A helyzetre való tekintettel (egyelőre 1 hónapra) ingyenesen lehet hozzájutni több tudományág - így pl. történelem - szakkönyveihez digitális formában.
A sima maszk nem ér semmit, óriási tévedés az egész!
"...Még a maszkokról: vírus ellen csak a speciális maszkok védenek amit az egészségügyi dolgozóknak kell használni ha fertőzött vagy gyanús beteget látnak el. A sebészi maszkokon nagyon hamar atjut a vírus ha olyan környezetben vagyok. Egyedül a betegeknek kellene maszkot hordani azért, hogy ne 'köpjék' a környezetbe a vírust beszédkor, tüsszentéskor, köhögéskor. Aki nem kapott már maszkot a gyógyszertárban ne izguljon! Nem az védi meg a vírustól! Viszont ha beteg, egy ruhaanyag is megelőzheti a messzire köpést..."
Aszt szeretném megkérdezni mi a helyzet Magyarországon, menyire veszik ott komolyan a koronavirust? például nálunk itt sk. már mindenki szájvédővel jár már legalább 2 hete üzletekbe be sem engedneg enélkül ,nálatok is ez a helyzett?
Ozdin vára. Mai szép idő ellenére nem tudtam ellenálni egy kis vártúrának ebben a korona vírusos időkben, szerencsére emberekkel nem találkoztunk.
A várból nem sok maradt meg az árokból egy kicsit kivehetőek a vár falai.
Wiki:
A mai Várhegyen már az őskorban is földvár állt, melyet a kiétei kultúra népe épített, majd a pilinyi kultúra népe is használt. Ennek a várnak az alapjain épült fel a középkori vár. Feltehetően a 13.század közepén, az 589 méteres hegy csúcsára épült vára a Kacsics nembeli Etre birtoka, akinek fiai 1279-ben osztoznak rajta, de a 14 sázad közepén, megerősítették. 1454-ben Komorowski Péter tizenegyezer forint fejében megígérte a 11 vármegye nevében tárgyaló Rozgonyi Osvátnak, hogy e megyéket nem fogja háborgatni, és az emberei által megszállt erődítményeket (köztük Ozdint) át fogja adni Rozgonyinak. A megállapodásból azonban semmi nem lett, Ozdin várát 1460-ban fegyverrel foglalta vissza Mátyás király. Az ostrom során pusztulhatott el végleg a vár. 1460-ban még szerepel Bonfini krónikájában "Uzdin" alakban, de a 16.századi török elleni harcokban már nem említik.
A falu 1548-ben Fülek várkapitányának, Bebek Ferencnek a birtoka. A protestantizmus terejedése ellenére lakossága megőrizte katolikus hitét egészen 1573-ig, amikor a bencés konvent több faluval együtt az új hit hívének, Balassa Jánosnak adta. 1598-ban Orly Miklós, 1688-ban Koháry Istvánnak, Fülek, Szitnya és Csábrág urának birtoka. 1720-ban 17 adózó háztartása volt. 1770-től a Szentiványi család tulajdonában áll. 1785-ben Ozdinban 9 jobbágy és 2 zsellércsalád élt, főként szlovákok. A faluban malom is működött. 1828-ban 51 házában 461 lakos élt. 1831-ben a kolera 30 emberéletet követelt, 1873-ban 15-en haltak meg az újból kitört járványban. 1890-ben 408 lakosa volt.
Fényes Elek szerint: "Ozdin, tót falu, Nógrád vmegyében, hegyektől körülvétetve 10 kath., 464 evang. lak. – Földje inkább zabot terem mint más gabonát. Evang. anyatemploma hegyen épült, s tornya igen nevezetes régiség. Láthatni itt a hegytetőn egy régi puszta vár maradványait is. F. u. a Szentiványi nemzetség. Ut. p. Losoncz."
Nógrád vármegye monográfiája szerint: "Ozdin. Az Ipoly közelében, a vármegye felső részén fekvő kisközség. Házainak száma 81, tótajkú, ág. ev. vallású lakosaié 388. Postája Málnapatak, távírója és vasúti állomása Szinóbánya. Vára a XIII. század második felében már fennállott. 1279-ben a vár urai: az Oturics testvérek - választott bíróság előtt - megosztoztak a váron és annak palotáin. E testvérektől származik a Kálnói Ettre család, mely e helységet az egész középkoron át bírta. A XV. század közepén a vár, melyet Uzdin néven említenek az oklevelek, a csehek kezébe került, a kiktől 1460-ban Mátyás király visszafoglalta. Csekély romjai még most is láthatók. 1548-ban a község Bebek Ferencz, 1598-ban pedig Orlé Miklós birtokában volt. 1715-ben 11 tót, 1720-ban 1 magyar és 16 tót háztartását írták össze. 1740-ben a falu Salgó várához tartozott. 1770-től a Szent-Ivány család volt a földesura, most pedig Kossuch János és társai birtoka. Az itteni templom még a XV. században épült. 1621-ben már az evangélikusok birtokában találjuk és 1799-ben helyreállították, a mikor régi alakját elveszítette. 1831-ben és 1873-ban a kolera pusztított a helységben. A határbeli Kápolnavölgyön a hagyomány szerint egykor monostor állott. A községhez tartozik Sutora-puszta
Elérhetővé vált Szlovákia egy részének lidar-térképe. Így a növényzet zavaró hatásának "lecsupaszításával" láthatóak az eredeti terepviszonyok és tereptárgyak.
Sajnálattal értesítünk mindenki, hogy a március 27-29-re tervezett XXVIII. Vármentő napunk a járványügyi helyzetre, jogszabályokra tekintettel elmarad.
"A szembe és szájhoz ne nyúlkáljunk. A maszk használatára az egészséges embereknek nincs szükségük, csak a beteg ember viseljen szájmaszkot. És fontos az is, hogy mindenki hiteles forrásból tájékozódjon....
fejtette ki Müller Cecília országos tisztifőorvos."
On
És ha már itt azért leginkább várakról szokott szó esni akkor érdemes elgondolkozni azon hogy jelenleg is a "külső ellenség" ellen az egyik legjobb védekezés ha felkeressük a várakat.
Lehetőleg a ritkán látogatott hegyi várakat és romokat. Ott nem érhet baj. :-)
Persze amíg nincsen kijárási tilalom...
Jó kis találós kérdés lehet hogy hol készült a 3. és a 4. kép?
Én nem vagyok szaki, gondolom hogy az orvosoknak és a műtőseknek nem igen használ védelemre de majd egy-két hét múlva majd ez is jobb lesz mint ha ez sem lenne főleg nyilvánosságon ez embereken.
így már jól látható a háttérben a Galyatető
