit."
Mondd, szerinted nem tokmindegy, hogy mit csinalt ill. mit nem csinalt?
Dr.Prost Creative Commons License 2001.08.09 0 0 208
Toboz! Paskairól mit ír a Ki-Kicsoda?
McAtti!Azért annak örülök, hogy ismerted a régi egyházi vezetőket. Kevés ilyen ember van. Te sem harmincéves lehetsz.
Még egy kérdés, hogy egy díszpéldány papot is emlitsek. Dr. Várkonyi Imréről is hallottál? Ki volt Ő, hogy élt és mit tett az egyházért, vagy ellene?
Attus, én elfogadom amit Bulányiról írsz, de amit itt vele kapcsolatban leírtam azokat ő számos forumon és nyílvánosan terjeszti magáról még akkor is ha életében ezek kévésbbé voltak hangsúlyosak.
Én őszintén megmondom semmit nem tudok Paskairól, nem tudom mit csinált mielőtt bíboros lett.
Írjon erről aki tud, Bulányinak biztos jó információi vannak, de azért kokretizálni kellene negatív cselekedeteit.
Előzmény: Tiborc (206)
attus Creative Commons License 2001.08.09 0 0 207
Minden papnak szentelésekor engedelmességi fogadalmat kell tennie! Egészen pontosan így hagzik a kérdés a püspök szájából: "Ígérsz-e engedelmességet nekem és utódaimnak?". A szerzetesek saját elöljáróik felé tesznek engedelmességi fogadalmat. P. Bulányi ezt soha nem tartotta be. Az '50-es évektől mindig szembehelyezkedett az állami kontrollal, amit az akkor egyház nem támogatott, ő ezért szembefordult azzal a hierarchiával, amely felé engedelmességi fogadalom kötelezte. Ez idáig rendben is van, sőt szvsz akkor követett volna el hibát, ha adott helyzetben lelkiismerete ellenére behódol. 1982-ben felfüggesztették. Paskai László bíboros 1993-ban saját fülem hallatára ismerte el, hogy a '82-es ítélet (Paskai akkor már az MKPK tagja volt) politikai okokból született. De hozzátette, P. Bulányi időközben nyilaktozataival és cselekedeteivel elég alapot szolgáltatott arra, hogy felfüggesztését továbbra is érvényben tartsák.
Bulányi atya ott vesztette el az életszentségét, amikor az ellenállás idejében kialakította maga körül "az egyetlen igaz keresztény" imázsát, mint aki egyedüliként száll szembe a kommunizmusnak behódoló katolikus egyházzal. Máig óriási személyi kultusza van a Bokor közösségen belül, amit ő nem elhárít alázatosan, hanem erősen táplál. Azért ezek is tények.
Ettől függetlenül a '64 és '90 közötti ellenállása valóban példaértékű, és elismerésre méltó. Azt pedig az ő nevében is kikérem, hogy az ő legfőbb célkitűzései közé politikai dolgokat soroljatok be (pl. Erdély). Bár sosem titkolta ezirányú nézeteit, ezek sosem képezték tanításának gerincét, sőt a második vonalba sem nagyon kerültek be.
Abban tökéletesen igaza van, hogy Paskai urat elítéli a kommunista rendszerben végzett gyalázatos tevékenysége miatt. És neki ráadásul van is hozzá erkölcsi alapja.

Más. Hol olvasol Te az Egyházi Törvénykönyvben ilyeneket? Kíváncsi lennék rá. Az 1253. kánon említi, hogy ünnepeken nem kell bűnbánatot tartani, és említi, hogy ez a világi ünnepekre is vonatkozik. Az 1983. évi kiadásban a magyarázat (azaz nem a törvény szövege) megemlíti, hogy melyek ezek az egyházi és világi ünnepnapok, itt valóban szerepel április 4. és november 7.

