Keresés

Részletes keresés

Mumu Creative Commons License 2001.08.07 0 0 72
Megtisztelsz.
1.Lennel olyan kedves bovebben kifejteni:
Miert mutat tul a MIEP nyilatkozat minden hataron?
Ugy erted hogy sok mas erteket vagy hogy sokal markansabban sertett meg,vagy ugy erted hogy egy ilyen politikai nyilatkozat egy parlamenti (tehat a neptol megvalasztott partol ) a politikai es nem a buntetojogi keretekben kell megitelni ?
2.En is szeretnem a velemenyszabadsag temajat boviteni:
-a velemenyszabadsag csak egy tortenelmi kategoria (tehat megszuletik egy bizonyos szakaszaban a tortenelemnek es eltunik egy masikon)
-ha egyszser megnyertujk a jogunkat a velemenyunk artikulasara akkor nem veszithetjuk tobbe el ?
-nem minden tarsadalomban szukseges ?
Előzmény: 81713 (71)
81713 Creative Commons License 2001.08.07 0 0 71
Kedves Mumu!

Igazán hálás vagok, hogy alaposnak tekinted hozzászólásomat eme kérdés kapcsán, megtisztelő.

Mint topicgazdának - és remélem nem járok messze az igazságtól, ha úgy gondolom virtuális barátomnak gondollak - teszem fel a kérdést: Röviden nem tudom a szólás- és véleményszabadság ügyében kifejteni álláspontomat - folyvást mindenféle joganyagokra, nemzetközi egyezényekre köll hivatkoznom, mert az abban foglaltak többé-kevésbé lefedik az érvkészletemet - ugyanakkor a konkrét eset - a MIÉP nyilatkozat - szvsz túlmutat minden elfogadható határon.

Nem mindenben értek egyet a törvényi definíciókkal, de kiindulási alapnak nem rossz. Úgy gondolom, ha ezen túl vagyunk, akkor tágíthatjuk, vagy szűkíthetjük a véleményszabadság fogalmát.

dP

Előzmény: Mumu (70)
Mumu Creative Commons License 2001.08.07 0 0 70
Kedves Hussain,en nem szeretnelek olyan temakhoz vezetni amelyben csak udvariasagbol valaszolsz.
De itt van egy olyan lehetoseg ami keves esetben letezik:egy felvilagosult,olvasott mindket kulturaval baratsagban levo fiatal ember,akinek sajat velemenye van,tehat Te.
A tema a velemenyszabadsag es korlatjai.Egy ilyen temanal fontos amit Te mondasz es messze ki hajol azzokon a lehetosegeken ami nekunk vannak a tema kiszelesitesere.Ennyi.
Tehat igy is koszonom Neked hogy ide jottel.
Megjegyzem mint egy jobarat,hogy valaszod bar kristalytiszta es becsuletes,megis mutat (talan csalodom ?) egy bizonyos keletlenseged ami a korlatokat jelzi.
Remelem nem haragszol meg ram,nyiltsagomert.
Oreg barati olellesel.
Előzmény: Hussain (69)
Hussain Creative Commons License 2001.08.05 0 0 69
Kedves Mumu!

Elias szerintem jól látja a helyzetet, de ez a dolog se általánosítható. Libanon, Indonézia, Malajzia vagy Bosznia szerintem hasonló jellegű országok mint az európai demokráciák. De a legtöbb muszlim országban kisebb-nagyobb mértékben korlátozzák a véleménynyilvánítást, mondhatni diktatúrák vannak ott, de ezt a nép nem ellenzi. Akik a rendszerek ellen tiltakoznak azok legtöbbször valójában nem az eszközök ellen vannak, hanem az épp uralkodó vezető(réteg) ellen. Tehát ha az ellenzékiek kerülnének hatalomra, valószinüleg ugyanúgy korlátoznák a véleménynyilvánítást, csak épp a saját szájuk íze szerint. Szóval tény, hogy ott sokkal keményebbre fogják a pórázt, de az emberek sincsenek ezen elv ellen. De ez eléggé OFF.:)

