"Energia "elzárása" a muholdról: az energiát a világur irányába sugározza ki"
Ez plusz 1 adóantenna, mert ugye nem lenne célszerű a földet végigpásztázni a nagyerejű mikróval. És ez történne, amíg az egyszem antennát a világűr felé fordítod.
"vagy nem irányítottan, minden irányban sugározza szét"
Ez szintén környezetszennyezésnek minősül. Napjainkban, amikor a mobiltelefonok 1-2W-os adójának rákkeltő hatásán vitatkoznak, Te mersz egy ilyen ötlettel előállni?
A plusz antennának már nem kellene olyan precíznek lennie. Ha szétsugározzuk, akkor is az emberekhez a mobiltelefon sugárzásának az tízezred (vagy még kevesebb) része jutna csak (E/r2).
mr_ricsi:
"megkérdezném, hogy jelenleg szerinted mennyibe kerül a hagyományos földi módszerekkel (pl.) a háztartásoknak szánt energia megtermelése _összesen_?"
Szorozd be a kalkulációm adatait a villanyszámládon feltüntetett Ft/kWh adattal, és jó közelítéssel megkaphatod.
Szerintem ez nem így van, annál drágább az áram (eloállítása), mint amennyiért mi kapjuk.
A környezet védelmét nehéz pénzre váltani. (Sajnos!) Bezzeg könnyebb a helyzet, amikor a környezetet ért károkat kell megszüntetni, ott már konkrét összegekrol van szó. Például a szennyezett földréteg elszállítása, kicserélése tisztára. Kártérítés kifizetése a szennyezés miatt megbetegedett (meghalt) emberek miatt. Extrém példa: a tengerparti városok védelmének kiépítése a megemelkedett tengerszintek miatt - ezen városok "elköltöztetése".
... a vevőállomások több helyet foglalnának el a földön, ...
így van.
"Ha mégis, akkor azokat gyártani kell, és nem venni"
Mééér? A téglát a kőműves készíti? A napelemeket gyártsa a napelemgyár, hiszen ő ért hozzá a legjobban. (Ha én még fejlesztek, meg gyárat építek, mit gondolsz a végén mekkorára rúgnak a költségek???)
Ez nem sufniproject lenne :-).
De, ki vagyunk tiltva! Ugyanis az ENSZ tagjai vállalták, hogy idegen égitestet nem szennyeznek be, anélkül meg még nem láttam földi ipart!
Ugye csak viccelsz?
"A pontos pozíción tartáshoz feltétlenül szükséges hatjómuvek használata, de ezek lehetnek ionhajtómuvek"
Mondd, te honnan szeded az információidat? Az Ifjúsági Magazinból?
A NASA kísérlezik ionhajtóművel. Csak két csillag közötti utazásban tudják elképzelni, mert kicsi a tolóereje. Naprendszeren belül a bolygók, holdak, sőt, még a központi csillag gravitációját sem képes legyőzni. Ha egy üstökös elől kellene elvinni az erőművet, az ionhajtómű használatakor én az üstökösre fogadnék...
Ez az IM jó volt :-)). Tehát: üstökös elol esély nem lenne elvinni a létesítményt (ugyanakkor annak, hogy eltrafálja egy üstökös, annak is elenyészo az esélye). A NASA olyan szintre jutott az ionhajtómuvel, hogy a Deep Space One mélyuri szondán a vártat meghaladó sikerrel ki is próbálták, élesben. Az szondán alkalmazott hajtómu ereje nagyon csekély volt (egy papírlap súlyereje, ha jól emlékszem), azonban ez abból adódott, hogy energiaként csak a napelemekre hagyatkozott, amibol még a fedélzeti rendszerek is muködtetve voltak. Az üzemanyagfogyasztása is igen csekély volt ebbol adódóan. Nem lehetetlen nagyobb ereju ionhajtómuvet készíteni, csak több energia, és anyag kell hozzá. Jó példa rá az általad késobb említett NASA terv. A napszélnek mekkora lenne a tolóereje a komplexumra? Egy négyzetméternyi napszélre meroleges felületen mekkora ero jelnetkezne? Arra próbálok utalni, hogy nem kellene hozzá nagy "kraft".