Előzmény: McAtti (205)
Tiborc Creative Commons License 2001.08.09 0 0 206
Elnézést kérek, minegyik életrajz a KiKicsoda 2000 című kiadványból származik.
Ügynök mivoltra egyik életrajz sem utal.
Tiborc
Előzmény: Dr.Prost (204)
McAtti Creative Commons License 2001.08.09 0 0 205
a papi fogadalom igen-igen sarkalatos pontja az alazatossag
Kicsit összekeversz dolgokat (amellett, hogy lényegében igazad van):
Az alázatosság az egyik fő erény. (Pontosabban mindenhol engedelmességet említenek.) És ez minden emberre érvényes. (Perzse, ha úgy vesszük, a papoknak az erények gyakorlásában élen kell járniuk.)
Fogadalmat pedig a szerzetesek tesznek [tisztaság, engedelmesség, szegénység, esetleg még valami]. Mivel B. atya szerzetes, ezért az elöljáróival szembeni engedelmességet nyilván megfogadta.
Ugyanakkor mindig felmerül a kérdés, hogy adott esetben az elöljáró parancsa nem ütközik-e magasabb törvénybe? (Elég nagy dilemma lehet, mikor a saját lelkiismeretébe ütközne...) Szvsz B. atyát az idő igazolta, hiszen a MKPK elítélte tanításait, mint eretnekséget, de a Vatikán ezt nem igazolta.
(Csak egy érdekes dolog: az egyházi törvénykönyvben a böjti (bűnbánati)időszakoknál olvasható, hogy ünnepeken nem kell tartani. Ezeket az ünnepeket fel is sorolják: vasárnapok, karácsony...november 7, április 4...)

Attila

Előzmény: Törölt nick (199)
Dr.Prost Creative Commons License 2001.08.09 0 0 204
Köszönöm az adatokat. Sok újdonság is volt közöttük, de én pedig kicsit máshogy ismertem életrajzát. Nincs nagy jelentősége.
Ugyanakkor irásodból sejteni sem lehet, hogy ügynök lett volna, vagy miért- mikor lett volna ügynök. Mindenesetre én úgy emlékszem, hogy 98-ban amikor aképviselőket elkezdték átvilágitani akkor erről megjelent egy közlemény aztán Sanyi bácsi eltünt a nyilvánosság elöl.
Azt tudod, hogy Sándor fia miniszter volt az Antall kormányban, György pedig polgármester Gyöngyösön.
Én nagyon rendes embereknek ismertem az egész családot.
Előzmény: Tiborc (202)
Tiborc Creative Commons License 2001.08.09 0 0 203
No comment:
ZOLTAI Gusztáv
egyházi vezető
Született: Újpest, 1935. júl. 28.
Családi adatok: Sz.: Zucker Béla, Tusák Piroska. Elvált. Gy.: Andrea, 1961, Ákos, 1992.
Életút: 1959–67 a Magy. Hirdető oszt.vez., 1968–76 a Mikroszkóp Színpad műv. titk., 1976–87 a Várszínház műv. főtitk., a Játékszín ügyvez. ig., a Pesti Vigadó műv. vez., 1987–91 a bp.-i zsidó hitközség kult. közp. ig., 1991– a Magy. Izraeliták Orsz. Képviselete, ill. Magyaro.-i Zsidó Hitközségek Szöv. ügyvez. ig. 1989– a Magyaro.-i Cionista Szöv. vez.ségi tagja. 1987– az Emanuel Alapítvány titk. 1997– a Magyaro.-i Zsidó Örökség Közalapítvány társeln. 1992– a Zsidó Világkongresszus v. b. tagja. Szenes Hanna-díj (1999).
Cím: Budapesti Zsidó Hitközség, 1368 Bp. 5, Pf. 333. Tel.: (1)342–9313, fax: (1)342–1790.