Előzmény: Mumu (68)
Mumu Creative Commons License 2001.08.05 0 0 68
Kedves fiatal (engedd meg hogy igy nevezelek)Baratom,
nem szeretnem a topicot csak a MIEP-Fradi esetre leegyszerusitenni,bar en voltam az aki ezt a peldat (mint aktualisat) jeleztem.
Csatlakozok hozzad hogy az antiszemitizmus erzese nem nohetett jobban ezzel az esetel.
Inkabb a reakcio (Ujpest szurkolok,semleges viselkedese az orszag- vezetoknek ) huzta jobban ala talan az erzest.
Ugyanugy beszelhetnenk Tallos 3.keruleti polgarmester jogos vagy jogtalan intervenciojarol a meleg kerdesben.
A melegeknek szabad a velemeny nyilvanitasa es poziciojuknak ismeretese.De hol kezdodik a csabitas ?
Meg nem feleltel (nem kell ha nem akarsz) a kerdesemre:hogy latod a velemenyszabadsag jogosult vagy nem jogosult letezeset a muzlim orszagokban ?
Valobban igaza volt Eliasnak ? -lasd a hozzad intezett elobbi soraimat ?
Előzmény: Hussain (67)
Hussain Creative Commons License 2001.08.05 0 0 67
Hát nem tudom. Szerintem csak az veszi be ezeket a dumákat, aki egyébként is hinni akar benne. Nem fog egy ember se hirtelen a homlokára csapni a MIÉP nyilatkozat után, hogy "Jéé! Tényleg! Eddig nem is tudtam, hogy a zsidók nemzetietlenek, de ha a MIÉP mondja biztos úgy van!" Mondjuk az igaz, hogy aki eddig is hitt ebben, annak a nyilatkozat lehet egy kis plusz olaj a tűzre, megerősödnek ebbéli hitükben.
Azt is elhiszem a zsidóknak, ha félelmet éreznek a MIÉP nyilatkozat után, hisz ilyenre még nem nagyon volt téma a médiában, de őszintén, szerinted kell félniük bármiféle akciótól, pogromtól? Hirtelen olyan zsidóellenes lett a közhangulat? Én nem érzem úgy, hogy ez most hirtelen növekedésnek indult volna. Bár a fene tudja, nem vagyok szociológus.:)
Előzmény: Mumu (64)
Tájékoztató Iroda Creative Commons License 2001.08.05 0 0 66
Az idézet szenzációs, kösz. Mintha csak az "Idefigyelj, te rohadék!(H.Gy.)" c. topicomból vette volna Fencsik a példákat. A baseball-ütőt Kakuk György volt kedves a Magyar Hírlapban leírni, a bicikliláncot "derek" nevű olvtársunk, akit ezért a "kismarosan" névvel tüntettem ki.
Rögvest be is teszem a topicba, ahova való.
A Fencsik egy ávós, nem is kérdés.
Előzmény: fanyűvő (62)
Mumu Creative Commons License 2001.08.05 0 0 65
Ez a harmadik aspektus:alkotmanyos 3egy iolyan part jelenlete a parlamentben amely mas alkotmanyos elveket sert.
Tehat ket nagyon fontos elv konfliktusa: a velemenyszabadsag es ezzel a demokracia eszkozeivel valo bevalasztasa a velemeny fentartojanak es az hogy ez a part megszegi(vagy ugy ertelmezik) az allampolgari egyenloseget
Előzmény: pindiy (61)
Mumu Creative Commons License 2001.08.05 0 0 64
Ertem.Tehat vissza a kerdesre.Szerinted a MIEP nyilatkozata es a stadionban tortentek kozott nem lehet causalis kapcsolatot tenni.
Erre a velemenyre hajlok en is bar roppant nem szeretem azt ami tortent.
De tovabb:maga a zsidosag egyuttemlitese a nemzetietlen ,haracsolo,fogalmakkal nem szugeralnak akciokat,nem szulnek felelmet ?
Mert ez a kerdes masik aspektusa.
Előzmény: Hussain (60)
Mumu Creative Commons License 2001.08.05 0 0 63
Meg egy nagy koszonom.Kezd a topic valobban alapos lenni.Nagyon orulok neki.Sokan ismernek,masok nem.En egy erdelyi szarmazasu,kolozsvari jogaszkent kezdtem,aztan Becsben ujra elvegeztem a jogot (nagy kulonbseg,a roman jog a napoleoni jogszisztem visszhangja,az osztrak a Stein-i ,Napoleon ellenes jog,orzoje)de magyar jogban csak probalkozok eligazodni,hasznalom az ismert elveket,de nem ismerem a textusokat.A textus azzonban nbem eleg,mert az altalanos meghatarozasok (ami a magyar jogfogalmazas ismerveje) sok szabadsagot es igy interpretacio lehetoseget add a joggyakorloinak.
Persze ez olykor udvos,hiszen a tarsadalom erkolcsi es etikai valtozasaival mas tartalmakkal (persze a szabalyzat keretein belul) latja el a textust.
Igy bar itt vannak -gondolom-teljesegeben -az ide vonatkozo anyagok,megis tovabbra is fentmarad a korlatok ertelmezese?
Most konkreten (de targyilagosan !):szerintetek lehet-e a MIEP fogalmazasat ide besorolni ?
Előzmény: 81713 (58)
fanyűvő Creative Commons License 2001.08.05 0 0 62
Itt egy ÁVH-s vélemény. Nem kommentálok semmit. Az idevezető linkek ott vannak a Melnyikov topikjában! A nácikat már kijelöltétek.

