Hihetetlen, hogy még a sarkot sem omlasztotta le a találat! (De továbbra is azt gondolom, hogy ezek inkább kuruc golyók lehetnek, a törököknek ennél volt komolyabb is, ami a 4. kép tárlójában látható-hátha erre is kíváncsiak lesznek a gyulai régészek.) Először meggyőztél a Huszárvár felőli romlottabb állapotot demonstráló képeddel, de jobban belegondolva nem valószínű, hogy a törökök 120 év alatt nem javították volna ki a romlásokat. -
De szerintem bőven túltárgyaltuk a témát, de volt haszna; a külső téglafal hibrid kiépítése a téglafal maradványát felhasználva a nyom nélkül elpusztult 2 földrondellával talán még a külső védőműveknél is kevésbé közismert része a várnak.
Szép felvétel, bár nekem kissé gyors, beleszédültem.
Nagyon ideje volt már, hogy a vadregényes Garam-folyó fölé magasodó Saskő várromja restaurálásához nekiláttak. Hiszen az a kör alaprajzú ágyútorony már a lőrések mentén majd széthasadt, hogy aztán leomoljon a maradéka. Szerencsére még időben megállították a pusztulási folyamatát.
A meredek oldalú hosszúkás háromszögletű területet képező hegygerincen a régészeti feltárás szerint már a XIII. században létezett emberi kézre valló erődítés, mert Árpád-házi V. István király korában vert ezüstpénzeket találtak. A szakemberek úgy vélik, hogy a közeli Borberek és Alvinc települések lakossága használhatta menedékvárként. A vaskos kőfalakat a meredély szélén húzták fel, annak oltalmában pedig sorra építették meg a kis házikóikat a lakosok. A korabeli adatok szerint 1728-ban leégtek a hegyi menedékvár, ezután hagyták a sorsára. Az 1976-os felmérésen még szépen kivehetőek az egyek épületek romjai.
A városban emelkedő zólyomi vár kívülről látványos, de a belső termei a számomra csalódást jelentettek. Sehol semmi a középkori királyokról, akik itt lépkedtek évszázadokkal ezelőtt. :-(
De tudtommal a várba ingyenes a belépés, jegyet csak akkor kell venni, ha bemész az udvari épületbe, ahonnét a kiállítótermek nyílnak.
Szerintem a szigligeti várat TELJESEN HELYRE KELLENE ÁLLÍTANI. Nem nagy méretű, a kirándulók által sűrűn ostromolt, visszahozná a belefektetett pénzt a Balaton-felvidéken. Szóval felkapott egy vár.
Gyula várával kapcsolatban igazat adok neked, miszerint a bővizű Körös folyót nehezebben lehetett volna elterelni, mint azt a törökök tették Szigetvárnál az Almás-patakkal. A gyulai ostromnál a támadók a külsővár felől nyomultak előre, amit sikerrel véghez is vittek. Majd következett a belsővár, előtte a vizesárok + palánkfal leküzdésével.
Gyanúm szerint a Szigeterőd-projektnél nem lesz visszaállítva a belső vizesárok {a külső és belsővárat elválasztó} mert ott lenne továbbra is a nagy tömegeket mozgósító rendezvények {várjátékok} helyszíne. Tehát a közel jövőbeni tervek szerintem az 1722-es egységes területű várat fogják felidézni. Pedig "magyarosabb" lenne a Kerecsényi-féle vár {külső + belső)
Még a török ágyúk általi sérüléseket taglaló mondókámhoz tartozna a Műemlékvédelem szaklap 1960 / 3-as lapszámából egy nyúlfarknyi hír, amiben jelentik, hogy többek között a pártázat sérüléseit is kijavították. Sajnos csak a kész műről közöltek fotót, de hogy milyen rongálások léteztek a téglaváron előtte, arról nincs kép.
