Az űrlift sem marhaság, de sokkal nagyobb kihívás technológiailag.
És nem stimmel a matek, a lesugárzott energia lényegesen nagyobb részét lehet elektromosságra konvertálni (mikrohullám esetén).
A fogadó antenna terület valóban nagy lenne - kilométeres átmérő, de az alacsony energiasűrűség miatt lehetne ott termeszteni haszonnövényeket is.
"Multiplying each of these losses yields a much lower value of 37.5% for the overall DC-to-DC efficiency, and even this has not accounted for any losses of the transmitted beam not captured by receiver nor additional losses in power management and distribution either at the satellite or the user side of the system." https://www.sciencedirect.com/topics/earth-and-planetary-sciences/power-beaming
(az optimális esetben vett 37,5%-ban már a lesugárzáshoz való átalakítás hatásfoka is benne van)
Ha vegul atamkent akarjak felhasznalni, akkor celszerubb es gazdasagosabb a tavvezetek. Ha amugy is arammal gyartanak ezeket az anyagokat, akkor gazdasagos.
Telwn nwm is hasznalja az emberfija a napkollektort, nyaron meg 20-50% futest sporolhat. Igazabol persze a kadarkiri lapostetos lakotelepi szazlakasos laposteteju hazaknal az igazi, amik sajat futessel es melegvizellatassal mukodnek. A fafutes kellemes lehet, ha valakinek van sajat erdeje fat gyujteni, egyebkent a tamogatott gazfutes olcsobb lehet a bolti fanal.
még szigetelés sem kell a tetejére, mert a benne levő különböző kémiai összetételű (só beoldottságú) vízrétegek elkülönülnek, és a tetején levő réteg szigeteli az alatta levőt, ami így fel tud nagyon melegedni. Mondjuk a mi éghajlatunkon, ahol (normális esetben) befagynak a tavak, ezt még érdemes megtunningolni kis szigeteléssel a vízfelszínen, de valami ilyesmi.
ezzel nyáron lehet spórolni, de télen a napkollektor se fog semmit melegíteni, inkább még lehűl ha a cső a szabadban van
olyat lehet közösségi szinten megpróbálni, hogy egy mesterséges tó, sok vízzel, ebbe pumpálja a napkollektor a hőt a világos szezonban
a tetején fél méter hungarocell tábla úszik + le van takarva fóliával hogy ezt ne hordja a szél
a vízben nyilván nem lehet élőlény, ha van hozzá elég kollektor 80 fokra is felmelegítheti a tó vizét
a téli/őszi szezonban meg erről megy a közösség fűtése
de ahol ez megvalósítható lenne, mert van hozzá hely (a tóhoz) ott senki nem fog távfűtést beépíttetni a kádárkockákba
sőt, már a családi ház, és annak szokásos alapterülete se fűthető így, lényegében a közösségnek egy pusztába épített magában álló 40 lakásos társasházban kéne élnie, ami meg nem életszerű
voltak ilyen próbálkozások a szocializmusban, de nem jött be
én cserépkályhát csináltatok a saját ingatlanomba (és ez se megy könnyen)
A fagyallos kollektir bonyolult, hocserelo is kell hozza, es telen nem sut annyit a nap hogy megerne. A kezdo megoldas egy kb otven meteres leselejtezett gumislag volt, a tetorekirak a, ingyen es nyaron ez is melegitette a vizet. Ez olcso megoldas lehet egyedi lakasokban is, kirakjuk a slagit az erkelyre a napra, es csak annyi munka van hogy a direk vizcsap helyett ebbol vezetjuk a vizet a melegitobe. Meg mindig jobb mint az akarkik altal javasolt hidegvizmosdas meg szelloztetes:-)
Ügyes húzás, komoly pénzeket meg lehet spórolni vele.
A napkollektorból akár lényegesen melegebb víz is tud jönni, nem csak 30-40 fokos. (szóval lehet, hogy még jobban is működik a rendszerük)
Igazából a vákuumcsöves napkollektoros rendszerben erre vigyázni is kell, hogy ne sérülhessen a rendszer, ha felforr benne a folyadék (általában ezekben nem is víz van). A téli hidegek miatt vagy leengedik a napkollktoros rendszert télre (mondjuk nyaralókban), vagy fagyállóval kevert folyadék van benne, ami miatt nem fagy bele a rendszerbe a víz/egyéb folyadék.
Kicsiben erdemes kezdeni. Testveremek lapostetos tarsashoazaban a reton levo tartalyban gazzal g,artjak a melegvizet. Felhelyetzek a tetore egy napkollejtort, es ezutan 30-40 fokos vizbol gyartjak a melegvizet a 15-20 fokos csapviz hel,ett tavasztol keso oszig. Es ez praktikus, mert nyaron meg napsutes nelkul is melegszik a csapviz par fokot.
Ja, ja, valami ilyesmi. A konkrét számok a szigetelés jóságán (vastagság, szigetelő képesség) múlnak.
Évszakos hőtárolás: nagy kedvencem, egy volt topiktársunk készített is egy referencia kísérleti rendszert otthon náluk (Bence60). Sajnos ő már nincs velünk. :(
Az ő rendszerében ha jól emlékszem, lényegesen kevesebb, mint 100m3 vizet használt a hőtárolásra (egy nem nagy pincehelyiségben készítette el a tartályt), és kiegészítette a rendszert hőszivattyúval, hogy a használható hőmérsékleti intervallumot bővíteni lehessen (lefele).