----------------------------
"Szerintem egy normalis tarsadalomban a nacik felnek, nem a nacik
potencialis aldozatai (vagyis mindenki mas). A nacikat nem meggyozni kell,
hanem leleplezni, kikozositeni, nyilvanosan megszegyeniteni. A tolerancia
szep ereny, de vannak dolgok, amiket nem vagyunk kotelesek toleralni. A
baseball-uto es a biciklilanc altalaban ellenzendo, de bizonyos
helyzetekben indokolt. A jogallami eszkozokkel ugyanez a helyzet.

-----
Fencsik Gabor"
---------------------------------

Előzmény: pindiy (61)
pindiy Creative Commons License 2001.08.05 0 0 61
Ez a félelem keltés elválaszthatatlan az úszítástól.
Hiszen egyfelöl a szöveg valakiket úszít valami elkövetésére, másfelöl ugyanakkor félelmet is kelt, hisz az uszulás valakik ellen írányul.
Sz@rt se ér az úszítás, ha nem kelt félelmet.
Nos majd minden szabadságjog tartalma a félelem mentes élet garantálása.
SZVSZ az úszítás akkor is megvalósul, ha félelemet kelt, de valahogyan az uszulok még nem döntöttek a tevékenység mellett.
Az úszító tette bekövetkezett, a többi, már mint az uszulás nem rajta mulott.
Ez igy úszításra tett kisérlet mindenképpen, föleg akkor, ha akik ellen írányul azokat jogos félelemben tarja, hisz az uszulás bármikor bekövetkezhet, mert az megint független a félelembe tartottaktól, meg az úszítoktól.
A mostani állapot olyan, hogy egy tett el lett követve és annak büntetthetősége már nem az elkövetőn múlik.
Tehát ugyan az a szöveg úszítás, ha van uszulás, ha nincs akkor meg egy szabad vélemény.
Ez azért nonszensz.
Még más példát sem tudok mondani arra, hogy elkövetek valamit és annak büncselekményként való minősítése attól függjön, hogy mások mit tesznek.

Természetesen egy szabad országban szabad antiszemitának lenni.
Természetesen egy szabad országban, ha egy antiszemita párt ha elég mandátumot szerez ott ülhet a Parlamentben, amig nem sérti az alkotmányt.
De, ha sérti és állampolgárokat megkülönböztet származási alapon, amit a magyar jog nem enged meg, sőt nem is ismer az állampolgáron kivül más fogalmat, akkor már nem igazán ülhet ott.
Ha meg mégis ott ülhet, akkor már nem az antiszemitizmus a fő probléma.
Lyó György Péter ezzel kapcsolatos cikke a Nápszabiban.

Előzmény: Tájékoztató Iroda (51)
Hussain Creative Commons License 2001.08.04 0 0 60
Kedves Mumu!

