"Persze ettől még félre ne értsd, teljesen jó gondolat."
No para. :)
Nem az én gondolatom, és konkrétan már csinálják, szóval valaki úgy vélte, hogy megéri (akármilyen szempotból).
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy 2MW az a csúcs teljesítmény. Ha nem fúj a szél, akkor nyilván 0W a kijövő teljesítmény. Ha jól emlékszem, pont az volt megemlítve, hogy ha a szélturbina nem is termel, akkor is adjon valami (nyilván kevesebb) energiát a torony.
És nyilván ez egy gazdasági kérdés. Ha kellően olcsó a pluszban ráragasztott(!) napelem, akkor megéri.
Ha nem gyostöltésről van szó, és nem sok 10-100kw-okról, akkor azért jelentősebb az arány. Én nem tartom ezt se rossz dolognak, nyilván ha áll bent sok autó sok energiaigénnyel, akkor csak a töredékét állítja elő, de annyival is többet, mint a semmi.
Ott a felület, kihasználják.
Viszont lassú töltésnél simán nagyon jól is ki lehet vele jönni. azaz pl egy céges parkoló, ahol ott áll napi 8 órát, és csak kisebb teljesítménnyel töltik, mert van rá idő (ha van rá idő). Azért sokszor csak néhány kWh.--t kell belerakni az autóba, annyit amennyit mondjuk a munkába járáshoz használ, az meg elég jól is összejöhet ilyen tekintetben is.
Ez tök jü gondolat, de azért ha számszerűleg nézzük
Van egy mondjuk 2 MW-os szélgenerátorod, és felraknak rá kb 8kW napelemet. Nyilván javít a hatásfokon (hozamon), de azért olyan nagyon nem (pár tized százalék jó esetben, vagy annyi se, ami persze számít).
Persze ettől még félre ne értsd, teljesen jó gondolat.
Ra lehet rogziteni, de az X szennyezesu es koltsegu napelrmet es mast is erdemesebb ugy telepiteni, hogy hatekonyabban mukodjon, tobb fenyt alakitson aramma.
Ez most nem agyalás. Ezt a megoldást a szélturbina oszlopokra ragasztott napelemmel ténylegesen alkalmazzák már.
És persze felmerül, ha így lehet ezeket alkalmazni, akkor másut tis jól jöhet ugyanez, valóban.
A szélturbináknál ott az előny, hogy eleve rajta vannak a hálózaton, és a betáplálás is adott, sőt, maga aszerkezet is adott, amire rá lehet tenni a napelemeket.
4,3 helyett 4,2-4,1-4,05Vig toltve sokkal tobb ciklust birnak. De nem elettartamra tervezik. Az ujabb, tulajdonosanal okosabbtelefont akarjak ertekesiteni.
A huto a fotengely elott van. Irrealisan magas aru Li akkuhoz kepest lefet tizedaru a magas aru olomakku. Ezeket csak a futballistak es a kupolasbohocok tudjak megvasarolni.
Ha indításra nagy áram kell akkor igen, legyen minél kisebb a belső ellenállása, azt úgy tudja csökkenteni ha növeli az elektródák felületét. Ha munka akkumulátor akkor ennek kisebb a jelentősége.
Az aram nagysags az akku belso ellenallasatol fugg, az olomakku eleg nagy aramot tud leadni gepkocsiinditaskor, de egy hetan at is kepes volt mukodtetni az orosz kistevet a hobbitelkunkon. Azt nem tudom hogy a tobbi masfajta akku mennyit bir. Mindenesetre a mobiltelefonokba rakott litiumos akkuk eleg szarok, meg ezervujratoltest se birnak ki, es ot ev utan bekrepalnak. Es lersze a szolgaltatok evente valtoztatjak az akkuk meretet es csatlakozojat, nehogy mar egy regebbi telefonhoz is lehessen uj akkut venni. Erdekes modon mas keszulekeknel pl radio zseblampa sikerult kb negy ot fajta standard elem meg akkumeretet definialni a ceruzaelemtol a laposelemig.
A boltban csa kb tiz kilos egy ket kilovattos olomakkut arulnak, mert az eleg a gepkocsikba. De persze van tizszer akkora kapacitasu majd tizszer akkora akku is, ez feltehetoleg fajlagosan lenyegesen olcsobb, de ezt csak mindenfele intezmwnyekben hasznaljak tartalek aramforraskent, pl korhazak, metro meg informatikus cegek stb.
Annak idejen probaltam parszor a zsigulimat kurblival beinditani, eleg nehezen sikerult, a megtolas az sikeresebb volt, de ahhoz legalabb harom.ember kellett. Az akkutolteshez napelem eseteben tenyleg nem kell kulon tolto, de az akkufeszultsegbol ketsazharmincas valroaram gyartasahoz kell egy inverter, amelyik atambol aztan a hasznalt keszulekek tobbsege, led, szamitogep stb faradsagos munkaval ujra egyenaramot gyart. Akkuteren nincs sze.elyes infom, par eve egy egy kilowattoras olomakku kb 25-30 ezerbe kerult, husz ilyen akku mindossze fel millio, egy hasolno.litiomos beleszamit tan harom mollioba.
Egyelore az olomakku a legolcsobb, harmadaba- tizedebe kerul a mas konnyebb akkuknak, es elettartamban is versenykepes veluk. Ahol a suly nem szamit, pl benzines auto inditasra illetve egy haz pincejeben elhelyezett akkucsomagnal a napelemek altal termelt energia tarolasara leginkabb ezt erdemes alkalmazni. Es nem sok olomakku kerul ki a kornyezetbe, nehez kicipelni az erdobe es otteldobni, raadasul leadaskor meg fizetnek is erte.
Tulajdonképpen még talán többet is, nem kell feltétlenül ólomból lenni az elektródáknak. Ha ólom-oxid és fém ólom a tároló akkor az annyi a körül mint mint a lítium akkumulátorok, persze kissé komplikált lenne így kezelni az igaz.
Egy tiz kilos olomakkuban 1-2 kwh energiat lehet tarolni, mas ujabb akkukban ennek otszoroset. Azt lusta vagyok kiszamolni mekkora lendkerek kell ennyi energia tarolasahoz, de az ujratolteshez az akkunal eleg egy fel kilos tolto, a lendkerekhez meg egy nagyobb motor.
