Két eset van, tisztelt olvtársak.
Ezt a topicot vagy a polfizikával vonom össze, vagy szólok Wágner úrnak, hogy a Kávéház esetleg a Tasztal új üvdöskét kéne kapjon.
Ennek alternatívája az, hogy valaki végre elkezd politikaszerű dolgokat mondani, lásd Aradi kartács megvillanását 24-ben.
Legalább nyomokban. Nagyítóval észrevehetően. Mikroszkóppal. Akármi.
:-)
Egyébként ha férgek, akkor Torgyán. Józsi bácsi a szakértő e téren... :-)
Valami különös bogárinvázió lepte el néhány napja az országot. A csótányhoz hasonlatos szabadföldi rovar igen gusztustalan, de nem kell félni tőle, nem harap, nem bánt, betegséget nem terjeszt, mindössze berepül a nyitott ablakon, egyenesen a gőzölgő húslevesbe, esetleg az ember hajába, nyitva felejtett szájába. A tisztiorvos szerint a tenebriók családjába tartozó bogár teljesen ártalmatlan, néhány hét múlva hírmondója sem lesz, akit zavar, húzza be a függönyt, vagy ha már berepült, szólítsa fel távozásra.
Szaporodásnak indultak a vaddisznók is. Lapértesülések szerint a budai hegyekben lassan többen lesznek, mint a kirándulók. Ők nem annyira gusztustalanok, mint az említett bogarak, velük azonban óvatosabban bánjunk, ne hessegessük, ne froclizzuk őket, mert a végén mibelőlünk lesz ágyelő, nem a fölbosszantott cocából. Az erdészek illetékesei egyébként közölték, a befogott állatokat szívesen átveszik, arra nézve azonban nem adtak támpontot, hogyan kell szakszerűen vaddisznót befogni, csalihallal vagy lepkehálóval.
Megjegyzem, a két állatfajta inváziószerű felbukkanása nem új keletű idehaza. A gusztustalan, ám annál jelentéktelenebb csótányféleségek végigkísérik mindennapjainkat, ott vannak az élet minden területén, a hivatalokban éppúgy, mint a politikában, a sajtóban, a futball-lelátón vagy a Pepsi Szigeten. Ha behúzzuk a függönyt, ha nem, ha kizavarjuk őket, ha nem…
Vaddisznóból is van éppen elég, őket is megszokhattuk már. Összetúrják, összeröfögik az életünket, ráadásul vadászni sem lehet rájuk, gyakran ők viszik a puskát…
Ennél is nagyobb baj, hogy mindkét fajta végtelenül szapora, ha nem figyelünk oda, hamarosan ellepnek bennünket, és erről bizony mi tehetünk, mamlasz és tökkelütött polgárok, akik mindenkiről azt hisszük, hogy ember, csak azért, mert két lába van, és beszélni képes.
Ismerjük fel a férget és a vaddisznót!
Pilhál György
Magyar Nemzet: 2001. augusztus 04.
7 . oldal
Legyünk pontosak. A világot Isten i.e. 4004. okt. 26.-án reggel fél 9 körül (bosszantó ez a pontatlanság!) teremtette.
Legalábbis Ussher érsek szerint.
Tehát a világ 6005 éves lesz októberben.
A kvazárokhoz most nem szólnék hozzá :o))), de ezzel a féreggel mi a teendő?
Egy mezei felhasználónak?
Nyugtassatok meg, hogy ez bennünket nem érint!
big
"12-13 milliárd éve - drámai változások zajlottak a fiatal Univerzumban. Ha még távolabbi kvazárokat keresünk, azt tapasztaljuk, hogy számuk erősen csökkenni kezd. "
Talán valamikor akkor kezdődött a mai Világyegyetem.(13-15 milliárd éve)
Egy kis quasar összefoglaló kedves vadállat kartácsam:
Kvazárok - a Kozmosz kannibáljai
A kvazárok a Világegyetem legerősebben sugárzó objektumai. Fényerősségük több milliárdszorosan múlja felül egy átlagos csillagét. Kiterjedésük viszont igen kicsi: átlagosan naprendszernyi méretűek.