Ma futás közben pont ezen gondolkoztam, hogy érdemes lehetne kisebb közösségnek (pl. egy utca/ egy-két nagyobb társasház) összefogni, és közös hőtároló víztartályt készíteni, amibe és amiből a hőmennyiség be és kivételét mérni lehetne..
Egy primitiv szamolas. Az 1 kobmeteres szigetelt tartaly egy napig megorzi a forrovizet, a 100 kobmeters tiz napig, a 10000 kibmeteres meg szaz napig, parszsazezer kobmeteres meg akar egy evig is. Nyaron betoltjuk a napkollektor altal 80 fokra .elegitett vizet, telen meg kivesszuk a 60-70 fokra lehutottet. Szvsz ez a legolcsobb energiatarolas.
Ha a tartály (kocka alakú) oldala x, akkor a felülete 6x2 míg a térfogata x3 .
Exponenciális akkor lenne, ha a méret (oldalfal hossza) a kitevőben lenne, pl. cx mondjuk 6x .
Szóval Padisah.nak igaza van.
Az igaz, hogy a térfogat nagyobb ütemben (köbösen) nő a felszínhez képest (ami csak négyzetesen). És ezért valóban sokkal jobb a ahelyzet nagy méretű hőtárolóval, mami a felületén át veszít energiát, míg a térfogatával arányos mennyiségű energiát tárol.
egységnyi idő alatt az energiaveszteség százalékosan arányos lesz a 6x2/x3 -bel, ami 6/x szóval minél nagyobb az x, minlé nagyobb a tartály, annál kisebb a veszteség részarányosan (persze abszolút értékben azért nő, méghozzá a fal hosszával négyzetes arányban).
Kíváncsian várom, hogy megírd, hogy hol épül olyan szintű tárolási kapacitás, ami elegendő lenne országos szinten. És hogy mi lesz az.
Azt olvastam én is, hogy dolgoznak a hidrogén bekeverésén a földgázba.
Valóban a Smart grid nem csinál ilyet, hanem valóbana fogyasztés pontos mérését, és annak valós idejű követését teszi lehetővé.
Azt nem tudom, hogy hívják azt a technológiát, ami segít a fogyasztás illesztését a rendelkezésre áll áramhoz.. Nyilván erre jó példa az "éjszakai" (kapcsolt) áram, és az erre kötött fogyasztók - jellemzően villanybojlerek.
Ha a fűtésben komolyan rá kell menni az áram használatára (mert nem lesz elég földgáz, ilyen-olyan okból..), akkor elképzelhetőnek tartok olyan rendszert, amiben a hőszivattyúk kapcsolt áramon vannak, és egy hőtárolóba dolgoznak bele, amiből is aztán mehet a fűtés.
Például az EU régiókból áll, de az egész EU is tekinthető egy régiónak. A globális megfogalmazással csak óvatosan, az egészen mást jelent.
De, megoldott. Most hogy a medve nem medvecukor többé, lázas ütemben megkezdődött a rendszer kiépítése. Nem a tervezése, a kiépítése. Ebből is nagyon jól látszik, hogy a profitéhség hétköznapokon jócskán felülírja az államok/állampolgárok érdekeit, aztán történik valami, és hirtelen szabályozni tud a zállam.
A smart grid alapvetően az áramigény és az áramtermelés helyi összehangolását jelenti, és nem a fogyasztók korlátozását...
Nem azt írtam hogy az áramszünet a normális. Azt írtam, hogy ésszerű tartalékokat kell képezni, és nem lehet elvárt a minden körülmények közötti rendelkezésre állás. Ez most sem elvárás. Váratlan dolgok a mai rendszert is lazán kiütik, és mégsem vizionál senki katasztrófát.
Lehet tárolni alkáli fémet is, az is elbontja a vizet és van hidrogén. De ha higany amalgámon keresztül akkor nem is keletkezik hidrogén csak az elektron, akkor az egy katód.
A berendezés persze bonyolult, de a tárolás viszont egyszerű egy vaslemez hordó. Nátriumban 3 kWh, ha lítium akkor 5 ször annyi.
Ez technikailag megoldott. (Pufferkapacitás akkuval, tartalékkapacitás hidrogén/gázturbina.)
A smart grid pont az ellenkezőjét jelenti. :-)
Pont nem kell, elég regionálisan. És ez nem jelenti azt hogy "minden helyzetben" el kéne látni a "fogyasztást", elvégre mindig is voltak/vannak áramszünetek, és mégsem omlik össze az energiarendszer. Tehát csak ésszerű tartalékokat kell képezni.
Véleményem szerint a pontjaid valahogy a fentiek szerint néznek ki...
Én régebben (itt a topikon is) komoly híve voltam annak, hogy tisztán megújuló energiákból meg lehet oldani az energiaproblémákat. Ehhez azonban nyilvánvalóan szükséges négy dolog:
1: globálisan összekapcsolt, nagy energiaátviteli képességű elektromos hálózat, olyan politiaki és gazdasági viszonyokkal, hogy használják is
2: energiatárolás - nagy mennyiségben, lehetőleg minél olcsóbban
3: smart grid - a fogyasztás illesztése a termeléshez
4: elegendő kiépített kapacitás (globálisan), hogy a fogyasztást ellássa - minden helyzetben
