Egy primitiv szamolas. Az 1 kobmeteres szigetelt tartaly egy napig megorzi a forrovizet, a 100 kobmeters tiz napig, a 10000 kibmeteres meg szaz napig, parszsazezer kobmeteres meg akar egy evig is. Nyaron betoltjuk a napkollektor altal 80 fokra .elegitett vizet, telen meg kivesszuk a 60-70 fokra lehutottet. Szvsz ez a legolcsobb energiatarolas.
Ha a tartály (kocka alakú) oldala x, akkor a felülete 6x2 míg a térfogata x3 .
Exponenciális akkor lenne, ha a méret (oldalfal hossza) a kitevőben lenne, pl. cx mondjuk 6x .
Szóval Padisah.nak igaza van.
Az igaz, hogy a térfogat nagyobb ütemben (köbösen) nő a felszínhez képest (ami csak négyzetesen). És ezért valóban sokkal jobb a ahelyzet nagy méretű hőtárolóval, mami a felületén át veszít energiát, míg a térfogatával arányos mennyiségű energiát tárol.
egységnyi idő alatt az energiaveszteség százalékosan arányos lesz a 6x2/x3 -bel, ami 6/x szóval minél nagyobb az x, minlé nagyobb a tartály, annál kisebb a veszteség részarányosan (persze abszolút értékben azért nő, méghozzá a fal hosszával négyzetes arányban).
Kíváncsian várom, hogy megírd, hogy hol épül olyan szintű tárolási kapacitás, ami elegendő lenne országos szinten. És hogy mi lesz az.
Azt olvastam én is, hogy dolgoznak a hidrogén bekeverésén a földgázba.
Valóban a Smart grid nem csinál ilyet, hanem valóbana fogyasztés pontos mérését, és annak valós idejű követését teszi lehetővé.
Azt nem tudom, hogy hívják azt a technológiát, ami segít a fogyasztás illesztését a rendelkezésre áll áramhoz.. Nyilván erre jó példa az "éjszakai" (kapcsolt) áram, és az erre kötött fogyasztók - jellemzően villanybojlerek.
Ha a fűtésben komolyan rá kell menni az áram használatára (mert nem lesz elég földgáz, ilyen-olyan okból..), akkor elképzelhetőnek tartok olyan rendszert, amiben a hőszivattyúk kapcsolt áramon vannak, és egy hőtárolóba dolgoznak bele, amiből is aztán mehet a fűtés.
Például az EU régiókból áll, de az egész EU is tekinthető egy régiónak. A globális megfogalmazással csak óvatosan, az egészen mást jelent.
De, megoldott. Most hogy a medve nem medvecukor többé, lázas ütemben megkezdődött a rendszer kiépítése. Nem a tervezése, a kiépítése. Ebből is nagyon jól látszik, hogy a profitéhség hétköznapokon jócskán felülírja az államok/állampolgárok érdekeit, aztán történik valami, és hirtelen szabályozni tud a zállam.
A smart grid alapvetően az áramigény és az áramtermelés helyi összehangolását jelenti, és nem a fogyasztók korlátozását...
Nem azt írtam hogy az áramszünet a normális. Azt írtam, hogy ésszerű tartalékokat kell képezni, és nem lehet elvárt a minden körülmények közötti rendelkezésre állás. Ez most sem elvárás. Váratlan dolgok a mai rendszert is lazán kiütik, és mégsem vizionál senki katasztrófát.
Lehet tárolni alkáli fémet is, az is elbontja a vizet és van hidrogén. De ha higany amalgámon keresztül akkor nem is keletkezik hidrogén csak az elektron, akkor az egy katód.
A berendezés persze bonyolult, de a tárolás viszont egyszerű egy vaslemez hordó. Nátriumban 3 kWh, ha lítium akkor 5 ször annyi.
Ez technikailag megoldott. (Pufferkapacitás akkuval, tartalékkapacitás hidrogén/gázturbina.)
A smart grid pont az ellenkezőjét jelenti. :-)
Pont nem kell, elég regionálisan. És ez nem jelenti azt hogy "minden helyzetben" el kéne látni a "fogyasztást", elvégre mindig is voltak/vannak áramszünetek, és mégsem omlik össze az energiarendszer. Tehát csak ésszerű tartalékokat kell képezni.
Véleményem szerint a pontjaid valahogy a fentiek szerint néznek ki...
Én régebben (itt a topikon is) komoly híve voltam annak, hogy tisztán megújuló energiákból meg lehet oldani az energiaproblémákat. Ehhez azonban nyilvánvalóan szükséges négy dolog:
1: globálisan összekapcsolt, nagy energiaátviteli képességű elektromos hálózat, olyan politiaki és gazdasági viszonyokkal, hogy használják is
2: energiatárolás - nagy mennyiségben, lehetőleg minél olcsóbban
3: smart grid - a fogyasztás illesztése a termeléshez
4: elegendő kiépített kapacitás (globálisan), hogy a fogyasztást ellássa - minden helyzetben
Nem hiszem hogy az orszagszerte otven gelyen elhelyezkedo nagyobb naptelephez kiepitenenek egy kulon parhuzamos egyenfeszultyegu halozatot, pedig parszaz ev alatt biztos megterulne a befektetes.
A keopsz piramisa se térült meg szerintem, pedig jó ideje ott áll már. (-:
Elsősorban azért, mert az adott váltóáramot nem csak szállítani kell, hanem a végponti felhasználásig sokszor átalakítani, "kapcsolgatni", védelemmel ellátni, stb. Na ez DC-nél nem olyan sima ügy már, főleg sokszáz kV-on meg pláne nem.
Korábban erre sem eszközök sem technológia nem volt, így szóba se kerülhetett. Most is még csak erősen korlátozott, és fejlődés alatt áll ez a terület.
Tavaly néztem egy filmet a világ legnagyobb megszakítójáról, ami talán 500kV-os DC megszakító volt már fogalmam sincs mekkora A-t tudva, brutális mérettel és technológiával. Na az nagyon nem volt egyszerű szerkezet, nem olyan mint mondjuk egy zászlós oszlopkapcsoló :-).
Tehát messze nem mondható az, hogy a váltakozó áramú átvitel 10% alatti veszteséggel üzemeltethető több ezer km távolságra.
Viszont elmondható, hogy a HVDC átvitel vesztesége ugyanazon a feszültségen ~ a fele az AC átvitelének."
Bizony, ez így van, és nem véletlenül.
Aki alapszinten is tanult a távvezetékekről, az pl tudja, hogy bizonyos feszszintek és távolságok felett nem a vezeték (ohmikus) ellenállása a legnagyobb veszteségi tényező. És bizony az egyenfesz továbbítása sokkal ideálisabb dolog nagyon sok szempontból, mint az AC.
