Keresés

Részletes keresés

híg ember Creative Commons License 2022.08.28 0 0 63

A názáreti Jézus Egyiptomban megismerte a Septuaginta gorog fordítást

 

Háromhónapos csecsibabaként...?

Előzmény: Leslie07 (61)
jócsóka Creative Commons License 2022.08.28 0 0 62

Elhalt kicsit a fórum, pedig érdekesen indult. elkanyarodva a "milyen nyelven beszélt Jézus" - bár érdekes témák felé, az eredeti, az arámira fordított Peshittah téma jó ha néhyány hozzászólást megélt. 
 Bár ahogy látom van aki vallási, más irodalmi alapon közelít, egy biztos, a görögből arámira fordított és azt az egyházuk által elfogadott írást semmivel sem kellene jobban háttérbe szorítani, mint egy magyarul olvasott bibliát... ;-) Tulajdonképpen ott tartunk, mintha arról vitatkoznánk, hiteles-e egy német avgy egy angol bibliafordítás. Sőt ne felejtsük el, a különbözö egyházak és felekezetek mind más-más fordítást hazsnálnak, magyarul is olvasható több ;-)

Akár irodalmi érdekesség, akár vallási, mindenképpen hazsnos egy előrevivő bezsélgetés vagy ismeretterjesztés. 
Ha van még részlet szívesen olvasom. 
Érdekelne az a részlet ahol Jézus azt mondja: "Én vagyok az út igazság élet...stb"

Meglátásom szerint ez sem stimmol, mint ahogy sok dolog. Eleve máshogy használják a sémi nyelvek a személyes névmásokat mint a görög...! :-D  Ahogy kutakodtam, azt is jelentheti, vagy inkább azt: az ÉN az út igazság...stb...
egyik nyelvet sem beszélem persze, csak ahogy utánakérdeztem, pl. a héber ha az énről beszél, azt a görög csak személyes névmással tudja leírni és az "én van" nehezére esne, első szám egyes személy ragot kap.

Nem tudom arámi ismeretében ez hogyanalakul, googlin keresve, szótárazva ugyanerre jutottam, arámit bezsélővel nem sikerült kapcsolatba lépnem.

Leslie07 Creative Commons License 2019.04.22 -1 0 61

 (Vagy, marad a nagyon hiperszellemi magyarázat, hogy, mivel Jézus a testté lett ige, hát arámiul mondta folyamatosan azt, ami héberül volt az írásokban.)

 

Még van egy másik lehetoség,ami még valóoszínübb:

A názáreti Jézus Egyiptomban megismerte a Septuaginta gorog fordítást.

Jézus idejében Palesztínia teruletén a gorog volt az írott nyelv.

Az Evangélium tanusága szerint is a Septuagintát idézte.

Mellesleg a Jézus testében Izrael istene lakozott az Atya. Jézus csak azt mondotta, amit

a benne lakozó isten kimondatott vele. Azt pedig nehéz vitatni, hogy Izrael istene és Atyja

számára gondot jelentett volna az ifjú Jézus szájába adni,amit az írástudókkal közölni

akart a templomban.

Előzmény: Don Vittorio (54)
Biga Cubensis Creative Commons License 2013.09.09 0 0 60
ösztöke Creative Commons License 2012.02.28 0 0 59

Van erről valami már valami fordítás?

Az lenne jó még, ha az ebioniták evangéliumát, és a Héberek szerinti evangéliumot megtalálnák.

Előzmény: Biga Cubensis (58)
Biga Cubensis Creative Commons License 2012.02.28 0 0 58

http://www.origo.hu/tudomany/20120227-barnabas-evangeliuma-ezerotszazeves-kezirasos-biblia-kerult-elo-torokorszagban.html

 

A Bibliától eltérő új evangéliumot találtak Jézus anyanyelvén

Az 52 oldalas kézirat Jézus anyanyelvén, arameus nyelven íródott.

Paleokrites Creative Commons License 2009.07.28 0 0 57
Lemaradt az idézet cikk címe:

http://tudomany.ma.hu/tart/rcikk/h/0/104546/1
Előzmény: Paleokrites (56)
Paleokrites Creative Commons License 2009.07.28 0 0 56
Nos sok minden előkerülhet ezeknek a cáfolatára, én nem hiszek abban, hogy a zsidóság egyféle pogány nyelven merült volna ki már akkor!

Itt egy érdekes adalék..... a héber írás történetiségről, az egyik honlapról eléggé jól megfogalmazva....azt a tényt, hogy a Héber nyelv mai napig megtartotta élőségét, mégha a zsinagógákon belül is, hisz a keresztények büntetés mellett nem használhattáűk a közösségükben soha, sőt sokszor elégették könyveiket, tanházaikat felgyújtották és ellehetetlenítették életüket vagy ezer esztendőn keresztül és tova, ez manapság sem igazán állt le, fű alatt ,egy, szájról szájra!!

Én azt látom, hogy a keresztények el akarják hitetni azt, amit csak akarnak, lehet az emberekkel, hogy mit is higgyenek a zsidókról és nyelvükről!

