Keresés

Részletes keresés

Oszi Creative Commons License 2002.07.22 0 0 228
Norvégiának is két hivatalos nyelve van: a nynorsk és a bokmĺl (annak, akinél szétesik a kódolás: bokmal, az a betün karikával). Ez vajon hogy hangozna magyarul? A nynorsk nyilván újnorvég, de a másik? Könyvnyelv??

:-)

rumci Creative Commons License 2002.07.21 0 0 227
Az ivrit szó azt jelenti héberül, hogy ’héber’. A biblia nyelve az óhéber, Izrael államnyelve az újhéber. A két nyelv között meglehetősen kicsi a különbség. (Mivel a biztonság kedvéért a Világatlaszból írtam ki a hivatalos nyelveket, egészen biztos ez a mai hivatalos elnevezés; a terminológiai bizonytalanság azonban tagadhatatlan, én az óhéber-újhéber megnevezést szeretem a legjobban.)
Előzmény: Sajka (226)
Sajka Creative Commons License 2002.07.21 0 0 226
Izraelnek két hivatalos nyelve van: a héber meg az arab.
Mármint az ivrit meg az arab, nem? A 'héber' kifejezés tudtommal a Biblia nyelvének megnevezésére van fenntartva.
Előzmény: rumci (221)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.07.21 0 0 225
Kedves LvT!
Ami a jiddis hétköznapi használatát illeti, abban valószínűleg igazad van, azonban az oktatás vonatkozásában több a jelentősége. Ha jól emlékszem, azt olvastam, hogy a közoktatásban első vagy második nyelv, és mintha két főiskolai tanszék lenne, ahol a jiddist lehet tanulményozni. Van jiddis újság is.
Részletesen olvashatsz itt:
http://shlomo-groman.narod.ru/yiddish/birobijan.html.

Még nem tanulményoztam át teljesen, de érdekes.
Kis Ádám

Előzmény: LvT (223)
LvT Creative Commons License 2002.07.21 0 0 224
Egy kis on-topik: a 205-ösben elítettem a baskírokat.

Baskír: Ez a névforma az orosz nyelvből terjedt el a világon: saját önelnevezésük bašqort /baskort/, aminek jelentése 'vezérfarkas' (vö. oszmán-török bas, 'fej' + kurt 'farkas'; ez utóbbira meg vissza a mi Kürt törzsnevünk is.)

A látszólag világos értelem ellenére a baskort névalakot népi etimológiásnak tartják, ui. ilyen típusú elnevezést más török népeknél nem találni. Arra alalpozva, hogy a baskírok a Julianus által megtalált Magna Hungaria területén váltak önálló néppé, valószínűleg jelentős finnugor népességet olvasztva magukba, illetve az arab szerzők a magyarokat és a baskírokat azonos szóval nevezték el, többen finnugor etimológiával próbálkoztak:
- így a hanti paskor nemzetségnévvel, ill.
- a törökségben nem példa nélküli szóeleji /m/ > /b/ változást (vö. 31-es hozzászólás: muzulmán > böszörmény) figyelembe véve a manycser törzsnévvel is.
Azonban ezek közül egyik sem nyert elfogadást.

Baskír-ugor párhuzam még talán a keleti-északkeleti baskírok isztäk neve és a hantik osztják neve, amely az äsz-jagh 'Ob [hantiul Äsz] folyó mellett élő nép' elnevezésből ered. Ezen kívül a honalapító magyar törzsnevek közül kettő megtalálható a baskíroknál is: a m. Jenő : bask. Jenej és a m. Gyarmat : bask. Jurmati. Mindez arra utal, hogy az i.sz. IX. sz.-től létrejövő baskír nép etnogenezisében részt vettek ugor és Nagy-Bolgária kazárok általi megdöntése után a volgai bolgárokkal északra vándorolt magyar csoportok.

LvT Creative Commons License 2002.07.21 0 0 223
Kedves Kis Ádám!

