Nagymarosnal volt tervben egy magashegyi tarozo, es az ottani vizlepcso miatt akarmikor akarmennyire lehetett volna hasznalni. A Bukkben is terveztek tarozot, de a zoldek igyekeznek megfurni, ugy tunik sikerrel. Pedig a szel meg naperomuvek nem mukodtethetok zoldiken a szetek nelkul.
Nem vagyok otthon a turbinatípusokban. A linkelt cikkben említenek egy bizonyos fajta turbinát (nem gyártmány, hanem fajta).
Szivattyű esetén nem hiszem, hogy nagy difi lenne. Mint az elektromotoroknál is, itt is érvényesül, hogy az olcsóbb kivitelúek kevésbé hatékonyak. Ezen biztosan nem spórolnak egy ilyen beruházásnál.
A szintkulonbseg altalaban nem valasztas kerdese, hanem termeszeti adottsag. Egy adott szintkulonbseg felett a hatasfok nem nagyon kulonbozik. Az meg idealis ha a felso tarozot taplalja par forras vagy patak, igy extra energia is nyerheto.
Az energiararolo rendszereknek alapvetoen semmi ertelme, kiveve ha nem vizieromuves vagy szivattyus tarozokat nem terveznek. A mindenfele akkumulatoroknak nincs sok ertelme.
Egy atlag villanyautos napkozbennnapsutesben vegzi a dolgat a varosban vagy a munkahelyen, az autoja akkujat max a hetvegen tudna tolteni. Egyebkent is elmebetegseg a varosi napelem, felaron vehetek egy sikvideki napelemet ami raadasul harminc n szazalekkal tobb aramot termel.
"A karbonmentes, villamosenergia-többlet innovatív tárolását elősegítő fejlesztésekre 6 milliárd forint keretösszegű pályázat indul szerdán ..."
"... Az NKFIH honlapja szerint a felhívásban olyan mintaprojekteket akarnak támogatni egyebek mellett, amelyek hosszú (legalább 6 órás) kitárolási idejükkel segíthetik a karbonmentes termelők, elsősorban a naperőművek integrálását a villamosenergia-rendszerbe, valamint amelyek használhatóak elektromos gépjárművek töltésének támogatására. Továbbá olyan fejlesztéseket is várnak, amelyek Magyarországon eddig nem alkalmazott innovatív technológiát, módszereket és eljárásokat alkalmaznak. ..."
Na, erről van szó.
"... A benyújtott projekteket egy szakértői bizottság bírálja el, amely olyan szempontokat fog figyelembe venni, mint például a tároló kitárolási ideje, a lehetséges kitárolás/kisütés mértéke (DOD: Depth of Discharge), a tároló várható élettartama, vagy a javasolt technológia fajlagos költsége. ..."
Kedvcsinálónak:
"... A vissza nem térítendő támogatásból a projekt akár 75 százalékát is lehet fedezni, és előlegként az összeg akár 90 százaléka is felvehető. A pályázatok elbírálása az év végéig meg fog történni."
En mar hatvan eve megcsinaltam az emberi erovel hajtott biciklit, igaz ezt mat szaz rvvel korabban feltalaltak, az egyik szomszednak viszont volt egy emberi rrovel hajtott funyiroja, sokkal takarekosabb mint a honda motorral hajtott, es meg egeszsegesebb is mert haromszor annyi idot lehetett nyirni vele a friss levegon mint a motorossal:-)
Azert en olyan helyre epitenek tukros eromuvet ahol.evi haromezer oranal.tobbet sut a nap es nem max ketezret mint nalunk, as ez a terseg kb a 25 szelessegi fok tajan van. Napkollektornal.is elkepzelheto magasabb homerseklet, de akkor viz helyett valami mas kozvetito anyagot kell hasznalni. De mivel.melegvizkeszitesre hasznaljak leginkabb, a 60-70 fok boven eleg. Persze lehet ladsabban aramoltatni a vizet es akkor 80 foos is lehetne, de az osszes kivett energiamennyiseg nem valtozik a hofoktol.
Sima napkollektor is tud adni magasabb hőfokot 70 C foknál.
A tükrös rendszernek pedig mindegy, hogy egy sivatagban van vagy Magyarországon, ha van direkt napsütés (nem szórt fény), és van elég tükör. A sivataga abból a szempontból jobb, hogy kevesebb a felhő, ami a direkt napsütést kinyírja, és csak a szórt fény marad (a napelemek ebből a szempontból jobbak, mert kb mindegy hogy honnan jön a napfény, amíg eléri a felületét.
Minél magasabb hőmérsékletet állít elő a napkazán annál nagyobb kell mert romlik a hatásfoka a sokkal intenzívebb hővezetés miatt is és a visszasugárzás is hőmérséklet 4. hatványával arányos, 200 fokon már nagyon jelentős. Aztán a tároló hőszigetelése is nagyon emeli a költségeket, ha 1000 fokos akkor ha 100 fokoshoz 30cm, ahoz 3m vastag tudja ugyan azt, vákuum, aerogel meg költségben lehet még több is.
Legfeljebb naptukrokkel valahol a sivatagban nyaron. Normal helyen a napkollektorokkal 50-70 fokra melegithetunk, ami kb eleg egy tarsashaz nyari melegvizellatasara, ha megsem akkor az amugy is meglevo gazkazannal picit ramelegitunk.
Annyi elonye van hogy ezer fokra is fel lehet heviteni, egy normal haztartasban viszont ritkan van szukseg ezer fokos levegore. Egyebkent ezer fokra hevitve tobb hot tarol mint a szaz fokos viz, de picit bonyolultabb a felhevites.
Azt ne feledjük, a víznek és bármely folyadéknak van egy nagyon jó tulajdonsága - rétegződik a hőmérsékletnek megfelelően.
Egy szilárd anyag erre nem képes, így a kihasználása és a hőkivétel is emiatt sokkal sokkal rosszabb lesz. Mert van egy - példa kedvéért - 10 m3-es valamilyen "anyagtömböd". Belülről hogy veszed ki jól a hőt? Kb sehogy. Szép lassan elkezd kifelé vándorolni, és egy valamivel jóval alacsony hőmérsékleten lesugározza, mint a belső mag hőmérséklete. Vizes/folyadékos tárolónál meg simán gravitációsan megvalósul az, hogy van benne mondjuk 1m3 80C-os víz és 9m3 20 C-os víz, és ki is tudod venni azt az 1m3 80C-os vizet. Egy "anyagtömbnél" meg kb úgy tudod kivenni, mintha összekevernéd a vizet, és lenne 10 m3 26C-os vized, amivel semmire sem mész igazából.