Csakhogy a zsidók eléggé ragaszkodtak atyáik hagyományaihoz, így a pogány nyelvekre nem cserélték le a hébert, értették és beszélték azt, amint már említettem a zsidók tudtak görögül, és más nyelven is, eléggé gyorsan tanultak!

" A héber nyelv és írás kialakulása

A Biblia tanítása szerint Noénak három fia volt, Sém, Khám és Jáfet. Sémtől származnak a sémiták, Khámtól a khámiták és Jáfettől a jáfetiták.
A sémi nyelvnek három alapvető ágazata van:
- kelet-sémi nyelvek, ebbe az ágazatba tartozik az akkád és a héber nyelv. Az akkádok sémi-babilóniaiak voltak, akik Észak-Babilóniában éltek. Nyelvük egy időben egész Mezopotámiában elterjedt volt, az i. e. 18. sz. idején, a perzsa korban azonban teljesen háttérbe szorult. A legrégebbi akkád ékírásos szövegek az i. e. 25. századból valók.
- észak-nyugati sémi nyelvek, ide tartoznak a kánaáni nyelvek és az arámi. Kánaán az egyiptomi birodalom korában hivatalos elnevezése volt a mai Palesztina nyugati részének, Szíria déli részének, és szinte egész Föníciát is magába foglalta. A kánaáni nyelvek közé sorolandó maga a föníciai nyelv, valamint a moábiták és ammoniták által beszélt nyelvek. A föníciaiak az i. e. 2. évezred táján települtek le a mai Észak-Palesztina térségébe. A moábiták és ammoniták az i. e. 13. században a Jordántól keletre betelepülő sémiták. Az arámok a szír tengerpart nomád népei voltak, akik az i. e. 15. században telepedtek le. I. e. 11. század idején már politikai nagyhatalom voltak. Az arámi nyelv fokozatosan kiszorította az akkádot, a föníciait és a hébert. Az i. e. 8. században az arámi már köznyelv volt, a perzsák korában pedig már mindenhol beszélték a birodalomban.
- dél-sémi nyelvek, ide tartozik az arab és az etiópiai nyelv. Az arabot számos területen beszélték, az etiópiai Abesszínia nyelve volt.

Az i. e. 23.-22. századtól Palesztina területét nomád népek árasztották el. Valószínűleg jobbára észak-nyugati semiták voltak. A héberek azonban ekkor, mint egységes és sajátos szervezetű nép, még messze nem jelentek meg. Az i. e. 15.-14. században jelent meg Palesztinában egy olyan népcsoport, akik sem az uralkodó osztályhoz nem tartoztak, sem a kánaáni őslakossághoz. Ezek többnyire katonai szolgálatba szegülő csoportok voltak, akiket habiruk-nak neveztek. A héber néppel való egyezésük mindeddig csak feltételezés. Maga a héber nép az elfogadott álláspont szerint az arámi vándorlással érkezett Kánaánba, az i. e. 13. század közepe táján. Innentől kezdve beszélhetünk igazából héber népről, vallásról, kultúráról. Ezek a letelepedett, törzsközösségben élő népcsoportok nevezték magukat Izráelnek, vagy Izráel fiainak. A "héber" megnevezés az "átmenni, átkelni" igéből származik, mely valószínűleg eredeti származási helyüket jelzi: a Jordán túlsó partját.
Nyelvük eredetileg valószínűleg az ó-arám valamelyik ágazata lehetett. Magát a héber nyelvet, mint Dél-Kánaán egyik sémi dialektusát, a bevándorló törzsek a letelepedésük után ismerték meg és sajátították el. Nehezíti a kutatást, hogy a különböző törzsek számos nyelvjárással beszéltek. A szentírók héber nyelven írták az Ótestamentum könyveit, de a kései iratokban arámi szavakkal, arameizált kifejezésekkel, sőt arámiul írt fejezetekkel is találkozhatunk. Ennek magyarázata az arámiak politikai terjeszkedésében rejlik. I. e. 400 körül a köznép már nem értette a héber nyelvet, és arámiul beszélt. A fogságból hazatérő Esdrás a Biblia szerint héberül olvassa fel az egybegyűlteknek a Törvényt, amit azután meg kellett magyarázni. Nehémiás szintén azt panaszolta, hogy a "fiak", azaz a fiatalok nemzedéke már "nem tud zsidóul".
Jézus korára az arámi egész egészében népnyelvvé vált, a héber csupán a tanult emberek és a jeruzsálemi kultusz nyelve maradt. Jézus is beszélte az arámit, sőt arámiul tanított. Ez egyre növekvő nehézséget jelentett a héberül írt szent iratok, szövegek áthagyományozásában és megőrzésében.

