Én 89ben voltam sori Kupon, mint diktor.Így akkor még nem voltam eleresztve lokátortudással! Soros idő után bent maradtam szerz. tisztesnek majd tiszthelyettesnek aztán ht-ként 17évet húztam le HÁP VPK-ként! A minap bejelölt facen egy volt katonatársam. Beszélgettünk a régi időkről . És egyszer csak rám kérdez ----mennének-e még a diktoros jelkulcsok? 28év után? Mondom nemcsak az de talán az összes vadászútvonal + pár légtér is! Ha van HÁP-os köztetek szívesen eldumálnék vele? Akár a 336ról vagy 438ról?????? stb
Sziasztok Háposok-Radarosok! Véletlenül vagyok Én is itt Kasztát kerestem egyik haveromnak megmutatni neki hogy egyidősek voltunk vele,91-ben voltam Bezenyei rajzoló Vitéz,beleolvastam 1-2 történetbe, utólag visszagondolva nem is volt olyan borzasztó,3X24 a HÁPON.A legifjabb a kasztánk volt a 37 meg a PRV-k nyugdíjas korba voltak de vittük velük a grafikont meg a vadászirányítást.
A passzív radar rendszerek anélkül képesek detektálni céltárgyakat, hogy azokat saját maguk megvilágítanák valamilyen rádióhullámmal
A hagyományos aktív radarral történő felderítés során a rendszer kisugároz egy jól specifikált radarjelet, amelyet a céltárgyról[...] Bővebben!Tovább »
A Freya radar idejében nem volt/ak klisztronos --többüreges adó-- klisztronok, mivel a klisztronok--többüreges, adó, erősítő--változatai csak --bőven a 2. vil háb után kerültek kifejlesztésre.
Sziasztok !
egy olyan problèmàval fordulnèk hozzátok ,hogy az FR24 napok óta nem jelzi a reptereken tartozkodó gépeket vagy pl : a Ferihegyre érkező gépeket külföldi légtérben észleli még a radar ,aztán pedig Budapest közelèben hirtelen eltűnik a radarról az adott gèp .
( Minden Ferihegyre érkező gép eltűnik a radarról Budapest légterèben )
https://www.facebook.com/groups/224222761006702/ Ez tulajdonképpen --zömében a honvédségtől kivált-- @ leamortizálódott emberkék által alapított "Rádiótechnikai csoportra mutat, --RADAR--, ahol --ilyen is van-- pl: 8 általánost végzett --1997-ben elküldött-- emberke/k "osztja/k az "észt".....
Sziasztok! Abban kérem a tanácsotokat, hogy a flightradar24-en meiylk radarokat kell hozzáadni, hogy Magyarország légterét tudjam optimálisan nézni? Vagy van a flightradar24-nél jobb alkalmazás is a témában? Köszi előre is.
Lehet, hogy nem is annyira érdekes a radarműhold. A meghajtott fázisban a rakéta hőnyomát infrában követni lehet, legkésőbb, amikor a felhők fölé ér. Ha ezt jól be lehet kalibrálni távolságmérésre is, akkor ebből is lehet a pályát számolni, bár akkor még manőverezni is tud.
A legkorábbi előrejelzés a kilövés érzékelése. Ahhoz képest a horizonton túli radar az utolsó előtti stáció, arra jó, hogy a visszacsapást elindítsa, mielőtt megérkeznek a szeretetcsomagok.
Ma már nem ez a módi. Jellemző, hogy Csehországban levő radarok alapján lehetne célra vezetni a Lengyelországból kilőtt rakétákat az Iránból az Északi sarkon át az USA felé tartó IBCM-ek ellen.
Radarműholdak geofizikai-geográfiai célokra mindíg is voltak, lesznek, a titok, hogy mennyit érnek ezek rakéták pályabemérésére.
Egy műhold nem csak egy mérést végez, amíg a rakétaindítás közelében van. Most már radarműholdak is vannak. Egy megközelítő pályát ezekből pont úgy lehet számítani, mint a nem túl pontos horizonton túli radarokkal. Ennek alapján már lehet riadóztatni.
Ugyanakkor a földi telepítésű radarok sokat fejlődtek, tehát a pálya magasabb szakaszán messzebbről is látják a rakétát. Emiatt ezeknek az energiapocsékoló és környezetet terhelő "tésztagyáraknak" az ideje lejárt, ami még hajlandó működni, azokat nem tudom, meddig használják.
Amúgy is megváltozott az egész rendszer filozófiája. Korábban minél előbb kellett a célpont, hogy a lakosságot, stratégiai pontokat riadóztathassák, mert a rakéta ellen semmit sem tudtak tenni. Ma már terjednek a rakétaelhárító rendszerek, azokat kell riadóztatni - esetleg feleslegesen - és nekik már elég a magas pályaszakaszból a normál radarral megállapított pontos adat, mert a leszálló ágban ez alapján tudnak majd lőni.
Egy megfelelő műhold infra és UV sugárzás alapján sok mindent meg tud mondani pl az indítás tényét és helyét sőt a rakéta fajtáját de nem tud pályaadatokat küldeni és így a fenyegetettség nagyságát sem megállapítani.
Pl egy az északi vizeken próbaképpen fellőtt SLBM indításának tényét jelzi de hogy merre repül a rakéta azt már nem illetve csak borzasztó későn derül ki.
Hát, a szovjet "NORAD" biztosan nem örült, amikor elvesztette a Zónában rekedt horizonton túli radarját (mégha nem is interkontinentális, csak a föld görbülete miatt 500-600 km-es távolságig látó "sima" radaroknál messzebb is látott. De Ukrajna különválása miatt azóta már úgyis elvesztette volna, a munkácsi tésztagyárral együtt, amivel semmilyen havária nem történt.
