Keresés

Részletes keresés

Mumu Creative Commons License 2003.06.28 0 0 108
Szamomra a te megkozeliteseid igen kozeliek.Nem csoda mert egy idosek vagyunk es az elet hasonlo korulmenyeket rendezett szamunkra..
Előzmény: Boszorka (107)
Boszorka Creative Commons License 2003.06.26 0 0 107
Köszönöm.:-)
Előzmény: Mumu (106)
Mumu Creative Commons License 2003.06.26 0 0 106
Nem dobalok,nem dobalok hanem osztom a velemenyedet.
Előzmény: Boszorka (102)
Mumu Creative Commons License 2003.06.26 0 0 105
Es br mi idosebbek vagyink,azert Neked is jar ez az esely es a sajat tanacsod,ne siess semmivel igazan tedd a mindennapit es legyen benne egy kis oromid is.A gyastmunka nem jelent orom elvonast hanem emlekezest es megfogalmazast .
Előzmény: Boszorka (101)
Mumu Creative Commons License 2003.06.26 0 0 104
Ez mas,igy biztosan tevedtem.
De csak azt szeretnem meg mondani hogy a kozosegeteket,ha egyutt laktok,mert elkerulhetetlen ,akkor azt hangsulyozni kell.
Az is kerdes mikor kezded az urad inni.Mar Veled volt vagy azelott ?
Hiszen ez is lehet egy szomorusag elnyomasa(ha az kozbe tortent mar).ha akarod arra is kiterjedhet a figyelmed.En egy harmonikusa valt sorskozosegbe elek felesegemmel mar 11 eve igy es mar 33 eve vagyunk egyutt.Egy ideig erthetetlen volt utana alahuztuk azt ami kozos koztunk es hogy mint egyforman erintett ember aki nem akar valtoztatni a helyzeten,egyutt torekedunk magunknak es a masiknak az elonyere valni.Soha sem az egyik csak a hibas.Esetleg nem tudja mit tett a masik szemeben rosszat de valami elinditja a dolgot,amely no,no,es a vegen mar meg sem fogalmazhato miert van igy.De az ido segit lenyugodni es ha eleg bator vagy akkor ujra sokkal turelmesebben es a masik nyelven elmondod egy ido utan hogy bekeben es sorstarsi szolidaritasba tudsz es akarsz elni vele(ha valobban egyutt maradtok egy lakasba es ez nem csak a technikai korulmenyek matt tortenik ).
Kulonben azt ajanlom (gondolom valmilyen firmaba teszed is ) amit Dean-nek irtam.
Előzmény: jucoka1 (99)
Mumu Creative Commons License 2003.06.26 0 0 103
Kedves Dean,nagyon jol megertelek es Vweled erzek,ugy mint a tobbiek is innent tolunk.
Nem mondhatok jobbat mint annyi szakember:hagyad hogy kield a gyaszt.Ennek meg van a torvenye.Igenis ezt nem kerulhetjuk el.
Nem kell legyurni erzesedet de nem kell benne furodnod sem.
Hagyd pont annyira kiterjedni amenyire a gondolataidat elfoglalja.Orulj ha Ra gondolsz ,az egy kozos ido lesz.
Hivjad meg beszelgetni,valamilyen pontos idot szabj ennek amikor tudod hogy aklataklaban szabad vagy.Mondd el gondjaidat neki es probald kitalalni a valaszat.Nem muszaly elfogadjad azt de megvitathatod Vele.
Ezt tedd addig amig erzed hogy szukseged van erre a beszelgetesre,minddig pont ugyanabban az idoben ugyan mindig ugyanolyan korulmenyek kozott,ugyanabban abban a fotelbol igy kialakul egy bizonyos ritualis ,erre szukseged van.
Utana ha mar nem vagysz ezzekre a pontos idoben tarto vitakra akkor az annak a jelle hogy emlekke valik es kerul a termeszetes helyere a nagyon szeretett imar elkoltozott Tieid kozze.
