Te engem mindig arra tanitottál, hogy az ember ne legyen izé, hanem legyen bigyó. Nehogy mán elmenny egy antiszociális pszichopata miatt, nem ér annyit az egész, meg a fél se.
Inkább hivj gyorsan orvost.
Most vettem csak észre valamit. Te nem válaszolsz soha az érvekre. Felsoroltam sokat, soxor, és te ahelyett, hogy azokat elemezted volna, válaszoltál volna, érveltél volna, helyette nekem esel. Talán nincsenek nyomatékos érveid? Azt már soxor közölted, hogy véleményed szerint ítélően hangzok. Azonban nem rólam volt szó sosem az adott topicokban.
Ha esetleg nem rólam, hanem mondanivalóm tartalmát elemeznéd, a hozzáállásom kategórizálását mellőzve, akkor talán még a topic is haladna a neki szánt módon.
Személyiségi viselkedésmódot ellenörző és felülvizsgáló topicot nincs szándékomban nyitni, de valahogy eszembe jut, amikor Jézus megmosta a tanítvány lábát.
Lehet, hogy ezt a gondolatot a kávézóban jobban megértenék, de azért engedeldmeddel maradnék itt ezen a fórumon.
Nem beszélve arról, hogy a személyiségi viselkedesmód éppen témája ennek a topicnak is és végig a vallásos ember hozzáállásáról volt szó.
Azért befejezem, mert a beszélgetés iránya már nekem sem tetszi.
Talán majd legközelebb.
Túl off. Ha akarsz, nyiss egy személységi viselkedésmódot ellenőrző és felülvizsgáló ongcogista topicot, ahol ígérem válaszolok, de ha lehet nyisd meg a kávézóba ne itt a vall-filin. Oda jobban illik az ilyen szociális viselkedésmódelemzés meg modern etika meg mittudomén mi mást összehozol, csak a vallásról szó ne essék.
De a topicknál maradva: A hazug embert hamarabb utólérik mint a sánta kutyát. (Oncogitó, lehet az állatvédő ligát hívni, hogy micsoda embertelen hasonlatokat tesznek egyesek :) ).
Remélem nem offoljuk túlságosan Ugrifüles topicját, de szeretnék válaszolni, talán az alaptémától sem térünk el nagyon.
Az, hogy önmagad törekvését nem emberhez, hanem Istenhez szabod, ezzel azt hiszem nem vagy egyedül itt a Fórumon. Ezen nemhogy megsértődöm, de azt hiszem ez a tény az ilyen jellegü viták alapja, de legalábbis nálam elengedhetetlen.
Azonban önmagában a Biblia igen kevés lenne a fejlődésünkhöz, egymásra is szükségünk van akár negatívumként, akár pozitívumként. Ha nem így lenne, elég lennek mindenkinek egy-egy Bibliát a kezébe nyomni - és kész.
Az, hogy önmagad, az életvezetésed a bibliai törvényekhez igazítod, ez csakis a te egyéni dolgod, feladatod.
Azonban egyikünk sem tökéletes, sem én, sem te. Tehát az idézeteiddel a bibliai igazságok mögé bújva a tévedhetelenség látszatát keltve, ezzel az igazság kizárólagos birtokosának érezve magad - ezt érzem a módszeredből, vagy stílusodból, azaz az írásaidból. Azzal, hogy egy alapigazságot kimondasz, te magad nem leszel megtestesítője, mégha százszor aszerint élsz is, tehát bírálat téged érhet anélkül, hogy Isten szava kétségbe lenne vonva egyetlen pillanatig is. Mert nem biztos, hogy megfelelő helyen és megfelelő környezetben mondod. A bibliai idézeteket nem vitatom, hogy önmagad törekvése szerint alkalmazod. Csak azt, hogy az adott személynél és körülménynél is az, mert nagy valószinűséggel mindenkinél más a fontossági sorrend, illetve a gyenge pont. Az igazság persze mindenki számára ugyanúgy igazság, de a hozzá vezető út annyi, ahányan elindulnak rajta. Mindenkinél más dolog az, ami ráébreszti.