> Az általad hivatkozott lapon elírás lehet

Úgy tűnik, valóban.

> zsió ország, mint ahogy nyelvileg is, mert a jiddis ott államnyelv

Én a magam részéről különbséget teszek a hivatalos és az ügyintézéskor valóban használható (adminisztratív) nyelv között. Véleményem szerint a jiddis Birobidzsánban mára még inkább történeti reliktummá vált, mint a latin Vatikánban. Mivel ez utóbbival lehet ügyeket intézni, de el tudod képzelni, hogy egy orosz bankalkalmazott jiddisül fog válaszolni az 5%-ra apadt zsidóság egy képviselőjének? Számomra ilyesmi a definíciója az államnyelvnek, nem a törvényi passzusok és városnévtáblák. Az ún. "lenini kissebségpolitikát" illetően vannak személyes emlékeim.

Előzmény: Kis Ádám (220)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.07.20 0 0 222
Rumci, az államnyelvet illetően hibáztam, az én információm is az volt, hogy másodikként vetődött fel.
Kis Ádám
Előzmény: rumci (221)
rumci Creative Commons License 2002.07.19 0 0 221
„a jiddis ott államnyelv, másodikként Izrael mellett”
Izraelben nagyon nem államnyelv a jiddis. Felmerült anno, de a cionizmus talaján határozottan elvetették. Izraelnek két hivatalos nyelve van: a héber meg az arab.
Előzmény: Kis Ádám (220)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.07.19 0 0 220
Kedves LvT!
A sors rosszindulatából ma nem találtam meg azt a lapot, amelynek alapján tegnap írtam Birobidzsánról. Azonban átnéztem sok más lapot, pl. az alábbit is,

http://www.bartleby.com/65/je/JewishAu.html

meéyekből az következik, hogy Birobidzsán továbbra is a Zsidó Autonóm Terület fővárosa. Az általad hivatkozott lapon elírás lehet, amit az is mutat, hogyha tovább mész a hivatkozásain, ott is ezt az államelnevezést fogod találni. Tehát onomasztikailag zsió ország, mint ahogy nyelvileg is, mert a jiddis ott államnyelv, másodikként Izrael mellett.
A Zsidó Autonóm Terület nem etnikai és nem is vallási állam (mint ahogy voltaképpen Izrael sem), és ebben a tekintetben nincs sok jelentősége annak, hány zsidó nemzetiségi ember él ott. Van jiddis nyelvű újság, oktatás, és Birobidzsán határában a város neve nemcsak cirill, hanem héber betűkkel is fel van írba.

Kis Ádám

Előzmény: LvT (219)
LvT Creative Commons License 2002.07.19 0 0 219
Kedves rumci, Kis Ádám!

Találtam egy oldalt itt, amely ugyan nemhivatalos, de jelzi, hogy Birobidzsán 1991-ben autonóm körzetből autonóm köztársaság lett. E szerint már sem onomasztikailag, sem etnikailag nem zsidó --- minthogy alig párezren nem vándoroltak ki Izraelbe.