Előzmény: Dean Moriarty (98)
Boszorka Creative Commons License 2003.06.24 0 0 102
Jucoka,
Te biztos sokkal fiatalabb vagy nálam, így ne mondd, hogy minek? Biztos szörnyű szenvedéseken mentél át de magad írod, hogy van még két gyereked. Nagy benned a szeretetadási vágy, miért nem veszel magadhoz egy gyereket?
Most leírok valamit, amit nekem mondott egy barátnőm mikor meghalt a férjem. Neki egy évvel azelőtt halt meg a 20 éves fia. Ő azt mondta, hogy teljesen megért engem. "Végül is az ember, nem a gyerekével éli az életét hanem a férjével. Az én másik fiam Amerikában van, feltehetően már ott is marad. Mennyit vagyok vele? Néhány napot egy évben. A férjem viszont része a mindennapjaimnak."
Ezt én a magam részéről így éreztem, de soha nem mertem volna kimondani. Végül is soha nem akartunk gyereket, úgy éreztük hogy szépséges kettősünket csak zavarná, így aztán hogy jövök én hozzá, hogy gyerekhalál ügyben nyilatkozzam. Egyébként ma se bánom, hogy nincs gyerekem. Most meg lehet engem kövekkel dobálni.
Előzmény: jucoka1 (100)
Boszorka Creative Commons License 2003.06.24 0 0 101
Ha végig olvastad a topicot ismered a történetem elejét. Ugyanis 3 évvel férjem halála után előkerült az unokabátyja akivel gyönyörű 5 évet adott még nekem a sors. Április végén őt is eltemettem. Végigcsináltam mégegyszer, ahogy egy csupaerő ember szó szerint elfogy mellőlem. Miután mindketten rákban haltak meg mindketten csonttá fogytak az utolsó hónapokban. Természetesen a szép öt év alatt se felejtettem el a férjemet. A fájdalom soha nem múlik el de idővel tompul. Én a helyedben nem hagynám abba a gyógyszer szedést. Én legalább is annak tulajdonítom, hogy a közelmúltban történteket legalább is fizikailag sokkal jobban bírtam és birom mint férjem halála után. Akkoriban én is meg akartam halni. Százszor elterveztem, de olyan voltam mint egy agyleszívott zombi még arra se voltam képes. Szerintem az életben soha nincsenek véletlenek. Akkoriban azt mondogattam, minek? Mit csináljak én még itt a földön? Mostmár tudom minek kellett itt maradnom. Mostmár tudom. Emberemnek meg kellett szépítenem élete utolsó éveit és gondoskodnom kellett róla a betegsége alatt. Nem tudom mi lesz a következő feladatom. De valami biztos jön és most csak ülök itt és várom. Egyébként a napokban elbóbiskoltam a tv előtt és álmomban azt hittem, hogy Emberem vállán alszom. Nos az ébredés elég szörnyű volt. Az egész csak egy pár percig tartott.
Meggyőződésem, hogy te is ki fogsz mászni a gödörből. Nem könnyű és iszonyú lassan megy. Viszont te még fiatal vagy (azt hiszem) így valóban előtted az élet, ráérsz ne siess.
Előzmény: Dean Moriarty (98)
jucoka1 Creative Commons License 2003.06.24 0 0 100