Sarkítok, mert azt hiszem ezt másképpen is meg kell fogalmaznom. Tehát ha valakinél felrovod, vagy figyelmeztetsz, hogy a felelőtlenség (adott esetben a buliból kimondott igen a cirkusz-házasság esetében) a nyakába zúdított bibliai idézetek szerint olybá lesz, mintha az egész ember csakis ebből az egyetlen hibából állna, tehát már cak a teljes megbánás, megtérés, vagy a végleges ítélet van hátra. Pedig ez egy nagy tévedés. Ez csak egy dolog a sok-sok megtanulandó között. A megtérés sok összetett dolog függvénye - bár ez az eset sem elhanyagolható. De a súlya nem több! Azon kívül lehet, hogy egyéb, vagy akárcsak egyetlen dologban is de torony magasan felettünk állhat valamelyik más bibliai útmutatással kapcsolatban.
Ezért tartom fontosnak az egyéni emberi vélemény közlését, mégha százszor is ugyanaz, mint a Biblia szavai.
Te pedig néhány megnyilvánulás alapján bizony leszemetezel, meg lepatkányozol embereket. Pedig te nem nézhetsz senki mást a Biblia szavain keresztül, csakis önmagadat. Mást pedig csak annyiból, hogy a te cselekedeteidet mennyire befolyásolja.
Ha pedig segiteni, figyelmeztetni akarsz, akkor az ember emberül ért és vegye a fáradtságot, a felelősséget, a tiszteletet, hogy igyekezzen azonos nyelven beszélni. És minél fejlettebb fokon van, annál inkább neki kell tudni megtalálni ezt a közös hangot.
Ha meg csak cél nélküli véleményt, akkor valóban elegendő néhány odaillő idézet.
Hogy mit fogadsz el más ember véleményéből, az megintcsak a te dolgod.
Én viszont sosem azt nézem, hogy ki mond valamit, hanem azt, hogy mit mond. Ezt vetem össze a magam alakította mércével és az istenhitemmel.
Meg aztán nem is a komolysággal van bajom, (talán sokat én magam sem idétlenkedem) hanem azzal, hogy a bibliai idézetek a saját szó, a saját gondolat, a saját vélemény HELYETT kerülnek idézésre. Ott pedig bizony ítélkezésre utal minden és mivel ezzel hozakodsz elő, természetes, hogy a hatás is ennek megfelelően ítélkezés elleni lesz.
És mi van akkor, ha ebben és sok más témában is, az idézett bibliai részek az én véleményem is? Saját gondolataimmá váltak, mert elfogadom, azonosulok vele? Ebben az esetben miért tegyek hozzá még az egyéniségemből, ha ugyanazt mondanám pepitában. Az emberi okoskodást amúgy sem kedvelem, ha nics alátámasztva az örök mérce által.
Rádásul, ha a saját véleményem írnám le és az annak megfelelő életet elvárnám bárkitől az valóban ítélkezés lenne, mert mint ember ki lennék én, hogy saját okoskodásaim, elgondolásaim mástól is elvárjam? Te például a saját módszered követve sokat jösz a saját véleményeddel, ami őszinténszólva számomra igen semmit nem jelent. Csak egy másik ember emberi véleménye a sok más esendő emberi vélemény közül. Egyel több alaptalan hatalomnélküli vélemény. Én, szeretném az abszolút igazságot tudni mindenben, mindenről, s ne sértődj meg, azt nem a te vágy más ember szavában keresem. Ha a Bibliából idéznél, érvelnél más lenne. Akkor érveid erősek lennének számomra, mert a Bibliát elfogadom egy fölöttünk álló moralitásmeghatározónak. Ha abból mutatnál rá hibáimra elfogadnám ha úgy lenne.
Ha a bibliai idézetek valakinek nem tetszenek, akkor mint már mondtam nem velem, hanem annak szerzőjével van baja.
A megtéréskor és alámerítkezéskor MINDEN bűn meg lett bocsátva, átkaitól megszabadultunk. De a jövőnket Istennek élve már az Ő akarata szerint éljük, elhagyva az ostobaságot, főképp a bűnt.
