Ez az! Ez sok kérdésre választ ad! Régóta guglizok gyulai újdonságért, de Neked sikerült rátalálnod a mai cikkre! Nem semmi a 12 méter szélességű "gát", és ez a széles vizes védővonal! (Tanulságos: Lám-lám milyen jelentős vár-részek is el tudják kerülni a figyelmet-és ez szerintem sok várnál ugyanígy lehet.) És reményt keltő a első és utolsó mondat: "A vár környékének régészeti feltárásai a gyulai vár teljes védelmi rendszerének rekonstrukcióját készítik elő."
-De még így is közel voltak azok az ostromágyúk...És azt sem értem, hogy ha a várat (és a Szigetvárt is) körülvevő mocsarat is sikerült annyira kiszárítani, hogy még a kútban is kiapadt a víz, akkor ez a rész hogy maradt meg akadályt képező vizesároknak? -Más: Milyen magas a rondella? A mostani felső lőrés-sor is alacsonynak tűnik arra, hogy a cikkben is említett 5-6 méter magas palánkon átlőjön, pedig az ott jó lőállás az elválasztó várárok védelmére. (Nyilván ezért is tartotta volna meg a hadmérnök.) Viszont érdekes, hogy hozzá közvetlenül sokkal vastagabb falak romja csatlakozik. Lehet, hogy az ostromra megvastagították a most látható vékony körfalat?
Várbarátunknak igaza van a Lévai felsővár nem látogatható !!! de ennek ellenére én is minden alkalommal felmászok oda :) úgyhogy csak óvatosan és szerencsés kalandozást :)
Felmászással, meg a kalandozással nem lesz gond mivel fanatikus vagyok, szóval kis mászás nem tart vissza.
Inkább az érdekelne, hogy van-e vki az udvaron, vagy a múzeumból ha észre veszik mászom a falat rám szólak-e.
Vagy remélem a zsarukat nem hívják rám, hogy rongálom a műemléket a mászással?
Illetve tudnál vmi infot adni a múzeumba mi található?
Mert ha várhoz kapcsolódó makett, páncél, kard, stb. akkor szívesen megtekinteném.
De ha olyan kiállítás van mint Kékkő várában abba játék kiállítás van, alig van Balassiból vmi.
"A huszárvárat a belső vártól egy széles vizesárokválasztotta el, amelynek a vár felőli oldalán, egy párhuzamos palánkfal mögött már a belső vár téglaépülete állt. Az oszmán ostromlók a várvédők hősies, közel két hétig tartó ellenállását megtörve, az 1566. július 23-a körüli időpontban nyomultak be a huszárvár területére. Ezt követően az ágyúikat már a huszárvár mezején felállítva, közvetlen közelről lőtték a belső várat körülvevő palánkot, ám a küzdelem még hosszú hetekig eltartott.
A várostrom történetének egyik megoldatlan rejtélye, hogy a huszárvárnál jóval kisebb kiterjedésű részre visszavonult várnép hogyan tudta még további négy hétig, augusztus végéig tartani az erősséget. Ebben minden bizonnyal kiemelkedő szerepe lehetett annak a vár két részét elválasztó belső védelmi vonalnak, a mesterséges vizesároknak, amelynek ma már semmiféle nyoma nem látható felszínen, a rendezvénytér területén.
Az ásatási szelvény alján, nagyjából 250 cm-es mélységben teljesen megváltoztak a talajviszonyok. Az ásatási földmunkát végző kollégáim arról panaszkodtak, hogy a lapátról csak nagyon nehezen csúszik le az iszapos, mocsárszagú betöltés, és kezd feltörni a talajvíz. Ekkor már sejtettem, hogy jó helyen járunk. Ezt a réteget követve tártuk fel a külső és belső várat elválasztó vizesárkot, amelynek a kiterjedése bizony nagy meglepetést okozott. A mesterséges meder a történeti időszakban legalább 30 méter szélességű és kb. 5 méter mélységűlehetett. Az ostrom idején vízzel feltöltött, ám lefolyástalan árok a későbbi évszázadok alatt lassan eliszaposodott és feltöltődött, ám 1566 nyarán az ostromlók számára még szinte áthatolhatatlan akadályt képezett. Az ároknak a téglavár felőli partján egy kb. 12 méter szélességű és legalább 6-8 méter magas palánkfalhúzódott, amelyet szorosan egymás mellé állított tölgyfa cölöpökből álló cölöpsorokból, és a sorok közé döngölt agyagrétegekből építettek fel. A 2016. évi feltárásunk egyik nagy eredménye, hogy sikerült épségben kiemelni két olyan tölgyfa cölöpöt, amelyeket a talajvíz kiválóan konzervált. A rétegtani megfigyelések alapján a két cölöpöt még az 1566-os ostromot megelőzően állítottak fel, és építették be a belső várat körülvevő palánkfalba."
