Ez az Aiakos, ez az Aiakos! Hiszen meg is énekelte: "Csak hullanak a fejek egymás után, holnap a tied is köztük talán, vigyázz, mert jövünk, jobb lesz, ha félsz, ismerünk jól, tudjuk, hogy mennyit érsz!", de Smithék mégsem értettek belôle.
Hippokratesz szó szerint a porba omlott, mikor annó meghallotta Anakreón költészetét, úgyhogy egy anakreoni strófa miatt lett orvos, ezt majdnem biztosra veszem, épp csak önmagát próbálta talpra állítani vele.
még szerencse hogy elalélt a mosolyomtól, így már Aiakosék vérengzését nem kellett meglátnia, Smithékkel csúnyán elbántak. az egyik haver hasába egy teljes anakreóni strófát vágott valamelyik alvilági tag egy kihegyezett süvegcukorral! de gitta bátyja most is él, a kaposvári kórházban kezelik krumplimérgezéssel
nem, nem!! dehogy mentem be smithékhez, ott acsarkodott a láncra vert plissken és vad bamba, két imposztor, gittát sikerült meglátogatnom a kukoricásban, életem legszebb harminc másodperce a vele eltöltött pásztoróra, megjártok a kéj minden bugyrát abban a szerelmes pillantásban, amit egymással váltottunk a kukoricás két oldaláról.
amúgy tényleg elég erős a gyomrom, Béla bácsi kemény pálinkáit is kibírtam.
De jó, ennek tök örülök!
Én csak egyszer bírtam megnézni saját magam, rosszul lettem tőle, soha többet nem megyek képernyőre vazz. Pedig aszongyák, a tévé nem azért van, hogy nézzük, hanem hogy szerepeljünk benne.