Látod, el is hagytam. Nem is dicsekvésből írtam le, hogy voltam a házasságkötő sátorban, hanem azért, hogy lássad, az ilyen felelőtlen emberek számára is nyitott Isten kegyelme, a megbocsátás. Méghogy kérkedni jöttem vele... pont hogy felvállalva a kockázatát a tiédhez hasonló reagálásoknak bevallottam. Kitettem a fórumra, nehogy azt higyjék mások, hogy én is a tökéletes keresztények kategóriájába tartozom.
Meg aztán nem is a komolysággal van bajom, (talán sokat én magam sem idétlenkedem) hanem azzal, hogy a bibliai idézetek a saját szó, a saját gondolat, a saját vélemény HELYETT kerülnek idézésre. Ott pedig bizony ítélkezésre utal minden és mivel ezzel hozakodsz elő, természetes, hogy a hatás is ennek megfelelően ítélkezés elleni lesz.
Csak tudnám honnan veszed a bátorságot arra, hogy ilyen messzemennő következtetéseket vonsz le velem kapcsolatban. Ideje, hogy abbahagyjad, nem kértem a segítségedet.
Gondolod, hogy előtted fogom feltárni a valódi érzéseimet amikor ilyen a hozzáállásod?
Nekem nincs szükségem megszokásra, mert alapvetően elfogadom mindenki stílusát. Most sem magam miatt szóltam.
Azon kívül amikor a fiatalokat említettem, nem a Fórumra gondoltam, hanem a Szigeti bulizókra.
Meg aztán nem is a komolysággal van bajom, (talán sokat én magam sem idétlenkedem) hanem azzal, hogy a bibliai idézetek a saját szó, a saját gondolat, a saját vélemény HELYETT kerülnek idézésre. Ott pedig bizony ítélkezésre utal minden és mivel ezzel hozakodsz elő, természetes, hogy a hatás is ennek megfelelően ítélkezés elleni lesz. Néhány jól időzített bibliai idézet nagyon soknak csak pusztába kiáltott szó, ha nincs mögötte az ember. Ezzel csak önmagad lelkiismeret nyugszik meg, de az igazság az, hogy semmi alapja a megnyugvásnak, mert a közlésed így nem más, mint kövekre szórt magok.
Ha a saját szavaiddal fogalmazod meg a lényeget, amit rossznak látsz, ami rossz útra vezet, akkor nagy valószinüséggel más lesz a reakció is. Az, hogy mindezt a Biblia szellemében teszed, ez egyedül csak rád tartozik. Ha a te szavaidat már elfogadták, akkor ezzel a Biblia szellemét is.
Fordítva nem megy, azt hiszem ezt számtalanszor lehetett tapasztalni itt a Fórumon is. Mégis mindig marad a módszer. Nem beszélhetsz ugyanabban a stílusban - ugyanazzal az eredménnyel pl. CSerfával, vagy Nannal, mint mondjuk egy Szigeti bulizóval, vagy akár Nímanddal, pedig meggyőződésem szerint az igazság mindenkire hat. A mondanivalód minden bizonnyal ugyanaz, bárkinek szánod de a legtökéletesebb igazságot sem értik meg, ha más nyelven beszélsz. És ez szerintem nem megalkuvás, nem szerepjátszás, hanem lelkiismereten alapuló törekvés.
Én pusztán csak ezt tettem szóvá, nem a kritikád lényegét, amivel tulajdonképpen lényegileg egyetértek.
Ha nem tűnt volna fel, azt is leírtam, hogy akkor volt a dolog amikor, 7 éve. Szerinted Isten abbahagyta a velem való foglalkozást mert butaságot csináltam?
De feltűnt, viszont amit idéztem azt egy igei kollekció az adott szó betartásának fontosságához. Általános törvényszerűségként. Te viszont túlontúl magadra vetted, és az is feltűnt, hogy azóta (állítólagosan) megtérve próbáltad bagatelizálni, igazolni, nem pedig az új keresztényi élet fényében visszatekintve megítélni a múlt ostobaságait.