Ne szégyeld, hogy sírsz. Én is rengeteget sírtam, főleg az volt a szörnyű, mikor lefeküdtem. Én egy szobában aludtam Laurával, és állandóan az ágyát néztem, 2-3 altató után tudtam csak elaludni, utána meg teljesen kótyagos voltam reggel. 2-3 hónap után leálltam a nyugtatóról, altatóról, az egy iszonyú időszak volt, de nem akartam rászokni. Az öngyilkosságra én is gondoltam, de letettem róla. Azért még van két gyermekem és szüleim. Neked is vannak szüleid, gondolj rájuk is. Eleinte én is azt mondtam magamban, mikor mondták nekem, hogy majd az idő, hogy nem normálisak, ez a fájdalom nem fog csökkenni, de azért egy nagyon-nagyon picit csökkent, pedig ő a kislányom volt. Tudom, hogy a kisbabátok is meghalt,de vele legalább még nem voltak emlékeid. Még persze most is sokat bőgök, de hát ezen nem csodálkozom.
Biztos rossz neked, hogy nem tudsz a temetőbe járni, de ajánlom, hogy rakd ki otthon a fényképét és legyen mellette mindig egy szál virág. Esetleg gyertyát is gyújthatsz néha. Hidd el, leszel még boldog, még ha ez örökre nyomot is hagy benned. De te még nagyon fiatal vagy, még újra kezdheted az életedet. Én már nem, de ez nem is számít, és már az emlékeimből élek, de Te ezt nem teheted meg.
Szia Judit
Előzmény: Dean Moriarty (98)
jucoka1 Creative Commons License 2003.06.24 0 0 99
Látod, ez a szörnyű, hogy mindig előttem van az egész élete története. Ahogy elindult, iskolába ment, mosolygott, megölelt, játszottunk, feleselt, stb. Túl sok az emlék. Vagy túl kevés? Inkább túl kevés.
Nem tudom elfogadni, hogy nem ölelhetem magamhoz többet, nem nevet rám. Pedig de nagyon próbálom!
A férjemmel kapcsolatban: Ezt rosszul látod, mert mi az alkohol miatt nem élünk jól, és már régen. Ez a tragédia csak még tett rá egy lapáttal. Azóta nem vagyok hajlandó vele házastársként élni, miután részegen kétszer is azt mondta nekem, hogy lehet, hogy én ölettem meg Laurát! Én, aki a világon a legjobban szerettem! És ő engem! (Azért, mert abban a hónapban nem volt befizetve az iskolai ebédje, mert nagyon rossz az iskolai menza, de azért evett bent, utána meg ha hazament, az volt az első, hogy másodszor is ebédelt. Megbeszéltük, hogy akkor inkább otthon ebédel, mivel táncolt, és elkezdett a dupla ebédtől nőni a popója). Ezért ölettem meg én!!!
Ezt már nem tudom megbocsátani.
Igen, szörnyűek a véletlenek, és már utálom őket!
Előzmény: Mumu (96)
Dean Moriarty Creative Commons License 2003.06.24 0 0 98
Uristen! Végig olvastam a topicot! Ez a fájdalom sosem fog elmulni? Hogy lehet azt kibirni? Én most csak napról napra élek, mint egy élőhalott. Minden gondolatom az ővé és mindenről ő jutt eszembe. Mindennap róla álmodok ami gyönyörű de az ébredés iszonyú. Felébredek és meglátom az üres párnát magam mellett, ettől összeszorul a szívesm és mindig sírok. Nem szégyellem. Az elején azt tettem, nem jó. Hagyni kell.Igy indul a napom. De ami utána jön az sem jobb, csak ténfergek a lakásban és mindnről ő jutt eszembe. Az agyam pedig jár. Két hete majdnem megtettem a végzetes baklővést(öngyilkosság), de hálistennek egy barátom éjjel kettőkor ébren volt és megmentett.
A mai nap még rosszabb, mától nem szedek gyógyszert és nagyon félek.
Jucoka iszonyú csapás ért téged. Nem mondom azt hogy átérzem, hogy min mész kereszül mert minden gyász más de mivel nekem életem párja halt meg ráadásul szerelmünk gyümölcsével valamennyire át tudom érezni fájdalmadat.Őt is egy autó ütötte el.