Szerintem ezeknek a radaroknak a munkáját nagyrészt átvették a műholdak.
Íme, itt van a "Csernobol 2" Interkontinentális óriásradar földi maradványa. 2 kérdésem lenne (bárkihez): Nem zavarta a fém állvány a működését? Mi van most helytte?
Az utolsó idevágó könyvem is vagy 20 éves, az újságokban meg alig van idevágó infó.
No szóval a doppler radarokkal jól lehet távolságot mérni mivel. No már most mi a helyzet ha a cél áll, vagy közel álló sebességgel mozog csak ?
A Doppler-effektus segítségével nem lehet távolságot mérni, hanem csak (radiális) sebességet. A távolságot a kisugárzott és visszavert impulzusok közti időeltérésből lehet meghatározni. Ha a cél áll és a róla visszavert jel nagyobb, mint a környezetéből visszaérkező zaj, akkor detektálható. A Doppler-effektust kihasználva a mozgó célokat nagyságrend(ek)el erősebb zajból is ki lehet mutatni.
Mennyire képesek érzékelni ezek a radarok az alig mozgó 1-5-10 km /h tárgyakat ?
1-5-10 km/h az (mondjuk) 3 GHz-en 5.5-27.7-55.5 Hz Doppler-csúszás. Ezek azért még az állócél kategóriába esnek. Itt a fenti érvényes: ha a célról visszajövő jel erősebb, mint a zaj, akkor detektálható, egyébként nem.
Egyáltalán az álló kis reflexiójú ( 0,3m2 )tárgyakra melyik mód a legjobb ?
A térdre-imához módszer. :)
... a doppler radar - igen durván sarkítva - azért jó, mert önmagában meg tudja mérni a cél sebességét, nem két felvétel közti elmozdulásból számolja ki azt a radart értékelő számítógép.
Ez nem így van. Impulzus üzemű radarnál a visszavert jel doppler eltolódásából nem lehet egyértelműen megállapítani a cél sebességét. Az egyértelműség határa az impulzusismétlődési-frekvencia. Ez kHz nagyságrendű, azaz kb. egy-két száz km/h sebesség fölött a mérés nem egyértelmű (ez persze függ az alkalmazott frekvenciától is). A sebességet minden impulzus-doppler radar az egymást követő detekciók útkülönbségéből számolja.
Ha jól értem a doppler üzemmódban akár egy impulzuson belüli frekiváltozásal is mérni tudja a cél sebességét ?
Az impulzuson belül is lehet változtatni a frekvenciát, de az már nem a sebességmérésre vagy a mozgócél-kiválasztásra szolgál. Tipikus alkalmazás az impulzus-kompresszió. Ebben az esetben a Doppler-eltolás viszont kifejezetten káros.
Milyen sebességnél kezd el működni a doppler hatás ?
Bármilyen nullától különböző sebességnél működik. Hogy a mérésnél ki tudjuk-e használni az más tészta. 20-40 csomó körül van vége a clutter-zónának.
Álló célok méréséhez melyik üzemmód a legalkalmasabb. Mondjuk egy tenger felszíni periszkóp.
Ez nehéz dió, mert a hullámok is mozoghatnak elég gyorsan, hogy a Doppler-módszerrel ne lehessen kiszedni őket. Itt a legcélszerűbb arra hagyatkozni, hogy a periszkóp echoja erősebb, mint a környező hulámoké (azért ez vélhetően így van).
Az alakkal való radarvisszhang csökkentés nem áll messze az áramvonalastól, tehát ha a kikukucska ablak felülete nem lapos, már tettek egy lépést előre. Ha csökkentik a szerkezetben levő fém mennyiségét, azzal is. Azt nem tudom, hogy a radarelnyelő anyagok mennyire bírják a tengervizet.
Tehát - bár viccnek szántam - de hát viccből szokták megmondani az igazat. Periszkópból - sem - lehet láthatatlant csinálni, de bármilyen radarvisszhang csökkentés jól jöhet.
Mivel én talán már eljutottam a félhülye szintre, ezért én kezdem a válaszolást, azután majd jönnek a szakik :-)
A doppler radar is radar, a doppler egy üzemmód, amire át lehet kapcsolni. Ha a cél nem mozog, akkor a radar nem fog doppler képet érzékelni, hanem csak simát.
De ez nem baj, mert a doppler radar - igen durván sarkítva - azért jó, mert önmagában meg tudja mérni a cél sebességét, nem két felvétel közti elmozdulásból számolja ki azt a radart értékelő számítógép. Vagyis el tudja különíteni a képből azokat az objektumokat, amik állnak, és csak a mozgókat ábrázolja. (Pl. egy vadászgép célkeresésénél a terepháttér csak zavarja a képet :-)
-Szerintem impulzus-doppler radarok és valószínűleg az X-sávban mennek. -Ha a cél detektálható, akkor egy ráfordulásból megvan. Követésbe venni két-három egymás utáni detektálás kell. A pásztázás sebességétől függően pár másodperc alatt megvan (10-15s alatt mindenképp). -Nem. A vízben csak a nagyon alacsony (pár(tíz) Herz) frekvenciájú EM hullámok terjednek. Ahhoz meg több kilométeres antenna kell. A tengeralattjáróknak van ilyen, de azt nem radarnak használják, hanem sima digitális rádióátvitelre. Több kilométeres kábelt húznak maguk után antennának. Az átviteli sebesség ostromolja a néhány bit/sec értéket. :) -Ugyanarra és ugyanúgy, mint a többi radar.
Még nem találták fel. Ennek az oka hogy nyomásállónak kell lennie nem kis mértékben illetve egyébb környezeti hatások miatt sem alkalmas a repülő iparban alkalmazott "stealth " technológia.
