Lehet, hogy nem is annyira érdekes a radarműhold. A meghajtott fázisban a rakéta hőnyomát infrában követni lehet, legkésőbb, amikor a felhők fölé ér. Ha ezt jól be lehet kalibrálni távolságmérésre is, akkor ebből is lehet a pályát számolni, bár akkor még manőverezni is tud.
A legkorábbi előrejelzés a kilövés érzékelése. Ahhoz képest a horizonton túli radar az utolsó előtti stáció, arra jó, hogy a visszacsapást elindítsa, mielőtt megérkeznek a szeretetcsomagok.
Ma már nem ez a módi. Jellemző, hogy Csehországban levő radarok alapján lehetne célra vezetni a Lengyelországból kilőtt rakétákat az Iránból az Északi sarkon át az USA felé tartó IBCM-ek ellen.
Radarműholdak geofizikai-geográfiai célokra mindíg is voltak, lesznek, a titok, hogy mennyit érnek ezek rakéták pályabemérésére.
Egy műhold nem csak egy mérést végez, amíg a rakétaindítás közelében van. Most már radarműholdak is vannak. Egy megközelítő pályát ezekből pont úgy lehet számítani, mint a nem túl pontos horizonton túli radarokkal. Ennek alapján már lehet riadóztatni.
Ugyanakkor a földi telepítésű radarok sokat fejlődtek, tehát a pálya magasabb szakaszán messzebbről is látják a rakétát. Emiatt ezeknek az energiapocsékoló és környezetet terhelő "tésztagyáraknak" az ideje lejárt, ami még hajlandó működni, azokat nem tudom, meddig használják.
Amúgy is megváltozott az egész rendszer filozófiája. Korábban minél előbb kellett a célpont, hogy a lakosságot, stratégiai pontokat riadóztathassák, mert a rakéta ellen semmit sem tudtak tenni. Ma már terjednek a rakétaelhárító rendszerek, azokat kell riadóztatni - esetleg feleslegesen - és nekik már elég a magas pályaszakaszból a normál radarral megállapított pontos adat, mert a leszálló ágban ez alapján tudnak majd lőni.
Egy megfelelő műhold infra és UV sugárzás alapján sok mindent meg tud mondani pl az indítás tényét és helyét sőt a rakéta fajtáját de nem tud pályaadatokat küldeni és így a fenyegetettség nagyságát sem megállapítani.
Pl egy az északi vizeken próbaképpen fellőtt SLBM indításának tényét jelzi de hogy merre repül a rakéta azt már nem illetve csak borzasztó későn derül ki.
Hát, a szovjet "NORAD" biztosan nem örült, amikor elvesztette a Zónában rekedt horizonton túli radarját (mégha nem is interkontinentális, csak a föld görbülete miatt 500-600 km-es távolságig látó "sima" radaroknál messzebb is látott. De Ukrajna különválása miatt azóta már úgyis elvesztette volna, a munkácsi tésztagyárral együtt, amivel semmilyen havária nem történt.
Szerintem ezeknek a radaroknak a munkáját nagyrészt átvették a műholdak.
Íme, itt van a "Csernobol 2" Interkontinentális óriásradar földi maradványa. 2 kérdésem lenne (bárkihez): Nem zavarta a fém állvány a működését? Mi van most helytte?
Az utolsó idevágó könyvem is vagy 20 éves, az újságokban meg alig van idevágó infó.
No szóval a doppler radarokkal jól lehet távolságot mérni mivel. No már most mi a helyzet ha a cél áll, vagy közel álló sebességgel mozog csak ?
A Doppler-effektus segítségével nem lehet távolságot mérni, hanem csak (radiális) sebességet. A távolságot a kisugárzott és visszavert impulzusok közti időeltérésből lehet meghatározni. Ha a cél áll és a róla visszavert jel nagyobb, mint a környezetéből visszaérkező zaj, akkor detektálható. A Doppler-effektust kihasználva a mozgó célokat nagyságrend(ek)el erősebb zajból is ki lehet mutatni.
Mennyire képesek érzékelni ezek a radarok az alig mozgó 1-5-10 km /h tárgyakat ?
1-5-10 km/h az (mondjuk) 3 GHz-en 5.5-27.7-55.5 Hz Doppler-csúszás. Ezek azért még az állócél kategóriába esnek. Itt a fenti érvényes: ha a célról visszajövő jel erősebb, mint a zaj, akkor detektálható, egyébként nem.
Egyáltalán az álló kis reflexiójú ( 0,3m2 )tárgyakra melyik mód a legjobb ?
A térdre-imához módszer. :)
... a doppler radar - igen durván sarkítva - azért jó, mert önmagában meg tudja mérni a cél sebességét, nem két felvétel közti elmozdulásból számolja ki azt a radart értékelő számítógép.