Előzmény: rumci (218)
rumci Creative Commons License 2002.07.19 0 0 218
A Világatlasz impresszuma szerint 1999/2000, abban is az az egyetlen AT. Úgy látszik, ezekkel a zsidókkal mindig baj van, Izrael államneve is a források felében Izrael Állam, a másik felében pedig Izraeli Állam. :-)))
A világ nyelvei angolosan ír át (y: /j/, s: /sz/, ts: /c/, sh: /s/, zh: /zs/, tsh: /cs/), én meg magyarosan. A lényegen azonban ez nem változtat.
Előzmény: Kis Ádám (217)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.07.19 0 0 217
Kedves Rumci!
Mikori a Világatlasz? Az én 1985-ös kiadásomban a Zsidó AT van.
Egyébként megnéztem az aktuális weblapot, a hivatalos név ma is az, amit írtam Az az értekes, hogy ez az egyetlen AT a mai Oroszországban.
Ami a zs-t illeti, a Világ nyelvei 663. oldalán levő táblázat szerint a zh= na, most én nem tudok héber betűket írni, de átírva sh+z, de a héber betűk azok, amiket Te írtál.
Kis Ádám
Előzmény: rumci (215)
rumci Creative Commons License 2002.07.19 0 0 216
Nem számoltam azzal, hogy a böngésző (nagyon helyesen) a héber betűs szövegeket jobbról balra írja, így megkísérlem még egyszer: זש.
Előzmény: rumci (215)
rumci Creative Commons License 2002.07.19 0 0 215
Bocsánat a földrajzi név pontatlanságáért, én így hallottam emlegetni, és nem ellenőriztem; most viszont ellenőriztem a Világatlaszból, ott Birobidzsán autonóm terület néven fut.
Amiket továbbiakban írtál, arról tanúskodik, hogy nagyon pontatlanul fogalmazhattam. Persze, hogy héber betűkkel írnak, de teljes körű (szintén héber betűkkel) a magánhangzójelölés – azt próbáltam leírni, ezek szerint elég sikertelenül, hogy a héber eredetű szavakat nem a hagyományos héberes módon, tehát jobbára csak mássalhangzóbetűkkel írják, hanem úgy, ahogy a többi jiddis szót, azaz héber betűkkel, de teljes körű hangjelöléssel.
A /zs/ jelölésében is pontatlanul fogalmazhattam. A latin betűs átírásban a /zs/-t valóban zh (vagy inkább kiskapitális zh) betűkombinációval jelölik, a héber betűs írásban azonban a /zs/ jele a /z/ jelének és a /s/ jelének a konkatenációja, azaz שז (ha megjelenik).
Előzmény: Kis Ádám (214)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.07.18 0 0 214
Kedves Rumci!
Az emlegetett szibériai terület neve Zsidó Autonóm Terület, oroszul, átírva Jevrejszkaja AO (avtonomnaja oblaszty). 1934-ben alapították. A hivatalos nyelv a jiddis. Mai képek alapján az írás héber betűkkel történik.
Arra nézve nem találtam egyelőre adalékot, hogy mindig a héber betűket használaták-e.
Kérlek, írd meg, honnan vetted a zs=z+s adalékot, mert én eddig csak zs=z+h-t találtam.
Kis Ádám
Előzmény: rumci (213)
rumci Creative Commons License 2002.07.18 0 0 213
Még folytatom eggyel a sort, mert az szerintem nagyon szép, a jiddis írással. A jiddis nyelv a germán nyelvek családjába tartozik, tehát a németnek, a hollandnak közeli rokona (számos héber, szláv, illetve amerikai változataiban angol jövevényszóval). Mivel a jiddis nyelv a közép-európai askenázi zsidóság nyelve volt, ezérthéber betűkkel írták, írják. Igen ám, de a német nyelv rendszere nem tűri jól meg a mássalhangzóírást, ezért bizonyos héber betűket magánhangzó-jelölésre kezdtek el használni, tehát a jiddis héber betűs, de a magánhangzókat és a mássalhangzókat egyaránt jelölő írást használ (az újhéberben is aránylag gyakori ezen betűk magánhangzó-jelölésre történő használata, matres lectionisnak nevezik őket). Hogy azért még bonyolultabb legyen a dolog, mivel a jiddis nyelvben elég sok a héber jövevényszó (ezek kiejtése nem azonos az Izraelben ma használt, szefárd ejtésen alapuló újhéber kiejtéssel, hanem a közép-európai, askenázi héber kiejtésnek egy hangtörvényektől továbbformált kiejtést, illetve kiejtéseket követnek, merthogy pl. a magánhangzók tekintetében meglehetős a táji tagózódás nem csak a héber jövevényszavak körében), és a jiddis anyanyelvűek szinte kivétel nélkül használták az (askenázi ejtésű) hébert zsinagógai nyelvként, ezen jövevényszavakat, a kiejtéstől függetlenül, héberesen, tehát mássalhangzóírással írták, írják. De hogy még mindig tovább-bonyolítsam a dolgokat, volt a Szovjetunióban egy Birobidzsani Autonóm Köztársaság (vagy valami hasonló nevű szibériai terület), melynek hivatalos nyelve a jiddis volt (az oroszok mintegy anti-Izraelnek szánták, ezért is nem lett a hivatalos nyelvük a cionisták által támogatott újhéber; meg hát az antiszemita szovjet hatalom így a függetlenség jelszavával elintézett egy jó kis száműzetést is). Igen ám, de hogy minél jobban elszigetelhessék a birobidzsaniakat a világ zsidóságától, helyesírási reformot hajtottak végre, és a birobidzsani jiddisben a héber eredetű szavakat is kiejtés szerint kezdték el íratni.
(Még egy érdekesség a jiddis írással kapcsolatban: a héber és a jiddis fonémarendszer jelentősen eltérvén nemcsak a magánhangzókérdést kellett megoldaniuk, hanem kellett csinálni néhány mássalhangóbetűt is [párat viszont elhagytak, s csak héber szavakban használták]. Az egyik ilyen a /zs/ jele, melyet – sajnos, nem tudom, mi okból – a magyarhoz hasonlatosan z+s betűkombinációval jelölnek; nem tudok más írásrendszerről, amely ezzel a megoldással élne, tehát elvben lehet kapcsolat a kettő között; a magyarban mindenesetre a zs jelölésmód meglehetősen kései, fogalmam sincs, hogy a jiddisben mikori; elvben még azt se zárnám ki, bár egyáltalán nem tartom valószínűnek, hogy a magyar a jiddisből kölcsönözte ez a megoldási módot, de a magyarban lehet nyugodtan a szibilánsrendszer jelölésrendszeréből adódó belső fejlemény.)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2002.07.18 0 0 212
OFF
"Lehet, hogy a skotok oseit a sivatagban kell keresni? :-) Ezt most nem igazán értem."

