Egy bádog hordó drágább mint egy nem tudom hány 100 baros tartály, kerámia béléssel? ...meg valami visszanyerő is kell amúgy 30% veszteség már a komprimálás. a nátriumot meg bele engedett egy hordóba és 1000 év múlva is használható nagyon egyszerű eszközben, hatásfok 95% ...is lehet, nagyon nagymértékben függ milyen sebességgel töltünk és kisütünk. Az akkumulátor nem olyan mint egy benzines kanna, annak mindegy milyen gyorsan töltünk bele 10 litert és vesszük ki belőle, 10 liter akkor is.
Mondjuk a visszanyert energia részaránya nem mindegy. Szivattyús tározónál a betárolt energia több, mint 90%-át is vissza lehet kapni.
Ugyanez egy vízbontás/generátor rendszernél elég vacak lesz. Ha csak a generátort nézzük, mondjuk gázturbinával, az se megy 40% fölé, és még ott van a vízbontás vesztesége.
Ha már ilyen, akkor jobb a hatásfoka az üzemanyagcellának, bár az meg nem tudom, hogy mennyire gazdaságosan skálázható fel. Szerintem az drága.
Egy érdekes felhasználásról olvastam a minap, mégpedig a megújuló forrásból előállított hidrogén használatáról. Azt írták, hogy hagyományos gázcsöves hálózatba keverhető max 10%-os arányban.
Ami aggodalmam ezzel lenne, az a hidrogén hihetetlen képessége, hogy átmegy (átdiffundál) minden anyagon, de feltételezem ezzel számoltak.
Speciel, űrhajós témában most eléggé pörög a metán, mint üzemanyag. Jobban tárolható, és a Sabatier ciklus révén készíthető ilyen akár a légkör CO2-jének,és mondjuk megújulókkal előállított hidrogén felhasználásával.. A metánt (amely teljesen fosszilis szén mentes!) meg lehet beküldeni a gázhálózatba, vagy akár a tárolása is könnyebb, mint a hidrogéné.
En a fuziot egyenlore rabiznam a Napra, bar ez nemileg pazarlo mert meg az egymilliardod teszet se tufjuk.hasznositani, es a kovetkezp egy ketszaz evben energiatetmelesben matadmek a fisszional. A gravitaciot is kivaloan lehet energiatermelesre hasznalni, csak egyetlen nagy hazai nap vagy szeleromuhasznalo.se epit egy szivattyus tarozpt sem, igaz a zoldikek is iszonyodnak a gravitacio ilyen modon torteno felhasznalasatol.
Az ilyen változásnak (a megújuló energiák használatának a terjedésének a felgyorsulása) maga után kell vonnia az energia disztibúció, szállítás és az energiatárolás komoly fejlődését is.
Mondhatjuk, hogy az urán, (és persze igazából minden elem, amely a hélumnál nagyobb atomtömegű (sőt a hélium java része is)) így napenergiával képződött, de azért nem a Nap energiája. Mondjuk nem a mi Napunk energiája. :)
Máskülönben pedig miért is működik a Nap? Mi indítja be? A gravitáció - ami pedig nem más, mint a tér görbülete - tehát maga a mi "élő" téridőnk, amely visszahat saját magára. (bár a fúzió nem ehhez köthető, ha sikerülne ehhez kötni vmilyen ravasz módon, az már a GUT lenne, haha! :D )
Wiegner is kiemelkedő elme volt, mind a négyen (öten Kármánnal együtt) azok voltak, nyilván.
Bár pont Wiegner-nek nehezebb helyzete volt, mivel Neumann-nak volt az iskolatársa, és emiatt - bár hihetetlen képességei voltak - néha csak a második legjobbként kezelték. Milyen durva már, hogy két ilyen hatalmas elme egy iskolában, egy időben.. :) Azt hiszem bármelyikükért összetenné a két kezét bármely iskola, egyetem, bármikor is a történelem folyamán - beleértve a jelent is (és a jövőt).
A fúziós erőmű (mert ugye a H bomba, Ede bácsinak, illetve Szaharovnak köszönhetően aránylag gyorsan meglett) nem egyszerű sztori.
Ezért jó a "központi fúziós erőművünket" használni a nepelemeken, napkollektorokon keresztül. :) (sőt, az összes megújuló energiatermelést az hajtja, és ráadásul még a fosszilisek nagy részét is közvetetten).
Ami az alternativ energiat illeti a maghasadas felfedezese utan mar tiz evvel mukodtek az energiatermelo atomreaktorok, bar az energiaval csak a kormyezo folyokat futottek, mivel a reaktorokat plutoniumgyarzasra hasznaltak
A fuzio feltalalasa utan hetven evvel meg mindig csak tervezik hogy par evtized mulva tan lesz fuzios reaktor. Egyebkent kozeledik, a hetvenes evekben meg otven evnyire volt, most a huszas evekben mar csak negyven evnyite, extrapolalva kb 2200- ra lesz fuzios eromu.