A geostac. pálya szerintem elonyösebb.
Jee_c:
Technikai dolgok
"mivel a lesugárzott energia irányított, ezért semmi nem jut belole a muholdvevo parabolaantennájába"
Hát, sajnos ilyen pontosan nem tudja a mai technika a mikrohullámot irányítani. (Kivéve a hullámvezetővel, ami egy vezető anyagból készített cső, amelyben az optikai kábel+fényhez hasonlóan terjed, és még a kanyarokat is beveszi.)
Kisugározva számoljunk azzal, hogy az energia 100ezred része szóródik, és 100 műholdunk van.
1,5milliárd x 7ezerW /100 /100ezer = 1,05 MW
A szórt sugárzás tehát 1 megaWatt lenne, míg a HotBird transzpondere a DunaTV-t úgy 30-40W teljesítménnyel sugározza. Igaz, hogy a szórt sugárzás nem irányított, de egy területen több műholdé is összeadódhat ill. interferálhat, és ez a nagyságrendekkel nagyobb térerejű azonos frekijű sugárzás elfedi a hasznos TV-jelet.
"Energia "elzárása" a muholdról: az energiát a világur irányába sugározza ki"
Ez plusz 1 adóantenna, mert ugye nem lenne célszerű a földet végigpásztázni a nagyerejű mikróval. És ez történne, amíg az egyszem antennát a világűr felé fordítod.
"vagy nem irányítottan, minden irányban sugározza szét"
Ez szintén környezetszennyezésnek minősül. Napjainkban, amikor a mobiltelefonok 1-2W-os adójának rákkeltő hatásán vitatkoznak, Te mersz egy ilyen ötlettel előállni?
"1m2 napelem 200W"
A légkört figyelembe vettem, eleve a földi sugárzási érték duplájával számoltam. A napelemek hatásfokát viszont csak 10%-nak vettem, de azóta Felazso írta, hogy van az 15 is. (250-280 W-ban kiegyezhetünk)
"ilyen muholdat mutatott, de azon nem volt parabolaantenna, ehelyett egy hagyományos kinézetu antenna"
1, Vagy egy újfajta antennát találtak ki, és nem akarják egyenlőre nyilvánosságra hozni, ezért egy "mezei" Yagi-antennát biggyeszt oda a rajzoló.
2, A projectjük gyenge pontja, hogy még nincs megfelelő antennájuk, ezért egy "mezei" Yagi-antennát biggyeszt oda a...
Ha a házak tetején látható antennát átterveznénk a 10GHz-es sávra, akkor egy-egy keresztrudacska (dipol) 4-5 mm hosszú lenne, az antenna teljes hossza pedig 25-30 mm. (A ház tetőkön 150-450mm-es dipollal 1000-2500 mm hosszú antennák vannak)
Képzeld magad elé a rajzot: ha az antenna 2,5 centi, akkor mekkora maga a műhold?
Kiegészítés az ionhajtóművekhez: eddig 2 alkalommal próbálták ki a gyakorlatban. (Egy orosz és egy amerikai) Mindkétszer kormányzásra használták, azaz nem főhajtómű(gyorsító vagy fékező) volt. Az amerikai 2,8N(!) tolóerőt fejtett ki.
A NASA most is fejleszt ilyen hajtóművet, és a földi nehézségi gyorsulás 0,01-0,1 %-át szeretnék elérni. A megvalósítási tervben 160t-ás össztömeg szerepel, ebből 40 tonna atomerőmű+hajtómű+sugárpajzs és 40 tonna hajtóanyag (higany) szerepel. Ezzel a Mars oda-vissza 400-500 nap alatt lenne megjárható. Érdekesség képpen: az űrhajó földkörüli gyorsítását személyzet nélkül kezdenék, és az űrhajósok csak 1 év múlva mennének oda, amikor már eléggé felgyorsult (de még mindig földkörüli pályán van) :-/
Dr.Lecter:
"Én a naperőművet úgy terveztem, hogy Nap körüli pályán kering, a Föld pályáján."
