De ez nam változtat azon, hogy működésképtelen a dolog, beáll egy egyensúly az első ciklus után.
Hogy miért működésképtelen, azt egyszerű belátni: Az első ciklus úgy kezdődik, hogy a súly a víz felszínén van, és légmentesen zár a henger oldala, így a súly lefelé mozogva tényleg "felnyomhat" vizet a kis csövön keresztül. Azonban a szelep nyitása után (második ábra) a súly már a hengerben lévő víz szintje alatt van, a ballon miatt lebeg, így nem fog többé lesüllyedni. Ehhez az kellene, hogy a felemelkedés (ami ugye nem teljes) és a szelepek zárása után kiszivattyúzzuk a súly feletti vizet.
Nem biztos, hogy megértettem a feladatfelvetést, de
felső ábra:
Úgy veszem, hogy a dugattú átmérője azonos a kisebbik tartályéval, és a belőle kijövő cső függőleges, és elhagyom a légballont, valamint a kiscső súlyát.
Tegyük fel, hogy a dugattyú nagony lassan mozog, számolhassak csak a hidrosztatikai nyomásokkal. Amikor beáll az egyensúly, úgyis ez lesz a helyzet.
Legyen a légnyomás p0, a víz sűrűsége r, a grav térerő g.
Legyen a dugattyús sűrűsége R, A dugattyú alapterülete A, magassága S.
Legyen a cső alapterülete a.
Legyen a dugattyú magassága a kistartály fenekétől H egy valamely helyzetben.
(Kezdetben legyen H0)
Álljon a kis csőben a vízszint h magasan a dugattyú aljától ugyanekkor.
A dugattyú súlya G=RASg
Számítsuk ki a víz nyomását a dugattyú alján:
pd=p0+G/A=p0+RgS
Számítsuk ki a nyomásat a kistartály fenekén a dugattyú alatt:
pt=pd+rgH=p0+RgS+rgH
Számítsuk ki a nyomást a kistartály fenekén a cső alatt:
pt=p0+rg(H+h)
A kettő ugyanakkora:
p0+RgS+rgH=p0+rg(H+h)
amiből
h=RS/r
Vagyis ilyen magasan állna egy függőleges kiscsőben a víz a dugattyú aljától mérve.
Ami azt jelenti, hogy kifolyhat a kiscsőből a víz, ha elég rövid.
A vízmennyiségekből kiszámízható, hogy mennyit süllyedt a dugattyú eredeti helyzetéhez képest (amikor az alja éppen érintette a vízfelszínt)
Legyen ez s.
sA=ha
s=ha/A=SRa/(rA)
Az eredeti vízfelszínhez képest a kiscsőben h-s magasan áll a víz:
h-s=RS/r-SRa/(rA)=SR/r(1-a/A)
Ez azt jelenti, hogy a kiscsőből kifolyhat a víz, ha elég rövid.
Azonban ez csak addig tart, amíg a dugattyú el nem éri a tartály alját.
Innentől fel kell emelni a dugattyút újra.
Namost: ha van légballon: akkor egy ponton megáll a süllyedés, mert R csökken, elérheti r értékét.
Ha nem éri el: lesüllyed alulra: ugyanaz, mint előbb.
Ha eléri: megszűnik minden mozgás, esetleg, miután elég víz kifolyt a kiscsövön.
Ha van a kistartály alján szelep: a kistartálynak nincsen szerepe, átveszi a nagytartály.
"A dugattyú - sűrűsége nagyobb lévén a vízénél - egészen addig nem mozdul, amíg a hengerben emelkedő víz szintje el nem éri a levegővel töltött ballont. Mivel a ballon-dugattyú rendszer átlagos sűrűsége már kisebb a vízénél, ezért a továbbra is beáramló víz hatására emelkedni kezd, míg a hengerben és a medencében levő víz szintje ki nem egyenlítődik."