Az ó-héber írás a föníciai írás közvetlen származéka. Az egyiptomi fogság előtti évszázadban azonban az arámi nyelv terjedésével együtt a szír-arám írásmód is teret hódított, ez nevezték quadrát írásnak, mely fokozatosan kiszorította a héber írást. A zsidók először csak a profán írásokban alkalmazták, majd a szent iratok esetében is. A zsidó hagyományok szerint a szent iratok quadrát írását Esdrás vezette be. Az i. e. 2. században már ez az írásmód volt széles körben elterjedt, Jézus is ezt ismerte. Számos esetben azonban a Tórát továbbra is ó-héber írással másolták, a szamaritánusok (akik az i. e. 4. században váltak ki a jeruzsálemi istentiszteleti közösségből) szintén ezt örökítették tovább.
A legrégebbi "könyvek" agyag- vagy kőtáblák voltak, az i. e. 8. századtól (Ésaiás korában) terjedtek el a papirusztekercsek. Az egyiptomi fogságtól kezdve a szent szövegek rögzítésére állatbőrből készült tekercseket használtak, ilyenek a Qumráni tekercsek is. Az elévült és megrongálódott tekercseket a zsinagógákban gyűjtötték össze, és időnként ünnepélyes keretek között elégették vagy elásták őket. a Holt-tengeri tekercsek, illetve a kairói zsinagógában befalazott tekercsek kivételt képeznek, ezeket nem megsemmisítés, hanem megőrzés céljából rejtették el.
Az i. e. 2. és az i. sz. 1. század között számos ótestamentumi kézirat készült és forgott közkézen. Azonban a többszörösen másolt, különböző korokban készült kéziratok sokszor hibásak, torzultak voltak. A hibák legtöbbször helyesírási hibákból adódtak, de a helytelen íráskép sokszor fogalmi zavarokat is okozott.

A szövegek tisztázása, és egy egységes, hivatalos szöveg megállapítása egyre inkább szükségszerűvé vált. A különböző szövegtípusok egységesítésének első nagy munkáját a jamniai zsinat végezte el i. sz. 100-ban. A zsinat egységesítette az Ótestamentum mássalhangzós szövegét, és meghatározta a kanonikus könyvek számát.
Az i. sz. 5. századtól kezdődően az ótestamentumi szöveg teológiai és filológiai védelmi szolgálatát a maszoréták végezték. A maszoréták a hagyományok őrzői, akiket az ókori írnokok, írástudók örököseinek tekinthetünk. Két nagy iskolát alkottak: a Babilonban és Surában tevékenykedő keleti maszoréták, és a Tiberiásban és Palesztina más városaiban működő nyugati maszoréták csoportját. Ez utóbbiak közül kiemelkedő Ben Áser és családja, valamint Ben Naftali és családja. Ezek a családok generációkon keresztül gondozták az ótestamentumi írásokat. Egybevetették a különböző kéziratokat, javították az értelmileg zavaros szövegeket, és a pontozásos rendszer megalkotásával rögzítették a helyes kiejtést. Munkájuk végeztével mindig megsemmisítették azokat a kéziratokat, melyekből dolgoztak, hogy azok eltérő szövegei ne ködösítsék el a végleges változatot.
A maszoréták munkássága előtt írnokok másolták a szövegeket, ők azonban hűségesen adták át az eredeti írást, javítást csak nagyon indokolt esetben (mindössze 20 alkalommal) végeztek. Ahol a szöveget bizonytalannak érezték, a fölé a betű fölé vagy szó fölé pontokat tettek. Ez a Punta extraordinaria. (Mintegy 15 esetben fordult csupán elő.) Ahol az egész mondat logikai helyességét kérdőjelezték meg a szövegben, ott a sor elejére egy fordított Nun betűt írtak.
A maszoréták tovább folytatták az írnokok munkásságát. Mivel a szöveget szentnek tartották, ezért abba nem lehetett belejavítani. A helytelen szót így meghagyták a szövegben, fölé egy kis kört tettek, és a helyes szöveget a margóra írták. Ha a másolás közben kimaradt egy-egy szó, azt sem lehetett beszúrni. A kimaradt szót ezért szintén a lap szélére írták, a magánhangzókat pedig belepontozták a szövegbe, ugyanis a magánhangzókat nem tekintették szentnek.
Az egyes kéziratokat a maszoréták számos megjegyzéssel is ellátták. Ezeket a széljegyzeteket nevezzük Masora marginalisnak. Ez kétféle lehetett:
- masora parva - kisebb terjedelmű megjegyzés, melyet a babiloni maszoréták a sorok közé írtak, a palesztíniaiak pedig a lap szélére
- masora magna - részletesebb megjegyzés, amit a babiloniak a margóra írtak, a palesztíniaiak pedig a lap alsó vagy felső részére.
A könyv végére írt maszoréta megjegyzések neve Masora finalis.

A helyes kiejtés rögzítésére tett erőfeszítések az 5.-6. században kezdődtek. A maszoréták a magánhangzókat pontokkal jelölték, melyeket beleírtak az eredetileg csak mássalhangzóval írt szövegekbe. Az első pontrendszer Babilóniában készült. A kaerusok, akik komoly bibliatanulmányozók voltak, bonyolult jelrendszert alkottak, mely a mássalhangzók felett pontozta be a szöveget (szupralineáris pontozás). A maszoréták munkássága kezdetén azonban Palesztinában is kialakult egy egyszerűbb pontozási rendszer. Végül Tiberiásban készítették és kareus hatásra egy újabb jelrendszer, mely azonban a mássalhangzók alá pontozza a magánhanzókat (infralineáris pontozás), és ez fokozatosan kiszorította a babiloni rendszert. Ezzel együtt számos vitára adott okot a Ben Áser és a Ben Naphtali családok között. A vitát Maimonédesz zárta le a 12. században, és véglegesítette a tiberiási pontozást.