A nemetek a neutronutkozes hatasara vegbemeno maghasadast regisztraltak es azt kogy uj neutron is keletkezik, tan Hahn, strassman es Liese Meitner voltak, azztan ezt az amerikaiak csakpontositottak. A reaktorszabadalom.semmit sem.ert, mivel titkositva volt, igy aztan az oroszok es a franciak is feltalaltak.
hozzáteszem, hogy ebben a cikkben aránylag negatívan írnak Szilárdról, pedig a láncreakció eredeti ötelet akkor is tőle származik., sőt az első levédett találmány is (még ha technikailag nem is volt tökéletes).
A cikk végén természetesen ott van, hogy Fermi és ő együtt szabadalmaztatták a nukleáris reaktort, amin dolgoztak.
Ugye, Fermi Nobel díjat kapott a munkájáért, míg Szilárd Leóról, és szerepéről nem sokat tudnak.
nukleáris láncreakció alkalmazásait ki írta le először, (és ki szabadalmaztatta is
A fizika tankönyvben erről azt írták:
Amikor Rutherford kijelentette, hogy a maghasadást nem lehet energiatermelésre hasznosítani, ezen Wigner úgy felháborodott, hogy azonnal kidolgozta és szabadalmaztatta az eljárást.
Nézz utána, hogy a nukleáris láncreakció alkalmazásait ki írta le először, (és ki szabadalmaztatta is btw). Annyit segítek, hogy nem német volt.
És egyébként ő volt az is, aki segített Ferminek megalkotni az első atommáglyát, valamint ő harcolt utána azért, hogy az amerikai elnököt figyelmeztessék az atombomba alkalmazásának a veszélyeire, Einsteinnel együtt* írták meg a levelet.
* ő fogalmazta meg alapjában, nem Einstein
Nyilván nem csak az a 4 Budapesten tanuló magyar** tudós volt az atombomba létrehozója, de a helyzet ennél bonyolultabb, és mégiscsak van némi alapja ennek az állításnak. Van itt egy érdekes cikk, ami ezt taglalja,
de részletesebb képért érdemes elolvasni az Öt világformáló marslakó c könyvet. Illetve a fent (nevén nem) említett úriemberről készült nagyon jó életrajzi könyv, szintén tudom javasolni (azt hiszem, a "Zseni árnyékában" az alcíme)
** a helyzet bonyolult, lásd részletesebben a linkelt cikkben.
Volt azert ott egy Fermi nevu akarki is aki mintha iranyitotta volna az egeszet, meg megvtobbszaz tudos meg mernok.is. Es volt tan harom nemet tudos is akik unalmukban tizbevvel.korabban feltalaltak a maghasadast.
Azok négyen voltak kulcs emberek akkor ott losalamosban. Lehet 4 zsidónak is mondani mert az volt mind ...na igen, ha atomenergia akkor a 4 magyar, ha atombomba akkor a 4 zsidó. ((((-: de mindegy hiszen zsidó sokkal több volt az usa ban, de ha az nincs lett volna cigány, vagy tót....vagy mindegy, ez a társadalom volt itt az alkalmas erre. Szóval nem az egyedszámmal függ ez össze, valószínűleg azt a magyar társadalmat nem is lehetne felnagítani amerikai méretre amikét pl a bolha se nőhet akkorára mint egy elefánt.
Valami igazság van ebben. Igen különös dolog volt.
Amúgy én jobban szeretem a Marslakó kifejezést rájuk, mert valóban annyira jók voltak, és olyan nyelvet beszéltek, amit ott nem értett senki. :)
Krámánt szokták még hozzájuk sorolni, bár ő valamivel idősebb volt (róla nevezték el az űr határát).
Ugyanakkor a statisztika is sokat számít, hiszen képességek is sokat nyomnak a latban. Persze kell hozzá az is, hogy e képességeket ki is használja az illető. Maguk a képességek eloszlása valmilyen statisztikai eloszlást mitat, és ezeknél számít az össz létszám.
A kiemelkedés az társadalmi jelenség, 100 millió elég hozzá, vagy sokkal kevesebb is.
Pl a magyar atom maffiának is mondott négyek, Wigner, Teller, Szilárd, Neumann. Az usa lakossága sokkal nagyobb volt de ez a társadalom volt alkalmas ilyesminek a kialakulására.
"a gravitáció nagyon nem a földinek felel meg, ezért nehéz lenne ott tartósan élni"
Ezzel kapcsolatban nulla tapasztalattal rendelkezünk. Azt tudjuk, hogy a mikrogravitáció, ami pl. Föld körül keringve, vagy egy szabadesésben mozgó űrhajón van, hosszú távon káros az egészségre. EZt már egészen részletesen ismerjük. Viszont még azzal sincs tapasztalatunk, hogy a Hold gravitációján hosszabb távon fellépnek-e ezek a negatív hatások.
Csak akkor foiguink erről többet megtudni, ha elkezdünk ott lenni tartósan.
A Marson kb 40%-a a gravitációs gyorsulás a földinek. A Hold 1/6 g-jéhez képest ez lényegesen több. A Jupiter és Szaturnusz holdjai kb a Föld holjának felenek meg (kicsit kisebb értékeik vannak).
Egy O'Neil hengerben olyan gravitációt lehet csinálni, mint ami tetszik - ez mérnöki kérdés. Nyilván minél nagyobb g-t szeretnénk a belső felületen, az annál problémásabb.