Beleolvasva a históriájába, megállapíthattam, hogy ennek az erősségnek aztán igazán küzdelmes évszázadokat adott a hadtörténelem. Folyamatosan harcot vívtak érte a moldvai fejedelemség, a lengyel király katonasága és a török szultán fegyveresei. Ez utóbbiak 1621-ben a hotini csatában szenvedtek súlyos vereséget a lengyelektől. Maga Hotin vára egy kisebb méretű, de nagyon látványos belsővárból és a később kialakított, hatalmas területen sok harcost befogadni képes külsővárból állt a szélesen hömpölygő Dnyeszter folyó mentén. Napjainkban már Ukrajna területéhez tartozik Hotin vára. A belsővárat szépen helyreállították a romjaiból.
Mirandola elképzelései nyilván tükrözték a kor hadmérnöki tudományát; mind a szükséges védőművekről; mind arról, hogy csak a rondella volt elég erős az ágyútűz ellen-a vékony védőfalak viszont a védőkre inkább veszélyt, mintsem oltalmat jelentenek. -A nagy védőművek megvalósításának nyilván anyagi akadályai voltak-a terepviszonyok mellett-viszont rombolni semmibe sem kerül. Én laikusként azt tudom elképzelni, hogy olyan alacsonyra bontották őket, hogy a földfalak oltalmazták őket a direkt ágyúzástól-így mindenkinek igaza lenne. Itt már ki lett tárgyalva, hogy az egyébként érdekes leírás állításával szemben csak kellően széles elválasztó árok mellett érthető valamennyire, hogy hogyan tartottak ki olyan sokáig a gyulai vitézek a külső vár elvesztése után. (Úgy emlékszem ezt a régészeti feltárás kapcsán is igazolták.) De akkor sem értem, hogy a simán lőtávolságon belüli ütegekkel hogy nem lőtték szét a törökök a védők egyetlen fedezékét, a magas téglaépületet....
Ejha, te aztán igazán bátor várostromló vagy! Gratulálok! Dacolsz mindenféle tiltással és haragvó jegyszedő nénikével, hogy meghódítsd a lévai vár leginkább középkori hangulatot árasztó részét. Nem is értem, miért nem renoválják, hiszen onnan a legmagasabb pontjáról kiváló rálátás lehetne az egész erősségre. Kösz szépen a fenti fotókat, gondosan elmentettem az archívumomba. :-)
Várbarátunknak igaza van a Lévai felsővár nem látogatható !!! de ennek ellenére én is minden alkalommal felmászok oda :) úgyhogy csak óvatosan és szerencsés kalandozást :)
a vár másik oldalán van egy T...bevásárlóközpont ott letudsz parkolni és onnan gyalog már nincs messze, de ha szerencséd van akkor a vár melett is talalsz parkolót.
A külső téglafal .... az ostromra készülve nem bontották-e le maguk a védők...
Bár a már többször idézet Csorba Csaba-féle könyvben azt írja a szerző, hogy a külsővárból {Huszárvárból} a túlerőben támadó törökök elől a belsővárba menekülő gyulai védők 3-as védőrendszer mögé bújhattak {vagyis palánkfal + külső téglafal + maga a téglavár}, de enek ellentmond a még 1566 előtt felvázolt Mirandola hadmérnök korszerűsítési tervezete. Azon ugyan is a belsővárban már nem vette fel a téglavárat kerítő XV. századi külső téglafalakat, egyedül a kör alaprajzú rondellát. Talán mert akkorra már lebontották azt a téglafalat? Hiszen elkészült a belsővár nagyobb területet oltalmazó, igaz csak "magyar módra" fa-föld szerkezetű palánkfala.
Drága jó szeretve tisztelt tanár bácsi mondogatta annak idején az iskolába. n"Fiaim ha már veszitek a fáradságot és valahonnan kinézitek a megoldást, azt már értékelni tudom! -- vagyis lefordítva modern világunkra: ha valahonnét a NET információ áradatából ki tudjuk nézni a helyes megoldást, akkor az jó!
Tehát várom a bélyeges rejtvényre a válaszodat, bárhonnét is szedted őket.
Elől nevezd meg hányadik vár? A vár neve? Végezetül mennyibe is került?
A Szigeterőd-projekt fő célkitűzése, hogy a teljesen elpusztult külsővárat {Huszárvárat} kivegye a feledés homályából. Hiszen ezért kutatta meg régész az egykori magas palánkfalaknak a talajban rejtőző üszkös csonkjait, hogy képet nyerhessünk az 1566-os török ostromkor meglévő erődítményeknek. Mert minden tiszteletem Zrínyi és szigetvári katonáinak, de mégis csak Kerecsényi László és vitézei tartották magukat a legtovább az oszmán harcosok rohamában.
Tehát megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk is, mint magyar hősökre! Ugyanígy emlékezzünk, hogy milyen volt a váruk? {külsőváruk}
Már régen jártam Léva {szl: Levice} várában, de azért leírom, amit tudok róla.