Ez az ami nem stimmel. A dugattyú csak addig süllyedhet az első szakaszban, amíg a súlya nagyobb, mint a csőből kiszorított teljes vízmennyiség.
A felette levő levegőt tekintheted úgy mint egy nagy ballont ami emeli. Ha most vizet engedsz rá fölülről és csak egy kisebb ballon emeli, akkor tovább süllyed.
Szia leptopelis! Sajnálom, hogy az én kérdésem itt a fórumon mindenkinek, meg a fórumon elérhető e-mail címre neked elküldött anyag nem késztetett senkit hozzászólásra, de elfogadom. A mások véleményére való kivácsisága arra vezetett, hogy egyéb, nem magyar nyelvű fórumokra is feltegyem az elképzelést, reagálást várva.
Ha a dugattyú és a henger hala közti B szelep nyitva van, akkor a dugattyú addig süllyed, amíg a hozzá kapcsolt ballon által kiszorított víz súlya egyenlő nem lesz a dugattyú és a ballon együttes súlyával. Abban a mélységben lebegni fog (te is írtad, hogy a ballon és a dugattyú együttes sűrűsége kisebb, mint a vízé). Az általad felrajzolt rendszer egy bonyolult közlekedő edény, ha az A szelep nyitva van, tehát valamennyi ágában (a külső edényben, a hengerben és a dugattyú csövében is) ugyanakkora lesz a vízszint.
A külső edényben lévő víz felfelé nyomná a hengerben lévő víz szintjét, ha nyitva van az A szelep. Közlekedő edény. Az, hogy benne van a dugattyú, nem számít, mert lebeg (a ballonnak köszönhetően).
Ha a dugattyú és a henger fala közti B szelep zárva van a dugattyú leérkezéséig, akkor lesüllyed a dugattyú, és tényleg felnyomja az alatta lévő vizet. De amikor az A szelepet megnyitod, akkor a dugattyú-ballon rendszer csak addig emelkedik, amíg a külső edényben lévő vízoszlop nyomása ki nem egyenlíti a dugattyú által a hengerben lévő vízoszlopra kifejtett nyomást. Ott megálna.
Ha az A szelep megnyitásával egyidejűleg a B szelepeket is kinyitod, akkor sima közlekedő edénnyé alakul a rendszered, aminek az egyik szárában úszik valami. Akkor addig emelkedik a belső hengerben a vízszint, amíg a dugattyú és a a hozzá kapcsolt ballon által kiszorított víz súlya egyenlő nem lesz a dugattyú és a ballon együttes súlyával (ez az első eset, a hozzászólásom elején).
Köszi a hozzászólásokat! Meg az észrevételt: a ballont berajzoltam, a szelepet is be lehetne, de a módosítás szerintem nem változtatja meg alapvetően a működés elvét. De ha ragaszkodsz hozzá, megteszem :-) Leptopelis: ha egy ciklus után a dugattyú csak állna, csak állna... akkor kezdetben miért indul el lefelé a dugattyú? A kérdés komoly: már abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán elindul-e.
Bevallom, nem olvastam végig a topikot, csak ezt az írásodat. Szerintem egyszerűbb lenne, ha a B távtartó helyett egy szepel lenne a dugattyún, és a dugattyú és a henger fala között tökéletes lenne a tömítés. A ballont jó lett volna odarajzolni, mert nem tudom, hol van. Egyébként a B távtartó nyitása után a dugattyú csak az egyensúlyi helyzetig emelkedne, ott megállna. A kiindulási helyzet nem állhatna vissza, és a dugattyú csak állna, csak állna...
