Ez még nálunk is közért máig is, jóllehet errefelé ÁFÉSZ-boltok voltak.
Fura, én ahol felnőttem (Miskolc) sose hallottam az élelmiszerboltot közértnek mondani. Nálunk Mátra Füszért volt, ha jól rémlik. Mi boltba jártunk, így egyszerűen.
(Ugyan 2-3 hetet késtem vele, de) mint programozó, szeretnék néhány dolgot a kivételekhez hozzáfűzni:
"Az exceptiont a magyar programozóközösség kivételnek fordította. Mivel a jel-jelentés viszony önkényes, nevezhették volna bevétel vagy karónvarjúnak is."
A kivétel szó nem teljesen önkényes választás, ugyanis valójában kivételes eseményt vagy kivételes helyzetet értünk alatta, ami a program megszokott menetébe nem illeszkedik, a szokásos módon nem kezelhető. Ilyenkor a program egy teljesen más része veszi át az irányítást, és megpróbál megbírkózni a helyzettel, azaz a kivétel kezelésével. A kivétel és a hiba nem szinonímák: hiba csak akkor lesz a kivételből, ha nem sikerül megfelelően kezelni a helyzetet.
"Egyébként létezik a kivételt dob frazéma is, egészen pontosan nem tudom, mit jelent.
Ez valószínűleg abból ered, hogy a C és a Java programnyelvekben a throw utasítással lehet a kivételes helyzetet jelezni, és a programot a kivétel kezeléséért felelős részére irányítani, ami ugye szó szerint dob(j). A szakirodalom ezt a kivétel kiváltásaként nevezi, ami igencsak hülyén hangzik, így nem csoda, ha ilyen alternatív megoldások születnek :).
> míg a közért ragos főnév a Közért intézménynévvel (koránt sem) véletlenül esik egybe.
Ez itt poliszémia, amit nem vettem figyelemebe. Én a "leugrottam a közértbe kenyérért" kijelentésben szereplő szóra gondoltam. Ez még nálunk is közért máig is, jóllehet errefelé ÁFÉSZ-boltok voltak.
Mentségemre szolgáljon, hogy ugyanezt a példát hozza a helyesírási szabályzat 184.b) pontja, azt hittem könnyen felismerhető lesz.
> A köznevesülésnek egyébként vannak eseti példái is: a main-frame világban a márkanév a számítógép szinonimája volt:
lefuttatom az ibéemen.
Ez azután, amikor lett egy újabb, más márkájú gép, akkor visszaalakult a tulajdonnévvé.
Ezt az IBM-en futtajuk, azt a Saabon.
Igen, éppen ezt az analógiát próbálom érvényesíteni az internet ~ Internet vonatkozásában.
> szabvány szóval van a gond. Szerintem amit te ennek nevezel, az valami más, know-how vagy jogdíjas technológia.
Mivel a szabvány csak úgy került a beszélgetésünkbe, hogy a TCP/IP-szabvány kifejezésben említettem, ezért olyasmire gondolok, mint ami ezt takarja; vagy mondjuk a VHS-szabványt. Ha akarod, ne legyen szabvány, bár a TCP/IP se nem know-how, se nem technológia.
> A royalty haszonrészesedést jelent, és ha nem kell fizetni, akkor nincs értelme.
Mint russzista tudhatod, hogy a braty főnévi igenévben az "e" nullfokon jelentkezik, és rögtön megjelenik, ha jelenidőben ragozzuk. A nullfokon álló royalty is szembetűnő lesz akkor, mikor valaki érvényesíteni akarja. Amiatt nekem már ezt megelőzőleg is értelmes fogalom.
> Lehet, hogy azt a hálózatot, amely az egyetemeket összeköti, HUNGARNET-nek hívják, de kit érdekel ez. Technikai részletkérdés.
Abszolút nem technikai részletkérdés. Adott egy kórház, melynek egyik osztálya egyetemi tanszék is: a HUNGARNET-es vonalat csak ezen az egy osztályon használhatják, a kórház többi része kénytelen piaci ISP-től vonalat bérelni, mert a HUNGARNET alapszablya szerint a HUNGARNET vonalát csak egyesületi tagok használhatják, kórház pedig nem lehet egyesületi tag.
És mivel egy egyesületi tagot fel lehet függeszteni, illetve a tagsági körre vonatkozó előírásokat módosítani, a kiesők felé menő csap el lenne zárva. Egyáltalán nem technikai részletkérdésről van szó.
> Viszont ennek az emlegetése, különösen Magyarországon teljesen esetleges.
No és az ELLA (X.25), a MINGA (X.400)? Ezek emlegetése Magyarországon nem esetleges.