"de a napszél ugyanúgy hat arra is."
Már a (64)-ben is írtam, hogy a napszél sajnos hat, és komoly üzemeltetési költségeket okoz a projectemnek. ;-)
"Ez oké (ha nem is könnyű)"
Milyen igazad van! A Holdat valahova el kellene tüntetni, mert vagy a gravitációja kutyul bele az erőművem pályájába, vagy az erőművemet kell nagyon messze elhelyezni.
A titkárnőmmel fel is jegyeztetem, hogy ki kell írnom egy tendert: egy keveset használt, lakatlan hold olcsón eladó, az elszállításáról a vevőnek kell gondoskodni. :-)
Az NH3 ara 1990-ben (FOB GulfCoast-i uzemek, USA) 107 USD/tonna volt - ez 11 cent/kilo, literre szamolva meg kevesebb, mert az NH3 surusege kisebb egynel). Nem hinnem, hogy ez irto draga lenne. Egyebkent a vilag ossztermelese ebben az evben mintegy 120 millio tonna NH3 volt.
Jee_c:
"megkérdezném, hogy jelenleg szerinted mennyibe kerül a hagyományos földi módszerekkel (pl.) a háztartásoknak szánt energia megtermelése _összesen_?"
Szorozd be a kalkulációm adatait a villanyszámládon feltüntetett Ft/kWh adattal, és jó közelítéssel megkaphatod.
"környezet védelme által megspórolt pénzeket figyelembe véve"
A környezet védelmét nehéz pénzre váltani. (Sajnos!)
"fogadóállomások számának a növelése két dolgot von maga után:"
Akkor 3-at, mert a vevőállomások több helyet foglalnának el a földön, valamint az adóműholdak számát kell megnövelni. (A geostac pályán pedig más műholdaknak is helyet kell szorítani)
"Ha mégis, akkor azokat gyártani kell, és nem venni"
Mééér? A téglát a kőműves készíti? A napelemeket gyártsa a napelemgyár, hiszen ő ért hozzá a legjobban. (Ha én még fejlesztek, meg gyárat építek, mit gondolsz a végén mekkorára rúgnak a költségek???)
"A Holdon telepített bázis elobb-utóbb létre fog jönni (ha nem vagyunk onnan kitiltva"
De, ki vagyunk tiltva! Ugyanis az ENSZ tagjai vállalták, hogy idegen égitestet nem szennyeznek be, anélkül meg még nem láttam földi ipart!
"az ur meglehetosen üres"
Csak sajnos minden mozog, így ha most valahol nincs semmi, az nem jelenti azt, hogy 10 éven belül sosem lesz.
"a mikrometeorok is nagyon ritkák"
Ha augusztusi éjszakán felnézel az égre, ezeket a "ritka" mikrometeorokat láthatod fényes csíkot húzni...
"A pontos pozíción tartáshoz feltétlenül szükséges hatjómuvek használata, de ezek lehetnek ionhajtómuvek"
Mondd, te honnan szeded az információidat? Az Ifjúsági Magazinból?
A NASA kísérlezik ionhajtóművel. Csak két csillag közötti utazásban tudják elképzelni, mert kicsi a tolóereje. Naprendszeren belül a bolygók, holdak, sőt, még a központi csillag gravitációját sem képes legyőzni. Ha egy üstökös elől kellene elvinni az erőművet, az ionhajtómű használatakor én az üstökösre fogadnék...
"a napszél hatására a Földtol egyre messzebb kerül a geostac. pályán keringo létesítmény nem igaz"
Én a naperőművet úgy terveztem, hogy Nap körüli pályán kering, a Föld pályáján. A napelem fele a Föld előtt, fele mögötte. A napelemek így állandóan a Nap felé néznek, és nem kell külön forgató-irányzó berendezés hozzájuk. A termelt energiát geostac átjátszó műholdakra sogározzák, és azok lövik le a Föld felszínére.
A napszél így viszont hat a pályájukra!
Felazso:
"Mennyibe is került a jelenleg a földön működő összes erőmű kifejlesztése és felépítése?"