Szerintem a kolléga arra gondol, hogy a sivatagi arabok kispórolták a magánhangzókat... :-)

Előzmény: LvT (211)
LvT Creative Commons License 2002.07.18 0 0 211
Kedves lazar!

> De akkor is miert szurtak ki magukkal??

Nem szúrtak ki magukkal: mind a héber bibila könyvek, mind a Korán ezredév(ek) után is olvashatóak. Komolyan nem létszükséglet a sémi nyelvek esetén a magánhangzók jelölése.
Pl. te is ékezetek nélkül írsz, és mindenki, aki magyarul tud, a te beírásodat tudja dekódolni: pedig a "semi" szóról a szövegkörnyezetnélkül nem lehet eldönteni, hogy az "sémi"-nek olvasabdó-e, avagy csak egy "m" betű maradt ki a "semmi" szóból.

> Lehet, hogy a skotok oseit a sivatagban kell keresni? :-)

Ezt most nem igazán értem. De azért válaszolok valamire, hátha eltalálom a kérdésedet :-)

Az európai írások ősét az ósémi (főníciai) írásban szokás keresni. Ezt a magánhangzótlan rendszert többen átvették, majd mivel ez utóbbiaknak -- nem sémi nyelvek lévén -- fontos volt a magánhangzók jelölése, különbözőképpen továbbfejlesztették:

* a görögök pl. egyes, az ő nyelvük által nem ismert mássalhangzójeleknek magánhangzós olvasatot adtak, így pl. az "A" = alfa /a/ a hangszalagzárhang (hamza) helyett, "H" = éta nyílt /e/ a /h/ helyett, "Y" = ipszilon /u/ majd /ü/ a /w/ helyett, "I" = iota /i/ a /j/ helyett.