A könyvnyomtatás felfedezésével kezdődött meg a héber kéziratok nyomtatott formában való kiadása is. Az első héber szöveg, mely a zsoltárokat tartalmazta, 1477-ben jelent meg Bolognában. 1488-ban Soncino-ban már a teljes Ótestamentumot kiadták, majd 1491-93-ban Nápolyban és 1494-ben Breciában is. Az 1524-25-ös bibliakiadás szövege a textus receptus, mely a 20. századig hivatalosan elfogadott szöveg maradt. Ezt Jakob Ben Chajjim adta ki Daniel Bomberg velencei nyomdájában.
A textus receptust csak Kittel 1936-es (harmadik) kiadása szorítja ki, mely a Leningrádi Kódexet veszi alapul, ami kb. 400 évvel régebbi kézirat, mint amit a textus receptus használt. Ezt a Kódexet eredetileg még a Ben Áser család javította és látta el megjegyzésekkel. 1967-77 között készült el a Biblia Hebraica Stuttgartensis, mely szintén a Leningrádi Kódexen alapul, de közli a Masora szövegkritikai jegyzeteit is. 1075-ben megjelenik egy harmadik verzió a Jeruzsálemi Héber Egyetem kiadásában (The Hebrew University Bible), mely az Aleppói Kódex szövegét veszi alapul, apparátusában pedig a Qumráni tekercseket is feldolgozza. "

http://osara.wicca.hu/heber.html


Nézzük tovább.....:


" A héber a bibliai korban

A Bibliánál régebbi héber nyelvemlékeket is ismerünk, hiszen az elmúlt évszázadban rengeteg írott cserepet, agyagtáblát, falfirkát kikotortak a régészek a (Szent)földből. A legkorábbi nyelvemlékek i. e. 1000 körülről származnak, azaz Dávid király (ki parittyával veré agyon Góliátot) korából. Az egyik legősibb konkrétan egy olyan agyagtábla, ami valószínűleg egy óhéber kisiskolás házi feladata lehetett, ugyanis egy gyerekes mondóka van belekarcolva, ilyesmik, hogy „Két hónap vetés, két hónap aratás (...) Mindig éber a kis héber, Móricka az éceszgéber.”

A gezeri agyagtábla a mondókával (i.e. 10. sz.)

Az ilyen feliratok nyelve már egyértelműen héber, tehát elkülönül az egyébként elég közeli nyelvrokonoktól, a szintén a nyugati sémi nyelvek közé tartozó föníciaitól és arámitól (szírtől). Az írásnak viszont, amint látjuk, még semmi köze sincs a mostani szögletes héber betűkhöz; ez a protosémi írás, ami tulajdonképpen ugyanolyan, mint a föníciai. Természetesen ezt is, mint arrafelé mindent, jobbról balra írták, csakúgy mint ma. (A görögök is így tettek, amíg a pergamen és a tinta korában rá nem jöttek, hogy a jobbkezesek ezzel írás közben elmaszatolják a tintát.) A Bibliát szó szerint értelmezősebb olvasóink jogosan kérdezhetik, hogy hogyan lehet, hogy egy Dávid király korabeli írás a nyelv régebbi állapotát dokumentálja, mint mondjuk Mózes öt könyvének (a Tórának) a nyelvezete, ami jóval régebben játszódik? Hát bizony úgy. A nyelvészeti vizsgálatok egyértelműen megmutatják, hogy a héber Biblia (a keresztény Ószövetség) viszonylag későn, az i. e. 3.-2. században állt össze több szóbeli hagyományból, és így eshetett, hogy pont a Teremtés könyve az egyik legkésőbb keletkezett rész, a Bibliában fellelhető legrégebbi nyelvváltozatot pedig a Bírák könyvének néhány strófája, a Debóra-ének őrzi, de az is „csak” az i. e. 8. századból való.

A héber nyelv és írás fejlődésén érthetően nyomot hagyott Izraelnek és Júdának, a két ókori zsidó államnak siralmasan gyalázatos geopolitikai helyzete. Ez a fél-Dunántúlnyi régió természetes átjáróház Mezopotámia, Észak-Afrika és Anatólia között. Ennek megfelelően módszeresen aprították, tizedelték, keverték, ki-be telepítették az itteni népet az egyiptomiak, asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, görögök, és végül, de nem utolsó sorban a rómaiak. Az Új-asszír Birodalom közvetítő nyelve az arámi volt (Arám = Szíria), és ez is maradt Mezopotámia lingua franca-ja jóval a birodalom hanyatlása után is. Az arámi szerepe a mindennapi kommunikációban egyre nőtt, azért is, mert mind az asszír, mind a babiloni hódítók előszeretettel telepítettek ide-oda mindenféle népcsoportot hatalmas birodalmaikban, hogy ezzel is gyengítsék az esetleges szakadár mozgalmakat. Így kerültek Izrael királyságának kitelepített lakosai helyére a később szamaritánusoknak nevezett idegen etnikai elemek is, akik nem értettek héberül, úgyhogy velük kizárólag arámiul tudtak kommunikálni a maradék izraeli és júdai őslakosok. A görög uralom és kereskedelmi kapcsolatok következményeként a koiné, a standard ógörög is rohamosan terjedni kezdett, és a római hódítás után is ez maradt a Földközi-tengeri térség felé a fő közvetítő nyelv (nem a latin). Ezzel együtt megjelent a „hellenizált”, görög kultúrájú és nyelvű, de zsidó vallású izraeli lakos új embertípusa is. Így Jézus korában (gyk.: 1. század) már minden bizonnyal egy full háromnyelvű (héber, arámi, görög) társadalmat találunk a térségben. "

AZTÁN.....:

" Milyen nyelven beszélt Jézus?