A megtéréskor és alámerítkezéskor MINDEN bűn meg lett bocsátva, átkaitól megszabadultunk. De a jövőnket Istennek élve már az Ő akarata szerint éljük, elhagyva az ostobaságot, főképp a bűnt. Nem pedig sóváran visszavágyni rá, igazolni mindent amit lehet. Ha ilyen jól tudod igazolni, akkor miért kellett megtérned? Aki nem hagyja el a bűneit az soha nem ismerte meg Őt (1János 2:4).
Látod, az érzelmeken lovagolsz, próbálod biztosítani, hogy NEKED kóser legyen minden. Szerintem nem hagyta el Isten a veled való foglalkozást, hanem rá akar téged ébreszteni, a keskeny út azért szűk és keskeny, amin kevesen járnak, még kevesebben érnek rajta célhoz, mert a felelősséggel sokan nem akarnak szembenézni. A szövetségnek csak az áldásait akarják élvezni, de a velejáró élethez már nem sok kedvük van.
Kedves Rorimac,
Ahol én élek, ott a történetben a malacok-farkas van. De valóban, visszaemlékezve, a magyar verzió az általad leírt.
Az ilyen egysíkú ledorongolás miatt húznak el a kereszténységtől emberek jó messzire. Persez te mondhatod azt, hogy az ő bajuk és nem kell észrevenned azt sem hogy mennyire hibás az, aki csak fenyegetéssel képes a másik hibáihoz és tévedéseihez közelíteni...
Ha nem tűnt volna fel, azt is leírtam, hogy akkor volt a dolog amikor, 7 éve. Szerinted Isten abbahagyta a velem való foglalkozást mert butaságot csináltam?
A hibáim következményeit nekem kell elviselnem, de az átkoknak semmi ereje rajtam, mert semmi sem választhat el Istentől.
A szineszekre adott valaszod nagyon tetszett... :)
Pontosan igy gondolom en is...
A satorrol: ugye, Gep leirta, hogy mirol is szol valojaban...
A forgatokony szerinti igen: az elmitett videoklip egy eskuvorol szol. A pletykak szerint, (a fene sem tudja, hogy igaz-e) az enekes felkerte a baratnojet, hogy szerepeljen o is a forgatason, mint az enekes araja. A leanyzo beleegyezett, szepen le is forgattak a klippet, es csak utana derult ki, hogy a pap igazi volt, az enekes is komolyan gondolta. Ezek utan a lany igenje Isten elotti igennek tekintheto-e?
"Ezzel azt akarod mondani, hogy nem keresztények nem is kötnek/kötöttek házasságot Isten előtt? Vagy hogy a kereszténység előtti időben nem is létezett a házasság?! "
Az elobbit igen, az utobbit nem... :)
Vagyis, keresztenykent csak keresztenyektol, sot, csak azonos vallasuaktol "kerhetjuk szamon" hogy betartsak, es ugy tartsak be a rajunk (rank) vonatkozo szabalyokat, ahogy az helyes. Ellenkezo esetben a helyes viselkedesi norma az lenne, hogyha minden vallas minden eloirasat betartanank, ami persze eleg nevetseges.
Egy hulye pelda, foleg, mivel meg eletemben nem ettem virslit a Szigeten, de biztosan van: Hogyan reagalnal arra, keresztenykent, hogyha egy buddhista nyitna egy olyan temat, hogy : "Virslieves a Szigeten: a karmikus bun utja?!"
Termeszetes lenne, hogy neked nincs okod nem enni virslit, nem?
Szombatosok:
(es mindenki:) miert ugortatok at Gep hozzaszolasat? (15) Vagyis, utana miert irtok azzal, hogy az illetok Isten torvenyevel jatszanak, es hasonlok?
Dedos pelda: ket meset keversz: a harom kismalac az a "hazepitesrol" szol (;) ), a farkast kialto fiu pedig a farkast kialtasrol...
