> A TESz. egy kelta törzs nevéből is eredeztethetőnek tartja. Az EWUng. már jobban preferálja a némát?
Akkor, amikor az idézted hozzászólást írtam, még nem volt EWUngom, így hirtelen nem is tudom, hogy mit állít erről.
Azonban a magam részéről csodálkozom, hogy erre a lehetőségre a TESz utal. A Nemetes (Nemetoi, Nemeti, Nemetae) törzsnév nyugati, Rajna menti elterjedtségű volt, pl.
* "Also, we read in Casar about certain Belgae originating from the Germans. This is the reason why he claims that the Nervij, Aduatici, Atrebates, Ambiani, Morini, Menapij, Caletes, Verocastes, Veromandui, Catuaci, Condrusi, Eburones, Caresi, Pamani, and Segni were all Germani transrhenani, Germans beyond the Rhene. Tacitus says that the Vangiones, Triboci, and Nemetes were called Germans. Suetonius writes that Tiberius, the Emperor, placed forty-thousand Germans in France near the bank of the Rhene. Eutropius says that there were four hundred thousand of them" * "For this Hercynian forest (which Eratosthenes, Apollonius and Ptolemaus, being Greek, call orcynium) is by far the largest of all, a journey of a period of sixty days . It begins at the borders of the Helvetians and Nemeti, and the Rauraci, and then extends directly along the river Donaw, approaches the confines of the Dacias."
Tudomásom szerint a legkeletibb bizots adat erre az etnonimre a németországi Speyer város Caesar korabeli Noviomagus Nemetum ~ Civitas Nemetum ~ Nemetes neve, de nem tudok arról, hogy ez megérte volna a szláv expanzió idejét (i.sz. 275-ben a település megsemmisült, i.sz. 496/506-ban már Spira-ként emlegetik), nem is szólva arról, hogy a szlávok nem értek ki a Rajnáig.
Ez azért fontos, mert a Nemetes törzsnévből levezethető etnonim csak a szlávok és a magyarok közt él. Ebből az következik, hogy nekik együtt kellett volna élniük valamikor a Nemetes törzzsel ahhoz, hogy ezt a nevet átvigyék az egész németségre, illetve kellett volna egy közvetítőnek lenni, akiktől ezt az összefoglaló elnevezést átvehették volna. Egyik lehetőségre sincs adat.
(N.B. Más ez, mint a Volcae > oláh ~ olasz, ill. Teutones > tót: ez utóbbi törzsek ui. a Nemetsszel ellentétben sok biztos helynévi adat szerint megfordultak errefelé. Ide egyedül a frankok hozhatták volna el, de ők meg nem nevezték magukat így...)
Ez az etimológia általában azoknál szokott előfordulni, akik abban hisznek, hogy a magyarság az idők kezdete óta jelen volt a Kárpát-medencében. De választ ők sem adnak arra, hogy miért egy Rajna vidéki törzs neve általánosodott volna el, és a közelebbi törzsnevek miért nem.
Számomra a ladino egy klezmerlemez kapcsán okozott meglepetést. Hallgatom: balkáni, bolgár dallamok, hangképzés, és spanyolos szöveg. (Ruth Jankov együttese).
Én sosem hallottam jiddis beszédet, olvasni sem tudom. De sok felvételem van, és nagyon érdekes ez a kitekert német.
Kis Ádám
A SZU-ban nagyon "okos" módon önálló jiddis nyelvet akartak kialakítani. Gondolom a cé az volt, hogy a szovjet zsidók ne tudjanak kommunikálni a külföldi zsidókkal. Aztán a munkálat megállt az írás megreformálásánál. Ennek eredményeképpen a mai jiddis nyelv helyesírása kicsit más Oroszországban, mint Nyugaton - az orosz változat egyszerűbb. Mondjuk mintha a SZU-ban csináltak volna a kárpataljai magyaroknak egy szovjetmagyar-reformmagyar helyesírást, melyben "Széchenyi" helyett "Szécsényi"-t írnak, "egy" helyett "eggy"-et, "lyuk" helyet meg "juk"-at.
A jiddis már jócskán eltávolodott a némettől, nem is teljesen érthető. Érdekesebb a ladino nyelv, más néven judeoeszpanyol, ami 95 %-ban XV. századi spanyol, héber jövevényszacvakkal. Szinte kincsnek számítanak a spanyol történeti nyelvészet számára a balkáni, törökországi és izraeli ladino közösségek.
Kissé utána néztem a dolognak: az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen az eredeti athinganosz mellett -- amely egy kis-ázsiai népcsoport-kaszt neve volt, és a cigányok Bizánc Kis-Ázsiájából jöttek a Balkánra -- bizánci forrásokban acinganosz-t, cinganosz-t is adatol. Ugyanakkor megemlíti, hogy román nyelvjárásokban az aţigan alak is ismert.