A stadionbeli rasszizmusnak már nagyon mély és régi "hagyományai" vannak. A cigányozás már pl. azóta van mióta az eszemet tudom. Emlékszem, hogy még 1999-ben a Magyarország-Azerbajdzsán foci meccsen is kórusban cigányozták le az azeriket. Vagy ha kinn lettél volna a Magyarország-Izraelen...:)) Ugyanígy bármelyik MTK meccsen is hatalmas zsidózások vannak, akkor is, ha nem a Fradi vagy az Újpest ellen játszanak hanem pl. a Vasas ellen. Az újpestiek mostani zsidózása is SZVSZ nem a MIÉP nyilatkozat miatt volt, hanem abból az apropóból, hogy az FTC és az MTK ugyanabba a tulajdonba került. Tehát szerintem akkor is zsidóztak volna, ha a MIÉP nem kommentálja a dolgot.

Előzmény: Mumu (55)
gedeon_1951 Creative Commons License 2001.08.04 0 0 59
Nincs saját tabufogalmam, csak azért használtam a szót, mert te használtad. Minden társadalom támaszt olyan elvárásokat saját tagjaival szemben, hogy legfontosabb alapértékeit messzemenoen építsék be a személyiségükbe. Még fontosabb, hogy alighanem igen instabil az a társadalom, melynek tagjai többségének személyiségébe ténylegesen nincsenek beleívódva bizonyos alapértékek, tehát nem éreznek nemi lelki kényelmetlenséget, amikor bizonyos normák megsértését, kétségbe vonását fontolóra veszik. Ezeket az alapértékeket lehet tabuknak nevezni a vallásszociológiai tabufogalom egyik jelentése alapján, de nem muszáj. Szóval a szón ne vitatkozzunk, nem gondolom ollan komolyan.
Amit mondani akartam, pusztán annyi volt, hogy a szólásszabadság büntetojogi korlátozását egyrészt nem tartom praktikusnak, másrészt viszont normatív szempontból veszélyesnek tartom. Ritka és jól definiált kivételektol eltekintve szvsz kuruttyoljon mindenki azt, amit akar, anélkül, hogy büntetojogi következményektol kellene tartania. De ez nem jelenti azt, hogy kívánatos lenne, ha a társadalom minden innovatív vagy kevésbé innovatív eszmét tartalmazó legális beszédaktust bátor és eredeti kultúrális-politikai tettként üdvözölne. Ellenkezoleg: az lenne kívánatos, ha egy demokratikus társadalom a demokratikus értékeket kétségbe vonó szövegeket ösztönös szkepszissel, megvetéssel, lenézéssel fogadná. Vagyis ha bizonyos beszédaktusoknak lenne társadalmi kockázata.
Az itteni vita erosen elment pozitív jogi irányba. Megpróbálok kapcsolódni hozzá. Ott van pindiy javaslata, a félelemkeltésre alkalmasság. Namost ezt szerintem nem lehet légüres térben megítélni. Ha mondjuk Bognár, amit elmondott, a Népligetben mondta volna el egy sörösládán állva, húsz ember elott, akikbol tíz a hasát fogja a röhögéstol, tíz meg egyáltalán nem érti, mert albán túrista és csak figyeli a szcenáriót, hát akkor a szövege nem igen lett volna alkalmas félelemkeltésre. Tehet arról Bognár, hogy olyan országban él, amelyben ez nem egészen pontosan így játszódott le?
Az a gyanúm, hogy egy olyan országban, ahol bizonyos szempontból szükség lenne büntetojogi szankciók kilátásba helyezésével is aláhúzni, hogy nem minden szöveg akceptálható, ott sose fogják az e célból hozott törvényeket adekvát módon alkalmazni, mert nincs meg hozzá a politikai akarat, amelyet csak az ösztönös társadalmi elutasítás megléte, a "tabusértés" miatti iszonyat megléte teremthetne meg. Ahol meg megvan a társadalmi elutasítás, ott semmi szükség ilyen törvényekre.
Előzmény: Mumu (43)
81713 Creative Commons License 2001.08.04 0 0 58
Kedves Kartácsak!

Mikor, s hogyan korlátozható - vagy korlátozható-e, egyáltalán - a szólás- és véleményszabadság? -tette fel a kérdést Mumu kartácsunk. A rövid válasz erre: igen, korlátozható. Mikor korlátozható? Ha ezzel az alkotmányos alapjoggal visszaél annak gyakorlója. Hogyan korlátozható? Büntetőjogi eszközökkel. De egyáltalán van-e jogalap ennek a jognak a korlátozására? Igen:


A szabad vélemény-nyilvánítás jogát a módosított, 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának 61. § (1) bekezdése, mint alapvető alkotmányos jogot, de a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya szerint, mint korlátozható szabadságjogot rögzíti. Egyik sem differenciál aszerint hogy a kinyilvánított vélemény pozitív, vagy negatív és az valakinek, vagy valakiknek sérelmet okozhat-e, vagy sem.