Tiborc

Előzmény: melnyikov (150)
Tiborc Creative Commons License 2001.08.09 0 0 202
Csak ennyi a biztos:
Dr prost 164.
KERESZTES Sándor
politikus
Született: Magyarókereke (ma: Románia), 1919. márc. 9.
Családi adatok: Sz.: Keresztes Károly, Fazakas Erzsébet. Nős, 1943, Rácz Erzsébet. Gy.: Sándor, 1944, György, 1945, Erzsébet, 1947, András, 1948, Péter, 1950, Pál, 1952, Tamás, 1952, József, 1954.
Tanulmányok: Ferenc József Tud.egy. JTK, Kolozsvár, 1943, Pécsi Tud.egy., 1962.
Életút: 1940–41 a kolozsvári Hivatásszerv. titk.ságvez., 1942–44 a városi közigazgatásnál fogalmazó, 1944 a BM közigazgatási oszt.-án dolgozik, okt. a nyilasok letartóztatják, 1945–47 a BM közigazgatási főoszt. fogalmazója, 1944 belép a Dem. Néppártba, 1946–49 a V. B. tagja, 1947–48 nemzetgy. képv., a párt parlamenti csop. titk., 1948 megfosztják mandátumától, 1949 pártját felszámolják, 1949–50 állásnélküli, 1950–56 az Új Ember pénzbeszedője, fűtő, 1953 létrehozza a szerzetesek munkalehetőségét biztosító Solidaritas Háziipari Szövetkezetet, 1956 újjászerv. a pártot, 1953–60 rendőri felügyelet alatt, 1957 internálják, 1963–89 a Szt. István Társulat jogi szakértője, 1989– ny., 1990–94 vatikáni nagykövet, akkreditálva a Máltai Lovagrendhez is. 1988 megalapítja a Márton Áron Társ.-ot, eln., 1989 a KDNP szervezőbiz. eln., 1989–90 a párt eln., 1990–97 tb. eln. 1990. máj.–aug., 1994–98 országgy. képv. (1990, 1994–97 KDNP, 1997–98 független), 1990 az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi biz., ill. a nemzetbiztonsági biz., 1994–97 a külügyi biz., az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi biz. tagja, az IPU magy.–belga tagozatának eln. A budafoki r. k. egyházközség világi eln. volt.

Tiborc

Előzmény: Dr.Prost (164)
Tiborc Creative Commons License 2001.08.09 0 0 201
Ennyi van önmagáról:
BULÁNYI György
piarista, tanár
Született: Budapest, 1919. jan. 9.
Családi adatok: Sz.: Bulányi Szilárd, Stück Gizella.
Tanulmányok: Kegyestanítórendi Tanárképző Főisk., 1936–43, Pázmány Péter Tud.egy. BTK, magy.–német, 1938–43.
Életút: 1943 a piarista rendben pappá szentelik, 1943–48 a sátoraljaújhelyi, a tatai, a debreceni piarista gimn. tanára, 1948– Debrecenben egy. lelkész, itt kezdi el az illegálisnak minősülő kisközösségi munkát, amely később Bokor néven válik ismertté, 1952 életfogytiglani börtönre ítélik, 1960 szabadul, szállítómunkás, 1979– ny. 1982 egyházi bíróság ítéli el teológiáját, majd a püspöki kar megfosztja a nyilvános papi működés jogától, 1997 rehabilitálják. Tanítását a Szentszék vizsgálja felül. Pro Humanitate et Libertate (1996), Demény Pál Emlékérem (1997).
Főbb művei: Karácsonyi ajándék (teológiai munkák, szamizdatban), Egyházrend – Erény-e az engedelmesség? (1989), Páter Bulányi (Szakolczay Lajossal, 1989), Keressétek az Isten Országát! I–IV. (1990–91), Merre menjek? (1991), Ópusztaszer (1992), Örököljük a Földet? (1992), Nagypénteki levél (1993), Most is... (1993), Jászolba fektették (1993), A Bokor lelkisége (1995), Szent Pál teológiája I–V. (1995–96).
Cím: 1122 Bp., Városmajor u. 47/b.
Tiborc
Előzmény: Dr.Prost (151)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!