Jézus Krisztusnak, a keresztény vallás megalapítójának életét jól ismeri minden vallásos ember.


Milyen nyelven beszélt Jézus?

Jézus Krisztusnak, a keresztény vallás megalapítójának életét jól ismeri minden vallásos ember.

2004.11.10 10:05, Forrás: MTI

Elvégre az Újszövetség elsődleges tárgya a fiatalon megfeszített "fölkent" (a görög krisztosz szó ezt jelenti) tanítása, szenvedése és halála. Egy dologra azonban nem derül fény az Új Testamentumból: milyen nyelven beszélt Jézus?A kérdés megvitatása, a tudományos nézetek kifejtése céljából nemrég tanácskozást rendeztek Isztambulban svéd kutatók és diplomaták kezdeményezésére. Az eseményre Európa minden országából meghívtak a keleti kereszténységgel és szemisztikával foglalkozó tudósokat.

Egy részük - mint Mats Eskhult svéd nyelvész - amellett kardoskodott, hogy kétezer évvel ezelőtt a legfontosabb - ha nem is az egyetlen - nyelv Palesztinában az ógörög volt. Jézus Pilátussal is tolmács nélkül beszélt, és ezt csakis ógörögül tehette, elvégre a művelt rómaiak (így a helytartó is) mind beszéltek ezen a nyelven.

A XIX. században kezdett teret nyerni az a felfogás, hogy Jézus a hétköznapi társalgásokat héberül folytatta. Mint Jan Retsö svéd kutató rámutatott: a vallásalapító korában még távolról sem halt ki. Palesztinában a héber nyelv, és az ókor utolsó szakaszáig (Kr.u. IV-V. század) is használatos volt. Ráadásul két változata élt: a Biblia szövegében leírt rabbinikus nyelv és az egyszerű emberek által beszélt héber.

Jézus maga is rabbinikus műveltségű volt, tehát ismerte a zsidó papok nyelvét. Ez azonban elütött a hétköznapokban, a pórnép által beszélt úgynevezett misna hébertől, amely szájhagyomány formájában őrizte meg a zsidó tanításokat. Ezt a nyelvet akkoriban Júdeában nagyon sokan beszélték, ám nem volt használatos Palesztina északi tartományában, Galileában. (Ebben a tartományban van Názáret, ahol Jézus nevelkedett.)

Zsidóként Jézusnak ismernie és beszélnie kellett a héber nyelv mindkét változatát. Ez azonban nem volt elegendő. Az ő korában ugyanis Palesztina nagy kiterjedésű Bábelra emlékeztetett a maga nyelvi sokszínűségével. A megszálló rómaiak maguk között latinul beszéltek. A velük kapcsolatban álló zsidó kereskedők szintén tudtak latinul. A művelt, előkelő rómaiak neveltetése ógörögül zajlott, ők ezt a nyelvet használták a birodalom keleti fertályain is.

Amikor Jézus élt, az ógörög már 300 éve társalgási nyelv volt Galileában, a Jordán folyótól keletre eső vidéken és a Földközi-tenger partján - mutatott rá Isztambulban Witold Witakowski lengyel tudós. Az ógörög és a héber mellett - Mezopotámia felől elterjedve - megjelent a Szentföldön az arámi (arameus) nyelv is, amelyet elsősorban a galileai zsidók beszéltek. Bo Isaksson svéd szakértő kimutatta, hogy kétezer éve öt arámi dialektus létezett Palesztinában, az egyiket Jézus is beszélte.

Az arámi nyelv ma is él - igaz, mindössze húszezer szír-ortodox keresztény beszéli, akik Törökországban, valamint Irak északi részén élnek. A nyugati arameus nyelvjárás máig fennmaradt a szíriai Maalula városban, amely alig száz kilométerre fekszik az egykori Galileától. Itt mintegy tízezren beszélik ezt a nyelvjárást.

Az ókori arameust - a Biblia egyik nyelvét - jól ismerjük, ám az újkori arámi nyelv a kihalás küszöbére jutott - hangoztatta a tanácskozáson Werner Arnold német kutató. Andrea Schmidt, a belgiumi Louvain egyetemének oktatója ezzel szemben úgy vélte, hogy van esély az arámi mint kultúrnyelv megmentésére. Ebben nagy szerepet játszhat az Egyesült Államokban, Svédországban és Németországban élő szír-ortodox keresztények kutatómunkája. Nem kizárt, hogy ennek révén az általuk "újszír" nyelvnek nevezett újkori arámi nyelv ugyanolyan lendületet kap, mint történt ez a XVIII. században az újörmény nyelvvel, amelybe Velencéből és Bécsből érkezett örmény-katolikus mehitaristák leheltek új életet. "
Előzmény: Biga Cubensis (53)
Paleokrites Creative Commons License 2009.07.28 0 0 55
A zsidóság mindig alkalmazta a nyelvújításokat, vagyis a hébert keverte az idegen nyelv sajátossága, így egyféle zsargonált nyelvjáráson beszéltek egymás között...., szefárdi, askenázi, jiddis.....