De ezek már készen vannak, és a használatuk során csak a fenntartási-felújítási költségek jelentkeznek.
"az űrerőmű csak az egyik lehetséges megoldás a jövő energiaígényének kielégítésére"
Ez a kis "üzleti tervem" is azt próbálta bizonygatni, hogy egyenlőre nem éri meg.
Gazdaságilag, ha jól néztem kb. 14 és fél év alatt térül meg a beruházás, a gyártó 20 éves garanciát adott, és minimum 30 éves élettartammal számolnak, ami 300.000 dollár évi megtakarítással számolva 4.8 millió dollár teljes megtakarítást jelent.
Szél,meg nap az zsír ! Ezeket tényleg érdemes lenne eröltetni. És ha elegendő mértékben kihasználjuk ezeket a nem szennyező forrásokat,akkor egy korábban felvetett problémára is megoldást lehetne találni.
Konkrétan arra gondolok,hogy a víz bontását valahol,valamilyen energiabefektetéssel lehet megoldani,amelynek termékét (2H2,O2) el kell juttatni az autókba. Na szóval a bontási folyamatot napenergiával és/vagy szélenergiával kellene végezni!
Ja igen, az elozoleg elfelejettem beírni, hogy ezeket a házilag használható (napkollektor), és egyéb megújuló energiát használó módszereket is eroltetni kellene, és ezt meg lehetne tenni már most, kevesebb befektetéssel. Az jó, hogy az állam ezt M.o.-on támogatja is. Talán jobban kellene reklámozni.
Az ammónia előállítása irtó drága, a tiszta hidrogénhez képest az az előnye, hogy H kötések miatt magasabb a forráspontja. Egy ammónia tartály pl hangyafsz a H tartályhoz képest (A régi hűtőnk hátuljában lecsekkoltam)
Kellene csinálni mérleget, hogy mennyit nyernénk a szállítás/biztonság cuccal.
A másik ami eszembe jutott, hogy mennyire van szoros összefüggésben a robbanás energiafelszabadulása és a térfogatváltozás? Azt gondolnám, hogy mivel a molszám nem csökken, nagyobbat durran az ammónia. Ez marhaság?
Jelenleg az űrerőmű csak az egyik lehetséges megoldás a jövő energiaígényének kielégítésére. Nem hiszem, hogy a "közel" jövőben (20-50 év) ilyen módon igyekeznének a föld teljes energia igényét ellátni. Jelenleg - tudtommal - az elektromos árammal nem vagy nagyon rosszul ellátott területekre szeretnének áramot sugározni űr-erőműről, mert ezeken a helyeken nem lenne így drágább, mint máshonnan vezetéken odavinni. És ne feledjük el, hogy közben "nyomulás" van a szélerőművek, a földi naperőművek és más technikák fejlesztésében is (tőlünk nyugatabbra).
Nyilván ezek összessége és nem egyikük szolgálja majd utódainkat.
Jelenleg a (kereskedelmi forgalomban kapható) napelemek hatásfoka 15-16%, most próbálják megoldani a 24-25%-osak sorozatgyártását.
És egy kérdés a végére: Mennyibe is került a jelenleg a földön működő összes erőmű kifejlesztése és felépítése?
A gazdasági vonatkozásait tekintve a dolognak, ahogy leírtad, ez mind igaz.
Én azt mondom, hogy ha az energia (1kWh) még drágább lenne is, akkor is bizonyos értelemben - szélesebb összefüggéseiben olcsóbb lenne (a környezet védelme által megspórolt pénzeket figyelembe véve).
E mellett megkérdezném, hogy jelenleg szerinted mennyibe kerül a hagyományos földi módszerekkel (pl.) a háztartásoknak szánt energia megtermelése _összesen_? Ha kiszámolnánk ezt is, azt hiszem elég megdöbbento számot kapnánk, és összevetheto lenne mondjuk 10 éves muködési költséget számolva az ur-napenergiás rendszer 10 éves költségével, és installálási költségével. Foleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a földi eromuveket is meg kell építeni, és azok sem tartoznak az olcsó mulatságok közé (lásd pl. Bos-Nagymaros, atomeromuvek,..).