Ami a közértet illeti, valószínűleg nem voltál szabatos, és a példa sem igazán jó, mert szvsz a nagybetűs Internet az internetworking rövidítéséből származik, míg a közért ragos főnév a Közért intézménynévvel (koránt sem) véletlenül esik egybe. (világszerte űzött játék úgy készíteni fantázianevet, hogy egybeessen valamely közszóval).
Tehát az internet esetében közszótulajdonnév átalakulást vélelmezek, ami a közért esetében nincs meg, illetve csak valamilyen allúzió feltételezhető.
A köznevesülésnek egyébként vannak eseti példái is: a main-frame világban a márkanév a számítógép szinonimája volt:
lefuttatom az ibéemen.
Ez azután, amikor lett egy újabb, más márkájú gép, akkor visszaalakult a tulajdonnévvé.
Ezt az IBM-en futtajuk, azt a Saabon.
Ami a szbványokat illeti, itt azt hiszem, a szabvány szóval van a gond. Szerintem amit te ennek nevezel, az valami más, know-how vagy jogdíjas technológia. Egyébként royaltyt írtál, ami messze nem azonos a copyrigttal. A royalty haszonrészesedést jelent, és ha nem kell fizetni, akkor nincs értelme.
Ugyan már, miért halna ki az internet a felsőoktatásból, ha nem lenne HUNGARNET. Én speciel nem találkozom a HUNGARNET-tel, de minden órámon internezetek. Lehet, hogy azt a hálózatot, amely az egyetemeket összeköti, HUNGARNET-nek hívják, de kit érdekel ez. Technikai részletkérdés.
Ami a zárórészt illeti, az oké, lehet egy úgymond dedikált hálózatnak is Internet a neve, sőt, egy időben beszéltek az Internet2-ről. Ekkor tényleg dukál neki a nagy I. Viszont ennek az emlegetése, különösen Magyarországon teljesen esetleges.
> olyan területekre tévedtél, ahol tévedni is tudsz.
Én minden területen tudok tévedni: ettől vagyok ember.
> Ha Budapesten éltél volna az 50-es években, tudnád, hogy a Közért a Községi Élelmezési Rt elnevezésből képesett mozaikszó, tehát nem közszó-tulajdonnév-közszó.
Ezt nagyon jól tudom, éppen ezért választottam példának. Te az internetworking kifejezésből indultál ki (ami valójában university internetworking volt), amely egy olyan ártatlan közszói kifejetés, mint a községi élelmezés. Ez aztán egy-egy szervezet megnevezése lett, amihez itt is, ott is létrejött egy tulajdonnévi rövid változat: Internet ill. Közért, és a dominanciaája miatt mindkettőt elérte a köznevesedés.
> Sem az ISO/OSI, sem az egyéb ISO szabványok alkalmazásáért nem kell fizetni. Ez ppont ellentétes a szabványosítás értelmével.
Én egy jó csomó szabványról tudok, amiért fizetni kell. Ilyen pl. a SNOMED, amely a patológusok körében a stenderd kódolás. Ez is, mint a TCP/IP előbb lett elkészítve, minthogy szabvány lett volna: ennek ellenére fizetnek is érte, hogy használhassák.
De nem is erről van szó: a szerzői jogi entitásoknak akkor is van tulajdonosuk, ha az a royaltyt nem érvényesíti. Nem dönthetsz te úgy, hogy az OSI szabványleírást megmásítod, vagy ilyen megnevezés alatt egy másikat terjesztesz. Az, hogy fizetned kell-e a royaltyért, nem befolyásolja a szabvány tulajdonjogát, és a felette való diszpozíciót.
> [az internet] függetlenedett a létrehozóitól, önállósodott, így már nem tartozik tulajdonosi struktúrához.
Ha a HUNGARNET befuccsolna, akkor a magyar kutatásból-felsőoktatásból kihalna az internet. Már pedig befuccsolhat, hiszen egyesület: elég egy jól megszervezett közgyűlés, ott át lehet venni a hatalmat. És a HUNGARNET az európai fővonalak felé való csatlakozást más külföldi szervezetekkel megállapodva végzi: ő a kedvezményezett, elég nagy macera lenne egy másik szervezetet a helyébe állítani.
És akkor még nem is szóltam arról, ha mondjuk Cerf örökösei bejelentik az igényüket a TCP/IP royaltyjának arányos részére: az USA jogban a közérdek nem olyan hangsúlyos mint errefelé (ha jól emlékszem, Bachot is einstandolták már).
A tulajdonosi struktúrától való függetlenség csak egy mítosz.
> Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha karod, írd az internetet nagy I-vel. Én kicsivel fogom.
Itt te tévedésben vagy: én most a kisbetűs interneten -- vagyis egy TCP/IP alapú protokolt használó médiumon -- keresztül írok neked. Viszont visszanézve most is úgy látom, hogy a 187-es hozzászólást én írtam, és ebben helyénvalóak az alábbi nagybetűs használatok.