A farizeusok, szadaceusok bizonyára a héber nyelvet beszélték ténylegesen is, a köznép sem gondolom, hogy másképpen, ám ez nem zárja ki, hogy akár arámul, akár görögül, latinul ne tudtak volna sokan!
Előzmény: Don Vittorio (52)
Don Vittorio Creative Commons License 2009.07.28 0 0 54
Nem valószínű, hogy Jézus gyermekként tudott volna a bölcsekkel vitázni az Írásról/ból, amikor a Templomnál felejtették, ha csak nem tudta olvasni és érteni. (Vagy, marad a nagyon hiperszellemi magyarázat, hogy, mivel Jézus a testté lett ige, hát arámiul mondta folyamatosan azt, ami héberül volt az írásokban.)
Előzmény: Biga Cubensis (53)
Biga Cubensis Creative Commons License 2009.07.28 0 0 53
A beszélt nyelv, a lingua franca az arám volt, ez tény. A héber nyelv a zsinagógák és a szertartások nyelve volt, de mivel sokan nem is értettek héberül, erre a célra készültek a targumok, azaz a gyakran felolvasott igék arám fordítása.

A Szentírást héberül olvasták, amit a legtöbb helyen nem értett tökéletesen az emberek többsége (ha egyáltalán értették). Ezért folyamatosan fordították a beszélt nyelvre. Ezek a parafrázisok, targumok Palesztinában és keletre fekvő országokban arám nyelven hangzottak el. (Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője, 487.o.)

Előzmény: Paleokrites (51)
Don Vittorio Creative Commons License 2009.07.28 0 0 52
Azt olvastam valahol, hogy beszélték mindkettőt, tehát nem helyett, hanem arámul és héberül, és természetesen a zsinagógai nyelv a héber maradt.
Előzmény: Paleokrites (51)
Paleokrites Creative Commons License 2009.07.28 0 0 51
Én még azt sem hiszem el, hogy Jézus arámul beszélt volna a héber helyett, hiába erőltetik az akkori beszélt nyelvet, ám a zsidóságot nem hinném, hogy elhagyták volna, ha a fogságban sem hagyták el nyelvüket, a görögök uralma alatt sem, akkor a rómaiak által leuralt területen lévő jeruzsálemi zsidók idegen nyelven írtak és beszéltek volna, avagy a zsinagógákban milyen nyelven is olvasták fel a Tórát, avagy a prófétákat?

Egyébként a Diatesszaront, a négy evangélium kivonatát, eredetileg Tatianosz apologéta fordította szírre görögből 170 körül....
Előzmény: Auréliusz (49)
Don Vittorio Creative Commons License 2009.07.28 0 0 50
Ez is egy vélemény. De nem is több egy véleménynél.
Előzmény: Auréliusz (49)
Auréliusz Creative Commons License 2009.07.25 0 0 49
Én azon a véleményen vagyok, amelyen sokan mások, hogy a korban nagy becsben tartott görögös műveltség és az arámul íródott Diatesszaron cáfolja, hogy akár csak a szinoptikusok valamilyen arám forrásból származzanak.
Előzmény: Biga Cubensis (-)
cyprus_people Creative Commons License 2005.12.18 0 0 48
Sajnos a képek ennyi idő elteltével már nem jönnek elő.
Előzmény: Biga Cubensis (46)
Biga Cubensis Creative Commons License 2001.08.15 0 0 47
Kedves Szombatosok és PROWL!

Először is, Szombatosok megállapítására szeretnék válaszolni, miszerint a Pesshita görögből visszafordított. Ez a közelmúltban megváltozott, mivel Kurdisztánban a Jelenések könyve és több levél kivételével arám nyelvű Újtestamentumot találtak. Ennek utána lehet járni, ezek tények.

Tervezek egy történeti összefoglalót, mert úgy tűnik, addig úgysem hisz nekem, míg forrásokkal, hivatkozásokkal és képekkel nem szolgálok, pedig csak nem tehetek róla, hogy Lamsa neve Magyarországon kevésbé ismert, aki egy szír tudós, a régi Mezopotámia területén született és egész életét ennek a kutatásnak szentelte (már meghalt) és egy teljes Bibliafordítás is fűződik a nevéhez. Mivel rendelkezésre állnak eredeti arám szövegek, ma már sok bibliatudós kételkedik a görög eredetiben. Shimun, a Keleti (szír) Keresztény Egyház patrarkája 1957-ben úgy nyilatkozott, hogy a Pesittát az Egyház elfogadja, mint Jézus és az apostolok eredeti üzenetét. Az Ószövetség fordításához a Codex Ambrosianust használta fel, az Újszövetséghez pedig a Mortimer-McCawley féle iratot. Megjegyezném, hogy a fordításhoz használt ószövetségi írás a Földön eddig talált legrégebbi szent irat, ma a British Múzeumban található. (képet a Pesittás topicomban láthattok).