Parkolásé fizetni kell 1€ egy napra, vasárnap ingyenes a parkolás, zólyomi várban csak festmények vannak , minden hónap első vasárnapja több vár és múzeumok ingyen látogathatóak talán érdemes kihasználni (de azt hogy a külföldieknek is igy van ezt nem tudom megmondani)
Szerintem a mostani feltárások a lenti restaurációs terv képén látható módon eléggé jól feltárták a külső védműveket (a várárok kivételével nyilván-az (még?) nem szerepel a terven.) Szigetvárnál is kitárgyaltátok, hogy egy új alapozás elkészítése komoly munkát igényel, így a török fal nagyjából az ostrom-kori állapotokat tükrözi-Szigetvárnál is, egyszerűsítve. Tehát az 1722-es alaprajz szerint, a Mirandoli rajznál komolyabb bástyák vonalára építhette ki Kerecsényi a várat-sőt ahogy leírtad, a török inkább befelé javíthatta ki a romlásokat. -Még egy valami jutott eszembe: igaz, a gyulai árkok, mocsarak biztosan kisebb területűek voltak, mint a szigetiek, azonban Gyula vizeit a Kőrös táplálta, Szigetét pedig csak az Almás patak. Ez a különbség esetleg még az akkori szárazságban is meggátolhatta, hogy ágyúkat elbíró szintre száradjanak ki a belső vár környéki árkok, ezért tudták esetleg csak a Huszárvár felől lőni a téglavárat.
Akkor siess, mert nagyon bontják őket. Kevés a hely és kell a szállodáknak. Kézezre évek elején jártam ott, már addigra is jónéhányat lebontottak. Azóta se hagyták abba. Pl. repülőtérből autópálya lett, meg hasonlók.
Természetesen olyan várat is felrakhatsz ide a Topikba, amelyet még katonai célra használtak 1711 után. Jómagam az érdeklődési területemet lezártam a szatmári békekötéssel {numizmatikában is} de ez nem jelenti azt, hogy más másféle, e korszaknál későbbi várral ne álljon ki a Topiklakók elé.
Az igazsághoz tartozik, hogy a fa meglepően jól bírja a mindenféle igénybevételt. Hajlik és kitér az igénybevétel elől. Nagyon sokáig, még az SMS Szent Isvánnál is a páncéllemezeket vastag teakfa rétegre mint rugóra szerelték.
Érdemes végignézni Liska Andrásrégész kiváló vezetésével a gyulai palánkvár építésének és lerombolásának, majd újbóli megújításának részletes magyarázatát.
Nekem volna egy kérdésem. Itt az 1711. előtti várak a kívánatosak. Kérdés: Ha 1711. előtt épült a vár, de mondjuk utána (1800-as évek) modernizálták akkor az minek számít?
Nem vagyok otthon a FILATÉLIA {bélyeggyűjtés} tudományában, csak a barátom örvendeztetett meg váras bélyeg sorozattal. De bizonyára a ritkább színek, a tévnyomatok sokkal többet érnek, úgy mint a NUMIZMATIKA {éremtan} tudományában a félre sikerült veretű régi pénzek. Például szeretnék egy olyan Rákóczi-polturást, amire 1706 helyett 1766-ot vertek.
Kösz szépen a lévai vármúzeumi képeket. Bizony nagyon sokat változott, amióta ott jártam. És előnyére, mert ilyen vártörténeti, numizmatikai :-) része biztosan nem volt még. Főként inkább növény és állatvilággal foglalkozó tárlókra emlékszem. Tehát ismét el kell mennem Lévára...
Kösz szépen a diósgyőri híradást. Talán átnyergeljünk ennek a várnak a kitárgyalására?
megtörténjen a Nagy Lajos korabeli vár hiteles rekonstrukciója...
Nekem az a gondom ezzel a kijelentéssel, hogy akkor mi lesz a Nagy Lajos király dicső uralkodása {1342 - 1382} után majd 200 esztendővel később épített rondellával és kazamatával? Talán le fogják ezeket bontani? Mert az ágyúk számára emelt védőművek nem illenek bele a lovagvilágba!
A félreértések elkerülése végett! Én a várhelyreállítás mellett vagyok, csak akkor PONTOSAN tisztázzuk, hogy melyik korszakot akarjuk bemutatni a fizető nagyközönségnek?
Ja igen! Ne felejtsük el, hogy Szigetvár ostromának végkatasztrófájában felrobbant a belsővári kör alaprajzú téglatorony, megsemmisítve a legkorábbi vármagot. Gyulánál ilyen nagy robbanásról nem tudunk.