- "az Internet akkor jött létre, amikor az APRANet katonai és egyetemi szárnyát kettéválasztották" - "Az alábbi oldalon világosan látszik, hogy az Internet, a FidoNet, az UUCP, a BITNET egymástól elkülönülő entitások" - "A FidoNet máig fennálló, az Internettől elkülönült hálózat szintén centralizált bázis nélkül." (itt azonban kisbetűvel is lehetne, attól függően, hogy a szervezeti vagy a technikai részletek a hangsúlyosak)
Pontosítanád a hivatkozásodat? a 187-et nem te írtad, asszem a 186-ban leírtad nagy betűvel az internetet, de felsorolásképp. Ennek megfelelően tökéletes példát ajánlhatok neked:
A Internet, ilyen, nagy betűs írása nem indokolható, mert nem tulajdonnév.
Én nagyon tisztelem elképesztő felkészültségedet, de azt hiszem, most olyan területekre tévedtél, ahol tévedni is tudsz.
Írod:
"No és a Közért minek a rövidítése, nemde egy egy közszói kifejezésnek, melyből aztán tulajdonnnév lett, hogy a végén köznevesedjen"
A csudát. Ha Budapesten éltél volna az 50-es években, tudnád, hogy a Közért a Községi Élelmezési Rt elnevezésből képesett mozaikszó, tehát nem közszó-tulajdonnév-közszó.
Szabvány-rotalty
Ne haragudj, de ez marhaság. Sem az ISO/OSI, sem az egyéb ISO szabványok alkalmazásáért nem kell fizetni. Ez ppont ellentétes a szabványosítás értelmével.
Amit a tulajdonlással kapcsolatban írsz, az sem helytálló. Igenis van az RT-nek tulajdonosa, maximum nem megnevezhető személy. Alapítható, megszüntethető. Az internet, per definicionem hálózatok összessége. Az egyes hálózatok vagy hálózati elemek hozzárendelhetők tulajdonoshoz (internetszolgáltatók, hálózati szolgáltatók stb.), az egész nem. Az internet valóban bonyolult rendszermodell, de függetlenedett a létrehozóitól, önállósodott, így már nem tartozik tulajdonosi struktúrához.
Amit az ARPANET-tel kapcsolatban írsz, azt rádhagyom. Világos, hogy csak a Te ismereteid és forrásaid autentikusak.
Az intézménynevet illetpen: az internet körül kialakult egy sor intézmény, de ebből nem következik, hogy maga is intézmény. Ez kb. olyan, hogy a MAgyar Köztársaság intézmény, de a magyar állam nem.
Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha karod, írd az internetet nagy I-vel. Én kicsivel fogom.
> A Microsoft Press értelmező szótára szerint az internet első jelentése az internetwork szó rövidítése, és ezt angolul is kis i-vel írják.
No és a Közért minek a rövidítése, nemde egy egy közszói kifejezésnek, melyből aztán tulajdonnnév lett, hogy a végén köznevesedjen.
> Szerinted az internet az IETF, illetve a szabványok royaltyjával rendelkező szervezetek tulajdona? (Mi értesz a szabványok royaltyján?) Ez egy elég meglepő kijelentés, bizonyos adalékolást megérne.
Milyen adalékolást? Én most nem tudok elmenni az USA szabadalmi hivatalba, hogy bizonylatot hozzak neked arról, hogy ki birtokolja a TCP, és ki az IP protokol jogát. (Tehát kinek kellene royaltyt fizetni, ha kérne; ugyan most nem kér, de ez a jogi státust nem befolyásolja; royalty ~ a szabadalom [stb.] harmadik fél által való felhasználásákor keletkező jogok).
Amit ti itt "tulajdonos" címén követeltek az az esetek jelentős részében nem létezik: van tulajdonosa egy részvénytársaságnak? Vannak olyan rt.-k, ahol az egy kézben lévő részvényhányad 5%-ban van maximálva. Az ilyenben a tényleges jogokat az igazgatótanács, ill. az aranyrészvényes gyakorolja. Jelen esetünkben tulajdonos mindenki, aki invesztál az optikai kábelbe, aki benyújt az RFC-t stb. Az aranyrészvényes viszont az, aki a TCP-t és az IP-t birtokolja, az it pedig az IETF, az IAB, a RIPE stb.
Homokba dugja a fejét aki azt állítja, hogy az Internet egy hippi heppening lenne. Ahogy az Internet felépül, az egy komoly, szervezett az egy hálós rendszermodell...
> Az ARPANET-et (az amerikai irodalom elég következetesen ezt a helyesírást alkalmazza)nem szétválasztották, hanem integrálták egy sor másik hálózattal
Ez az IP-tunnelling, ilyen nálunk is van, holott mi nem internet vagyunk, hanem IPX- és SNA-hálózat.