Megvallom én sem látok benne hibát, bár sem fizikából, sem hidrológiából nincs doktori fokozatom. A légballon lemaradt ugyan a rajzról, de a leírásból el tudom képzelni a helyzetét. Viszont az első felemelkedéskor a "B" távtartó (amit szelepnek is nevezhetnénk) felett található rész (dugattyú, légballon és az azt körülvevő víz) sűrűsége meg fog egyezni a víz sűrűségével, különben nem úszott volna fel a vízfelszínre. Azonban ebben az esetben sem látok problémát a folyamatos működésre, ha a dugattyú tömege elegendő az alatta lévő víztömeg felfelé való kiáramoltatásához. Azoknak, akik ragaszkodnak ahhoz a verzióhoz, hogy csak a víznél nagyobb sűrűségű dugattyú képes saját maga alól felfelé áramoltatni a vizet javaslom a következő elképzelését. Tegyünk egy vízzel telt hengerre egy úszásra képes műanyagból készült dugattyút (korongot), amelyhez a mézgagéza73 által javasolt tetszőlegesen nyújtható cső csatlakozik. Könnyen kiszámítható mekkora súlyú tömör ólomtestet kell rátenni a dugattyúra, hogy a súlyával a dugattyú alatti víztömeget felfelé kipumpálja. Mi változik a működési mechanizmusban, ha ezt a tömör ólomtestet egy üreges, úszásra képes (tehát a teljes sűrűsége kisebb/egyenlő a vízével), de ugyanolyan súlyú ólomtesttel helyettesítjük. Ha jól gondolom, semmi. Egyébként nekem valamiért egy Hold nélküli árapályerőmű jut az egészről eszembe, ahol a Föld gravitáció összetett hatásmechanizmusát átmenetileg elszigeteljük (az "A" szelep zárt állapotával) a henger és a medence által alkotott közlekedőedény-rendszertől. Ebben az esetben a henger belseje akár úgy is elképzelhető, mintha nem is vízben, hanem a szárazföldön állna, amikor kipumpálja a maga alatti víztömeget. Tehát az árapályerőmű hasonlatban ez a "Holdhoz közeli" víztömeg, a medencében lévő víztömeg a "Holdtól távoli". Az "A" szelep nyitásával a medencében lévő víztömeg is "Holdhoz közeli" víztömeggé válik, a közlekedőedény-rendszer hatásmechanizmus elvégzi a feladatát. Ha valami véletlen folytán mégis működik a dolog, valószínűleg a Föld gravitációját némileg fogyasztva működik, ahogy az árapályjelenség is hozzájárul a Hold magasságának csökkenéséhez. Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni a hiba megtalálásában, viszont a bonyolult képletek nélküli, átlagemberként is érthető magyarázat nagyon érdekelne.
Egy medence vízzel teli medence aljához egy vízzel teli hengert rögzítünk, melynek alján egy kezdetben zárt "A" szelep van. A hengerben levő vízben egy dugattyú tud elmozdulni, ami kezdetben a henger felső részében van, és amelyen egy átmenőfurat található. Ehhez a furathoz a dugattyú vízzel nem érintkező oldalán egy tetszőlegesen nyújtható cső csatlakozik. A dugattyú kezdetben egy "B" jelű "távtartón" keresztül érintkezik a henger falával, ami a dugattyú lefele haladásakor a víz felfele áramlását megakadályozza, de a dugattyú mozgását nem fékezi. A dugattyú sűrűsége a vízénél nagyobb. A dugattyúhoz még egy légballon is rögzítve van, aminek térfogata akkora, hogy a dugattyú-légballon rendszer együttes sűrűsége kisebb legyen a víz sűrűségénél.
A dugattyú felső helyzetből történő elengedésekor súlyánál fogva lefele kezd haladni, eközben a víz a furaton keresztül a csőbe nyomul. A dugattyú süllyedése során a csőben felemelkedő vízréteg hidrosztatikai nyomása akkorára nőhet, ami egyensúlyt tartana a dugattyú súlya által a vízre kifejtett nyomással. Ennek a helyzetnek az elkerülése érdekében a cső hosszát megfelelően rövidre válasszuk. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a dugattyú süllyedésekor a hengerből kipréselt víz folyamatosan a külső medencébe távozik. Ez eddig rendben van így, vagy már itt is tévedek?