Ez nem így van. Impulzus üzemű radarnál a visszavert jel doppler eltolódásából nem lehet egyértelműen megállapítani a cél sebességét. Az egyértelműség határa az impulzusismétlődési-frekvencia. Ez kHz nagyságrendű, azaz kb. egy-két száz km/h sebesség fölött a mérés nem egyértelmű (ez persze függ az alkalmazott frekvenciától is). A sebességet minden impulzus-doppler radar az egymást követő detekciók útkülönbségéből számolja.
Ha jól értem a doppler üzemmódban akár egy impulzuson belüli frekiváltozásal is mérni tudja a cél sebességét ?
Az impulzuson belül is lehet változtatni a frekvenciát, de az már nem a sebességmérésre vagy a mozgócél-kiválasztásra szolgál. Tipikus alkalmazás az impulzus-kompresszió. Ebben az esetben a Doppler-eltolás viszont kifejezetten káros.
Milyen sebességnél kezd el működni a doppler hatás ?
Bármilyen nullától különböző sebességnél működik. Hogy a mérésnél ki tudjuk-e használni az más tészta. 20-40 csomó körül van vége a clutter-zónának.
Álló célok méréséhez melyik üzemmód a legalkalmasabb. Mondjuk egy tenger felszíni periszkóp.
Ez nehéz dió, mert a hullámok is mozoghatnak elég gyorsan, hogy a Doppler-módszerrel ne lehessen kiszedni őket. Itt a legcélszerűbb arra hagyatkozni, hogy a periszkóp echoja erősebb, mint a környező hulámoké (azért ez vélhetően így van).
Az alakkal való radarvisszhang csökkentés nem áll messze az áramvonalastól, tehát ha a kikukucska ablak felülete nem lapos, már tettek egy lépést előre. Ha csökkentik a szerkezetben levő fém mennyiségét, azzal is. Azt nem tudom, hogy a radarelnyelő anyagok mennyire bírják a tengervizet.
Tehát - bár viccnek szántam - de hát viccből szokták megmondani az igazat. Periszkópból - sem - lehet láthatatlant csinálni, de bármilyen radarvisszhang csökkentés jól jöhet.
Mivel én talán már eljutottam a félhülye szintre, ezért én kezdem a válaszolást, azután majd jönnek a szakik :-)
A doppler radar is radar, a doppler egy üzemmód, amire át lehet kapcsolni. Ha a cél nem mozog, akkor a radar nem fog doppler képet érzékelni, hanem csak simát.
De ez nem baj, mert a doppler radar - igen durván sarkítva - azért jó, mert önmagában meg tudja mérni a cél sebességét, nem két felvétel közti elmozdulásból számolja ki azt a radart értékelő számítógép. Vagyis el tudja különíteni a képből azokat az objektumokat, amik állnak, és csak a mozgókat ábrázolja. (Pl. egy vadászgép célkeresésénél a terepháttér csak zavarja a képet :-)
-Szerintem impulzus-doppler radarok és valószínűleg az X-sávban mennek. -Ha a cél detektálható, akkor egy ráfordulásból megvan. Követésbe venni két-három egymás utáni detektálás kell. A pásztázás sebességétől függően pár másodperc alatt megvan (10-15s alatt mindenképp). -Nem. A vízben csak a nagyon alacsony (pár(tíz) Herz) frekvenciájú EM hullámok terjednek. Ahhoz meg több kilométeres antenna kell. A tengeralattjáróknak van ilyen, de azt nem radarnak használják, hanem sima digitális rádióátvitelre. Több kilométeres kábelt húznak maguk után antennának. Az átviteli sebesség ostromolja a néhány bit/sec értéket. :) -Ugyanarra és ugyanúgy, mint a többi radar.
Még nem találták fel. Ennek az oka hogy nyomásállónak kell lennie nem kis mértékben illetve egyébb környezeti hatások miatt sem alkalmas a repülő iparban alkalmazott "stealth " technológia.
Rust kollégát végig követte egy Mi-24 géppár, csak nem tudták eldönteni, hogy mit csináljanak. Egy esetleges adminisztratív probléma miatt fényes nappal mégsem akarták lelőni a KAL-007 incidens fényében.
Akkora pofátlanságot meg, amit végül elkövetett, nem tételeztek fel, az csak akkor derült ki, amikor már nem szállt le valamelyik városszéli reptéren, de még akkor is arra gondolhatnak, hogy sétarepül egyet a Kreml felett. Megszökni meg úgysem tud.