Mikor viszont azt írod, hogy az ARPANet-et nem szétválasztották, akkor a saját 184-esbeli megjegyzésedet hagyod figyelmen kívül: "ebből fejlesztették aztán a MILNET-et". Úgy fejlesztették, hogy az ARPANet katonai és egyetemi szárnyát kettéválasztották: az előbbiből lett a MILNET, az utóbbiból a Internet.
> Leginkább intézménynévnek lehetne nevezni, azonban, mint rumci megmutatta, ez nem jön össze
Én azt nem látom be, egy intézmény létének nem feltétele az, ami rumci mondott: rumci egy hierarchikus intézményt kritériumait elítette; de egy intézmény nem feltélenül ilyen. Ugyanakkor próbáljon valaki úgy az internetre csatlakozni, hogy így vagy úgy közvetítőkön keresztül nem állapodott meg a RIPE-vel. Ez ilyesmit a köz is lopásnak hívja: IP-cím lopásnak. És ugyan miért alakulnának csoportok, amelyek az IETF RFC-i ellen lázadnak? Használsz olyan protokolt, amely nem nem ment keresztül ezen az engedélyezésen?
A Microsoft Press értelmező szótára szerint az internet első jelentése az internetwork szó rövidítése, és ezt angolul is kis i-vel írják. A definíciót elolvasva vélhetjük, nem véletlenül tekintették a szerkeszztők ezt első jelentésnek.
internetn. Short for internetwork. A set of computer networks that may be dissimilar and are joined together by means of gateways that handle data transfer and conversion of meessages from the sending networs' protocols to those of the receiving network.
Szerinted az internet az IETF, illetve a szabványok royaltyjával rendelkező szervezetek tulajdona? (Mi értesz a szabványok royaltyján?) Ez egy elég meglepő kijelentés, bizonyos adalékolást megérne.
Az ARPANET-et (az amerikai irodalom elég következetesen ezt a helyesírást alkalmazza)nem szétválasztották, hanem integrálták egy sor másik hálózattal (BITNET, Usenet, UUCP, NSFnet.), mint ahogy a teáltalad fellelttől eltérő irodalmi hivatkozás állítja.
A dolog lényege az, hogy a magyar tulajdonnév-meghatározások egyike sem alkalmazható az internetre. Leginkább intézménynévnek lehetne nevezni, azonban, mint rumci megmutatta, ez nem jön össze. Az eredetét tekintve márkanév lehetett, azonban ennek a kritériumait sem teljesíti. Tehát semmiféle elsősége nem játszik itt közbe, hanem csak az, hogy nem tulajdonnév.
Persze, ha a hálózatok csoportját soroljuk fel, és ebben a sorban említjük, akkor valóban neki is kijár az, ami a BITNET-nek pl. Azonban remélem belátod, hogy az ilyen típusú használat gyakorisága elhanyagolható.
A tulajdonnevekkel kapcsolatban rumci ajánlott egy kompromisszumot. Hogy azt tekintsük tuylajdonnévnek, amit az AkH annak tekint. Persze, ez nem kötelező, de akkor az egyéni megoldások száma végtelen.
> Szerinted az internet hozzárendelhető ilyen módon valamelyik szervezethez? És ez épp a dolog lényege, mármint, hogy nem.
Természetesen hozzárendelhető az IETF-hez, illetve azokhoz a TCP/IP és más vonatkozó szabványok royaltyjával rendelkeznek.
A dolog lényege viszont az: hogy az Internet akkor jött létre, amikor az APRANet katonai és egyetemi szárnyát kettéválasztották. Attól kezdve az az egyetemi konzorcium tulajdonolta, melyből később az IETF, a RIPE stb. lett: névtani szempontból indifferens az, hogy ez nem egy centralizált hierarchia.
Az alábbi oldalon világosan látszik, hogy az Internet, a FidoNet, az UUCP, a BITNET egymástól elkülönülő entitások. A FidoNet máig fennálló, az Internettől elkülönült hálózat szintén centralizált bázis nélkül.
Az internet csak az egyike e hálózatoknak, és mint vitathatatlanul elsődleges írható kisbetűvel. Amikor azonban a többi vele ekvivalens entitáshoz mérten kerül szóba, akkor már tulajdonnév lesz. Ugyanúgy mint a hold, a föld és a nap: melyek a mindennapi életben köznevek, de csillagászati objektumokként tulajdonnevek.
A jelenséget így jellemzik:folyton kerreg -:) Valoban, a peldamondatban felcserelheto a ketto. DE nem feltetlenul, vincseszterezni egy program is tud, kerregni szvsz. csak a gep (vagy a vinyo).
A Nap vonatkozásában, minden csillagrendszernek van legalább egy napja Talan ha 200 eve. A Nap, mint egitest, tobbezer eve ismert, es a napfeny is.