Es amennyire iga,z hogy a tudatlansag ol, ugy igaz az is, hogy a tudas is... ;)
Esa bun tagadasa mellett ugyanolyan hiba a "minden sarokba het bun" is.. LSD. farkast kialto fiu... :D
Talán jobb, ha megszokod, hogy nekem ez a stílusom, vagyis a Biblia idézetei adják az érveim alapállását a hozzászólásaimhoz minden adott témakörben. Én meg majd megszokom, hogy ezt sokak itéletnek tartják (bár szerintem nem az). Azt modod itt fiatalokhoz kell szólni. Ezt nem értem miért mondod. Előszöris megvagyok győződve, hogy legtőbb ittlévő fórumos húsz év fölött van (és felnőttnek számít a Biblia szerint). Másodjára miért ne tanulhatnának a gyermekek is komoly szinten?
Ebben a témában használhattam volna számtalan szekuláris példát is. Felhozhattam volnak, hogy a nem is oly régen még életbenlévő polgári etika is elvárta az őszinteséget. Trillázhattam volna, hogy: “Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó.”
Vagy elmondhattam volna dedós példával mi a hazugság átka a három kismalac esetével, akik addig kiabáltak farkast (poénból), amíg senki nem hitt többé kiáltásuknak. S amikor valóban jött a farkaskoma, hamm, bekapta őket, mert már senki nem hitt a hazudozó malackáknak. De alapjábanvéve még ez is morális példa arra, hogy a hazugság visszaüt, tehát átkot hoz mert senki nem hisz a hazudozónak, kezességet érteük senki nem vállal. Tehát szerinted ez is ítélkező történet lett volna.
No és a kérdés a vallás fórumon hangzott el, nem a Futrinka útcában, ezért kimondottan vallási alapon álltam a témához. Ugyanis mint láttuk, Istennek van véleménye erről, s miért ne hangzozzék az is el. Szerintem te nagyon butának tartod az embereket, ha ezt túl keménynek véled nekik. Nálunk egy szombati Biblia órán sokkal több és nehezebb témát el lehet a gyermekeknek mondani és megértik.
Arról nem is beszélve, hogy az igazat hírdetni csak egy féleképpen lehet: Úgy hírdetni ahogy van, ahogy igaz. Mert a tudatlanság az ami megöli az embereket.
Hos. 4:6 Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról.
Nagyon igaza van ügrifülesnek abban, hogy sok ember nem akarja bűnösségét beismerni, attól megtérni, inkább mentséget keresnek és tiporják az Isten kegyelmét. Aztán csodálkoznak, hogy Isten is elfeledi őket. Amíg ilyet van, szerintem kell egy ilyen hang.
tényleg elbeszélünk egymás mellett, mert én nem állítottam azt, hogy pártolod a bűnt - én nem Rólad, hanem Szombról beszéltem. És Szomb nem azt mondta, hogy XY elkárhozik, hanem figyelmeztetett: a meggondolatlan beszéddel az ember _saját maga_ hoz be átkot az életébe. (amiért általában Istent okolják saját maguk helyett)
Az ítélkezésről egyébként van már külön topic a mélyben, én nem erre szántam ezt a topicot.
"Könnyebb tagadni vagy mentségeket keresni, mint kimondani: vétkeztem "
Ez már maga szándékosság lenne. Ugyanis nagyon sokan valóban nem tagad, nem mentséget keres, hanem valóban nem látja a hibát, vagy nem érzi az igazi súlyát.
Ez fiataloknál természetes. A fiatal kor a tanulásé és nem a számonkérésé. A számonkérés ismétlem, a kialakult, kiforrt emberrel szemben jogos.
Ha ebben nem látsz különbséget őszintén sajnálom, de a gyakorlat engem igazol.
Ujra elismétlem neked is: nem a bűnt pártolom, de a súlya nem azonos és nem egyenértékü az egyéneknél.
Fontos a megfogalmazás, fontos a figyelmeztetés, de a rekaciókból mégiscsak engem igazol az, hogy a dörgedelem dörgedelem. Hiszen sátánnal, kárhozattal hozakodik elő (ill.idéz) ott, ahol a szó súlyának fontosságát kell megértetni - a maguk szintjén. A beszélgetés, az elgondolkodás pedig nem azonos a Bibliába való elmélyedéssel, arra érett szándék, kellő nyitottság szükségeltetik.
Hiszen nem elvakult, reménytelen bűnözőkről van szó, akiknek fejükre kell olvasni a várható sorsukat, hanem kialakulatlan fiatalokról, akiknek most kell megtanulni azt a tiszteletet, felelősséget, amit sokszor a felnőttek sem tartanak szem előtt.