Ennek alapján is megállapítható, hogy a vélemény mindaddig szabadon kinyilvánítható, amíg az nem ütközik a mindenkor hatályos Btk által pönalizált cselekményi tényállásokkal. Ezek lehetnek a Btk

a.) 139/A. §-ába ütköző Az alkotmányos rend elleni szervezkedés
b.) 153. §-ába ütköző Háborús uszítás
c.) 154. §-ába ütköző Tiltott toborzás
d.) 155. § (1) b) pontjába, továbbá a (2) bekezdésébe ütköző Népirtás
e.) 179. §-ába ütköző Rágalmazás
f.) 180. §-ába ütköző Becsületsértés
g.) 181. §-ába ütköző Kegyeletsértés
h.) 268. §-ába ütköző Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás
i.) 269. §-ába ütköző Közösség elleni izgatás
j.) 269/A. §-ába ütköző Nemzeti jelkép megsértése
k.) 269/B. §-ába ütköző Önkényuralmi jelképek használata
l.) 270. §-ába ütköző Rémhírterjesztés
m.) 270/A. §-ába ütköző Közveszéllyel fenyegetés


dP
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 56
Megis a kozvelemeny es a buntetokonyv egyes ilyen termeszetu tevekenysegeket buntett ,a mercet a szoveg nem allapitja meg.Igy ezert a topic..
Előzmény: tapsy12 (52)
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 55
Az okozati kapcsolatot kell megallapitani a MIEP nyilatkozata es mondjuk az ujpesti szurkolok ketsegtelen fajgyulolo feliratok kozott.Ez pedig nagyon nehez lesz.
Ha felemet ide kapcsolnank akkor a felelem erzete nem a MIEP nyilatkozata hanem az ujpesti garda szugeralna (megy a vonat..Auschwitzba) holott ezek a manifestaciok a MIEP nyilatkozata utan jottek es pedig a vedett FTC ellen...
De vissza a topic temajara.
Ha nem lehet kapcsolatot csinalni a MIEP szavai es a felelm,uszitas kozott akkor az csak velemenynyilvanitas es az szabad lenne.
Ugyanakkor a zsidosag emlitese egy kereskedelmi szerzodes megkotese utan ahol 62:0 aranynyba szavazta meg az arra illetekes gremium (nem zsidok) a szerzodest,micsoda ?
Előzmény: Tájékoztató Iroda (51)
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 54
Mint a tarsunk mondta,a felelem egy olyan kategoria amit a birosag allapit meg.Tehat mint ilyenkor mindig,tobbfele megallapitas lesz,lenne.Ay ugyvedek mindig jatszani fognak vele..de tudss valami jobbat ..
Előzmény: Tájékoztató Iroda (50)
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 53
Sokat segit a dokumentalashoz,Kosyonom.
Előzmény: Törölt nick (49)
tapsy12 Creative Commons License 2001.08.04 0 0 52
Sajnos a merce nem egyforma mindenki szamara.
Igy aztan teljesen mindegy, hogy hol van a korlat.
Valaki fasiszta lesz, mert miniszterelnok mer lenni ugy, hogy a szadeszt kihagyja a bulibol, mas ember pedig hazank hose, mikozben uszito cikkeiben halalt kovetelt a kommunizmus aktualis ellensegeire a szabad nep hasabjain. Es mindez ugyanabban a musorban. De errol nyitottam egy kulon topicot, ide csak az tartozik, hogy ha nem ugyanaz a merce, akkor nem is szamit annak beosztasa...
Tájékoztató Iroda Creative Commons License 2001.08.04 0 0 51
Illetve, bocsánat van rá pontos példa is: a Miép állásfoglalás miatti feljelentések. A szólásszabadságba símán belefér, hogy valaki azt hangoztatja, hogy nem szereti a zsidókat, vagy hogy nem szeretné, hogy kedvenc focicsapata ilyen-olyan, pl. zsidó kezekbe kerüljön. Ez nem uszítás, nem félelemkeltés, ez csak egy szimpla zsidókkal szembeni averzió, esetleg antiszemitizmus. Meg kell tanulni együtt élni vele. Szóra sem érdemes. Pontosabban csak szóra. A civilizált világon mindenütt van ilyesmi, vagy más, ne akarjon senki annál jobbat, biztonságosabbat, mert olyan nincs, az vagy a temetői béke, vagy a kommunizmus vagy a fasizmus.
Előzmény: Tájékoztató Iroda (50)
Tájékoztató Iroda Creative Commons License 2001.08.04 0 0 50
A félelmet szvsz nem szabadna bevenni a büntethetőségbe.
Teljesen relatív, "mérhetetlen", a visszaélések táptalaja lenne. MInden sértett vagy rosszindulatú vagy szorult helyzetbe kerülő ember/párt bedobná ellenfele ellen.
Nem pontosan jó a példa, de az a bajbakerült cigány fiatal is megpróbálkozott egy ilyesmivel.
Törölt nick Creative Commons License 2001.08.04 0 0 49
Kedves Mumu,