* a türkök (aki a szogdokon keresztül jutottak az írásukhoz) majd minden mássalhangzójel mellé képeztek egy párt: az egyiket írták magas hangrendű ('palatális')magánhangzó mellett, a másikat mély ('veláris') mellett, így a magánhangzót nem kellett kiírni. A "k" esetén a török átírások máig fentartják ezt a kettősséget: "k"-val a palatális /k/-t, "q"-val pedig a veláris /k/-t jelölve, vö. kök 'kék; ég' ~ qara 'fekete'.

Egy írásrendszer átvétele és meghonosítása között van egy időszak, amikor az adaptáció részleges. Így pl. majd ezer évnek kellett eltelnie, amíg a latin nyelv betűinek létrejöttek olyan módosítványai, amelyekkel már hűen lehetett az egyes európai nyelvek hangjait visszaadni. Érdekes, hogy a görög alfabétumból kiinduló szláv ortográfia a "latin-pártiaknál" évszázadokkal hamarabb honosította azt a rendszert, és alékotta meg a cirill betűsort. Így fordult az elő, hogy az azonos nyelvet beszélő szerbek sokkal pontosabban le tudták a szövegeket jegyezni, mint a horvátok.

Az írásrendszerek átvétele és használatuk tehát nem genetikai genetikai viszonyokat fejez ki, hanem egyszerű kulturális-tradiícionális kérdés.

Előzmény: lazar (210)
lazar Creative Commons License 2002.07.18 0 0 210
Nagyon koszonom, ezek szerint ez egy semi jellegzetesseg lenne? De akkor is miert szurtak ki magukkal?? (koltoi kerdes) Lehet, hogy a skotok oseit a sivatagban kell keresni? :-)
Előzmény: LvT (209)
LvT Creative Commons License 2002.07.18 0 0 209
Kedves lazar!

A magánhangzótlan írások a sémi nyelvek jellegzetességei közé tartoznak. Ha az indoeurópai és finnugor nyelvek esetén szótőről beszélünk, akkor olyan teljes szavakról van szó mint pl. az angol write, vagy a magyar ír. A sémi nyelvek esetén azonban ez legtöbbször egy mássalhangzó-hármas (néha négyes, igen ritkán kettes), amit gyöknek hívünk, pl. arab K-T-B 'ír, write'.

A fenti három nyelv esetén a fenti tövek igeként való ragozása az alábbi:

- A jelen (arabban: folyamatos) idő alapalakja az angol és a magyar esetén az igető: a. write[s]*, m. ír. Az arabban a gyökmássalhangzók "réseit" [ju]-0-u-[u]* vokalizmussal töltik fel: ar. [ju]ktub[u]

- Ha vesszük a fentiek múlt (arabban: befejezett) idejű alapalakját, akkor
* a magyarban egy -t/tt időjel kerül a szótő végére: írt;
* az angolban a példánkban tőmagánhanzó megváltozik: wrote (van persze toldalékos megoldás is);
* az arabban a "kitöltő" magánhangzók változnak meg: [ju]-0-u-[u]* helyett a-a-[a]* lesz: katab[a].

Próbaként írjuk le az "Ő tegnap írt" mondatot a három nyelven úgy, hogy az "ír" ige esetén mindhárom esetben az ragozatlan alapalakot (szótőt, gyököt) írjuk le:

* m. Ő tegnap ír.
* a. He write yesterday.
* ar. Huwa k.t.b amis.