Ha nincs hiba a gondolatmenetben, akkor távolítsuk el a "B" jelű "vízzáró" eszközt, hogy a víz akadálytalanul áramolhasson a dugattyú mellett. Nyissuk ki az "A" szelepet (mellékelt ábra alsó része). A nyitott szelepen át a medencében levő víz elkezd a hengerbe áramolni. A dugattyú - sűrűsége nagyobb lévén a vízénél - egészen addig nem mozdul, amíg a hengerben emelkedő víz szintje el nem éri a levegővel töltött ballont. Mivel a ballon-dugattyú rendszer átlagos sűrűsége már kisebb a vízénél, ezért a továbbra is beáramló víz hatására emelkedni kezd, míg a hengerben és a medencében levő víz szintje ki nem egyenlítődik.
Ha ez is igaz ebben a formában, akkor a dugattyú közel ugyanabba a helyzetbe jutott, mint kezdetben volt. És abban sem látok elvi problémát, hogy a dugattyúhoz csatlakozó csőben áramló, valamint a henger alján beáramló vizet egy-egy generátor segítségével elektromos energia termelésére fogjuk. És ti hogy látjátok?
Tudom, hogy örökmozgó nem létezik, meg ismerem a főtételeket, de esetleg meg tudná nekem valaki magyarázni úgy is a működésképtelenséget, hogy nem támaszkodik ilyen absztrakt fogalmakra?
Mindennemű segítségeteket előre is köszönöni: mézgagéza73
Erre még Egely is azt írta,hogy marhaság.Valamelyik könyvében van egy rajz róla...Vannak nem túl bonyolult,működő dolgok,mint pl. a Griggs-féle kavitációs fűtő-berendezés.Kollegámmal most "kalapálunk egyet",remélem még az idén működni fog.Nem örökmozgó+nem is mágneses,viszont sok elérhető info van hozzá.
Lehet, hogy fáradságos munkád, amit a mágnesezésre fordítottál, elvész. :-)
A tárolt energia természetesen nem. Egyébként egyáltalán nem triviális, hogy azonos hőmérséklet mellett egy mágnesezett vagy egy mágnesezetlen anyagnak nagyobb az energiatartalma. Ugyanis mágnesezettség esetén egy szabadságfokkal kevesebb, ebben a szabadságfokban nem lesz (annyi) energia. Az elvet hűtésre használják az abszolut nulla közelében... :-)
Ha összehozol valahogy két nyalábot, valamilyen interferenciakép alakul ki. A teljes energia megmarad, csak éppen a világos helyekre megy, a sötét sávokra meg nem.
Mindenről ugyanaz jut az ember eszébe:) Énszerintem meg megy az motor nélkül is. Meg csalás nelkül is. Csak onnan köll kiindulni, hogy Finnország elég Északon van... A Föld forgása miatt egy közönséges inga ugye naponta megtesz egy teljes kört. Hát itt láthatunk több ingát, nagy nehéz golyót, meg egyéb bigyókat. Létezhet akkora pici erő, ami a ketyerét emiatt mozgásban tartja / A vákuum-harang is ezért kell/. Ebből energiát tuti nem vesz ki a feltaláló, meg azt borítékolom, hogy az Egyenlítőn nem műkszik.
Ő nem is állítja, hogy ez örökmozgó, csak egyszerűen annak nevezi.
Persze a műszaki ezo szerelmesei ezt kapásból, valóban örökmozgónak tekintik.
Én valószínűnek tartom, hogy az ingák alatt a taplban egy elektromotorral forgatott, kőröztetett mágnes van, ami a az ingákon és a felső mágneseken át lendíti a fázisban megfelelően érkező golyót.
Azért nem műkszik, mert ugyan a két oldal nyomatéka különbözik, de az emelési és süllyedési szögtartományok sem egyformák. Annak ellenére, hogy felületes szemlélő azokat egyformának látja.