megtisztelő, hogy "kollégának" nézel, de nem vagyok jogász, csak laikusként olvasgattam/olvasgatom ezeket az AB határozatokat, mert érdekelnek

hozzáfűznivaló?
hát ennél szebben és precízebben, mint ahogy ott áll, én nem tudok...
ezzel szemben egyetértek azzal, hogy a szólásszabadságnak is vannak korlátai

viszont találtam még egy érdekes "szöveget", azt is beraknám, főleg amiatt, mert gyakran hivatkoznak erre a bizonyos Btk paragrafusra

BH1998. 521.


A Btk. 269. §-ában meghatározott közösség elleni izgatás elkövetési magatartása a gyűlöletre uszítás, illetőleg a gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény kifejtése.

Az eljárt bíróságnak mindenekelőtt abban kellett döntenie, hol húzódik meg az a határ, amely a közösség elleni izgatást elhatárolja a véleménynyilvánítás szabadságának az alkotmányos jogától. Nélkülözhetetlen ez annak a megállapítása végett, hogy a vádlott beszédében sérelmezett kitételek alkalmasak-e gyűlöletre uszításra vagy csupán sértő, gyalázkodó jellegűek, amelyek a véleményformálás kategóriájába tartoznak.

Az e körben való vizsgálódás során helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, annak jogi eszközökkel való biztosítása minden demokratikus társadalom egyik igen lényeges alappillére, amely a magyar jogalkotásban is - a nemzetközi jogi normákra tekintettel, s azokkal összhangban - megfogalmazásra került.

Abban a kérdésben, hogy meddig terjed a véleménynyilvánításának szabadsága, az Alkotmánybíróság már állást foglalt. Nincs demokratikus társadalom, pluralizmus, tolerancia, nyíltság nélkül; a véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek [36/1994. (VI. 24.) AB határozat].

Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatában elvi éllel állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mellett szűk körben ugyan, de végső eszközként feltétlenül szükséges és indokolt a büntetőjogi beavatkozás, ha a megsértett jogi tárgy védelme már más módon nem biztosítható.
...
Az uszításhoz - mint intoleráns magatartást kifejező fogalomhoz - köznyelvi értelemben is érzékelhető erkölcsi rosszallás tapad. Az uszító ugyanis a kialakult köznyugalmat zavarja meg, másokat valami vagy valaki(k) ellen irányuló dühödt indulatra sarkall. Aki uszít, nem az értelemhez szól, hanem a primer ösztönöket célozza meg, mások érzelmi világára kíván hatni a szenvedélyek felkorbácsolása révén, számolva azzal, hogy a felszított, ellenséges indulatok kitörhetnek, és fékezhetetlenné válhatnak.

A gyűlölet - szemben a tevékenységben megnyilvánuló uszítással - olyan negatív, erős ellenszenvet magába sűrítő érzelem, amely nélkülözi a józan megfontolást, és a tények, érvek ütköztetése, tárgyilagos mérlegelésére képtelenül izzó indulati, érzelmi töltéssel fordul tárgyával szemben.