Ujabban meg mar a hangyaknak is van internetjuk. Termeszetfilmben lattam. Metafora? Lehet, de a tavoli napok is azok...
Amikor keresel az interneten, akkor egy olyan rendszerben mozogsz, amely egyesíti a világ sok-sok számítógépét, és azoktól valamiképp függetlenedett is. Pont ezert adnek en sajat nevet neki.
Az analogia meg mindig all nalam:
Nap, Hold, *Internet: onallo letezo
nap(os), hold(as), internet(es): tulajdonsaga a hangsulyos.
> Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.
Innentől azt hiszem ugyanazt állítjuk: amikor az Internet valakinek valamije, akkor nagybetűs, egyébként nem.
Csak nem ugyanaz a helyzet. Az ARPANET az U.S. Departement of Defense keretében működő DARPA ügynökség hálózata volt. Ebből fejlesztették aztán a MILNET-et, amelynek tulajdonosa az U.S. Army volt. Szerinted az internet hozzárendelhető ilyen módon valamelyik szervezethez? És ez épp a dolog lényege, mármint, hogy nem.
Vincsesterezik vonatkozásában tanultam valamit. Az általam ismert körökben ezt így nem használják. A jelenséget így jellemzik:
folyton kerreg -:)
A Nap vonatkozásában, minden csillagrendszernek van legalább egy napja, mint ahogy a bolygók sokaságának van holdja. Ezekben az esetekben kis betűvel. A Holdraszállás csak a Föld Holdján nagy H. A napfény, mint absztrakció független attól, hogy melyik naptól származik, mint ahogy a tengervíz szó sem utal arra, hogy melyik tengerből való.
Amikor keresel az interneten, akkor egy olyan rendszerben mozogsz, amely egyesíti a világ sok-sok számítógépét, és azoktól valamiképp függetlenedett is.
> futballcsapat neve: Golden Gophers. Ezért hittem hörcsögnek, mert magyarul aranyhörcsög van, aranypocok tudtommal nincs.
Hadd bújjon ki belőlem a biológus:
- A Golden Gopher nem 'aranyhörcsög', hanem alliteráció: arrafelé sok a gopher, így arról nevezték el a csapatot, és ehhez választottak egy alliteráló és "nemesítő" jelzőt. (A Mesocricetus auratus 'aranyhörcsög' angolul Syrian/Golden Hamster)
- Viszont a gopher -- pontoskodva pocket gopher -- se nem hörcsög, se nem pocok, hanem egy errefelé ismeretlen, Geomyidae családba tartozó rágcsáló (íme a legjellegzetesebb faj). Ami annyit jelent, hogy hörcsögnek is és pocoknak is nevezhetjük magyarul. Amiért én is a hörcsögöt támogatom az az, hogy inkább erre hajaz testalkatával, de habitusával is (pl. járatokat ás és pofazacskója van).
De hogy ne legyen ilyen egyszerű az helyzet: a gopher jelenthet Citellus (Spermophylus) nembéli rágcsálót is, magyarul ürgét. (Ui. az is ás, és pofazacskója van.)
A meglepő fordulat pedig most következik: a gopher eredetileg egy járatokat ásó teknős neve volt (és még mai is az); Íme a Gopherus polyphemus
Már tegnap sem voltam a formázást tekintve formában:
Kedves Kis Ádám!
> Szvsz itt elvétetted a rövidülés helyét. Rentábilis – rentabilitás, (a spektábilis ilyen képzését nem ismerem). Múltkor idéztem a permeábilis, permeabilitást.
Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy ha a -bilis előtt csak egy szótag áll, akkor az abban a szótagban a magánhangzó rövid akkor is, ha egyébként etimológiailag hosszú lenne, erre példa a *móbilis > mobilis, *lábilis > labilis.
Amit te írsz, az egy további, ettől független jelenség, amely nem csak -bilis végű mellékneveket illeti, hanem minden olyan latin szót, amelynek hátulról harmadik szótagja hosszú. Ha ezeket latin eredetű képzővel továbbképezzük, akkor a nevezett magánhangzó megrövidül.
Ennek oka, hogy a klasszikus latinban a hangúly (nem számítva természetesen az egyszótagos szavakat) a szó utolsó előtti (ún. paenultima), vagy azt azt megelőző (azaz hátulról a harmadik, ún. antepaenultima) szótagján lehetett. Az erre vonatkozó ún. paenultima-szabály úgy hangzik, hogy az utolsó előtti szótag hangsúlyos, ha az hosszú[*], egyébként az azt megelőző szótagra kerül a hangsúly.
