Szerintem nincs ilyesmi. Minél magasabb hőmérsékletű a folyamat annál kevesebb a tárolt energia egységnyi tömegben.
Legjobb talán a mész lenne, a 2CaO + H2O <-> 2 Ca(OH)2 Csak az is 400 fok ahol leadja a vizet, mint napkollektor kissé komplikált. Az igaz viszont, hogy áramot is tudna fejleszteni gőzgéppel, 400 fok már bőven elég.
Nem halmazállapotváltozáson alapul (ha nem tévedek, azt hívják fázis-váltásosnak), hanem a molekula kémiai szerkezete változik meg, és így tárol energiát. Amit aztán egy katalizátor segítségével vissza lehet alakítani, miközben hőenergia szabadul fel.
Vannak fizikai torvenyek amit nem lehet atlepni, vegyel egy szaz literes meg egy ketszaz literes tarozot azonos szigetelessel es merd le a homersekletcsokkenest . A vakumszigetelesnel is megodhato ugyanez, csak nem sikerult az egy literes palack melle tiz literest szereznem, a munkahelyi 25 literes meg mindig tele volt folyekony nitrogrnnel igy azzal sem kiserletezhettem.
Amit érsz az szerintem mindenki számára tiszta (felület/térfogat arány) de sok hónapra eltárolni hőmennyiséget nem fogsz tudni pár centis szigeteléssel, a bepumpált rengeteg hőmennyiséged megy ki a kukába több hónap alatt.
Vákuumos szigetelésű palack milliószorosára nagyítva szuper jó dolog, csak hát nem biztos hogy olyan egyszerűen megoldható, főleg hogy ne kerüljön többe maga a beruházás, mint amennyi energiát tárolni fog egész él3ttartama folyamán.
Annak idejen nagymamam nyaron vette meg a telre valo fat, amit azert a tuzepnek illett legalabb fel evvel.elobb kivagni. Es kb januarig azert az elozo evbol.megmaradt szarazabb fat tuzeltuk. Vegyes kalyhaban a nemet brikett tuzelesekor nem volt ilyen problema:-)
Nem vészes, jól szigetelt a házunk, elég keveset kell fűteni, azt oldjuk meg fával, egy vegyes tüzelésű kazánnal. Engem főleg az zavar, hogy nem tudtam száraz fát vásárolni, ezért ezt meg kell oldani. Ehhez fogunk egy féltetőt építeni a kertben.
Egy szaz literes tartaly a furdoszobaban ot centis szigetelessel egy napig tarolja a forrovizet kb tiz szazalek veszteseggel. Egy tiz kobmeteres tartaly a pinceben ugyanilyen szigetelessel tiz napig, egy ezer kobmeteres meg akarho szaz napig. A homennyiseg a terfogattal aranyos, a hoveszteseg meg a felulettel, igy szazszor annyi terfogat es tizszer akkora felulet eseten tizedakkora a hoveszteseg. Es ez csak egyszeru par centis pl polieturan hoszigetelo. Egy normal vakumos duplafalu literes palack sokkal jobban szigetel, ezt millioszorosara nagyitva evekig meleg benne a viz
A térfogat/felület arányon sok múlik. Ha kellően nagy a tároló, akkor a hőveszteség százalékosan csökken. A méteres hőszigetelés elég komolyan hangzik. Mekkora volt a tartály?
Pontosan hogyan lehet honapokig tarolni a meleg vizet par centi szigeteles eseten?Amiben voltam mintahaz es rendszer meteres vastagsagu szigetelesek voltak.
Amíg volt ipari halászat, a Balatoni Halgazdaság is abban tárolta a halat, télen begyűjtött jégből szolgálták ki a vandéglősöket hallal. A legrégebbi jégtárolás ami fennmaradt 2400 éves.
Kb otven eve minden balatonparti uduloben volt jegverem, egy kb 5-10 meter mely veren aljan szalmaval. Telen fltoltottek par tonna balatoni jeggel es meg nyar kozepen is vidaman hutotte a kobanyai sort. Napkollektorral felmelegitett vizet is honapokig lehet tarolni, bar ott celszeru par centi szgeteles.
igen, az biztos. de ha azt akarná valaki, hogy a víz és csatorna legyen csak bekötve (az a legrázósabb kicsiben) akkor egy gépkocsi bonyolultságával tudná megoldani. Ha senkinek nem lenne autója akkor olyan házakban laknánk amik semmi energiát nem igényelnek kívülről.
...mint egy szuzuki? kb annyi lenne a költsége és a bonyolultsága valami efféle berendezésnek. De ezt szoktuk meg, hogy amivel helyet változtatunk az egy drágább bonyolultabb berendezés mint amivel fűtjük vagy hűtjük a házat.
Volt most is, a levegőt könnyen lehet mozgatni a lényeg a tároló belső átjárhatósága. De úgy is jó ha pl 0 fokos a levegő és szintén 0 fokra hűtve egy géppel, sokkal kisebb gép és sokkal kevesebb energiával állítja elő a jeget mint nyáron 30 fokos levegővel a 20 fokost.
A talajszondás hőszivattyú szerintem ügyes kompromisszum. Hűt, fűt, nem igényel nagy tömegű anyagot, és viszonylag egyszerű. Kár, hogy viszonylag drága, ami szerintem csak azért van így, mert nem gyártják elég nagy sorozatban. A levegő hőcserélős sokkal olcsóbb, pedig szerkezeti szempontból nem sokkal egyszerűbb.Az új házunkban talajszondás van, mert tetszett, hogy keveset fogyaszt és csendes. De a megtérülése kérdéses.