Csak Gorbi szerint a jóhiszeműségnek is van határa, ezért rúgtak ki egy csomó főkatonát. Végülis nem kellett volna lelőni, mindjárt leszállt volna, ha azy egyik Mi-24 fölé repül, a másik meg elé :-)
SZIASZTOK RADAROSOk! Én is véletlenül csöppentem erre az oldalra, -de ha már itt vagyok, -hát nekem is lenne mondanivalőm, --annál is inkáébb mivel régebben --a seregben-- radarok üzemeltetésével foglalkoztam. A 80-s évekelején kezdtem egy vigéki radarszázadnál. (A pontos helyszín most nem lényeges.) Hát mit mondjak, -eléggé nehéz volt. Érzékeltetésképpen: A századparancsnokunk egy olyan százados (később őrnagy) volt akinek a ragadványneve: "TUSI" volt. (A tuskó becézve.) A technikai dolgokhoz annyit értett, -mint majom a drámaíráshoz.) Érzékeltetésképpen: Abban az időben járt --a századparancsnokunk-- levelezőn a katonai akadémiára. Mint minden felsőfokú tanintézményben --így a HUMBOLD EGYETEMEN is --(akkoriban közszájon csak így hívtuk a katonai akadémiát) --a tanulmányok végéhez közeledve a résztvevőnek-- szakdolgozatot kellett írnia. Na most ugye belát-- ható, -hogy a "TUSI" erre képtelen lett volna. Ezért engem bízott meg --egy fedőszöveggel--, hogy írjam meg a feladatát helyette, --aminek a témája: Méteres hullámtartományú rádiólokátorok (VHF sávú) fedezőszögeinek a felmérése, -és azok hatása a felderítési diagramra az adott századnál. A feladat elvégzése eléggé időigényes lett volna, --ezért a következőt csináltam: Kimentem az egyik inkriminált rádiolokátor telepítési helyére, --és onnan körbenézve --hozzávetőlegesen-- milliméter papírra-- felvettem ~12--16 db terepmetszetet. Innentől kezdve a végeredmények dőntő része megvolt, -a számításokat --inverz módon-- csa visszafelé hozzá kellett igezítani a felvett végeredményekhez. Mindez megvolt ~ 1 du.-n, és 2--3 este. Mondanom sem kell, -hogy a "TUSI" megkapta a diplomáját, --a "HUMBOLD EGYETEM" pedig elfogadta azt. Mondanom sem kell, -hogy még számtalan módon bizonyította a "TUSI" az értelmi képességeit. PL.: A frekvencia fogalmán ö csak a rádiólokátor üzemi frekvenciáját ismerte. Egy szép napon, --amikor ügyeletes pk. volt, az egyik rádiólokátor főkezelője jelenti neki: Az eredménes munka érdekében grafikon alatt-- többször --a kezelőnek-- frekvenciát ( szinkron,--"indítási") kellett váltania. A "TUSI" ki volt akadva mint a vekkeróra, --elkezdett bömbölni mint egy vaddisznó(a katonával--telefonon),--mit csinált MAGA?? Mivel fültanúja voltam a "beszélgetésnek" gyorsan közbeléptem és elmondtam --két mondatban--, hogy nem arról van szó amire ő gondol. (Magyarul nem szükséges az ENSZ BT rendkívüli ülését összehívatnia a "válsághelyzet megoldása érdekében".) A mai napig sem vagyok biztos benne, hogy valamit is egyáltalán megértett az egészből. Na ilyen vezető be- osztású "észlényekkel" voltunk abban az időben megáldva a vidéki radar századoknál. Ahogy átfutottam ezt a fórumot, láttam, -hogy valaki kérdezi, -hogy a P--15 újabb változata a KASZTA?? Válaszom: igen. 1988-ban szállt le egy kis géppel (repülö) MATHIAS RUSST a VÖRÖS TÉREN. Az egészből a nagy VÖRÖS HADSERSG légvédelme semmit sem érzékelt. Akkor már volt SZT--68U kismagasságra tervezett 3 dimenziós lokátoruk az oroszoknak,(1973-s tervezésű) --de azok sem láttak az egészből semmit. Akkor adta ki az orosz felső vezetés, -hogy ~8 hónap alatt tervezzenek egy használható --egyszerű-- rádiólokátort, és így jött létre a P--15--P--19--KASZTA sajátos evolúciós folyamat eredményeképpen a KASZTA. Még sok érdekes elbeszélnivalóm lenne, -ill. lesz, -de úgy hiszem, -hogy kezdetnek ez is elég. Mindenkit üdvözöl: STABILITRON.
Stagger: a "kérdő" impulzusok nem azonos időben követik egymást, hanem egy szekvenciával "megcsúsztatva"! A "kérdő" lokátor számára a kérdésre adott válaszok egy fordulat alatt azonos távolságból érkeznek, tehát "koreláltak", azonban egy másik lokátor számára távolságban szóródnak, korelálatlanok lesznek.
Nem tudja! Legalább is a hagyományos szekundernél! A MOD-S nél már "címezve" van a kérdés és a válasz. A hagyományos szekundernél csak a válaszok beérkezési időeltérésből (koreláltatás), a kérdés inditás "csúsztatásával" (staggerezés) lehet csökkenteni a jelenség bekövetkezését, de ennek ellenére előfordulhar, főleg több radar esetén. Igaz, nagy fokú egybeesés szükséges ami csak rövid ideig áll fenn.
www.gportal.hu/aktedron