hát? talán alumínium-szilikáttal próbálkoznék? az hasonlóság. De szerintem olyan nincs, hogy 100 fok alatt ion vezető kerámia. A víz egy nagyon jó anyag mert szabadelektronokat nem vezet de ionokat igen.
Szóval olyat még én se tudok csinálni. )-: akkor viszont valószínűleg más se. ))-:
Egy éve körül megkértek, hogy elektrolízissel vízbontással hidrogént, de ne kelljen drága fém, nikkel stb... ilyesmi se hozzá, soha ne kopjon el és legyen 80-90% legalább az a hatásfok ami az UxIxt és a hidrogén égéshőjéből adódik. Ezt pl megcsináltam, ment pár hónapig, csak vas van benne és ha 3000 év múlva néznénk meg menne akkor is. Oké. De a szilárd test az nem, nincs ötletem se. )))-: H nagyon erőltetné valaki talán a biológia házatáján kellene szétnézni. (-:
théta volt az eredeti sok évig. az usa darabjaira esik miatt tűntem el több évre. minden nicket úgy csináltam, pl tithanick stb... lehessen felismerni, egy moderátor üldözte. A bemutakozóban volt zöldkomcsi. Ez nem tudom most miért, megragadt egy ideje, zoldcomchy a genetikája.
De alumínium-oxid, még más is, cirkónium? kerámia, az már 20. század közepe, szenet éget 700 fok körül, az ionvezető kerámiával.
Lakosság arányban szerintem nem. De ha pl a németnél vagy a hollandnál több az még nagyon kevés lenne.
Bár bonyolult lenne kiszámítani hiszen a világ kínain kívüli részében esetleg India ami hasonló koncentráltságú, de annak van pár évtized fázis késése.
Hogy milyen léptékről beszélünk, azt jól mutatja, hogy Kína jelenleg több napelemet és szélturbinát telepít évente, mint a világ többi országa együttvéve.
Igaz, volt már róla szó, nem üti agyon azt a szomorú tényt, hogy egy atomerőmű életciklusa az első édes gondolattól az üzemelési tapasztalatok begyűjtéséig kb. 50 év. Egy akkutípus, napelem, stb. esetében kb. 10 év, tehát a fejlesztések ötször gyorsabban tudnak realizálódni. Ez egy hurráoptimista arány egyébként, a valóság az atomenergetika és egyéb technológiák fejlődési viszonyaiban sokkal rosszabb.
A konkrét reaktor sem életképes szerintem, volt róla szó minap az atomos topikban.
A vállalkozás szerint öt évente kell új reaktort venni 50 millió $, és 10 millió $ a költség még az öt év alatt.
Mi az ami még hozzájön? A felaktiválódott reaktor (konténer) 50+ évi őrzése, a keletkező nukleáris hulladék őrzése ezer(?) évig, a kinti 550 °C-os sótartályok, hőcserélők időközi cseréje, és egy hőerőmű általános építési fenntartási költségei.
Vigyázó szemeid Coppenhagen Atomics-ra vessed! Idén/jövőre Svájcban indítják az elsőt. Mivel kisméretű, sorozatgyártott cuccról van (lesz) szó, 5 év után a reaktor kuka, de a folyékony üzemanyag lefejthető, használható tovább.
A nukleáris energetika szent grálja. Ha Carlo Rubbia több évtizedes ötlete a spallációs reaktor végre magvalósul, az újraírja a nukleáris energetika történelmét. Sajnos nem látni egyelőre a technológiát ami képes lenne elfogadható hatékonysággal és költséggel neutronokat előállítani.
A problémát eddig úgy próbálták megkerülni (terv szinten), hogy az üzemanyagot nagyon közel vinnék a kritikussághoz, ezért a spallációs neutronok inkább csak vezérlő, triggerelő szerepet kapnának. Ez azonban sajnálatos módon ötvözné a drágaságot a veszélyességgel, ugyanis nehezen biztosítható, hogy egy ilyen reaktorban soha semmilyen körülmények között ne indulhasson be spontán magreakció.
Nem akarok ünneprontó lenni, de az az érzésem, hogy a fúziós energetikához hasonló nehéz utat kell még bejárnia ennek a technológiának is.
Lényeg: az Austini cèg (Texas, USA) nukleáris reaktora egy részecske gyorsítóra épül, így olyan anyagot használ, ami szubkriikus - azaz nincs mdg a veszélye annak, hogy láncreakció alakuljon ki benne. Tehát nem robbanhat fel. Amint leállítják a gyorsítót, leáll a bomlás.
A grafénnal az a probléma, hogy jelenlegi technológiákkal nem felskálázható, és szörnyen drága. Ez némileg ellentmondani látszik a már most olcsóbb, könnyen gyártható kijelentésekkel.
Izgalmas mindenesetre, mert amit mondanak róla az szebb mint amiről a világ összes akkufejlesztője legédesebb álmában elképzel.
Igen, amint eladják az első 10 darabot, abból 8 simán "reverse engineering" áldozata lesz. Gyanús, hogy graphene is van a dologban, mert a Donut bevásárolta magát egy finn graphene-s cégbe. Meglátjuk, remélem.
Pontosítok, a hírek szerint a szállítás kezdetét a cég 2026 első negyedévére ígéri, tehát nem kell sokat várni ahhoz, hogy kiderüljön kacsa, vagy valóság.
Majdnem biztosan fake. Nincsenek vonatkozó szabadalmaik, nincs független mérés, nagyokat mondanak, és egy dobozt mutogatnak. Tömeggyártásról beszélnek kapacitás nélkül.