Látható, hogy a mondatok érthetőek maradtak, mert a szövegben van annyi redundancia, hogy kikövetkeztethető a helyes alak. Ilyen "minimálírást" a magyarban a toldalékok, az angolban a ragok és tőváltozások, az arabban pedig a magánhangzók elhagyásával valósíthatunk meg. Ez az oka, hogy a sémi nyelvekben szinte szükségtelen a magánhangzók jelölése, mert a szövegösszefüggésből a helyes olvasat kiderül. Ennek ellenére az arabban pl. már elég régóta jelölik a hosszú magánganzókat: az /á/-t az aliffal, az /ú/-t a wáwval ("w"), az /í/-t pedig a jával ("j"), vö. m.dzs.r.j, ahol a "j" a hosszú /í/ helyett áll. A Korán helyes olvasása miatt -- mert azért a visszaolvasás pontossága arab szövegnél sem 100%-os -- később "ékezetek" formájában a rövid magánhangzókat is el kezdték jelölni (de csak a klasszikus arab három a-i-u magánhangzóját, jóllehet a beszélt arab nyelvjárások többségében több magánhangzó van). Arab szövegek esetén ma sem jelölik a rövid magánhangzókat, ismeretlen idegen nevek (és jobb szótárak) esetén azonban használják. De a középkor folyamán az ilyen pontosság nem volt követelmény (a latin írásmód esetén sem!), így az arab utazók által ránk hagyott feljegyzésekben sok idegen név magánhangzóit nem sikerül rekonstruálni. (A fentiek, a magánhangzók kétféle jelölhetőségének megoldásával együtt a héberre is igazak.)

Egy kis bemutató az arab K-T-B gyök ragozásáról található angolul itt.

-----
* A szögeletes zárójelek közé írt részek személyragok, így nem tartoznak a szorosan vett alapalakokhoz. A "0" (nulla) jel a magánhangzó hiányát jelöli.

Előzmény: lazar (206)
lazar Creative Commons License 2002.07.17 0 0 206
Elnezest, hogy kicsit OFF leszek, de van amit soha nem ertettem: Hogyan lehet egyertelmuen tudni olvasaskor, hogy milyen maganhangzot ejtenek azokban a nyelvekben, amelyek nem jelolik a maganhangzokat irasban. Es miert "jo", hogy nem jelolik, ezaltal a sajat maguk dolgat nehezitik meg vele?
Előzmény: LvT (205)
LvT Creative Commons License 2002.07.17 0 0 205
Kedves Akyra!

Sokáig vívódtam, hogy válaszoljak-e neked az alábbi kapcsán:

#199>> Ismerek egy egyiptomi fiatalembert szemelyesen akit megkertem,irja le nekem,ök hogy neveznek minket magyarokat:maghar-irta a fiu.

Erre és csak erre mégis reflektálok, mert ez tipikus példája a hozzá nem értésből eredő téveszmék keletkezésének.

Ha az illető egyiptomi arabul írta volna le, hogy hogy nevezi a magyarokat, ezt írta volna le: , azaz magyar betűkkel átírva: m.dzs.r.j; ami klasszikus arab nyelven /madzsarí/-nak ejtendő.

Az egyiptomi arab nyelvjárás azonban -- a többitől eltérően -- nem ismeri a /dzs/ hangot, azt /g/-vel helyettesíti, ezért ejtik a m.dzs.r.j szót /magari/-nak (és nem "maghar"-nak mint a fenti idézetben: ez utóbbi csak az adatközlő járatlanságát fejezi ki a latin betűs arab átírásban). Az arab /dzs/ > /g/ változás minden esetben megfigyelhető, pl. kl.ar. dzsámic 'mecset' > egy.ar. gámic, kl.ar. al-dzsumca 'péntek' > egy.ar. ig-gumca stb.

A madzsarí név az arabban is igen fiatal: ők a török Macar /ejtsd: madzsar/ szót vették át, miután az arab világ jelentős része az Oszmán Birodalom része lett. Azt megelőzőleg az arabok basdzsirt-nak, badzsghar-nak, azaz 'baskír'-nak nevezték a magyarokat, a kárpát-medencei Magyarországot pedig Unkúrrijja-nak (azaz 'Hungária'-nak).

A törökök a Macar /madzsar/ nevet viszont közvetlenül a magyaroktól vették át a XIV-XV. sz.-ban az ország megszállásával párhuzamosan (addig nekik is baskírok vagy hungarusok voltunk). És minthogy ő nyelvükben nincs /gy/ hang, a magyar szó /gy/-jét /dzs/-vel helyettesítették. Az egyiptomi arab /magari/ szó /g/-je tehát kétszeres hanghelyettesítés eredménye, ezért a magyar népnév eredetéről folyó vitában felhozni legalább olyan súlyos tévedés, mint pl. a cápák eredetét a delfinek evolúciójából levezetni.