A fogadóállomások számának a növelése két dolgot von maga után: egy állomásnak kevesebb energiát kell kezelnie - az alkatrészek kisebbek, olvcsóbbak lehetnek (és a biztonsági szempontokat is könnyebb megvalósítani); nagyob szériában lehet gyártani az alkatrészeket, ez pedig a darabonkénti ár csökkenését jelenti.
A világurbe felépített naperomu építését ne úgy képzeld el, hogy beballagsz a napelemdiszkontba, és bevásárolsz. Nem is feltétlenül napelemekkel kell operálni. Ha mégis, akkor azokat gyártani kell, és nem venni - kidolgozva olyan technológiát, amelyben ilyen méretekben, ilyen mennyiségben a legolcsóbb a gyártás. A Holdon telepített bázis elobb-utóbb létre fog jönni (ha nem vagyunk onnan kitiltva :), függetlenül ezen energitermelési módtól, és akkor már nem növeli a költségeket. Ezt a holdon gyártott napelemeket (vagy komplett naperomuveket) azért vetettem fel, mivel a feljuttatási költsége jelenleg nagyobb egy napelemnek, mint a gyártási..
Még egy dolog a fenntartási költségekrol: az ur meglehetosen üres (foleg a Földtol messzebb, ahol még nem szemeteltük tele), a mikrometeorok is nagyon ritkák, szóval viszonylag kevés meghibásodás akadna. Természetesen lenne karbantartási költség, nem is kevés, tekintve a létesítmény elhelyezését, de nem kellene sokat javítgatni. A pontos pozíción tartáshoz feltétlenül szükséges hatjómuvek használata, de ezek lehetnek ionhajtómuvek (energia van hozzá), és ekkor relatív kevés üzemanyaggal meg lehjet oldani. Az, hogy a napszél hatására a Földtol egyre messzebb kerül a geostac. pályán keringo létesítmény nem igaz. Gondolj bele.
Technikai dolgok:
Vagy áram, vagy DunaTV: mivel a lesugárzott enbergia irányított, ezért semmi nem jut belole a muholdvevo parabolaantennájába a DunaTV-t nézo páceinsnek.
Energia "elzárása" a muholdról: az energiát a világur irányába sugározza ki (vagy nem irányítottan, minden irányban sugározza szét).
1m2 napelem 200W. Igaz ez kint az urben is, ahol optimális a napsugárzás, semmit nem nyel el belole a légkör, és a felhozet?
Mikrohullám irányítása: a japán urügynökség (NASDA-nál) láttam egy tervezetet, amely ilyen muholdat mutatott, de azon nem volt parabolaantenna, ehelyett egy hagyományos kinézetu antenna volt a tengelyében..
Találtam egy oldalt, ahol van néhány link is, itt. A linkek nagyon jók. Ha további linkekre vagytok kíváncsiak, javasolom, hogy a keresobe a Solar Power Satelite kulcsszvakat írjátok.
Szóval a technikai kérdések megnyugtatóan megoldhatók, még mindig ez a véleményem.
Ammóniáról: hogy lehet ammóniát eloállítani nagy mennyiségben, ipari tehcnológiával?
Az ammónia előállítására több ipari technológia van. A leggyakoribb a Haber-Bosch eljárás, amely nitrogénből és hidrogénből állítja elő kb. 400 fokon és nagy nyomáson.
"Miért ne lehetne több fogadóállomás, mint 10-100?"
A fogadóállomások száma is drágítja a projectet, és így a termelt áramot is.
A másik topicbeli léggömbös megoldást nyugodtan el lehet felejteni, főként abban a változatában, hogy tükrökkel műholdról fényt juttatunk rájuk, és azt napelemekkel árammá alakítja, majd a földre sugározza. A napelemek hatásfoka 10% körüli, tehát minden rásugárzott 10W-nyi fényből 9W csak melegítené, és 1-2 óra múltán bumm.