Kétségbe vagyok esve és elvesztettem a lábam alol a talajt. A szép álom egy perc alatt semmivé foszlott.

Dean Moriarty Creative Commons License 2003.06.24 0 0 97
Igen együtt éltünk, augusztusban lett volna az eljegyzés.
Előzmény: Mumu (93)
Mumu Creative Commons License 2003.06.23 0 0 96
Kedves Judit,koszonom a nagyon osszinte fajo leveledet.
Nekem is meghalt mar nagyon regen a kisfiam,de en mint ferfi ,bar sokszor jut eszembe nem annyira reagalom le mint egy edes anya.Aztan az enyem csecsemo volt,meg nem ismertem jellemet,szokasait amelyekre emlekeznem kellene.Csak a rozsaszin-tejes vert latom magam elott amelyet minden kilelegzeskor orak hoszat kiadott magabol...
Ha annyi ev utan (40 ! ) meg igy el bennem akkor hogyne lenne annyira elo Nalad.
Visszont azt el kell fogadnod hogy a visszanem hozhatot nem tarthatod eletbe csak ugy ha megtalalod azt a helyet szamara amely megegyezik ugy az erzessedel mint a realitaserzekedel.csak akkor marad termeszetes es kitartoan egyforma ez az erzes.
Nem tudok receptet mondani,csak az elvet.magad kell leforditsad a sajat belso nyelvedre.
Ertsd meg a hozzatartozoidat is akik ahogy irtad elharotjak a fajdalmat maguktol,latvan hiabavalosagat (szamukra).Aferjedet pedig ugykell megertsed hogy talan kimerem mondani feltekeny a meghalt kisleanyodra...Egy ferfinek a sajat parja tobb mint a gyermeke,egy asszonynak valoszinuleg nem.
Ha latta mennyire gyaszolod es kozben valoszinuleg erzett valami hatranyt ,figyelmeseged tompulasat vele szembe akkor lehet ez is egy ok.
Furcsak vagyunk mi emberek.Ez talan eppen annak a jelle hogy ferjed szeretett.
Nem lehet ezt igy megbeszelni mar,erre mar tul sok ido telt el.De ha egyutt laktok aannyit tehetsz hogy ha beszeltek egymassal vagy ha kezdemenyezel egy beszelgetest akkor tegyed a sorscsapasat kozosse,mint kozos vesztesek gondoljatok azn eletete ennek a szakaszara.
Az elet egy sor veletlen lancolata,mi csak veletlenek vagyunk,igy mint faj,veletlen mutacio,mint hovatartozas,veletlen valasztasa a csaladnak mint a tettenk is azzok.Eppen most hallottam azt a hirt egy bajai 13 eves fiucskarol,aki egy hivatalba allva roszul lett es kifele az ajto uveges reszebe esett es az uveg elvagta a torkat,meghalt.Mennyi veletlenek kelletett megtortenie addig mig a vegzetes dolog bekovetkezett.
Olelek.
Előzmény: jucoka1 (94)
jucoka1 Creative Commons License 2003.06.23 0 0 95
Csodálkozom rajta, hogy a topicban senki nem reagálta le hozzászólásodat.
Mi a gyász? Az, ha valakinek a hiánya fáj, fájdalommal gondolunk rá, és nem tudjuk felejteni.
És miért fáj? Azért mert nagyon szerettük, sőt még most is szeretjük. Mert nekem még most is három gyermekem van, csak az egyiket már nem tudom magamhoz ölelni, csak álmomban. És azok a legszebb álmaim, még ha ki is borulok utána!
Most lehet, hogy profán leszek, de ha a te gyereked halna meg (soha ne legyen), akkor te azzal csak magadat sajnálnád, azért mert nem tud már neked jót nyújtani? Az eszem megáll!
Ha egy ilyen ember, mint te, csak szánalommal teli megvetéssel gondol a gyászoló emberekre, köztük rám is, az egyáltalán nem zavar!
Ha valakid meghal majd, akkor te megvonod a vállad, hogy: na eggyel kevesebb, és tovább éled lazán az életed? Ha te ezt meg tudod tenni, akkor téged kell sajnálni.
Előzmény: Feraa (9)
jucoka1 Creative Commons License 2003.06.23 0 0 94
Én is indítottam egy topicot a Törzsasztalom, Meghalt a gyermekem címmel, de nekem lényegesen több válasz érkezett, most azt hiszem a 260-nál tartunk.
Az én csodaszép 12,5 éves kislányom 2001. december 11-én halt meg, miután elütötte egy "sietős" autós iskolából hazajövet.