[* Hosszú egy szótag, ha a benne lévő magánhangzó hosszú (pl. a-mí-cus), ha kettőshangzó van benne (pl. foe-dus), vagy zárt, azaz mássalhangzóra végződik (con-tin-git, de vigyázz: a-la-cris, te-ne-bra)]
Így a -bilis végű melléknevek mindig a -bilis-t megelőző szótagon hangsúlyosak, ha azonban ezt továbbképezzük pl. -bilitas-szá, akkor az eredetileg hangsúlyos szótag már a hátulról számított negyedik lesz, ezért a hangsúly előre lép eggyel, és a -bilitás első "i"-jére fog esni. Az eredetileg hangsúlyos szótag hangsúlyvesztése pedig a magyarban (de nem csak itt) rövidülésként csapódik le. A hangúly eltolódása máig megfigyelhető az angolban: compatible* [kəm'pætəbl] ~ compatibility [kəmpætə'biləti].
[* Egy angolon belüli fejlődés eredményeként az -able/-ible toldalék mindig hangsúlytalan. Ennek oka, hogy a két szótagos latin -bilis az angolban szótagérték nélküli -bl-lé redukálódott. Viszont az angol latin jövevényszó lévén ragaszkodott a latinos hangsúlyhoz: így az nem lehetett az utolsó -able/-ible szótagon, hanem eggyel előrébb került a paenultimára. A hangsúly utáni pozíció pedig különösen hajlamosít az angolban a redukcióra, így itt elveszett az eredeti hosszúság.]
> Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.
Innentől azt hiszem ugyanazt állítjuk: amikor az Internet valakinek valamije, akkor nagybetűs, egyébként nem.
Amúgy mit jelent a zsargonban, hogy vincseszterezik? Most ha gonosz lennek, akkor azt mondanam, hogy a merevlemezt olvassa vagy irja. De nem az adatmozgason van a hangsuly, hanem a tevekenysegen. Pontosan, mint a kesel.
pl. a "teljesen belassult a gepem, es allandoan vincseszterezik" gondolom Windows alatt nem ismeretlen jelenseg szamodra se :-))) .
akkor kell a süt a Nap-ot nagybetűvel írni, ha kifejezetten érzékeltetni akarjuk, hogy erről a Napról van szó. Viszont ha nem akarjuk erzekeltetni, akkor is a Naprol van szo. (Sci-fiktol eltekintve :-) ) Csak nem azon van a hangsuly, hanem a fenyen, es a melegen.
Ha keresek valamit az interneten, akkor azon van a hangsuly, hogy a vilag osszes rendszerbe kapcsolt gepen, tehat a konkret dolgon (amit szivem szerint nagybetuvel irnek.) Hogyha internetes ujsagot olvasok, akkor az internetet (az egyedit...) hasznalom, de nem ez az erdekes, hanem hogy ott rohadok a gep elott, szoval itt tenyleg a technologian van a hangsuly...
A holdas cuccba szvsz. kar belekeverni a Szaturnusz holdjat, tulajdonevek analogiajara sokszor keletkeznek koznevek. Az ellentet megvan a Holdraszallas (konkret hely), es a holdfenyes ejszaka kozott. Ez utobbi nem azert kisbetu, mert eppen a Ca.llisto is suthetne, hanem mert itt a Hold "hasznalatarol" beszelunk, de a lenyeg nem a Hold, hanem a feny.
> Szvsz itt elvétetted a rövidülés helyét. Rentábilis – rentabilitás, (a spektábilis ilyen képzését nem ismerem). Múltkor idéztem a permeábilis, permeabilitást. í/i>
Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy ha a -bilis előtt csak egy szótag áll, akkor az abban a szótagban a magánhangzó rövid akkor is, ha egyébként etimológiailag hosszú lenne, erre példa a *móbilis > mobilis, *lábilis > labilis.
Amit te írsz, az egy további, ettől független jelenség, amely nem csak -bilis végű mellékneveket illeti, hanem minden olyan latin szót, amelynek hátulról harmadik szótagja hosszú. Ha ezeket latin eredetű képzővel továbbképezzük, akkor a nevezett magánhangzó megrövidül.
Ennek oka, hogy a klasszikus latinban a hangúly (nem számítva természetesen az egyszótagos szavakat) a szó utolsó előtti (ún. paenultima), vagy azt azt megelőző (azaz hátulról a harmadik, ún. antepaenultima) szótagján lehetett. Az erre vonatkozó ún. paenultima-szabály úgy hangzik, hogy az utolsó előtti szótag hangsúlyos, ha az hosszú[*], egyébként az azt megelőző szótagra kerül a hangsúly.
