Keresés

Részletes keresés

Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2021.03.04 0 0 63612
jee_c Creative Commons License 2021.02.28 0 0 63611

Egyetértek.

Előzmény: pert2 (63610)
pert2 Creative Commons License 2021.02.27 0 0 63610

Azert en olyan helyre epitenek tukros eromuvet ahol.evi haromezer oranal.tobbet sut a nap es nem max ketezret mint nalunk, as ez a terseg kb a 25 szelessegi fok tajan van. Napkollektornal.is elkepzelheto magasabb homerseklet, de akkor viz helyett valami mas kozvetito anyagot kell hasznalni. De mivel.melegvizkeszitesre hasznaljak leginkabb, a 60-70 fok boven eleg. Persze lehet ladsabban aramoltatni a vizet es akkor 80 foos is lehetne, de az osszes kivett energiamennyiseg nem valtozik a hofoktol.

Előzmény: jee_c (63609)
jee_c Creative Commons License 2021.02.27 0 0 63609

Sima napkollektor is tud adni magasabb hőfokot 70 C foknál.

A tükrös rendszernek pedig mindegy, hogy egy sivatagban van vagy Magyarországon, ha van direkt napsütés (nem szórt fény), és van elég tükör. A sivataga abból a szempontból jobb, hogy kevesebb a felhő, ami a direkt napsütést kinyírja, és csak a szórt fény marad (a napelemek ebből a szempontból jobbak, mert kb mindegy hogy honnan jön a napfény, amíg eléri a felületét.

 

Előzmény: pert2 (63607)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.27 0 0 63608

Minél magasabb hőmérsékletet állít elő  a napkazán annál nagyobb kell mert romlik a hatásfoka a sokkal intenzívebb hővezetés miatt is és a visszasugárzás is hőmérséklet 4. hatványával arányos, 200 fokon már nagyon jelentős. Aztán a tároló hőszigetelése is nagyon emeli a költségeket, ha 1000 fokos akkor ha 100 fokoshoz 30cm, ahoz 3m vastag tudja ugyan azt, vákuum, aerogel meg költségben lehet még több is.

Előzmény: pert2 (63607)
pert2 Creative Commons License 2021.02.27 0 0 63607

Legfeljebb naptukrokkel valahol a sivatagban nyaron. Normal helyen a napkollektorokkal 50-70 fokra melegithetunk, ami kb eleg egy tarsashaz nyari melegvizellatasara, ha megsem akkor az amugy is meglevo gazkazannal picit ramelegitunk.

Előzmény: zöldkomcsi: (63606)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.26 0 0 63606

Mivel melegíted fel?

Előzmény: pert2 (63605)
pert2 Creative Commons License 2021.02.26 0 0 63605

Annyi elonye van hogy ezer fokra is fel lehet heviteni, egy normal haztartasban viszont ritkan van szukseg ezer fokos levegore. Egyebkent ezer fokra hevitve tobb hot tarol mint a szaz fokos viz, de picit bonyolultabb a felhevites.

Előzmény: padisah (63603)
padisah Creative Commons License 2021.02.26 0 0 63604

a víz nyilván sokkal olcsóbb, adott esetben ingyen van, mert esik fentről

viszont arra kell vízszigetelést csinálni, egyébként elszivárog, a kőzúzalék meg nem megy sehova

Előzmény: padisah (63603)
padisah Creative Commons License 2021.02.26 0 0 63603

bazalt, nagy szemű kőzúzalék (20-55mm) 1m3 kb 10 ezer forint

az olcsóbb kőzúzalék is eléri a 6 ezret, de ott szennyezett lehet porral, sóderrel ami eltömíti a levegő útját

zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63602

Folyadék szerű a kristályvizes glaubersó is. Persze lehet, hogy azt se árt kisebb tömegekbe csomagolni, az meglehet.

Előzmény: umnyo (63600)
jee_c Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63601

de nem is kell hozzá szigetelt tartály, mint a vízhez.