A spanyol különkezelése oké, én az 'athigganos' miatt hoztam fel csak, hogy nekem az az eredet miért nem tetszik.
De az összes eddig általad felhozott szó is csak ezt erőítette meg bennem, hogy ez az 'athigganos' nem az igazi.
A Györkössy-féle szótár szerint Zingarus. De ez csak olyan "műtermék", mert a cigányok csak a XI-XII. sz.-ban vándoroltak át Európában Görögország területére Kis-Ázsiából. Így valódi latin nevük nem lehetett.
Úgy vélem, a cigányok elnevezésénél a sp. gitano-t külön kell kezelni, ui. nem függ össze a cigány-nyal (és ugyan ez utóbbi etimológiájáról volt szó).
Spanyolban csapnivaló vagyok, portugálban egy fokkal jobb. Ott két szó van a cigányra: cigano 'cigány (általában véve)' és gitano 'spanyol cigány'. A francia szótáram is megkülönbözteti ezt a kettőt. Ugyanakkor szintén e francia szótáram adott egy "ötletet", a francia gîte 'éjjeli szállás, tanya' szóval: talán összefügg a spanyol cigányok elnevezésével.
Amúgy elég közkeletű toposz volt, hogy ők a "fáraó népe" (ez 'humorként' máig tartja magát), és az angol Gypsy szót valóban ebből eredeztetik: a XVI. sz.-nbban még Gypcyan-nak írták, miközben az 'egyiptomi' Egypcyan volt. Mindennek ellenére, ez lehet, hogy csak népetimológia, és a név mögött a peloponésszoszi Güppe város áll.
Ja, ok :))
Bár a középkori eredetű latin szavakkal vannak problémáim - nem teljesen latinok már, erősen hat a latin szót megalkotó eredeti nyelve, stb.
Persze, ez csak személyes vélemény.
Félreértesz. Én csak a szó (középkori) latin eredetét feltételezem, nem a rómaiak találkozását. Pl mint a magyarok nevének a vándorlását a Hungarus-Hongrois-Húngaro-Hungarian vonalon, amely népek a latin elnevezésünket alakították saját nyelvükre, még mielőtt találkoztak volna velünk, a kultúra nyelve útján.
Kérdés: Mikor találkoztak a rómaiak cigányokkal?
Merthogy a cigányok azért elég későn értek be európába - sajnos elveszett a levlista gyűjteményem, 4 év gyűjtése, ami érdekesebbnél érdekesebb dolgokkal volt tele, ott ezen vitáztak, volt is valami konklúzió.
(Külön sajnálom, három jog-történész professzor /Oxford, Cambridge, és egy olasz egyetem Milano (?)/ kb. 150 levélváltásos beszélgetését a Római Jogról.)
A helyi nyelv amit felhoztam - spanyol - ugy, értelemszerűen latin eredetű, az angolnál pedig szintén latin eredetet tételeztem fel.
Amúgy rómaiak pláne nem nézték volna egyiptominak a cigányokat - ha véletlen találkoznak - a későbbiekben pedig már a latin nem volt köznyelv.
Nem tudom. Én itt inkább arra tippelnék, hogy mint jól működő médiumok, és szemfényvesztők - ugye akikkel találkoztak - talán saját magukat misztifikálták, tarokk kártya, ősi egyiptomi mágia - ismerve a helyi kultúrát./Ahogy Fábry idézte nagyapját: Szorult helyzet csiszolja az elmét :))) )
Az angol 'gipsy' - 'egyptian' elképzelhető,
viszont spanyolul az egyiptomi az 'egipcio' / 'gitano' - ehipszió / hitáno (tényleg kicsit á-s az ejtés) - nem annyira hasonlít nekem. Pláne, hogy miért adtak volna egy új 'egyiptomi' jelentésű nevet, ami különbözik az eredetitől, amit ők elég régóta használtak.
Itt amúgy látszik a gipsy-egipcio hasonlóság, tehát az angolnál elképzelhetőnek tartom..Viszont a spanyolok valamivel jobban ismerték egyiptomot, végülis verekedtek az arabokkal eleget, meghát ott laktak a Földközi tengeren, úgyhogy náluk ezt kevésbé tartom valószínűnek.
Franciázás: - hiába no, mindig meg vannak az érdekes dolgok :) - a régi 'francia' források még a Reconquistada idejéből, 'arab szerelemnek' nevezik.
És igencsak megbotránkoznak rajta. Úgyhogy igen, 'mást kigúnyolunk ha kell, de hogy minket, azt nem tűrjük el!' :))))
A francia és az oroszsaláta két külön dolog, még Párizsban is.:)