[* Hosszú egy szótag, ha a benne lévő magánhangzó hosszú (pl. a-mí-cus), ha kettőshangzó van benne (pl. foe-dus), vagy zárt, azaz mássalhangzóra végződik (con-tin-git, de vigyázz: a-la-cris, te-ne-bra)]
Így a -bilis végű melléknevek mindig a -bilis-t megelőző szótagon hangsúlyosak, ha azonban ezt továbbképezzük pl. -bilitas-szá, akkor az eredetileg hangsúlyos szótag már a hátulról számított negyedik lesz, ezért a hangsúly előre lép eggyel, és a -bilitás első "i"-jére fog esni. Az eredetileg hangsúlyos szótag hangsúlyvesztése pedig a magyarban (de nem csak itt) rövidülésként csapódik le. A hangúly eltolódása máig megfigyelhető az angolban: compatible* [kəm'pætəbl] ~ compatibility [kəmpætə'biləti].
[* Egy angolon belüli fejlődés eredményeként az -able/-ible toldalék mindig hangsúlytalan. Ennek oka, hogy a két szótagos latin -bilis az angolban szótagérték nélküli -bl-lé redukálódott. Viszont az angol latin jövevényszó lévén ragaszkodott a latinos hangsúlyhoz: így az nem lehetett az utolsó -able/-ible szótagon, hanem eggyel előrébb került a paenultimára. A hangsúly utáni pozíció pedig különösen hajlamosít az angolban a redukcióra, így itt elveszett az eredeti hosszúság.]
> Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.
Innentől azt hiszem ugyanazt állítjuk: amikor az Internet valakinek valamije, akkor nagybetűs, egyébként nem.
Nem igazán jó egyik égitestes példa sem. A >nap általában kisbetű de a mi csillagrendszerünk központja a >Nap, tehát akkor kell a süt a Nap-ot nagybetűvel írni, ha kifejezetten érzékeltetni akarjuk, hogy erről a Napról van szó. Ugyanígy, a Föld holdja a Hold, de a Saturnusé kisbetűvewl írandó.
A szakzsargondban a to cache = kesel. Nincs is gond semmi vele. A gyorsítótár kifejezetten irodalmi szó. Amúgy mit jelent a zsargonban, hogy vincseszterezik? Még sosem hallottam.
Kedves LvT
A latin összzefoglalónak nagyon örülök, mert így éreztem, de nem tudtam ezt.
Viszont vitatkoznom kell a következővel:
„De bármi is az ok, annek nem kellene az "í" rövidülést okoznia, hiszen ha az I. deklinációhoz tartozó "á"-tövű igék esetén jelentkező "-ábilis" alak mindig hosszú marad (pl. rentábilis, spektábilis) annak ellenére, hogy a stabilis-ben megrövidült."
Szvsz itt elvétetted a rövidülés helyét. Rentábilis – rentabilitás, (a spektábilis ilyen képzését nem ismerem). Múltkor idéztem a permeábilis, permeabilitást.
Az internet-Internet vonatkozásában inkább az ARPANET-re szokás hivatkozni, mint a közvetlen elődre, ami viszont valaminek a valamije volt, mint az általad idézett hálózatfajták.
Ugyanakkor ezek a példák is igazolják az állításomat, hogy mindez technológia, hiszen az egyes cégek megnevezett hálózatképzési módszerei, illetve az azok alapján kialakított hálózatok nevei voltak.
Az internet ma az a jelenség, amely által a világ számítógépei egyetemlegesen összekapcsolódnak, azaz, az a mód, ahogy a számítógépeken keletkező tartalom egyesül. Ezért bátorkodom technológiának nevezni.
Az ismeretterjesztés kedvéért hadd említsem, hogy a gopher nevet az illinoisi egyetem fejlesztői találták ki, ahol is a futballcsapat neve: Golden Gophers. Ezért hittem hörcsögnek, mert magyarul aranyhörcsög van, aranypocok tudtommal nincs.
Kedves Eördögh!
A magyarítással kapcsolatos szvsz felesleges magyarázkodnod, eddig is jól jött át. Csak az exception ügyében voltál (talán kevés információ alapján túl kategorikus). Amit a terminológiaalkotó közösségekről mondasz, csak részben igaz, mert bár tényleg megnőtt a létszám, de erős a szabványosítási törekvés. A M$ terminológiai hatását magad is hangoztatod, de hasonló törekvések megfugyelhetők a Linuxnál is már, erősek az adatátviteli szabványok és ilyen irányba hat az XML is. Rumci megjegyzésére hivatkozva azonban olyan terminológiai zavarok figyelhetők meg, hogy régebben, más célra felhasznált terminus technicusok kerülnek elő, és az idősebbekben ez zavart okozhat. Erre érdekes példa az assembly, amely egy régi programmnyelv neve, de újabban a dotnet kifejezése. Eleinte nem engedték lefordítani, ma már a dotnetesek is szerelvényt mondanak, mint ahogy az amerikai irodalomból ki is derül, hogy ez a gépgyártási terminus analógiájára keletkezett a mai használat is.
homepage, webpage, website kérdésben teljesen egyetértek! (tán még közöm is akad hozzá).