Plusz, nem kell hozzá magas hőmérséklet, hanem elég a napsütés, ami nagy előny, szerintem.

Nem tudni, mennyibe kerül, jó lenne látni egy minta rendszert, de nem láttam ilyenről írni sehol.

Előzmény: pert2 (63597)
umnyo Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63600

Azt ne feledjük, a víznek és bármely folyadéknak van egy nagyon jó tulajdonsága - rétegződik a  hőmérsékletnek megfelelően.

 

Egy szilárd anyag erre nem képes, így a kihasználása és a hőkivétel is emiatt sokkal sokkal rosszabb lesz. Mert van egy  - példa kedvéért - 10 m3-es valamilyen "anyagtömböd". Belülről hogy veszed ki jól a hőt? Kb sehogy. Szép lassan elkezd kifelé vándorolni, és egy valamivel jóval alacsony hőmérsékleten lesugározza, mint a belső mag hőmérséklete. Vizes/folyadékos tárolónál meg simán gravitációsan megvalósul az, hogy van benne mondjuk 1m3 80C-os víz és 9m3 20 C-os víz, és ki is tudod venni azt az 1m3 80C-os vizet. Egy "anyagtömbnél" meg kb úgy tudod kivenni, mintha összekevernéd a vizet, és lenne 10 m3 26C-os vized, amivel semmire sem mész igazából.

Előzmény: zöldkomcsi: (63598)
pert2 Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63599

Majd a most letesult magyar eghajlatvalozasi tudomanyos testulet megold minden problemat, erre garancia a hiresen elfogulatlan alelnoke valami Urge Forsatz nevu noi szemely:-)

Előzmény: zöldkomcsi: (63598)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63598

Ez más, ezt szerintem egy kompresszoros  hőszivattyúval kellene összehasonlítani. Esetleg a glauberrel, mert mást is tud mint a víz. Kár, hogy nem hűt, legalábbis nem írják, hogy csökken e ott a hőmérséklet ahol feltöltődik energiával?

Előzmény: pert2 (63597)
pert2 Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63597

Mennyibe kerul.belole egy tonna? Mert egy tonna viz az kb 200 forint

 

Előzmény: jee_c (63594)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63596

Igen, ez olyan mint egy hőszivattyú ha úgy tetszik? A napfényt hővé alakítja? A tárolás megtörénik hidegen is? A hatásfokot persze nem írja, a fény hány % a tárolódik?

Nem írja, csak gyanúsítom, hogy kopik az a katalizátor közben. A 100 szoros ciklus is csak valami folyamatos csökkenés lehet, kizárt, hogy a 99. nél mint az 1. aztán meg egyből szűnik meg a hatása.

El lehene indulni az uv-re szilárduló festékek nyomán.

De szerintem ugyan ott van mint a glauber sóval, ahoz viszont semmi szerkezet nem tartozik. A használati melegvízhez kellene hőszivattyú, a 32 fokot felemelni 40 re.

A TiO2 nanocsövet forgatom a felemben, az OH- kat állít elő napfény hatására vízből, de tovább nincs ötletem az hogyan tud reverzibilisen energiát eltárolni.

Előzmény: jee_c (63594)
umnyo Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63595

Yzerintem felreerted amit montam. Ez nem kerdeses amit irtal.

Előzmény: pert2 (63582)
jee_c Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63594

Ez egy nagy molekula, azt írja a cikkben, hogy a napfény hatására megváltoztatja az alakát (gondolom a lánc visszahajlik, csak tippelek), és egy újonan kialakuló kötés stabilizálja ebben a "feszített" állapotban.

Kivételkor a katalizátor jelenlétében ez a kötés gondolom felbomlik, és a molekula visszanyeri eredeti alakját, miközben hőt ad le a folyamat.

Én ennyit tudtam kihámozni a dologból.

A katalizátort sem kell pótolni, vagy legalább is nem írtak ilyet, és maga az anyag több mint 100 oda-vissza alakulás cikluson keresztül nem károsodott, ennyit írtak.