A fejére esett, és beállt az agyhalál. Még aznap Csókay professzor úr megműtötte, de ez már csak egy kétségbeesett kísérlet volt, másnap levették a gépekről, és mi felajánlottuk donornak. Legalább másokban éljen tovább.
Teljesen tönkrement az életünk azóta. Jó neked, hogy te tudsz otthon a fiadról beszélni, én nem. A férjemmel már addig is elég rossz volt a kapcsolatunk (nagyon irígylem Boszorkát, hogy ilyen szépen tud írni a férjéről) azóta meg teljesen megszünt a kapcsolatunk, egy lakásban lakunk, és köszönünk egymásnak (amikor) és semmi több. Még van két gyermekem 26 éves lány és 23 éves fiú. A lány pár hónapra hazajön augusztusban Amerikából, készül tovább Kanadába, a fiam is talán megy Angliába 3 évre. De különben sem lehet beszélni Lauráról velük, mert szerintem így védekeznek. Én sem tudok róla beszélni nagyon, tehát úgy értem, hogy nem emlegetem a vele kapcsolatos történeteket nagyon, inkább az érzéseim, amik kibuknak belőlem. Nem tudok kilábalni a gyászomból, immár másfél éve. Rendkívül közel álltunk egymáshoz, és minden rá emlékeztet. Minden szívdobbanásomban, gondolatomban benne van! Még most is heti 3-4 alkalommal megyek a temetőbe, meg otthon is kialakítottam neki egy kis emlékhelyet örökmécsessel, fényképpel, kiscicával, virágokkal. Nem tudom, de nem is akarom feledni!
Teljesen megváltoztam, zárkózott lettem, sokszor úgy érzem, hogy beledöglök a gyerekhiányba.
Nagyon hirtelen lett tőlem elszakítva, nem tudtam felkészülni rá. Még annyi szeretet, gondoskodásvágy van bennem!
Már csak egy dolog éltet, hogy én is hiszek abban, hogy ha meghalok, akkor találkozok Laurával. Öngyilkos nem leszek, (bár az elején nagyon gondolkodtam rajta), mert úgy gondolom, hogy az öngyilkos nem oda kerül, ahová a természetes halállal halt ember. És akkor hogy találkoznánk? Néha álmodok vele, eddig még csak ötször sikerült, de a legutóbbi álmom annyira felkavart, hogy legalább egy órát sírtam, és mikor felébredtem, kb. 5 percig nem esett le, hogy nem él, csak csodálkoztam, hogy lehet az, hogy mégis él, mikor elbúcsúztam tőle?
Nekem még élnek a szüleim szerencsére, de ők is nagyon sírtak, hogy miért nem ők, miért egy 12,5 éves kislány hal meg? Ez természetellenes dolog, nem élte le az életét, még nem dolgozott, nem alapított családot, stb. MIÉRT? MIÉRT? MIÉRT
Bocs, hogy kicsit hosszúra nyúlt, de ha belendülök, nem tudom abbahagyni.
Judit
Előzmény: kékbarisnya (8)
Mumu Creative Commons License 2003.06.23 0 0 93
A Deanbol ugy ertem fiu vagy.Akkor o a Te testi baratnod is volt?
Mindenkepen:a gyaszmunkat elkezdeted azzan a percel mikor foglalkozni kezdtel az elmulasaval.
A lenyeg hogy talalj lelki kesszeget arra hogy meg maradjon Nalad, mintha nagyon messze,sok ezer kilometerre elne.
Előzmény: Dean Moriarty (91)
Mumu Creative Commons License 2003.06.23 0 0 92
Csatlakozom.
Előzmény: tölgy (90)
Dean Moriarty Creative Commons License 2003.06.22 0 0 91
Május 27.-én maghalt a barátnőm és akkor derült ki hogy gyereket várt. Azóta én is gyászolok, de még nem fogtam fel ésszel az egészet. Szerintem a gyászmunkát még nem kezdtem el.
A sír sajnos 200 km-re van annan ahol lakom, így nem tudok elmenni olyn gyakran mint szeretném. De még nagyon nehéz elhinni ezt az egészet.
tölgy Creative Commons License 2003.05.20 0 0 90
Döbbenetes!
Őszinte együttérzésem!
ismeretlenül is fáj!!
:-(
Előzmény: Kiscsillag. (89)
Kiscsillag. Creative Commons License 2003.05.20 0 0 89
Két zenész kollégától (Vodku v glotku zenekar) szeretnék csendben elbúcsúzni.
Fájdalom, mejre nincsen szó...
Most mérhetetlenül fáj, érthetetlen :o(((
A lányt személyesen ismertem.
*