Ahogyan a város felől odaérsz, egy parkon keresztül vezet az utad a keresztben álló egykori Dobó-palota boltíves kapualján át az alsóvár udvarára. Itt ebben a nagy épületben Múzeum található. Ezt belépőjegy ellenében lehet megnézni. Míg a lévai vár legkorábbi magját, a kis sziklán emelkedő középkori várrészt -- TUDTOMMAL -- nem lehet megtekinteni, a látogatók elől elzárt terület.
Felkérném a Topiklakókat, ha valakinek újabb információja van erről a felsővárról, írja meg!
Gyulán én is csak a rondállához kapcsolódó külső tégla falakat,tornyokat építeném vissza.
Bocsi, de én ezzel vitatkoznék. Úgy végképp egy lovagvár kinézete lenne, és leírtam az érveimet, hogy valamilyen szinten minél jobban rekonstruálni kéne egy "magyar" falú várat. Fonyód csak egy palánk, Nyírbátor tisztelendő, de nem közismert próbálkozás.) -Emlékszem gyermekkoromban csak bámultam a kicsiny Gyulai "dupla" téglavárat (anyagában és alaprajzában is), és a vékony külső falacska alapját, és el nem tudtam képzelni, hogy ez hogyan bírta 2 hónapig az ostromot. (Azt most sem értem, hogy hogyan maradt ennyire épségben:-)) Az alább látott mindkét terv tökéletes lenne. -A külső téglafal (a földbástyákkal együtt) nyilván dekoratívabbá tenné a várat-bár azon mindig is elgondolkoztam, hogy az ostrom készülve nem bontották-e le maguk a védők, legalább részben, hogy a fejükre ne dőljön az ágyútűzben. -Ha a folyók gátját karban lehet tartani több száz km hosszan, a török tenger elleni gát is tán' csak karbantartható lenne. Korhűnek meg csak annak kéne lenni, ami látható...
Jó ez a belső felvételt, mert ahogyan körbeforog a kamerával, látni az egykori épületeket is. Pontosabban egy részének az alsó részét visszaépítve, míg a többinek csak az alacsony romjait. Viszont körben fent a várfalban szép sorban látszanak az egykori mestergerendák fészkei, amelyek tartották a lakó és gazdasági épületek járószintjeinek padlózatát. Ha ezeket az épületeket is visszafalazzák, nyerhettek volna sok kiállítótermet a Vármúzeumnak.
A restaurálással én is megelégedett vagyok, egyedül a "túl nagy kalapok" ellen emelnék vétót. Arra viszont kíváncsi volnék, hogy a kis méretű vár legkülső védelmi vonalát vajon a közeli folyóból vezetett vízzel teli vizesárokkal oldották-e meg? Mert ha igen, azt is jó lett volna bemutatni, hiszen egy csillogó vízfelülettel körbevett középkori vár még jobban mutatna.
Ezért is örülök, hogy a gyulai "Szigeterőd-projekt" tervei szerint ismét vizesárkok fogják körbevenni a védőműveket, úgy mint régen. Gondoljunk bele, ha Szigetvárt vagy Sárvárt ismét tavak kerítenék, milyen szépek lennének... és valósághűek!
Teljesen jól gondolod és írod a saskői várhoz a feljutást. Tehát ott az információs táblánál parkolj le, majd gyalogosan felfelé a gyanúm szerint eredeti középkori kétnyomú szekérúton. Úgy félútban elérsz egy tisztásra, ahol kis házikó {esőbeálló} fogad. Ha felnézel, már a sziklagerincen Saskő vára integet feléd. De még a sűrű erdőben kell ballagnod, hogy az egyre meredekebbé váló úton elérd Saskő alsóvárát. Amiből egyedül a mély ciszterna maradt meg.
Autóval nem ajánlom, hogy a szilárd útról le gyere, kivéve, ha valami menő terepjáróval vártúrázol. Ha megnézted Saskőt és még akad rá időd, mássz fel a Várhegy nyergével szemközti csúcsra, mert ott is rejtőzik egy történetében nem ismert várrom.
A román műemlékes oldalon a sorban következő vár: Soroca.
Mivel a felmérése 1938-ban készült, úgy gondolom, hogy ez a terület akkoriban Románia fennhatósága alá tartozott. Napjainkban azonban Moldova köztársaság keleti határán, az Ukrajnával szomszédos folyó partján magasodik. A felmérések idején még romos várat napjainkra szépen restaurálták. Az újjáépítések a kör alaprajzú várfalat és a tornyokat érintették, míg a falhoz támaszkodó épületeket nem, azok maradtak alapfalaikban. A számomra furcsán hatnak a jócskán kinyúló védőtetők, mint hatalmas kalapok fedik le a tornyokat.
Köszönet érte! Hátha valami kézzelfogható kiderül. Gyilán én is csak a rondállához kapcsolódó külső tégla falakat,tornyokat építeném vissza. Esetleg egy földbástyát.
Az lesz a gond a megépített külső várral,hogy valószínűleg egy gyatra utánzata lenne a régi eredetinek..
Ha tényleg földből,fából épülne meg, az sűrű gondozást igényelne. Azt meg mindenütt hamar elfelejtik.
