Nedec várával szemben áll egy nem túl magas hegyen, Czorsztyn vára. Aránylag látványos várrom, szépen rálátni a magyar határvárra,Nedecre. Ebben a várromban is van néhány helyiség.
Természetesen az időtől szerintem. A beírásaim száma hatványozottan kisebb más veteránok beírásainál. Bár nosztalgikus hangulatomban visszaemlékszem, hogy voltak nekem is aktívabb időszakjaim....:)
A képes történelem nekem is gyermekkorom kedvenc kötetei közé tartozik. Kedvenc két kötetem a Bocskorosok Hadinépe és a Török Magyarországon...Sok év után vettem kezembe a szülői házban egykori gyerekszobámban lapuló kötetet, és a nosztalgia mellett, nagyszerű újra felfedezések voltak a váras metszetek. Gyuláról, Nagyváradról, Szentmiklósról, Tatáról, Budáról stb. stb.
Komplex a kérdés és így a válasz is... Zrínyi a téli hadjárattal csak réz sikereket tudott elérni. Az eszéki híd felgyújtási brilliáns, hiszen elvágta az utánpótlási útvonalat, Pécs...háááát, az már nem biztos hogy jó húzás volt.
A kérdést az adott politikai viszonyok tükrében a szemben álló felek politikai motivációinak tükrében érdemes elemezni.
Nos a legdélebbi lengyel vár Nedec. Igaz ezt ők Trianon apropóján kapták. A vár könnyen megközelíthető. Előtte van parkoló, meg mindenféle bazár. Hegyet nem kell mászni. A vár javarészt épen áll és be is van egy része rendezve. A felduzzasztott Dunajec folyó felett áll, szembe vele a régi lengyel határvár, Czorsztyn látható. Ide át lehet menni hajóval, mi átmentünk.
Annak idején minden hónapban elmentem a könyvesboltba, hogy rákérdezzek az eladó néninél: "Csókolom, érkezett új rész a Képes Történelem sorozatból?" A megjelent kötetek jó része itt sorakozik a polcomon. Aztán megjelent az "Új képes történelem", de az valahogyan nem tudott úgy elvarázsolni. Pedig már színes képekben pompázott, míg a régiben csak a közepe volt színes. Igaz, hogy az pedig rendelkezett egy kivágható melléklettel.
Zrínyi téli hadjáratáról mi a véleményed? Ért el vele eredményeket?
Hát akkor bizony még fejleszteni kell a képzelőerődet. Ugyanis a magyarországi várak legnagyobb többsége várrom, így ha azokból restaurált várat alakítanak ki, rá kell jönni, hogy milyen forma volt az eredeti torzó, ami az archív képen szerepel.
Jómagam imádom az "ilyen volt - ilyen lett" típusú összehasonlító fényképeket.
Amúgy teljes szívemből megértem az az egyiptomi katonát, aki kitekintve mondjuk Márévár pártázatos várfaláról a hólepte erdőségre, dideregve húzza össze magán a kaftánját és a pokolba küldi a Fényességes Padisahot, hogy ilyen messzire, a "hitetlen gyaurok" jégvirágos földjére vezényelte.
Visszatérve a magyarok téli hadviselésére, a leghíresebb portyájuk mindenképpen Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér nevéhez fűződik. Volna kedved kitárgyalni ennek részleteit velem együtt?
Voltak azért téli rajtaütések is néha . Ezt talán a magyarok jobban erőltették. A török nem bírta a telet. A Balatoni várak őrségeiből verbuválódott csapatok bizony átkeltek a befagyott tavon és megütöttek egy két kis végházat.
Ha mondjuk 450 évvel ezelőtt élnénk, akkor azt írnám neked {már ha akkoriban lett volna NET}, hogy ideális kirándulási helyszíneket jelentenének a török hódoltság korszakában emelt alföldi palánkvárak. Mind sík vidéken állt, nem kellett volna hegyet mászni. Csak éppen az aktuális őrsége {királyi vagy török} a szablyája élével vette volna el a kedvünket a várlátogatástól...
Köszönöm ezt a tanácsot is. Át kell, hogy álljak a laposabb területeken történő kirándulásokra. Egyre inkább látom, hogy (Nagy)Magyarországon is van bőven felfedezni való. Ezek jó részéről nem is tudtam. Ezzel úgy van az ember, hogy ami közel van, oda bármikor el tudok menni, közelre majd később, előbb a távolabbiak. De ez sem igazán igaz.
Az ozorai várkastély feltárása megmozgatta a numizmatikai szakembereket is. Ugyanis a pincéjében 2 kincsleletet tártak fel, amelyek érméinek beazonosítása már az ő munkájukat jelenti.
Ha ilyen egészségügyi problémában szenvedsz, akkor nem merek neked egy szádvári kirándulást ajánlani. Az egykori Bebek-vár felkeresése ugyanis a Ménes-patak völgyi Szalamandra-turistaháztól {idáig lehet autóval eljutni}, még legalább félórányi kemény hegyi emelkedőt jelent gyalogosan. A kezdeténél 260 méter a tengerszint feletti magasság, míg a várromnál 460 méter, tehát a leküzdendő magasság kereken 200 méter. A felvezető Szádvár tanösvény egyes részei különösen megdolgoztatják a várbarátok térdét-tüdejét és szívét, a helyi hagyomány "ördögszántásnak" nevezi az ilyen sziklás kaptatót.
Egyébként nem egy hosszú listára gondoltam, csak 3-4 olyan várra, amit a legérdekesebbnek tartasz és én is meg tudom nézni. Max. azt kérdeztem volna meg, hogy milyen meredek az út.
Koppány Tibor építészmérnökre, a magyarországi műemlékvédelem egyik jelentős szakemberére szeretnék emlékezni a Műemlékvédelem című szaklap 1979 / 3-as számában megjelent tanulmányával. Témája az ozorai várkastély.
Köszönöm szépen a megtisztelő bizalmadat, de ilyen listát nem fogok írni.
Hogy miért?
Mert véleményem szerint mindenkinek magának kell kitalálnia, felfedeznie a vártúráinak helyszíneit. Az én vártúráimnak színtere a történelmi Magyarország. Hogy a mostanában elregélt erdélyi várak közé belekerültek "regáti" vagyis az 1918 előtti román várak is, annak oka, hogy az ismertetett román honlapon olyanok is szerepeltek. De ezekbe sohasem jártam! Ugyanúgy Lengyelországban sem volt szerencsém kóborolni. Máltán sem jártam, de a NET segítségével "virtuálisan" meghódítottam. Persze a te fényképeid is segítettek.
Tehát javaslatom: kalandra fel, a "Google a legjobb barátunk!" keressél, kutassál, fedezz fel, tervezgess és szívből kívánom, hogy valósítsd is meg vártúrás terveidet.
Én is így teszek a barátaimmal közösen, amit természetesen majd elregélek itt a Topikban.
Persze a váras Topik archívumában is böngészhetsz túracélok iránt.
Még annyit súgok, hogy ez a honlap nagyon kiváló: www.varak.hu