Kissé utána néztem a dolognak: az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen az eredeti athinganosz mellett -- amely egy kis-ázsiai népcsoport-kaszt neve volt, és a cigányok Bizánc Kis-Ázsiájából jöttek a Balkánra -- bizánci forrásokban acinganosz-t, cinganosz-t is adatol. Ugyanakkor megemlíti, hogy román nyelvjárásokban az aţigan alak is ismert.
A spanyol különkezelése oké, én az 'athigganos' miatt hoztam fel csak, hogy nekem az az eredet miért nem tetszik.
De az összes eddig általad felhozott szó is csak ezt erőítette meg bennem, hogy ez az 'athigganos' nem az igazi.
A Györkössy-féle szótár szerint Zingarus. De ez csak olyan "műtermék", mert a cigányok csak a XI-XII. sz.-ban vándoroltak át Európában Görögország területére Kis-Ázsiából. Így valódi latin nevük nem lehetett.
Úgy vélem, a cigányok elnevezésénél a sp. gitano-t külön kell kezelni, ui. nem függ össze a cigány-nyal (és ugyan ez utóbbi etimológiájáról volt szó).
Spanyolban csapnivaló vagyok, portugálban egy fokkal jobb. Ott két szó van a cigányra: cigano 'cigány (általában véve)' és gitano 'spanyol cigány'. A francia szótáram is megkülönbözteti ezt a kettőt. Ugyanakkor szintén e francia szótáram adott egy "ötletet", a francia gîte 'éjjeli szállás, tanya' szóval: talán összefügg a spanyol cigányok elnevezésével.
Amúgy elég közkeletű toposz volt, hogy ők a "fáraó népe" (ez 'humorként' máig tartja magát), és az angol Gypsy szót valóban ebből eredeztetik: a XVI. sz.-nbban még Gypcyan-nak írták, miközben az 'egyiptomi' Egypcyan volt. Mindennek ellenére, ez lehet, hogy csak népetimológia, és a név mögött a peloponésszoszi Güppe város áll.
Ja, ok :))
Bár a középkori eredetű latin szavakkal vannak problémáim - nem teljesen latinok már, erősen hat a latin szót megalkotó eredeti nyelve, stb.
Persze, ez csak személyes vélemény.
Félreértesz. Én csak a szó (középkori) latin eredetét feltételezem, nem a rómaiak találkozását. Pl mint a magyarok nevének a vándorlását a Hungarus-Hongrois-Húngaro-Hungarian vonalon, amely népek a latin elnevezésünket alakították saját nyelvükre, még mielőtt találkoztak volna velünk, a kultúra nyelve útján.
Kérdés: Mikor találkoztak a rómaiak cigányokkal?
Merthogy a cigányok azért elég későn értek be európába - sajnos elveszett a levlista gyűjteményem, 4 év gyűjtése, ami érdekesebbnél érdekesebb dolgokkal volt tele, ott ezen vitáztak, volt is valami konklúzió.
(Külön sajnálom, három jog-történész professzor /Oxford, Cambridge, és egy olasz egyetem Milano (?)/ kb. 150 levélváltásos beszélgetését a Római Jogról.)
A helyi nyelv amit felhoztam - spanyol - ugy, értelemszerűen latin eredetű, az angolnál pedig szintén latin eredetet tételeztem fel.
Amúgy rómaiak pláne nem nézték volna egyiptominak a cigányokat - ha véletlen találkoznak - a későbbiekben pedig már a latin nem volt köznyelv.
Nem tudom. Én itt inkább arra tippelnék, hogy mint jól működő médiumok, és szemfényvesztők - ugye akikkel találkoztak - talán saját magukat misztifikálták, tarokk kártya, ősi egyiptomi mágia - ismerve a helyi kultúrát./Ahogy Fábry idézte nagyapját: Szorult helyzet csiszolja az elmét :))) )
Az angol 'gipsy' - 'egyptian' elképzelhető,
viszont spanyolul az egyiptomi az 'egipcio' / 'gitano' - ehipszió / hitáno (tényleg kicsit á-s az ejtés) - nem annyira hasonlít nekem. Pláne, hogy miért adtak volna egy új 'egyiptomi' jelentésű nevet, ami különbözik az eredetitől, amit ők elég régóta használtak.
Itt amúgy látszik a gipsy-egipcio hasonlóság, tehát az angolnál elképzelhetőnek tartom..Viszont a spanyolok valamivel jobban ismerték egyiptomot, végülis verekedtek az arabokkal eleget, meghát ott laktak a Földközi tengeren, úgyhogy náluk ezt kevésbé tartom valószínűnek.
Franciázás: - hiába no, mindig meg vannak az érdekes dolgok :) - a régi 'francia' források még a Reconquistada idejéből, 'arab szerelemnek' nevezik.
És igencsak megbotránkoznak rajta. Úgyhogy igen, 'mást kigúnyolunk ha kell, de hogy minket, azt nem tűrjük el!' :))))
A francia és az oroszsaláta két külön dolog, még Párizsban is.:)
akkor oké:))
kicsit lassan írok.
szerintem az egy másik tő. Mintha lett volna egy olyan, ami az "aegyptus" egyiptomi latin szót vette alapul. ebből pedig kijön a spanyol, francia, angol variáns.