[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

Mumu Creative Commons License 2003.05.05 0 0 88
Minden zsido baratom sirjara kovet teszek.Nem tudom honnan jon a hagyomany de igen szep.Mert tovabb tart ,marad mint a cvirag es nem kell meg a noveny eletet sem elvenni azert hogy kimutasd a halottal szembeni erzesedet.
Azt hiszem hogy egy zsido baratod ,baratja volt kint es az o tisztelett lelto modjan hagyta ott latogatasa nyomat.
Kulonbben Sz.Paul-on,Chagall sirja a kis festovaros kereszteny temetojeben van elhantolva.Sirjat elboritjak a kovek...
Előzmény: Waratah (83)
Mumu Creative Commons License 2003.05.05 0 0 87
Kedves tarsunk,meg nem olvastam Waratah valaszat de igy "szuzen" szeretnek Neked valamit irni.Ha valaki ezt nem rossz indulattal hanem valoszinuleg valaszt keres , az biztos Waratah.
Kerlek olvass bele irasaimba es akkor tudod hogy en sem vagyok antiszemita.. sot..neha zsido berencnek neveznek.
De a Te valaszod kitunoen tukrozi azt a zsido hibat amely csak noveszti a kommunikacio nehezsegeit kozotunk.Mindenre azzal a gyanuval eltek hogy valaki gyulol benneteket hacsak ki mondja a zsido szot.Zsido nem gunyszo.Es a zsido szokasok hozzatartoznak a mi kulturankhoz.De vannak egyesek akik nem ismerik a szokasokat.A nacikat kiukdozuk topicjaimbol,nevetsegese teszuk mert nem tudnak erveket mondani.De a Te ertelmezesed eppen olyan kartekony mint a zsidozoke.
Ha en Gluckrol azt mondom hogy tolvaj es o valobban az,akkor nekem Gluckrol van rossz velemenyem es nem a zsidokrol.
Előzmény: nyar_fa (81)
Waratah Creative Commons License 2003.05.05 0 0 86
Hát pont ez az. Én is úgy járnék el mint te. De tudtommal az a sír nem zsidó sír.
Előzmény: Boszorka (85)
Boszorka Creative Commons License 2003.05.04 0 0 85
Nézz már a tükörbe, hogy lásd ki itt a hülye liba! Senki semmi antiszemitizmusról nem írt, csak elvi kérdésekről. Mondjuk én ha egyáltalán mennék temetőbe akkor zsidó sirra kavicsot tennék, mert úgy szokás. Lehet, hogy aki a mamánál volt tartotta magát az ősi szokásokhoz.
Előzmény: nyar_fa (80)
nyar_fa Creative Commons License 2003.05.04 0 0 84
Éééén szerencsétlen barom?????
Húzzál be a napról te dagadt tehén, és csináld azt, amit eddig, főzz, moss, takaríts, mosogass.
Persze ettől nem fogsz tetszeni, de rápaskolnak nagy fehér seggedre!!
hülye picsa_)))

Azt iszed, hogy a sok házimunkától megtetszel a pasidnak?
Van ott tükör?:))))))))))))

Előzmény: Törölt nick (82)
Waratah Creative Commons License 2003.05.04 0 0 83
Kedves nyar_fa, csak magyarázatként... nem igazán izgat igy utólag, sőtmitöbb, mint a "szocializmus gyermeke" nagyon nem nevelkedtem antiszemita légkörben. Csak ha mégis zsidó származású lennék, érdekelne, hogy eddig miért nem tudhattam róla, meg effélék.
Amúgy köszönöm érdeklődő kérdéseid, de vannak olyan érzések, amiket nem lehet meggyalázni, még ha szertnéd is.
Remélem Te tudtad köszönteni az élő Édesanyádat, kicsit lkedvesebb szavakkal, mint ahogy az enyémet illetted.
Üdvözlettel
Waratah
Előzmény: nyar_fa (80)
nyar_fa Creative Commons License 2003.05.04 0 0 81
Kedves mama nagyon fog örülni a gömbölyű mamabetűknek, és a hülye kérdéseknek.
Mama is antiszemita volt???
Előzmény: Waratah (77)
nyar_fa Creative Commons License 2003.05.04 0 0 80
Ha zsidó kiment a sírhoz, attól össze vagy zavarodva??
Ki is ásod a rokonokat?

Hülye liba!!!!!!

/kavics-liba-buta.hu:)/

Előzmény: Waratah (79)
Waratah Creative Commons License 2003.05.04 0 0 79
Azt mondd meg nekem, hogy ha zsidó ember megy keresztény sírhoz akkor is rak kavicsot a sírra? VAgy ha keresztény megy zsidó sírhoz, akkor is tesznek kavicsot? Össze vagyok zavarodva. Szüleim, és anyai nagyszüleim -egy sírban - legjobb tudomásom szerint keresztények voltak, s most a síron kavicsot találtam, de nem olyan helyen, ahova eshetett volna és semmi hasonló kavicsot nem láttam a közvetlen közelben.
Előzmény: Mumu (78)
Mumu Creative Commons License 2003.05.04 0 0 78
Az en anyam sirja -48-ban halt meg-mar nincs meg.Erdelyben akkoriban egy fizeteskor csak husz evig tartottak fenz a sirt nekem ugyan ki volt fizetve joval az emigracios idok utanra is (masodik ciklusra) de ok elhataroztak hogy a temetore (miutan elvihettek sirkoveket) paradicsomot termelo uveghazat epitenek..igy ilett.
Miutan a menekuleskor nem vihettem magammal sok szemelyes targyat mert elarulta volna szandekomat,ket keppevel maradtam,az egyik egy haromevesen vigyorgo es egy egy 8 evesen vigyorgo Mumuval...Ennyi es a foszladozo emlekek amelyeket valoszinuleg feltolthettem kesobbi koltot epizodokkal is..
Előzmény: Waratah (77)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!