Aki tehát nagy nyilvánosság előtt az emberek egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, nem pusztán az ellenérzéseit, kedvezőtlen vagy sértő nézeteit, netán aggodalmat keltő gondolatait osztja meg hangulatkeltő módon másokkal, hanem - miként az a jogállamiság követelményeivel összhangban álló ítélkezési gyakorlatból kitűnik - olyan feszültséget gerjesztő, lázongó magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben szítsa fel, amely gyűlölet kiváltására és ezzel a társadalmi rend és béke, a harmonikus és toleráns emberi kapcsolatok megzavarásához vezethet.

A Btk. 269. §-a nem egyszerűen a gyűlöletkeltést, a gyűlölet felébresztését rendeli büntetni, hanem ennél többet: a gyűlöletre uszítást, amely - túl azon, hogy durva visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával - nem más, mint az erőszak érzelmi előkészítése.

Előzmény: Mumu (42)
pindiy Creative Commons License 2001.08.04 0 0 48
Alkalmas-é a szöveg félelem keltésre.
Ezt állapítaná meg a bíróság.
Szóval uszítás, az amikor valakik a szöveg hatására uszulnak vagy indokolt félelemet kelt.
Előzmény: Mumu (47)
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 47
Ezazt jelenti kedves pindij,hogy csak magat hogy "felelmet kelt" kellene bevenni a buneset leirasaba ,a felelem letezeset a birosag allapitanna meg ?
Előzmény: pindiy (46)
pindiy Creative Commons License 2001.08.04 0 0 46
Az, hogy valami alkalmas a félelem keltésére, azért könnyebben megitélhető, mint az uszítás következménye é éppen egy adott uszulás.
Nem beszélve arról, hogy az úszítás csak akkor valósul úgy igazából meg, ha van uszulás is.
Ha nincs, akkor ugye a szabad vélemény kategóriájában esik, annak ellenére, hogy félelemet kelt, amit igazán szintén nem szabadna.
Egyszerüen az úszítás fogalmát kell tágítani, hogy az akkor is fenáll, ha jogosan kelt félelmet, attól függetlenül, hogy valaki uszul-é vagy nem.
Lévén, hogy az úszítás három és nem két szereplős dolog.
Van aki uszít, van aki uszul és van aki fél.
Igazán indokolt lenne tehát, hogy a büncslekeményt akkor is megvalósultnak tekintsék, ha bármelyik következménye fennáll.
A bíróságok meg képesek az indokolt félelemet megállapítani, vannak ennél komplikáltabb ügyek is.

Előzmény: Mumu (44)
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 45
Kedves Hassain,ha meg ide neznel:Nagyon szeretnem a velemenedet hallani a muzlim vilag velemenyszabadsag ertelmezeserol.
Elmondok egy elmenyemet:
A franciaknal neztem a Golfhaboru idejen egy kerekasztal konferenciat ahol az europaiak igencsak kritizaltak az iraki diktaturat.
Az asztalnal ult egy nagyon okos libanoni kereszteny arab ujsagiro,Elias, aki a Sorbonne-on vegzett.
Egy ideig hallgatta,hallgatta a mondokat majd kifakadt:
-Mit akartok toölunk.Nalunk nem volt francia forradalom.Honnan tudjatok hogy szuksegunk van a ti eszmetekre ?
Meglepett .Ugyanakkor abban adtam igazat neki,hogy tenyleg mindenutt tanitiomesternek mutatjuk magunk,mas evolucik helyen is.
Persze en nem tudnek velemenyszabadsag nelkul elni,de masok ?
Mi a velemenyed ?
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 44
A megitelesnel (marmint a birosagnal ) nehez lesz a felelem fogalmat es annak terjedelmet megallapitani..
Előzmény: pindiy (40)
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 43
Nagyon erdekes amit irsz.Vitatkoznek Veled.
Elobb kerlek a vita erteke miatt,legy szives fogalmazd meg a Te szemelyes TABU fogalmadat.Udv.
Előzmény: gedeon_2001 (38)
Mumu Creative Commons License 2001.08.04 0 0 42
Koszonom amnagyon ertekes szoveget.
Latom kollegam vagy.
Megis lenne -e hozzafuznivalod ? Hiszen meg igy is a szoveg eleg alltalanos,lehetne meg pontosabban fogalmaztatni ?
Előzmény: Törölt nick (37)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!