Keresés

Részletes keresés

köbgyökönc Creative Commons License 10 órája 0 0 10571

Hogyan vezeti a hőt a gyémánt?

 

Kristálytanból azt tanítják, hogy a gyémát atomjai között olyan erős a kovalens kötés, hogy a rács együtt rezeg.

Nincsenek benne delokalizált elektronok, mégis nagyon jó hővezető.

 

De ha minden atom egyszerre rezeg, az nem hőmozgás.

Valahogy pontosítani kellene a megfogalmazást, mert így egy kicsit pongyolának tűnik.

Arilou Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10570
Előzmény: Arilou (10569)
Arilou Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10569

Igen :)

Előzmény: mma (10568)
mma Creative Commons License 2019.10.31 0 1 10568

Egy harmadik, 45 fokban elforgatott polarizátort is közéjük lehet rakni.

Előzmény: Arilou (10567)
Arilou Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10567

Ez is jó, de van egyszerűbb megoldás is (ha esetleg valakinek nincs kéznél inverzcukor-oldat :) )

Előzmény: mma (10566)
mma Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10566

Inverzcukor-oldatot kell közéjük rakni, az elforgatja a polarizáció síkját.

Előzmény: Arilou (10565)
Arilou Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10565

Másik rejtvény polárszűrőkkel kapcsolatban:

 

Hogyan mehet át a fény két, egymásra merőlegesen elhelyezett polárszűrőn?

Thibi Creative Commons License 2019.10.31 0 1 10564

Nem néztem meg a videót,de tippre a polarizációs vonalak nem ez oldallal párhuzamosak,hanem az átlóval

Előzmény: fénykovács és hangmázoló (10558)
mmormota Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10563

Nem jó, mert akkor hiába forgatta volna el 90 fokkal, nem sötétül el.

Előzmény: pk1 (10562)
pk1 Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10562

Nem lineáris, hanem cirkuláris a polarizáció?

Előzmény: mmormota (10561)
mmormota Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10561

Máshogy is megoldható.

Tegyük fel, hogy az alsó szűrőnek meg van adva az iránya, és a felső lapot ennek a tengelyén fordítják meg. Mégis megváltozik a fényerő.

Nos, ez hogy lehet?  

fénykovács és hangmázoló Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10560

Ha valaki nagyon figyel, már az elején a kisebbik polárszűrőnél feltűnhet valami gynús.

Előzmény: pk1 (10559)
pk1 Creative Commons License 2019.10.31 0 1 10559

Vigyázat, spoiler! A közönség egyik tagja után 1:02:10-től a bemutató is leleplezi a trükköt.

Tehát aki maga akar agyalni, az onnantól ne nézze!  :o)

Előzmény: fénykovács és hangmázoló (10558)
fénykovács és hangmázoló Creative Commons License 2019.10.31 0 0 10558

Ravasz kérdés:

 

Adott két polárszűrő.

Helyezzük őket egymásra. Elsötétedik.

Fordítsuk el az egyiket. Kivilágosodik.

És most jön a trükk. A felsőt fordítsuk meg. Tehát a felső oldala kerüljön az aljára.

Azt kérdezi, hogy mi fog történni. Arra számítanánk, hogy az ég világon semmi.

Ehhez képest úgy néz ki, hogy a polárszűrő két oldala nem egyformán viselkedik?

Mi lehet a magyarázat?

 

https://youtu.be/E7uDTjybD5I?t=3550

Nézel, mint a moziban — a polarizált fény (Atomcsill, 2013.02.07.)

 

(A közönség egy tagja megmagyarázta, de sajnos nem lehetett hallani.)

Nekem fél óra alatt sikerült rájönni, hogy mi (lehet) a trükk.

Na, ki jön rá?

 

Annyit elárulnak, hogy ezt a polárszűrőt szándékosan ehhez a kísérlethez készítették.

Törölt nick Creative Commons License 2019.10.21 0 0 10557

A tapadási súrlódás változását a színezék miatt a megkötött állapotban tapasztaltuk, de alaposabban nem vizsgáltuk, csak érdekesség. Házilag csak próbadarabokat csinálunk. Viszont a színező hatását a nagyüzemileg sorozatban fröccsöntött daraboknál is észleltük.

Előzmény: Dr Nickelsdorf (10556)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2019.10.21 0 0 10556

Na ez a "tapadási súrlódás" felkeltette a figyelmemet. Viszkózus,viszkoelasztikus anyagoknál is létezik ez a tulajdonság,vagy a szilárd anyagokra vonatkoztetható? A műgyanta "gyurmát" prés szerszámokban formára préseljük,és a két szerszám fél között vékony sorját képezve folyik el a felesleg. Van amikor csak a fém szerszám felületén folyik el az anyag,de van amikor egy poliamid fóliát teszünk a műgyanta és a szerszám közé,és azon kell kifolynia az anyagnak. Bizonyos hiba lehetőségek miatt nagy jelentősége lehet ennek,nekünk elméletileg az lenne a jó,ha ez a tapadási súrlódás (?)  megnőne,és nehezebben folyna ki az anyag az egyre vékonyodó résen a két szerszám fél közül. Nyilván a viszkozitás is számít(vagy csak az?). A súrlódás csak annak a kapcsán jutott eszembe,hogy a poliamid fólia csökkenti a hibákat. Az okát nem tudom,két tippem volt erre,hogy vagy azért mert tömít,és azért gátolja a nem kívánt túlfolyást,vagy azért mert esetleg jobban tapad rajta a műgyanta mint a fém felületén,és lassítja a kifolyást.