Előzmény: Törölt nick (199)
Setni Creative Commons License 2002.07.17 0 0 204
Kedves LvT!

Köszönöm. Elkerülte a figyelmemet.:-)

Előzmény: LvT (203)
LvT Creative Commons License 2002.07.17 0 0 203
Kedves Setni!

A 19-es hozzászólás foglalkozott a burkus név eredetével.

Előzmény: Setni (202)
Setni Creative Commons License 2002.07.17 0 0 202
Üdv!
Meg tudná mondani valaki a burkus szó eredetét?
LvT Creative Commons License 2002.06.26 0 0 201
Kedves Sajka!

> mi a helyzet Svájc nevével? Az elég kézenfekvőnek tűnik, hogy a három őskanton egyike, Schwyz neve állhat mögötte. De hogyan alakult át a szó? És főként: mit jelent?

Igen, Svájc neve Schwyz kanton nevéből jön, az pedig a székhelyét adó városról kapta az elnevezését. A német irodalmi nyelv alapjait adó nyelvjárásokban a régi hosszú "i"-ből "ei" kettőshangzó lett, míg az alemann nyelvjárásokban, így a svájci németben is, a hosszú mgh. megmaradt (vö. még sv.n. riich 'gazdag' : n. reich), ez okozza a svájzi Schwyz és a felnémet Schweiz alakban különbségét. Mi az utóbbit vettük át Svájc alakban. A kanton és az ország német nevének elkülönülése 1785 körül állandósult. A rétoromán Sviz /zsvic/ és a latin Suicia közvetlenül a Schwyz alakra, a francia Suisse, az olasz Suizzera, a holland Zwitserland, a cseh Švy'carsko pedig a Schwyzer melléknévi formára megy vissza. Az angolban élő alakok közül a Switzerland országnév a holland, a Swiss népnév francia eredetű. (Az /sv/ hangkapcsolat sok nyelvben nem létezik, és helyettesítették /szv/-vel, /zv/-vel).
A név etimológiája egyébként teljesen tisztázatlan, talán összefügg a szvéb ~ sváb, svéd, Suarini germán törzsnevek alapjával.

Előzmény: Sajka (200)
Sajka Creative Commons License 2002.06.24 0 0 200
Visszakerestem, még nem volt szó róla: mi a helyzet Svájc nevével? Az elég kézenfekvőnek tűnik, hogy a három őskanton egyike, Schwyz neve állhat mögötte. (A fehér keresztes piros svájci zászló is eredetileg Schwyz jelképe volt.) De hogyan alakult át a szó (különböző nyelvekben különböző irányba)? És főként: mit jelent?
kostas Creative Commons License 2002.04.28 0 0 197
milyen nyelven? hogy már végre vissytérjünk a topic témájához))))
Előzmény: Törölt nick (196)
kostas Creative Commons License 2002.04.28 0 0 195
Akyra!

Mi ez az

Aur (!)
Akyra
ASA

??

Előzmény: Törölt nick (194)
rumci Creative Commons License 2002.04.28 0 0 193
Kedves Akyra!

Mivel amit a legutóbbimra két részletben reagáltál, nem tartalmazott olyan állítást, amely ne lett volna durva csúsztatás, illetve olyan kötekedés, amelyre a válasz korábban már megadtam, úgy gondolom, hogy kár ezt a diskurzust (vitának nem nevezném) folytatni, javaslom, hogy ha nyelvészettel szeretnél foglalkozni, ismerkedj meg a szakirodalommal (lehetőleg ne csupán ismeretterjesztő tévécsatornákra támaszkodva), aztán majd egyszer visszatérünk rá. Kicsit úgy érzem magam ugyanis, mint a fizikus, akit arról akarnak meggyőzni, hogy van pl. elsőfajú perpetuum mobile.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!