Annyi elonye van hogy ezer fokra is fel lehet heviteni, egy normal haztartasban viszont ritkan van szukseg ezer fokos levegore. Egyebkent ezer fokra hevitve tobb hot tarol mint a szaz fokos viz, de picit bonyolultabb a felhevites.
Azt ne feledjük, a víznek és bármely folyadéknak van egy nagyon jó tulajdonsága - rétegződik a hőmérsékletnek megfelelően.
Egy szilárd anyag erre nem képes, így a kihasználása és a hőkivétel is emiatt sokkal sokkal rosszabb lesz. Mert van egy - példa kedvéért - 10 m3-es valamilyen "anyagtömböd". Belülről hogy veszed ki jól a hőt? Kb sehogy. Szép lassan elkezd kifelé vándorolni, és egy valamivel jóval alacsony hőmérsékleten lesugározza, mint a belső mag hőmérséklete. Vizes/folyadékos tárolónál meg simán gravitációsan megvalósul az, hogy van benne mondjuk 1m3 80C-os víz és 9m3 20 C-os víz, és ki is tudod venni azt az 1m3 80C-os vizet. Egy "anyagtömbnél" meg kb úgy tudod kivenni, mintha összekevernéd a vizet, és lenne 10 m3 26C-os vized, amivel semmire sem mész igazából.
Majd a most letesult magyar eghajlatvalozasi tudomanyos testulet megold minden problemat, erre garancia a hiresen elfogulatlan alelnoke valami Urge Forsatz nevu noi szemely:-)
Ez más, ezt szerintem egy kompresszoros hőszivattyúval kellene összehasonlítani. Esetleg a glauberrel, mert mást is tud mint a víz. Kár, hogy nem hűt, legalábbis nem írják, hogy csökken e ott a hőmérséklet ahol feltöltődik energiával?
Igen, ez olyan mint egy hőszivattyú ha úgy tetszik? A napfényt hővé alakítja? A tárolás megtörénik hidegen is? A hatásfokot persze nem írja, a fény hány % a tárolódik?
Nem írja, csak gyanúsítom, hogy kopik az a katalizátor közben. A 100 szoros ciklus is csak valami folyamatos csökkenés lehet, kizárt, hogy a 99. nél mint az 1. aztán meg egyből szűnik meg a hatása.
El lehene indulni az uv-re szilárduló festékek nyomán.
De szerintem ugyan ott van mint a glauber sóval, ahoz viszont semmi szerkezet nem tartozik. A használati melegvízhez kellene hőszivattyú, a 32 fokot felemelni 40 re.
A TiO2 nanocsövet forgatom a felemben, az OH- kat állít elő napfény hatására vízből, de tovább nincs ötletem az hogyan tud reverzibilisen energiát eltárolni.
Ez egy nagy molekula, azt írja a cikkben, hogy a napfény hatására megváltoztatja az alakát (gondolom a lánc visszahajlik, csak tippelek), és egy újonan kialakuló kötés stabilizálja ebben a "feszített" állapotban.
Kivételkor a katalizátor jelenlétében ez a kötés gondolom felbomlik, és a molekula visszanyeri eredeti alakját, miközben hőt ad le a folyamat.
Én ennyit tudtam kihámozni a dologból.
A katalizátort sem kell pótolni, vagy legalább is nem írtak ilyet, és maga az anyag több mint 100 oda-vissza alakulás cikluson keresztül nem károsodott, ennyit írtak.
63 C fok fűtéshez elég a modern rendszerekben, HMV-nek elég, energiatermeléshez kevés.
Hűtőgéphez hogyan gondoltad? Abszorpciós hűtés? Amennyut erről találtam, ezekhez kicsivel magasabb hőmérséklet szükséges. (az egyik helyen min. 70 C fokot írtak).
"...A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.”
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból. ..:'"
Szerintem nincs ilyesmi. Minél magasabb hőmérsékletű a folyamat annál kevesebb a tárolt energia egységnyi tömegben.
Legjobb talán a mész lenne, a 2CaO + H2O <-> 2 Ca(OH)2 Csak az is 400 fok ahol leadja a vizet, mint napkollektor kissé komplikált. Az igaz viszont, hogy áramot is tudna fejleszteni gőzgéppel, 400 fok már bőven elég.
Nem halmazállapotváltozáson alapul (ha nem tévedek, azt hívják fázis-váltásosnak), hanem a molekula kémiai szerkezete változik meg, és így tárol energiát. Amit aztán egy katalizátor segítségével vissza lehet alakítani, miközben hőenergia szabadul fel.
Vannak fizikai torvenyek amit nem lehet atlepni, vegyel egy szaz literes meg egy ketszaz literes tarozot azonos szigetelessel es merd le a homersekletcsokkenest . A vakumszigetelesnel is megodhato ugyanez, csak nem sikerult az egy literes palack melle tiz literest szereznem, a munkahelyi 25 literes meg mindig tele volt folyekony nitrogrnnel igy azzal sem kiserletezhettem.
Amit érsz az szerintem mindenki számára tiszta (felület/térfogat arány) de sok hónapra eltárolni hőmennyiséget nem fogsz tudni pár centis szigeteléssel, a bepumpált rengeteg hőmennyiséged megy ki a kukába több hónap alatt.
Vákuumos szigetelésű palack milliószorosára nagyítva szuper jó dolog, csak hát nem biztos hogy olyan egyszerűen megoldható, főleg hogy ne kerüljön többe maga a beruházás, mint amennyi energiát tárolni fog egész él3ttartama folyamán.
Annak idejen nagymamam nyaron vette meg a telre valo fat, amit azert a tuzepnek illett legalabb fel evvel.elobb kivagni. Es kb januarig azert az elozo evbol.megmaradt szarazabb fat tuzeltuk. Vegyes kalyhaban a nemet brikett tuzelesekor nem volt ilyen problema:-)
Nem vészes, jól szigetelt a házunk, elég keveset kell fűteni, azt oldjuk meg fával, egy vegyes tüzelésű kazánnal. Engem főleg az zavar, hogy nem tudtam száraz fát vásárolni, ezért ezt meg kell oldani. Ehhez fogunk egy féltetőt építeni a kertben.
