En mar hatvan eve megcsinaltam az emberi erovel hajtott biciklit, igaz ezt mat szaz rvvel korabban feltalaltak, az egyik szomszednak viszont volt egy emberi rrovel hajtott funyiroja, sokkal takarekosabb mint a honda motorral hajtott, es meg egeszsegesebb is mert haromszor annyi idot lehetett nyirni vele a friss levegon mint a motorossal:-)
Azert en olyan helyre epitenek tukros eromuvet ahol.evi haromezer oranal.tobbet sut a nap es nem max ketezret mint nalunk, as ez a terseg kb a 25 szelessegi fok tajan van. Napkollektornal.is elkepzelheto magasabb homerseklet, de akkor viz helyett valami mas kozvetito anyagot kell hasznalni. De mivel.melegvizkeszitesre hasznaljak leginkabb, a 60-70 fok boven eleg. Persze lehet ladsabban aramoltatni a vizet es akkor 80 foos is lehetne, de az osszes kivett energiamennyiseg nem valtozik a hofoktol.
Sima napkollektor is tud adni magasabb hőfokot 70 C foknál.
A tükrös rendszernek pedig mindegy, hogy egy sivatagban van vagy Magyarországon, ha van direkt napsütés (nem szórt fény), és van elég tükör. A sivataga abból a szempontból jobb, hogy kevesebb a felhő, ami a direkt napsütést kinyírja, és csak a szórt fény marad (a napelemek ebből a szempontból jobbak, mert kb mindegy hogy honnan jön a napfény, amíg eléri a felületét.
Minél magasabb hőmérsékletet állít elő a napkazán annál nagyobb kell mert romlik a hatásfoka a sokkal intenzívebb hővezetés miatt is és a visszasugárzás is hőmérséklet 4. hatványával arányos, 200 fokon már nagyon jelentős. Aztán a tároló hőszigetelése is nagyon emeli a költségeket, ha 1000 fokos akkor ha 100 fokoshoz 30cm, ahoz 3m vastag tudja ugyan azt, vákuum, aerogel meg költségben lehet még több is.
Legfeljebb naptukrokkel valahol a sivatagban nyaron. Normal helyen a napkollektorokkal 50-70 fokra melegithetunk, ami kb eleg egy tarsashaz nyari melegvizellatasara, ha megsem akkor az amugy is meglevo gazkazannal picit ramelegitunk.
Annyi elonye van hogy ezer fokra is fel lehet heviteni, egy normal haztartasban viszont ritkan van szukseg ezer fokos levegore. Egyebkent ezer fokra hevitve tobb hot tarol mint a szaz fokos viz, de picit bonyolultabb a felhevites.
Azt ne feledjük, a víznek és bármely folyadéknak van egy nagyon jó tulajdonsága - rétegződik a hőmérsékletnek megfelelően.
Egy szilárd anyag erre nem képes, így a kihasználása és a hőkivétel is emiatt sokkal sokkal rosszabb lesz. Mert van egy - példa kedvéért - 10 m3-es valamilyen "anyagtömböd". Belülről hogy veszed ki jól a hőt? Kb sehogy. Szép lassan elkezd kifelé vándorolni, és egy valamivel jóval alacsony hőmérsékleten lesugározza, mint a belső mag hőmérséklete. Vizes/folyadékos tárolónál meg simán gravitációsan megvalósul az, hogy van benne mondjuk 1m3 80C-os víz és 9m3 20 C-os víz, és ki is tudod venni azt az 1m3 80C-os vizet. Egy "anyagtömbnél" meg kb úgy tudod kivenni, mintha összekevernéd a vizet, és lenne 10 m3 26C-os vized, amivel semmire sem mész igazából.
Majd a most letesult magyar eghajlatvalozasi tudomanyos testulet megold minden problemat, erre garancia a hiresen elfogulatlan alelnoke valami Urge Forsatz nevu noi szemely:-)
Ez más, ezt szerintem egy kompresszoros hőszivattyúval kellene összehasonlítani. Esetleg a glauberrel, mert mást is tud mint a víz. Kár, hogy nem hűt, legalábbis nem írják, hogy csökken e ott a hőmérséklet ahol feltöltődik energiával?
Igen, ez olyan mint egy hőszivattyú ha úgy tetszik? A napfényt hővé alakítja? A tárolás megtörénik hidegen is? A hatásfokot persze nem írja, a fény hány % a tárolódik?
Nem írja, csak gyanúsítom, hogy kopik az a katalizátor közben. A 100 szoros ciklus is csak valami folyamatos csökkenés lehet, kizárt, hogy a 99. nél mint az 1. aztán meg egyből szűnik meg a hatása.
El lehene indulni az uv-re szilárduló festékek nyomán.
De szerintem ugyan ott van mint a glauber sóval, ahoz viszont semmi szerkezet nem tartozik. A használati melegvízhez kellene hőszivattyú, a 32 fokot felemelni 40 re.
A TiO2 nanocsövet forgatom a felemben, az OH- kat állít elő napfény hatására vízből, de tovább nincs ötletem az hogyan tud reverzibilisen energiát eltárolni.
Ez egy nagy molekula, azt írja a cikkben, hogy a napfény hatására megváltoztatja az alakát (gondolom a lánc visszahajlik, csak tippelek), és egy újonan kialakuló kötés stabilizálja ebben a "feszített" állapotban.
Kivételkor a katalizátor jelenlétében ez a kötés gondolom felbomlik, és a molekula visszanyeri eredeti alakját, miközben hőt ad le a folyamat.
Én ennyit tudtam kihámozni a dologból.
A katalizátort sem kell pótolni, vagy legalább is nem írtak ilyet, és maga az anyag több mint 100 oda-vissza alakulás cikluson keresztül nem károsodott, ennyit írtak.
63 C fok fűtéshez elég a modern rendszerekben, HMV-nek elég, energiatermeléshez kevés.
Hűtőgéphez hogyan gondoltad? Abszorpciós hűtés? Amennyut erről találtam, ezekhez kicsivel magasabb hőmérséklet szükséges. (az egyik helyen min. 70 C fokot írtak).
"...A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.”
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból. ..:'"
