Nem az az abszurd. Éppen most említették máshol, hogy Amerikában működött 1000 lendkerékből álló tárolócsoport. Háztáji kivitelben is lehetett kapni ~25 éve. Az abszurd a rettentően primitív kivitel, ami nem alkalmas nagy fordulatú üzemre, semmi védelme nincsen és az angol szöveg szerint "szabad energiás" szerkezet. Nem tudhatjuk, hogy miről szólt a kínai "jelbeszéd" amiről ferdítették. :-(
A kapható háztáji kivitel nem túl nagy, lábon álló bojlerhez hasonlított. A rajzok és leírások szerint vákuumban forgott mágnescsapágyakon. Csak a villany ment be és jött ki.
Hát ez az! Ne az után kapaszkodjunk, ami még nem került sorozatgyártásba és kereskedelmi forgalomba!
Tény, hogy néhány húzó ágazat, fegyvergyártás, űrkutatás jelentős hajtóerőt fejt ki. Vannak űrkutatásból kikerült eszközök, amik bármennyire jók lennének, kezdték is felfuttatni a gyártást, mégis befulladtak. Mint pl. a Stirling motorok háztartási, közúti alkalmazása.
Régebben is agyba-főbe reklámoztak többféle olcsó hajlékony napelemet. Aztán lassan elcsendesedett a hírverés és eltűntek a termékek. Illetve meg sem jelentek a piacon. Néhány év után már a gyártására készült cég nevére sincs találat. :-(
A cikkben újfajta keretezésének és védelmének a kifejlesztéséről is szól.
Egyrészt ez lehet könnyebb, és mert a védendő és hordozandó PV anyag is más. Valószínű, hogy nem szükséges hozzá edzett üveg, mert mondjuk nem sérül az anyaga, ha akár meg is hajlik - csak a szakadástól kell védeni. De csak tippelek.
Mitől lenne könnyebb és olcsóbb? Ezt is meg kell védeni jégveréstől és egyéb időjárási és fizikai hatásoktól, mert nagyon törékeny. Az edzett üveg, ami a napelemeket is védi, a legnehezebb tétel a szerkezetből. :-( Ráadásul a kisebb hatásfok miatt nagyobb felületet kell felrakni.
nem igazán témába vág, de nem akartam neki új topikot.
szóval a napokban azon gondolkodtam hogy befőtt, lekvár helyett sokkal olcsóbb egyszerűen lefagyasztani a gyümölcsöket.
AI-val beszéltem, szerinte is :D
egy kis fagyasztóláda nem fogyaszt sokat, havi 1-2 ezer forint maximum. nem is drága, 60 ezer körül már vannak, pl. 30 literesek.
a gyümölcs sokkal több tápanyagát megőrzi ráadásul. cukor se kell hozzá, meg semmi más se.
míg lekvár vagy kompót esetén főzni kell, sok cukor kell bele, fertőtleníteni kell a tároló edényeket stb... a tápanyagok és vitaminok elég nagy részét elvesztik.
Mondjuk egy ilyen aksi rendszerből nem kellene, hogy kijusson anyag, zártnak kellene, hogy legyen.
A kisokos szerint:
"Összegzés és környezeti előnyök/hátrányok:
Előnyök: A VRB-k környezetbarátabbak sok más akkumulátorhoz (pl. lítium-ion vagy ólom-sav akkumulátorokhoz) képest, mert az elektrolit újrahasznosítható, és a rendszer élettartama hosszú (akár 20-25 év). A vanádium bányászata azonban környezeti terheléssel jár.
Hátrányok: A kénsav és a vanádium vegyületek szivárgása esetén környezeti kockázatot jelentenek. A membránok ártalmatlanítása is kihívás lehet.
Mit lehet tenni a kockázatok csökkentésére?
Zárt rendszerek használata a szivárgás elkerülésére.
Megfelelő hulladékkezelési és újrahasznosítási protokollok alkalmazása az elektrolit és a membránok számára.
A gyártási folyamatok optimalizálása a környezeti lábnyom csökkentésére."
"A Vanadium Redox Flow rendszernek további előnye, hogy az energiatároló nagy része vízből áll, nem tartalmaz környezetre káros összetevőt,"
Aki ezt leírta, egyáltalán nem nézett utána, hogy pl. a Wiki szerint a vanádium pentoxid erősen mérgező. Ezért kérdeztem vissza az előbb, de úgy látszik nem tűnt fel neked sem. :-(
Egy több MWh-s rendszerben jónéhány köbméter lehet belőle.
A hír értékét nem csökkentve Vanádiumos aksik elég rég vannak. Talán az első olyan akku volt amiben az elektrolitot folyamatosan "karbantartják, szivattyús rendszerek áramoltatják, cserélhető, újraölthető, stb. nem egyszerű gépészet kell hozzá. AZ energiasűrűsége nem a legjobb, de ez talán ebben az esetben kevésbé lényeges.
Viszont az ára brutál drága a gépészeti rendszerek miatt, és elég magas karbantartási költsége van. De 10-15 éve már léteznek sokfelé a világban, lehet hogy régebb óta is.
Már megint ez az "újszülött" jelenség. :-( ("Egy újszülöttnek minden vicc új.")
A már azóta megszűnt "Zöldtech" oldalon ~20 évvel ezelőtt több cikk is megjelent a vanádiumos folyékony elektródos akkuk hasznosításáról. Vannak nagyon jó tulajdonságai. Pl. önkisülés gyakorlatilag 0. Ami gond.: Alacsony a cellafeszültség. Nagyobb feszültséghez rengeteg sorbakapcsolt cella kell. Áramkivételhez folyamatosan friss elektrolitot kell a cellákba juttatni, az elhasználtat meg elszállítani. Persze induláskor azonnal le tudja adni a teljesítményt a pihent cellákkal, de folyamatos teljesítménykivételnél jókora folyadékáram kell. Megoldották, hiszen már huszon- éve szigetek önálló áramellátását biztosították szélgenerátorokkal, napelemmel és az akkukkal.
A nagy nap és szélerőművek szabályozhatók és a rendszerirányítóhoz be vannak kötve.
Lefele egyértelmű, de már előírás, hogy kell felfelé is szabályozási tartalékot hagyni, mint a hőerőműveknek... 5% ha jól emlékszem. Csak az atomerőműnek nem kell....
(Ja, rájöttem, a naperőmű termel 2.91 MW AC-t, ami konvertálva 2.2 MW DC lesz)
Valóban nem tudja az egész termelt (elméleti maximum) teljesítményt felvenni, csak több, mint az egy harmadát. Persze kevésbé ideális esetben (beesési szög, felhők, ...) akár bele tud menni az egész éppen megtermelt áram is.
Gondolom, hogy a lényeg az, hogy a hálózati irányítóknak könnyebbség, ha lehet szabályozni a teljesítményt valamennyire.