Ha mindebben bűnpártolást látsz, vagy egy jobbító szándék csorbítását, akkor minden bizonnyal nagyon különböző nyelven beszélünk.
A te értelmezésedben Isten egyenlő Ábrahám istenével. (Aki háromfelé osztódott - amiből eleve csak kettőt veszel figyelembe - igaz az egyik harmada maga is három részből áll! :)
Pedig, ha létezik Isten, balga dolog az ő egyetemességét így korlátozni.
monkey
én Szomb írásában egy fia dörgedelmet nem találtam, ha csak azt nem veszed annak, hogy figyelmeztet a következményekre, és hozzáteszi: aki nem akar szenvedni, vigyázzon a szavaira. Te ezt már ítélkezésnek nevezed?
Egyébként én ebben a topicban nem bűnöket és bűnösöket szerettem volna keresgélni (szerintem Szomb sem tette), hanem egy (két) jelenségről beszélgetni: arról, hogy a házasságkötés jelentőségének elbagatellizálásának tendenciáját látom fokozódni, és úgy általában a kimondott/leírt szavak jelentőségének amortizálására törekvést. És nem tetszik.
Örülök, hogy Szomb megírta a hozzászólását.
Írtad: "A valóságban nagyon kevés az, aki elismeri az általa elkövetett bűnt és tudatosan megmarad benne."
Igen, ez így van, és sokkal könnyebb egyáltalán nem elismerni egy dolog bűn voltát ahelyett, hogy az abban megmaradást adnánk fel. Könnyebb tagadni vagy mentségeket keresni, mint kimondani: vétkeztem Ellened, Uram, bűnös vagyok.
Pedig van kegyelem, a bűnök megbocsátása a Krisztusban.
De mivel az emberben látod meg a ténykedését, csak az emberre irányul az ítéleted! Hiszen csak az emberrel tudod közölni valamilyen formában, s ha ítéleted téves volt, kétszeresen az embert ítélted el.
Itélkezni szükséges, hisz másból sem áll a munkánk életünk mint nérésből és döntésből. Szerintem nyugodtan megítélhetünk dolgokat (a gonoszt ne nézzük má' mosolyogva), csak embereket nem kell elítélnünk.
Lehet, hogy megint az a látszat, hogy két különböző oldalon állunk, pedig nem így van.
Alapjaiban egyetértek mindazzal, amit írtál, igaznak is tartom.
Ami miatt mégis közbeszólok, az a megítélés egysíku mivolta.
Ugyanis mindaz a dörgedelem, amit felhoztál, egy ideológiájában kiforrott, a cselekedeteit, annak következményeit tudatosan vállaló embernek szólhatnak.
A fiatalok döntő többsége pedig nem ilyen. Még józan állapotban sem.
Pontosan egyetértek abban is, hogy a törvények nem ismerete nem mentesít semmi alól. Azonban szerintem nem egyformán ítélhető meg.
Szükség van a tanításokra, az útmutatásokra, a figyelmeztetésekre, de nem ítélkezés formájában, mert az szinte biztosan célt téveszt.
Én magam sem értek egyet az ilyen foku felelőtlen butaságokkal. Azonban szerintem az igazi bűnösök, akik mindebből üzletet kovácsolnak, (formanyomtatvány, egyéb külsőség pénzzé tétele) akik kivitelezhetővé teszik ezt az egész cirkuszt.
A valóságban nagyon kevés az, aki elismeri az általa elkövetett bűnt és tudatosan megmarad benne. A tudatlanságot, az oktalanságot pedig szerintem helyretenni és nem megítélni kell.
És hogy nincs elég tekintély hozzá, hogy nem ismernek manapság ilyesmit?
Aki sejti, ismeri a szavak súlyát, elsősorban annak kell vele fukaron bánni, különben felhigul.
nem gondolom, hogy a szóelemzés célravezető ebben az esetben.
A házasság fogalmának nem biztos, hogy a 'ház' szóhoz van köze, hiszen nem azon múlik, hogy a feleknek közös háza, vagy közös sátra, palotája, hajója, odúja, űrhajója stb. van-e.