Az első kvazárt 1963-ban fedezték fel, erős rádiósugárzása révén. Képe pontszerűnek látszott, így csillagszerű rádióforrásnak nevezték el. (Angolul quasi stellar radio source, e szavak egyes betűinek összevonása adja a quasar nevet.) Azóta kiderült, hogy az elnevezés hibás, mert az újonnan felfedezett kvazárok zöme nem erős rádióforrás. Sokkal aktívabbak az optikai és a röntgen tartományban.
Az újabb elméletek szerint a kvazárok kialakulóban lévő, ősi galaxisok háborgó magjai lehetnek, amelyek középpontjában hatalmas tömegű fekete lyuk található. A fekete lyuk roppant mértékű tömegvonzása révén folyamatosan maga köré gyűjti a galaxis anyagát: a gázfelhőket és a kifejlett csillagokat. A csillagokat aztán a gravitáció szabályosan szétszakítja, így anyaguk a gázfelhők anyagával együtt egy örvénylő korongot képez a fekete lyuk körül. Ebből az ún. tömegbefogási korongból az anyag a fekete lyukba zuhan. A behulló anyag végső eltűnése előtt hatalmas energiára tesz szert, amely aztán sugárzás formájában szabadul fel.
Egy kvazárt tápláló ideális fekete lyuk tömege valahol 100 millió és kb. 1 milliárd naptömeg között lenne. Kisebb tömeg esetén ugyanis az energiarobbanás kifújná az összes beeső anyagot, nagyobb tömegnél pedig már egész csillagokat nyelne el a lyuk anélkül, hogy előbb széttörné őket; így pedig az elméletek szerint sugárzás sem szabadulna fel.
A Hubble-űrtávcsőnek köszönhetően az utóbbi időben számos kvazárnál sikerült megfigyelni a körülötte lévő ún. befogadó galaxist is (ezek a korábbi képeken észrevehetetlenek maradtak, mert a kvazár, vagyis az aktív, fényes galaxismag teljesen elhomályosította őket). A galaxisok némelyike még nem olvadt össze a kvazárral, de alakjuk torzulása arra utal, hogy már a fekete lyuk gravitációs hatása alatt állnak. Durvábban fogalmazva: a kvazárt működtető fekete lyuk egyszerűen „megeszi” a befogadó galaxist. Ha elfogy a fűtőanyag, a fekete lyuk ideiglenesen inaktív fázisba kerül, éppen ezért kvazárt sem tud működtetni. Ez a vészjósló csend azonban csak addig tart, amíg a következő áldozat - általában egy teljes galaxis - nem merészkedik túlságosan közel a fekete lyukhoz. Ezután már az ő sorsa is megpecsételődik: gravitációs szétszakítás és bekebelezés lesz az osztályrésze.
A kvazárok távolsága különbözô, de amint egyre messzebb tekintünk a múltba, fokozatosan nő a számuk. A legközelebbi kvazár távolsága is több mint 1 milliárd fényév. Mintegy 2-3 milliárd évvel az Ősrobbanás után, vagyis 12-13 milliárd fényévnyi távolságban erős maximumot mutatnak: ekkor a kvazárok térbeli sűrűsége közel ezerszerese volt a jelenleginek. Ez arra utal, hogy akkoriban - vagyis 12-13 milliárd éve - drámai változások zajlottak a fiatal Univerzumban. Ha még távolabbi kvazárokat keresünk, azt tapasztaljuk, hogy számuk erősen csökkenni kezd. E hiány oka még nem tisztázott: lehet, hogy még nem léteztek, de az is lehet, hogy nem tudjuk megfigyelni őket.
Már bocs, de a kvazár meg a fekete lyuk két különböző csillag-állapot. Az első egy baromi gyorsan pörgő neutroncsillag, a másik pedig a magába roskadt csillag, ami egyes elméletek szerint féreglyukként is használható.