Amennyiben mikróval próbáljuk eltalálni, és ez nem mindig sikerül, akkor az eltalált emberek fogják melegnek érezni a helyzetet.
Műholdról a geostac. pályáról földi vevőantennára mikrot lőni, még ez a leginkább kivitelezhető. Alacsonyabb pályán keringő holdat folyamatosan követni kell az antennával, ami a mai technika mellett sem mindig sikerül, (ilyenkor hova megy a mikro?), és a műholdnak időnként másik antennára kell állni. (Ilyenkor szintén hova megy a mikro. Egyszerűen elzárni nem lehet, mert ha csak befelé érkezik energia, kifelé nem, akkor a műholdat fogja (túl)melegíteni, és most mi akár egy atomreaktor-blokknyi energiáról beszélünk műholdanként.)
A mikrohullámot csak akkor lehet pontosan irányozni, ha az antenna a legprecízebben paraboloid alakú. Ezt a tökéletes felületet egy mikrometeor is megbonthatja, ami után egy sugárnyaláb nem a földi antenna irányába, hanem pl. a többezer km-re alvó ember feje felé tart majd... és reggelre eggyel kevesebben leszünk.
A mikrohullám frekvenciáját úgy kell megválasztani, hogy a legkevesebb veszteséggel érje el a földet. Csakhogy a telekommunikációs műholdak szintén ebben a frekisávban dolgoznak, azaz vagy áramod lesz, vagy DunaTV-d.
"A Holdon természetesen(?) még nincs bázisunk, nincs ott semmi az általad felsorolt dolgok közül."
Akkor ezek létrehozása szintén költség, ami jelentősen növeli az űrben termelt áramod költségét.
"kiszámoltad, hogy mennyibe kerülne úgy az energia?"
A földön 6milliárd ember él, az kb. 1,5milliárd lakás. Ha a villanyt-melegvizet-fűtést mind az űrárammal biztosítjuk, akkor átlagosan 7 KW kell óránként. Szimbirszk-ben több, Nairobiban kevesebb.
1 m2 napelem 200W áramot ad, akkor egy lakáshoz kell 35 m2, az összes lakáshoz 52.500 km2, azaz több mint fél Magyarország.
Ha 1 m2 napelem 70$(nagyfogyasztói kedvezménnyel!!) és a feljuttatása mégegyszer ennyi, akkor csak a napelemek 7350 milliárd dollárba kerülnek. Ehhez jönnek még a sugárzó műholdak és a földi vevőállomások költségei, valamint az összeszerelést végző űrhajósok munkabére, ami nem kis tétel. (Mintha fél Mo-ot kellene leparkettázni!)
A fenntartási költségnél jelentkezik a meteorok és az űrben lebegő tárgyak által okozott károk javítása, és a fékezőhajtóművek üzemanyaga. (Ez a monstrum úgy viselkedik, mint egy napvitorla, azaz a napszél sugárnyomása egyre távolabb fújja a naptól, ezért időnként fékezéssel alacsonyabb pályára kell állítani.
És végül rájövünk, hogy még csak a lakossági fogyasztást elégítettük ki, az ipar még mindig a hagyományos energiákat használja. Ekkor elindulunk további napelem-táblákat vásárolni...
Magyarországon jelenleg 2 szélerőmű létezik, 1-1 szélkerékkel. Ebből csaka KULCS-i termel nyilvános hálózatra, az INOTA-i a Vértesi erőmű önfogyasztását hivatott csökkenteni. Folyamatban van 3-5 szélerőmű tervezése, pl: Mosonmagyaróvár és Tés térségében.
Miért nem beszélünk itt a házilag leginkább felhasználható napkollektoros használati-melegvíz készítésről? Számítások szerint egy ilyen rendszerrel a HMV közel 70%-át elő lehet állítani. 250e HUF (30%) támogatásra lehet pályázni rá.
Jó ötletnek tartom a geotermikus energi kihasználását is. Pl.: a hőszivattyús fűtés-rásegítés, amivel szintén energiát (leginkább gázt) takaríthatunk meg.