A 'ház'-nak itt talán csak mint 'közös hajlék'-nak van valamelyes jelentősége, de maga a házasság sokkal több, mint az együtt-lakás.
A házasság az én szótáramban szövetséget, visszavonhatatlan elkötelezettséget jelent. Ezért érzem zavarónak a "buliból történő" házasságkötést. És nem én húztam ezt a fogalmat a Szigeten történt eseményre, hanem ezzel a szóval mondták a hírekben. Ha azt mondták volna be, hogy A SZIGET IDEJÉRE szólóan egyes párok fogadalmat tettek egymásnak, nem zavarna ennyire. De Hettie sem fogadalmi sátorról írt, hanem házasságkötő sátorról.
Esetleg boncolgathatnánk az 'elkötelezett' szót :)
Kedves Rorimack,
én a kérdéseidre kielégítő választ biztosan nem tudok adni, két dologra szeretnék reagálni.
Szerintem a színészek amikor szerepet játszanak, nem saját nevükben beszélnek, ezt ők is tudják, a színdarabíró is tudja, és a nézők is tudják. És talán egy színdarab előadása sem házasságkötési szertartáson való részvétel. A résztvevők célja a színdarab eljátszása.
De aki bemegy egy nyilvánosan "házasságkötő sátor"-nak aposztrofált helyre, az nem a helyi műkedvelő színjátszóknál mond "igen"-t az éppen próbált színdarab szövegkönyve szerint! Az viszont lehet, hogy nem tudja, mit is csinál valójában. De attól még kimondta.
"Szerintem a fenti esetben nem beszelhetunk Isten elotti igenrol. Azt kereszteny, hivo emberek monjak ki egymasnak, a megfelelo korulmenyek kozt."
Ezzel azt akarod mondani, hogy nem keresztények nem is kötnek/kötöttek házasságot Isten előtt? Vagy hogy a kereszténység előtti időben nem is létezett a házasság?!
Tisztelt Szombatosok
kikérem magamnak az átkokkal való fenyegetőzést, különben is, Isten kegyelme alatt állok.
Isten megvizsgálja mindenki szívét és aszerint ítél. Ti pedig nem.
Jó, kérd ki magadnak. Én nem fenyegettem, idéztem. Ha valamelyik idézet átokkal fenyeget, inkább kérd ki magadnak az idézet szerzőjétől. Istentől. Miből gondolod, hogy ez az én itéletem? Nem itéltem sem a szíved sem más szerint. Idéznéd a mondatot? Isten valóban megvizsgálja a szíveket és a szerint, no meg gyümölcseid szerint itél. Csak ha kegyelem alatt állsz, miért akarsz úgy viselkedni mint aki nem az alatt van? Ahogy mondják egy popsival nem lehet két lovat megülni.
Hogy te 1994-ben kimondtad az igent de nem gondoltad komolyan, az csak azt mutatja, hogy szórazkozol az ilyen erős igéretekkel. Jogod van hozzá, csak elgondolkodtató az én szvsz. Ehhez a véleményhez meg nekem van jogom. :)
Egyébként az Isten a szava erejével teremtette meg és a szava erejével tartja fenn az univerzumot, benne a te, én és mindenki más létét. Mi lenne, ha Ő is azt mondaná: nem gondoltam komolyan. És visszavonná beszédét? Vagy az üdvösségre adott igéretét? Ez az örök ige, ami tökéletes igazság, öltött testet Jézusban. A keresztények pedig Jézus követők nem? Ha olyanná kell válnunk mint ő, akkor nem jár e azzal a tiszta, igaz beszéd?
Ezenfelül, az Isten a saját képére teremtette az embert, azért várja el tőlünk, hogy ahhoz méltóan viselkedjünk. Ő a szavát vissza nem vonja soha, mi pedig csak akkor maradunk képmása, ha mi sem.
Egyébként tudod ki volt a hazugságok atyja? Kitől jött először? Ki sugallja azt az embernek, hogy nem gond azt megtenni, hiszen csak buli az egész. És nem tudod, hogy akit követsz urad az?