Pigmentet használunk,de ez már adott mennyiségű,ilyen célból nem növelhető.

De esetleg létezik olyan anyag,amivel szándékosan lehetne növelni a tapadási súrlódást?(Ha egyáltalán vonatkoztatható ez ilyen anyagokra.) Nálunk lényeges lenne,hogy ez ne változtassa meg a színt,és az egészségre teljesen ártalmatlan legyen.

Előzmény: Törölt nick (10555)
Törölt nick Creative Commons License 2019.10.16 0 0 10555

Nálunk is szoktak csinálni műgyantából apróbb próbadarabokat, de nem foglalkoznak a buborékokkal.

Főleg ha színezőt is raknak bele.

(Egy érdekes megfigyelés: a színező miatt nagyon különböző a tapadási súrlódás. Ezt nem gondoltam volna.)

Előzmény: Dr Nickelsdorf (10554)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2019.10.16 0 0 10554

Elnézést,az előbb elírtam a nevedet!:) Közben az is eszembe jutott a "fecskendős-szitás" megoldásról,hogy a szabad térnek  annyival kisebbnek kellene lennie,mint amennyi a buborékok össz térfogata,vagy mindig hagyni leválasztható felesleget a szita előtt,hogy jól lehessen tömöríteni az anyagot.

Előzmény: Törölt nick (10548)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2019.10.16 0 0 10553

Értem,köszönöm,akkor ezek szerint inkább a buborékok "kényszerülnének" könnyebben távozni a centrifugálástól. Ez közvetlenül a bekeverés után akár működhet is,mert az elején még kisebb a viszkozitás,ami aztán gyorsan növekszik. A levegőt esetleg így az elején ki lehetne centrifugálni,de sajnos utólag is keletkeznek buborékok,bár ez nem levegő,hanem az oldószer párolog,csak eddig nem tartottam fontosnak ezt részletezni. Meg kell hagyni keményedni az anyagot a felhasználáshoz,ezek akkor keletkeznek.

Előzmény: pk1 (10544)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2019.10.16 0 0 10552

Köszönöm,ez adott egy ötletet,tovább fejlesztve a kezdeti "fecskendős" megoldást!(Rubber-nek is köszi a szitás ötletet,tetszik a kombináció.:)) Lehetne pl. egy dugattyú félig töltve anyaggal,a dugattyú tere középen elválasztva egy finom fém szitával, és az üres tér pont akkora lenne mint az anyag térfogata. Az üres térből ki kellene szívni a levegőt,de az anyag viszkozitása miatt valószínűleg nem szívódna át,de ezen lehetne segíteni akár mechanikus átpréseléssel is. Így már nem zárna be levegőt az "átszitálás" után.

 

 Ezzel kapcsolatban már csak egy elvi kérdésem maradt,arra lehet esetleg számítani,hogy maradhatnak buborékok,de legfeljebb akkorák,vagy inkább kisebbek mint amekkora a szita rés?

Előzmény: construct (10546)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2019.10.16 0 0 10551

Köszönöm  a tippet,de mint írtam,"gyurma" állagú az anyag,tehát a méz jellegű festéknél jóval nagyobb a viszkozitása. A gravitáció hatására sem tudnak  távozni a buborékok,annyira "kemény". Nem láttam még nyers gumit,csak olvasgatok a technológiáról,azt is hasonlónak képzelem el.

Előzmény: sr1 (10547)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2019.10.16 0 0 10550

Ez is jó ötlet alapból,köszönöm a tippet! A gyakorlatban kis mennyiségben kézi gyúrással próbálkoztam. Szerintem sokkal kevesebb lett a buborék,a nagyobbak eltűntek,viszont a hajtogatások során úgy tűnt,hogy minden egyes alkalommal újra kevertem az anyaghoz levegőt,amit aztán újra ki kellett gyúrni(hallani amikor kipukkadnak az újabb buborékok.) Pont most találtam ezzel kapcsolatban egy ötletet a neten,a gumi alapanyagát is átgyúrják egy hengerszéken,ez akár működhetne is,valószínűleg ez precízebb mint a kézi gyúrás,de ki kellene próbálni.

Előzmény: Arilou (10545)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2019.10.16 0 0 10549

Eszembe jutott egy hasonló megoldás elvben, a húsdarálóhoz hasonlóan egyszerre sok kis lyukon átnyomni az anyagot. Viszont ott akadt el a dolog(szintén csak elvben),hogy a sok vékony anyagból hogyan lesz megint egy tömb úgy,hogy ne keletkezzenek újabb légbuborékok. Arra számítanék,hogy a különálló anyag darabok között levegő maradhatna.