Hát nem. Gyorsítótárat lehet (kell) alkalmazni, betölteni, kiolvasni. Egyébként a táraz (*háttértáraz, *operatívtáraz) alakot sem használjuk a szaknyelvben (tárat alkalmazunk vagy tárolunk.). Ha már igét keresünk a fogalomhoz, akkor a pufferel van hozzá legközelebb, bár az sem igazán magyar. Amúgy inkább igeneves szerkezetek szoktak előfordulni (cached), ezt pedig jó lehet gyorsítótárasnak fordítani (és nem gyorsítótárazottnak). A M$-t kár idekeverni, ez inkább a processzorarchitektúrákat érintő kérdés, mint a szoftvert.
vrobee: "Azért idéztem, mert az amerikai terminológizálás legjobb példája.
Ezen mit ertesz?"
az európai terminológiai hagyomány definitív, az amerikai inkább metaforikus. Az amerikai cache szó rejtekhelyet jelent, a gyorsítótár pedig a jelenség elemzésén alapul, lényegében rövidített meghatározás.
> Internet mint intezmeny??? Itt mire gondolhattak?”
Ez számomra is rejtély.
Ismét elkél egy kis történetiség: amennyiben a BITNET-tel, FideNet-tel, DECNet-tel szembeállítva használjuk az Internet szót, akkor tulajdonnév (lehet, hogy az ilyen jellegű használatnak nem a legpontosabb kifejezése az "intézmény" szó, de én sem tudok jobbat).
A kontraszt tehát analóg a "Süt a nap a földre" vs. "A Nap a Földhöz legközelebbi csillag" kettősséggel.
> a „kompatíbilis” írásmódot sosem értettem igazán, hiszen ezzel az erővel móbilist vagy ágilist is mondhatnánk, mégsem tesszük.
Itten én szokom a hosszú "í"-s kompatíbilis prókátora lenni. Egyébként nem zavar a rövid "i"-s írásmód sem, de az már az analógia -- tehát más szavak hatásának -- eredménye.
Az "í" hosszát a latinban kell keresnünk: a -bilis melléknévképző az igék imperfectum-tövéhez járult[*]. A kompatíbilis esetén az alapige a késői latin compatíor (compatí-) 'együttérez vkivel; részvéttel van, könyörületet érez vki iránt'. Ez a IV. konjugációba tartozik, és a IV. konjugáció éppen a hosszú "i"-s imperfektum-tövű igéket tömríti. Ráadásul a compatíbilis szóban éppen a kérdéses "í" a hangsúlyos.
Példáid közül az agilis strukturálisan más, hiszen itt nem a -bilis képző játszik, hanem csak a -lis. Az ago 'hajt, űz stb.' ige különben is mássalhangzós tövű: ag-, ehhez járul egy rövid "i" kötőhang (amely így nem az igető része), majd a képző.
A mobilisban viszont igazad van, a klasszikus latinban itt eredetileg hosszú az "ó" (móbilis < movibilis <: moveo 'mozog stb.'). Azonban azt figyelhetjük meg, hogy az egy szótagos tövek esetén mindig fellép a rövidülés, pl. (már a latinban) stabilis < *stábilis < sto (stá-) 'áll', lábilis < lábor (láb-) '(meg)csúszik stb.'
A fenti jelenség összefügghet azzal, hogy a mobilis, stabilis, labilis stb. alakok esetén az eredeti hangsúly a magyarral egyezően az első szótagra esik, míg a hátrább lévő akcentust a magyar beszélők nyújtással (ill. a nyújtott hanghossz meghagyásábal) jelezték. Összefügghet azzal is, hogy ezeeket a szavakat nem közvetlenül a latinból, hanem közvetítőkön keresztül (pl. a németből) vettük át (erre utal, hogy a stabilis szó gyakoribb formája máig a rövidebb stabil).
De bármi is az ok, annek nem kellene az "í" rövidülést okoznia, hiszen ha az I. deklinációhoz tartozó "á"-tövű igék esetén jelentkező "-ábilis" alak mindig hosszú marad (pl. rentábilis, spektábilis) annak ellenére, hogy a stabilis-ben megrövidült.
A rövid "i"-s forma oka az analógia, ui. II-III. deklinációhoz tartozó igék esetén az -ibilis első "i"-je rövid, hiszen kötőhangzó, a IV. deklináció esetén (mint fent láttuk) hosszú, mivel a tő része. Mivel azonban a mai magyar nyelvhasználók számára már ez a kettősség zavaró (hiszen a mögöttes ok tudása elveszett), a két alak analogikus kiegyenlítése figyelhető meg. És mivel a rövid "i"-s csoportba tartozók többen vannak, a hosszú "-íbilis" végűek is ezekhez hasonulnak.
[* A II. deklinációba tartozó "é"-végű igék kivételével: itt az eredeti "*-ébilis" már a klasszikus latinban rövid "-ibilis"-szé lett.]