 

63 C fok fűtéshez elég a modern rendszerekben, HMV-nek elég, energiatermeléshez kevés.

Hűtőgéphez hogyan gondoltad? Abszorpciós hűtés? Amennyut erről találtam, ezekhez kicsivel magasabb hőmérséklet szükséges. (az egyik helyen min. 70 C fokot írtak).

Előzmény: zöldkomcsi: (63591)
jee_c Creative Commons License 2021.02.25 0 0 63593

Arról nem találtam semmit, de van ez a több millió Eurós EU prodzsekt, gondolom abban csinálnak mintarendszert/rendszereket.

Előzmény: pert2 (63590)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63592

Hűtőgépnek vajon nem alkalmas? Okos anyag lehet, kár, hogy nem ír többet. De kíváncsivá tett.

(tuti nincs valami csalás ott a katalizátor körül? ,hogy esetleg mindég pótolni kell valamit benne ? mint a sósízzel menő autók?)

Előzmény: jee_c (63589)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63591

0.3MJ/kg a nátrium-szulfát is, igaz, 32 fokon, viszont nagyon olcsó anyag, végtelen élettartam.

 

63 fokos hőt produkál a folyamat, amikor kiveszik a folyadékból a betárolt napsugárzást.

 

Ezt nem tudtam kiderteni, hogyan veszi ki (igaz, azt se hogyan tárolódik be?)

Előzmény: jee_c (63589)
pert2 Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63590

Hany szaz megawattoranyitarolot epitettek ebbol az izebol.eddig a svedek vagy mas akarkik?

Előzmény: jee_c (63588)
jee_c Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63589

Ez még fontos lehet:

"... providing a high energy density of up to 0.4 MJ kg−1 ..."

https://pubs.rsc.org/en/content/articlehtml/2018/ee/c8ee01011k

 

63 fokos hőt produkál a folyamat, amikor kiveszik a folyadékból a betárolt napsugárzást.

Előzmény: jee_c (63588)
jee_c Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63588

Magyar cikkben írják le jobban, de ez régebbi cikk.

http://gyartastrend.hu/energetika/cikk/hatekony_napenergia_tarolo_folyadekot_fejlesztettek

"...A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.

 

Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.”

 

Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból. ..:'"

 

Előzmény: zöldkomcsi: (63587)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63587

Egyik se ír semmit. Egy fáskamráért? The project has been granted 4.3 million Euros from the EU.

Előzmény: jee_c (63586)
jee_c Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63586

Nézd meg a linket, amit betettem korábban. Svéd egyetemen fejlesztettek ilyet.
Itt egy frissebb link: https://www.chalmers.se/en/projects/Pages/MOlecular-Solar-Thermal-energy-storage-systems-QMOSTQ.aspx

vagy ez, kicsit bőszavúbb: https://www.chalmers.se/en/departments/chem/news/Pages/Groundbreaking-research.aspx

Előzmény: zöldkomcsi: (63585)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63585

Szerintem nincs ilyesmi. Minél magasabb hőmérsékletű a folyamat annál kevesebb a tárolt energia egységnyi tömegben.

Legjobb talán a mész lenne, a 2CaO + H2O <-> 2 Ca(OH)2 Csak az is 400 fok ahol leadja a vizet, mint napkollektor kissé komplikált. Az igaz viszont, hogy áramot is tudna fejleszteni gőzgéppel, 400 fok már bőven elég.

Előzmény: jee_c (63583)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63584

Felesleges vákuum, az ár/érték aránya a perlitnek a legjobb. De ha nincs talajvíz számottevő a föld is.

Előzmény: umnyo (63580)
jee_c Creative Commons License 2021.02.24 0 0 63583

Nem halmazállapotváltozáson alapul (ha nem tévedek, azt hívják fázis-váltásosnak), hanem a molekula kémiai szerkezete változik meg, és így tárol energiát. Amit aztán egy katalizátor segítségével vissza lehet alakítani, miközben hőenergia szabadul fel.

Előzmény: umnyo (63581)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!