Ami nagyon érdekes, az arám nyelv nem halott nyelv, Irak és északnyugat Irán egyes részein beszélik, pl. olyan közismertebb szavakat is használnak még, mint a Raka, Rabbuli, Shabakthani, Maran Atha, Manna stb. Ezek az elszigetelt területek végig megőrizték kultúrájukat, mivel a megszálló hatalmak (asszírok, perzsák, párthusok később törökök) nyelve soha nem terjedt el, sőt többnyire ezek a hatalmak vették át az arám nyelvet közigazgatási célra is (kivéve törökök). Ennek az elszigetelt résznek alig volt kapcsolata a későbbi nyugati egyházzal, még a níceai zsinaton 325-ben is összesen egy püspökük jelent meg. Az arám nyelvű kéziratokat gondosan megőrizték (iótára pontosan, mivel az arámban a pontozás is éppúgy változtat a szavak jelentésén). A British Múzeumban őrzött kézirat Mózes könyveit őrzi hihetetlen pontossággal. A legtöbb szöveg még magánhangzós-rendszer előtti, ilyenek pl. a new-yorki Pierpont könyvtárban lévő arám szövegek is. Ebben a könyvtárban találhatók a világ legrégebbi újszövetségi írásai is. Sajnos az összes nem maradt meg, az I. Világháború alatt sok elpusztult.

Az arámban, akár a héberben a pontozás is megváltoztathatja a szavak jelentését. Pl. a Jeremiás 4:10-ben ez áll: és ezt mondják: Ó, Uram, URam! De nagyon rászedted ezt a népet és Jeruzsálemet. Az arám megtalált szövegben viszont ez áll: Ó, Uram, Uram! De nagyon rászedtem népemet... Itt pl. a pont helyzetének változása okozta a fordítási különbséget.

Ilyen hiba az arám ailel szó felcserélése a héber helere. Így az Ézs 14:12, mely fényes hajnalcsillagról beszél, az arámban így található meg: felkiáltottál a hajnali reggelen. Különösen azért érdekes ez az ige, mert ezen alapszik a Lucifer értelmezés, mely eredetileg Babilon királyáról szólt csak.
Ezt még folytatom, először viszont megírom a kérdéseket. Be fogom szkennelni az oldalt, melyen jól látható a héber és arám szavak hasonlósága, ami a félrefordításokat okozhatta.

Biga Cubensis Creative Commons License 2001.08.13 0 0 46

Képhez kattints ide

Forrás: The Holy Bible, Lamsa translation from Peshitta

Előzmény: Biga Cubensis (45)
Biga Cubensis Creative Commons License 2001.08.13 0 0 45
Részlet 5. századi arám bibliaszövegekből:

Biga Cubensis Creative Commons License 2001.07.27 0 0 44
Pár szót az arám nyelvről, ha valakit érdekel még... :)

Egyik legősibb nyelv, a héber, és az arab nyelvek gyökere. Ebből az írásból származik a perzsa és az az urdu nyelvek ábécéje. Az arám nyelv kb. Kr.e. 1000-ben váltotta fel az akkád nyelvet. Az arám írás valószínűleg a föníciaiaktól ered. Miután az Asszír Birodalom elfogadta az arám nyelvet, elterjedt Mezopotámiában és szinte az egész Közel-Keleten. A nyelv elnevezése az Arám szóból ered, aki Sém fia volt. (Gen 10:22)
Két fő dialektus van, a nyugati (palesztin), Jézus dialektusa és a keleti, a szír. (A szír tehát nem nyelv, hanem dialektus!)

Az Ószövetség több része is arámul íródott (Dániel könyve, Erza. A Babilon elestéről szóló szöveg, amit Bélshazár látott, szintén arám nyelven íródott. Jézus arám szavai az Újszövetségben is rögzültek: Abba; Maranatha; Éli,Éli,Lama Shabaktani.

Prof. Franz Rosenthal, nyelvkutató írja ar arám nyelvről: "Hatalmas birodalmakat hódított meg az arám, s mikor ezek a nagy birodalmak eltűntek a történelem folyamában, a nyelv élte tovább a saját életét. A nyelv különösen vallási szövegek megőrzésében volt különösen aktív. Ez a nyelv volt a vallási gondolatok szavakba öntésének fő hangszere a Közel-Keleten, és általa terjedt szét a világ minden tája felé. A monoteista vallások legtöbbjének első szavait ezen a területen arám nyelven találjuk meg...."
Közel-Keleti tanulmányok lapja, 1978

lépcsömászó Creative Commons License 2001.06.25 0 0 43
Szia, Biga!

Alaposan néztél utána, az adataiddal egyetértek. Arra figyelj oda, hogy a 170-es évszám a Diatesszaronra vonatkozik, ami a maga egészében elveszett, pont azért, mert a szírek egy idő után a görög szöveg meghamisításának ítélték a négy evangélium összevonását.