Előzmény: Törölt nick (10543)
Törölt nick Creative Commons License 2019.10.10 0 0 10548

A gyanta számos vékony csövön érkezik, majd a szövet hézagain keresztül folytatja az útját, tangenciális irányokban szétterülve a készítendő héjszerkezetben.

 

Átszitálni a műgyantát?

Előzmény: construct (10546)
sr1 Creative Commons License 2019.10.10 0 0 10547

Ismered az hidraulikus motoros festőgépet?

Az ipari ablakfestékek állaga olyan mind a mézé. Az felületre fel kell vinni két rétegben nedvesen 3oomikront, hogy szárazon maradjon meg 18o-2oomicron. Ezt megvalósítani csak ezekkel a gépekkel lehet.

A festéknek tixotrópikus jellegű, lentről felfele is lehet vele szórni.  

A gép egyenesen a vederből szívja ki a festéket, a hidraulikus motor levegővel működik, két dugattyúja van, az egyiket a sűrített levegő hajtja, a másik a festéket szívja és egy csövön elküldi a pisztolynak, ami hasonló egy befecskendezőhöz. Azaz teljesen levegőmentesen szórja a festéket, soha nincs levegőbuborék a lefestett felületen. A pisztolyon van levegő is, de azzal csak a szórás szögét is irányát lehet állitani. Tehát ennek semmi köze a venturi csöves szórópisztolyhoz. 

Ha feltennéd egy ilyen berendezés pisztolyára a legnagyobb düzni és az egész veder gyantát átengednéd rajta, 1oo%, hogy semmi levegő nem maradna benne. De rá is lehetne kötni az öntőmatricára a csövet, ha van ahol kijusson a levegő, ki is tudnák önteni a géppel a munkadarabot. 

Egy ilyen berendezés kb.2500 euró, de vannak kisebbek is, amik olcsóbbak. Kell hozzá egy nagy kompresszór, 3 házisos, ha folyamatosan kell festeni. 

 

Előzmény: Dr Nickelsdorf (10542)
construct Creative Commons License 2019.10.10 0 0 10546

Az extra könnyű epoxy-carbon szerkezetek egyik készítési módja a vákuum infúziós technika. Itt a sablonba szárazon behelyezett carbon szövetrétegekbe úgy szívják be a gyantát, hogy légzáró fóliával borítják, ami alól kiszívják a levegőt. A gyanta számos vékony csövön érkezik, majd a szövet hézagain keresztül folytatja az útját, tangenciális irányokban szétterülve a készítendő héjszerkezetben. A sok szűk járatban tökéletesen széttöredeznek illetve egyesülnek buborékok Szerintem neked valami hasonlóan kialakított sűrű szitán kellene átszívni a gyantát.

Előzmény: Dr Nickelsdorf (10540)
Arilou Creative Commons License 2019.10.10 0 0 10545

Én egyszerűen kinyomkodnám belőle

Előzmény: Dr Nickelsdorf (10542)
pk1 Creative Commons License 2019.10.10 0 0 10544

A centrifugálás a felhajtóerőt növeli meg. Már 2g (ami puszta kézzel is megvalósítható) is duplájára növeli.

Előzmény: Dr Nickelsdorf (10542)
Törölt nick Creative Commons License 2019.10.10 0 0 10543

Újabb ötlet: hajszálcsövön átnyomni az anyagot.

Nem szükséges hosszú cső, csak lehetőleg vékony legyen.

Pl. fecskendőből vékony tűn keresztúl kinyomni.

 

Valahogyan az emésztőrendszer is elkülöníti a keletkező gázokat. ;)

Előzmény: Dr Nickelsdorf (10540)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2019.10.05 0 0 10542

Ezzel nem próbálkoztam,de teszik az ötlet,ki fogom próbálni. Köszönöm a tippet! Bár nem tudhatom,hogy milyen paraméterekkel kellene centrifugálni,de  kísérletezni tudok folyósabb anyaggal is. Ha azzal működne,akkor gondolom csak gép kérdése lenne. Ezt akkor úgy kell elképzelni elméletben,hogy  a nagyobb tömegű anyagra nagyobb centrifugális erő hatna,és így minél közelebb kényszerülne az edény falához,miközben a levegőt kinyomná magából?

 

 A nyomáson továbbra is agyalok,gondolom az nem lenne megoldás,ha zárt térben kapna nyomást az anyag.Ettől azt várnám,hogy a buborékok időlegesen kisebbek lesznek,de nem kezdenek áramlani a folyadékban. (Bár nagy a viszkozitás,de még folyadéknak tekinthető az anyag:)

Viszont  ha nem zárt a tér,hanem egy szűkületen ki tudna lassan folyni az anyag,akkor lehetséges lenne az,hogy a levegő gyorsabban kezdene áramlani a folyadékhoz képest a  nyílás felé,és előbb utóbb eltávozna az anyagból?

Előzmény: Törölt nick (10541)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!