Továbbá a házi üzemű napelemekkel is csökkenthetnénk az elektromos hálózatból jövő, igencsak szennyező módon előállított energia felhasználását.
Néhány érdekesebb mondat ízelítoül:
Bár évtizedekig csak a környezetvédők játékszerének tartották őket, a szélerőművek rövidesen Európa energiaigényének jelentős részét fedezhetik. Ugye, azon múlik, mit nevezünk jelentos részének (szerintem a Dániai arány már az lenne).
Az egyedüli gond az alacsony hatékonyság: egy jó szélturbina működési hatékonysága 30 százalék körüli - a gázturbina ennél jóval hatékonyabb energiatermelő. Na ja. A szél azonban ingyen van, a gázturbinát meg valamivel meg kell hajtani, ami pénzbe kerül.
Nem tudja esetleg valaki, hogz mi az oka ennek az alacsonz hatasfoknak? Van elméleti akadálya a hatásfok növelésének?
Az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint egyedül Németország több mint kétszer annyi szélenergiát termel, mint az Egyesült Államok. Azért ez mutat valamit..
És a hazai helyzetrol:
Ugyan a szélviszonyok Magyarországon korántsem olyan jók, mint Dániában - egy nálunk épített erőmű megtérülési ideje kétszer annyi, 10 év, is lehet, mint a dánoknál -, de vannak olyan térségek, mint például a Kisalföld, ahol igen nagy hatékonysággal lehetne turbinákat működtetni.
Vki:
"a PB-gaz forraspontja ennel magasabb"
A PB-gázra átalakított autókat benzinnel indítják, majd amikor már jár a motor, kapcsolják át PB-re.
"Diesel motorban gazolaj helyett hasznalhato ammonia is"
Tehát technikailag kivitelezhető. Mivel mégsem terjedt el, akkor az ammónia körül valami "gáz" lehet: nincs elegendő, vagy az előállítása után drágább lesz, mint ma a gázolaj.
Tudtommal a PB-gaz forraspontja ennel magasabb, de szerintem ott is megoldhato.
Erdekessegkeppen: a Magyar Nagylexikonban az ammonia cimszo utolso mondata igy hangzik: Diesel motorban gazolaj helyett hasznalhato ammonia is (meg meg valami arrol, hogy az egestermek kornyezetbarat). Ezen kicsit meglepodtem, mert gondolom, ez nem csak elmeleti felveteskent szerepel egy lexikonban, hanem mar probaltak a gyakorlatban is. Sajnos errol nem hallottam meg semmit.
Ez kétség kívül így van.
Több megoldás is kínálkozik.
A Hold sarkkörén túl fél éven keresztül süt a Nap, és persze fél éven keresztül van sötét is - ide érdemes telepíteni erőművet, ha max fél éves folyamatos energiára van szükség, egyszerűen.
A Holdon körbe telepített naperőművek, amelyek hálózatba vannak kötve (valahogy), azonos energiát adnak folyamatosan.
Probléma lehet a holdfogyatkozáskor (Föld-árnyékban), mert akkor sehol nincs napfény a Holdon. Nem tudom milyen "gyakran" fordul ez elő..
Csak egy "exotikus" példaként említettem, valóban nem ez a legfőbb gond jelenleg. Azonban, ha hihetünk egyes elképzeléseknek, emberi céloknak, akkor az ezek eléréséhez szükséges energia mennyiségekkel és azok jelenleg marginálisnak tűnő hatásaival is számolnunk kell. Az általunk is hőn óhajtott jólét (mint az USA példája mutatja) rohamosan növekvő energiafelhasználással jár, a fajlagos felhasználás csökkenése ellenére. Várhatóan száz éven belül minden jelenlegi technológiánk sokkal takarékosabbra cserélődik, így egy főre esően feltehetően már a mai energiaigény ötven-százszorosa is elég lesz.
Abban is egyetértünk, hogy a környezetszennyezés "szívlapátja" a természet kezében van. Ha egyszer rákezd (tűzhányók, tornádók, porviharok,...) akkor mi csak nézők (és szenvedő alanyok) vagyunk és leszünk (ha!).