A Peshitta, ami fönnmaradt, jóval későbbi munka, annak nem jár ki az első Szentírásfordítás címe. Akkor már - részben fönnmaradt szövegek közül - sokkal inkább a Vetus Latinának, a Vulgata előtti ősi latin fordításnak.

Az tény, hogy a Peshitta értékes, ősi szövegtanú, de ha mást mond, mint a görög szöveg, akkor a görög szövegé az elsőség.

Előzmény: Biga Cubensis (42)
Biga Cubensis Creative Commons License 2001.06.24 0 0 42
Szia kedves Lépcsőmászó,

Pár helyen utánanéztem, Dér Katalin-Horváth Pál és C.Westermann-G.Gloge a Biblia titkai könyvében a következőket találtam: Jézus a maga tanítását kora népnyelvén, arámul fogalmazta meg, és ez a nyelv lehetett használatos a jeruzsálemi ősegyházban és az apostolok közösségében is. Lehet, hogy az Újszövetség alapjául szolgáló legkorábbi írásos feljegyzések nyelve is az arám volt, ilyen dokumentumok azonban nem maradtak az utókorra.

A korai egyházban az újszövetségi hagyományok kidolgozását követő legkorábbi bibliafordítás alighanem a szent szövegek szír (nyugati arámi) nyelvre történő átültetése volt. E folyamat első ismert lépése az volt, amikor Tatianosz Kr.u. 170 körül úgy fordította szírre a négy evangéliumot, hogy szövegüket egyetlen művé, a Diatesszarón néven már a kánontörténetben említett evangéliumharmóniává egyesítette. Néhány töredékes szír forrást ezen kívül is ismerünk, igazán nagy jelentősége azonban a Pesitta létrejöttének volt a szír egyházban. E több századon át formált, végül Rabbulas edesszai püspök által befejezett fordítás az Ószövetséget részben héber, részben az arám szöveg alapján adja, az újszövetségi részből pedig elhagy néhány katolikus levelet, és a Jelenések könyvét is kirekeszti.

Szerintem érdemes vele foglalkozni.

Előzmény: lépcsömászó (33)
Biga Cubensis Creative Commons License 2001.06.24 0 0 41
Kedves Patmore!

Utánanézek az általad megadott igéknek. Egyelőre elég elején tartok a könyveknek.

Előzmény: Patmore (37)
Patmore Creative Commons License 2001.06.24 0 0 40
Off Szívesen. Ez is jó, most leltem: Gospel of Thomas Homepage

(Innen nyílik a cucc) On

Előzmény: lépcsömászó (38)
lépcsömászó Creative Commons License 2001.06.24 0 0 39
Izé, a megszólítás helyesen: Patmore...
Bocs.
lépcsömászó Creative Commons License 2001.06.24 0 0 38
Szia, Pathmaster!

Köszi, a link nagyon értékes, ámbár koptból nem állok igazán lenyűgözően. De van ott sok jópofa segítség hozzá.

Előzmény: Patmore (37)
Patmore Creative Commons License 2001.06.24 0 0 37
Kedves lépcsömászó,
ha az eredeti érdekel, ezt tudom ajánlani: Grondin interlinear translation

Kedves Biga Cubensis!
Vmikor régen olvastam egy cikket erről, melyben az volt, h Lk.11.41 arámiból való félrefordítás eredménye is lehet, ui. az "alamizsna" hasonlít "megtisztítani" (vö. Mt 23.26) szóra. Nem tudsz erről bővebbet?

Előzmény: lépcsömászó (36)
lépcsömászó Creative Commons License 2001.06.22 0 0 36
Szia, Biga!

Magyarul nem érdekel, köszi, úgy tudom, könyvként hozzáférhetö. Azt hittem, görög az eredeti :(

Előzmény: Biga Cubensis (35)
Biga Cubensis Creative Commons License 2001.06.21 0 0 35
Szia kedves Lépcsőmászó,

megvan magyarul is, mehet az email-edre?
Ha az eredetére kérdezel, akkor pedig úgy tudom, kopt és szír nyelven maradt fenn.

Előzmény: lépcsömászó (33)
Canis Creative Commons License 2001.06.21 0 0 34
Kedves BC és lépcsömászó!

Én elképzelhetönek tartom, hogy Jézus tudott görögül. Nagy területen járt, sokakkal beszélgetett, rómaiakkal is (sehol sem említik, hogy nyelvi problémák lettek volna). Elképzelhetö, hogy Pilatus tolmács útján beszélt vele, de valahogy valószínütlennek tünik nekem, a párbeszéd eleven volta miatt.
Ne feledjük, hogy a görög hatás Nagy Sándor óta folyamatosan érte Palesztínát, nem lenne csoda, ha Jézus beszélte volna a nyelvet.

Arámi: a jeruzsálemi történetek többször is említik, hogy furcsán, tájszólással beszélt Jézus. Például Pétert is a kiejtése alapján ismerték fel (Mk 14:70), ill Jézus Éli, Éli Lama Sabaktáni! kiáltását is félreértették (Illésnek értették az 'Atyám'-at).

Üdv:
Canis

Előzmény: lépcsömászó (33)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!