Úszó repülőtér japán partjainál
Olcsóbb, mintha mesterséges szigetet építenének
1994 szeptemberében adták át a forgalomnak Oszaka új, Kansai repülőterét – amelyet a hegyek közelsége miatt egy, az ottani tengerparttól nem távoli, mesterségesen feltöltött szigetre építettek. Ám annak ellenére, hogy a mesterséges szigetet egymillió, a harmincöt méter mélyen lévő tengerfenékbe vert acéloszlop is „tartja”, a Kansai repülőtér havonta öt centiméternyit süllyed, s az 50 hektárnyi komplexum ma már 12 méterrel alacsonyabb, mint az átadáskor volt, miközben a tervek szerint 50 év alatt is legfeljebb csak 10 méternyi lehetett volna a mesterséges sziget süllyedése.
A japán szakemberek egyelőre úgy igyekeznek a gondon enyhíteni, hogy az épületek, valamint a futópályák megsüllyedt szakaszai alá, nagy nehézségek közepette, hidraulikus emelő-tartó rendszereket építenek be.
A japán acél- és hajógyártás tizenhét legnagyobb cége ezért konzorciumot alapított, hogy a jövőben mesterséges szigetek helyett úszószerkezetként kialakított repülőtereket építsenek. A Tokiótól délre lévő Jokoszuka melletti tengeröbölben nemrégiben össze is szerelték az úszó repülőtér, 1:4 arányban kicsinyített referenciamodelljét. Ez hat, egyenként 359 méter hosszú, 30 méter széles és 8 méter magas acélpontonból áll, amelyeket megfelelően egymás után kapcsolva hegesztettek össze. Az így kialakított reptér 1077 m hosszú és 60 m széles futópályával képes fogadni a regionális utasszállítókat.
Az átadásra kész referencia-Megafloat fölött már a megközelítést gyakorolja egy YS-11-es japán regionális utasszállító
A nagy pontossággal egybehegesztett „reptér” hossztengelye mindössze 1 mm-rel tért el a tervezettől, és a pontonok között dilatáló gumicsík fogja fel a hőtágulást és az esetleges kis mozgásokat. Külön kis, melléhegesztett pontonokon kaptak helyet a kezelőépületek és a legmodernebb irányítóberendezések, áramfejlesztők, illetve az üzemanyagtartályok.
Mivel a jokoszukai öbölben számottevő az árapály okozta mozgás, a pontonok oldalára fel-le tekerhető csörlődobokat hegesztettek, melyeket acélkábel köt össze a közelben a tengerfenékhez rögzített acélszerkezettel. A kis referencia-repülőtér műszerei automatikusan korrigálják a dagályszint miatti magassági és az esetleg kis oldalirányú eltéréseket.
Egy ilyen úszó nemzetközi légikikötő átszámított áron már 1836 milliárd forintért elkészíthető, s ez csak alig több, mint fele annak, amibe annak idején a süllyedő Kansai légikikötő került, viszont 1,6-szerese az új müncheni „földi” reptér kivitelezési költségének.
"Népszabadság"