Na nem olvastam végig még - az előzménynél tartok :) - de haladok.
Cigány.
Nekem az 'athinganos' azért nem fekszik - de csak megérzés - mert a spanyol 'gitano' elég nehezen jön ki, és hasonlít eléggé a magyar 'cigány' elnevezésre.
A ciglana/cigljana már könnyebben alakulhatott volna 'gitano'-vá, a 'cigány'-ról ne is beszéljünk :)
És az angol 'gipsy','tzigane/y' (ez kifejezetten 'magyar cigányt' jelent) is jóval kisebb eröltetéssel lesz a 'cigljana'-ból mint az 'athiganos'-ból.
A Világatlasz szerint: bokmå és új-norvég, A világ nyelvei a „könyvnyelv” és az újnorvég alakokat hozza alapváltozatként, de zárójelben odateszi mellé az eredetieket is.
Norvégiának is két hivatalos nyelve van: a nynorsk és a bokmĺl (annak, akinél szétesik a kódolás: bokmal, az a betün karikával). Ez vajon hogy hangozna magyarul? A nynorsk nyilván újnorvég, de a másik? Könyvnyelv??
Az ivrit szó azt jelenti héberül, hogy ’héber’. A biblia nyelve az óhéber, Izrael államnyelve az újhéber. A két nyelv között meglehetősen kicsi a különbség. (Mivel a biztonság kedvéért a Világatlaszból írtam ki a hivatalos nyelveket, egészen biztos ez a mai hivatalos elnevezés; a terminológiai bizonytalanság azonban tagadhatatlan, én az óhéber-újhéber megnevezést szeretem a legjobban.)
Izraelnek két hivatalos nyelve van: a héber meg az arab. Mármint az ivrit meg az arab, nem? A 'héber' kifejezés tudtommal a Biblia nyelvének megnevezésére van fenntartva.
Kedves LvT!
Ami a jiddis hétköznapi használatát illeti, abban valószínűleg igazad van, azonban az oktatás vonatkozásában több a jelentősége. Ha jól emlékszem, azt olvastam, hogy a közoktatásban első vagy második nyelv, és mintha két főiskolai tanszék lenne, ahol a jiddist lehet tanulményozni. Van jiddis újság is.
Részletesen olvashatsz itt:
http://shlomo-groman.narod.ru/yiddish/birobijan.html.
Még nem tanulményoztam át teljesen, de érdekes.
Kis Ádám
Egy kis on-topik: a 205-ösben elítettem a baskírokat.
Baskír: Ez a névforma az orosz nyelvből terjedt el a világon: saját önelnevezésük bašqort /baskort/, aminek jelentése 'vezérfarkas' (vö. oszmán-török bas, 'fej' + kurt 'farkas'; ez utóbbira meg vissza a mi Kürt törzsnevünk is.)
A látszólag világos értelem ellenére a baskort névalakot népi etimológiásnak tartják, ui. ilyen típusú elnevezést más török népeknél nem találni. Arra alalpozva, hogy a baskírok a Julianus által megtalált Magna Hungaria területén váltak önálló néppé, valószínűleg jelentős finnugor népességet olvasztva magukba, illetve az arab szerzők a magyarokat és a baskírokat azonos szóval nevezték el, többen finnugor etimológiával próbálkoztak:
- így a hanti paskor nemzetségnévvel, ill.
- a törökségben nem példa nélküli szóeleji /m/ > /b/ változást (vö. 31-es hozzászólás: muzulmán > böszörmény) figyelembe véve a manycser törzsnévvel is.
Azonban ezek közül egyik sem nyert elfogadást.
Baskír-ugor párhuzam még talán a keleti-északkeleti baskírok isztäk neve és a hantik osztják neve, amely az äsz-jagh 'Ob [hantiul Äsz] folyó mellett élő nép' elnevezésből ered. Ezen kívül a honalapító magyar törzsnevek közül kettő megtalálható a baskíroknál is: a m. Jenő : bask. Jenej és a m. Gyarmat : bask. Jurmati. Mindez arra utal, hogy az i.sz. IX. sz.-től létrejövő baskír nép etnogenezisében részt vettek ugor és Nagy-Bolgária kazárok általi megdöntése után a volgai bolgárokkal északra vándorolt magyar csoportok.
> zsió ország, mint ahogy nyelvileg is, mert a jiddis ott államnyelv
Én a magam részéről különbséget teszek a hivatalos és az ügyintézéskor valóban használható (adminisztratív) nyelv között. Véleményem szerint a jiddis Birobidzsánban mára még inkább történeti reliktummá vált, mint a latin Vatikánban. Mivel ez utóbbival lehet ügyeket intézni, de el tudod képzelni, hogy egy orosz bankalkalmazott jiddisül fog válaszolni az 5%-ra apadt zsidóság egy képviselőjének? Számomra ilyesmi a definíciója az államnyelvnek, nem a törvényi passzusok és városnévtáblák. Az ún. "lenini kissebségpolitikát" illetően vannak személyes emlékeim.