Szerintem is jól gondolod. A szakállas puska nagy méretű, inkább várvédelemhez köthető fegyver, olyannal nem rohangáltak nyílt csatamezőn. Tehát a várhoz köthető, a vár királyi birtokosának a tulajdona volt, amikor ott lajtromozást végeztek. Míg a puska sokkal könnyebb, kisebb méretű volt, a végvár zsoldjába álló férfiú saját tulajdonát képezhette. Vitte magával, ahol éppen a "munkaszerződése" szólította.
Khádim Ali budai pasa a magyarországi török uralom csúcsvezetőjét jelentette. Tehát neki rendelkezésére állt az állandóan fegyverben tartott reguláris puskások {janicsárok} valamint a hűbérbirtokért harcot vállaló szpáhik. Ezenkívül a szintén zsoldos topcsik {tüzérek}. Ehhez jött még a zsákmány reményében hozzájuk csatlakozó irreguláris fegyveresek.
Ali pasa elindul hódítani Budáról a börzsönyi várak irányában, miközben a török nagyvezér délről, Nándorfehérvárból kiindulva a Temesköz felé veszi hadát. Megegyeztek, hogy majd valahol egyesítik a hadaikat. Nem hagyhatnak maguk mögött ellenséges {királyi} várat, mert azok védői elvághatják az utánpótlásukat, ez világos.
Az Ipoly folyó mentén elérték akkor még messziről látható drégelyi vár vidékét. A szpáhi lovasok portyáikkal bejárták a területet, míg a gyalogság az ágyúkat vigyázva felballagott a drégelyi várhoz. Megkezdték a kicsiny kővár lövetését, majd gyalogsági rohamait.
Egyetértek veled, hogy a kisfilmbeli számok: néhány száz török! -- nem tudta volna bevenni az utolsó csepp vérükig harcoló drégelyi hősöktől a várat. Mert mindig a védekező van jobb pozícióban, hiszen valamennyire a kőfalak mögül {vagy annak romjai} mögül tud tüzelni a nyílt terepen rohamozó ellenségre.
A kérdés megoldását most is további régészeti kutatás tudná tisztázni:
Hol temették el a drégelyi védőket? Hová az elesett török támadókat? Milyen fegyvereket, azok maradványait találták meg a kiásott romok alatt? Mekkora ágyúlövedékeket találtak, azok milyen ágyúba valók lehettek? Mert ebből már az ágyú méretét, típusát ki lehetne számolni.
2011-ben jártam a szécsényi Kubinyi Múzeumban, ott láttam tárlót a drégelyi ásatásról. Sajnos már a részletekre nem emlékszem...
Itt olvasható Szántó Imre: Küzdelem a török terjeszkedés ellen {1985} könyvének idevágó részlete:
Csak azt lehetett csinálni, ami Mátyás király tett: délen tartani a végvárvonalat és nyugaton hódítani, hogy mi is erősödjünk emberi és anyagi téren
Abban igazad van a török gépezet úgy tudott előre haladni kifosztotta az elfoglalt terültek emberi és anyagi javait amit beleforgatott a hadi gépezetébe.
De ez a "nyugaton hódítani" dolog nem hinném annyira célravezető.
Nem tudom Mátyás mennyi nyereséget nyert Morvaország, Szilézia, bécsújhely elfoglalásával.
Lehet nem szerencsés nyugaton hódítgatni, eleve erős országok vettek körül minket, és nem szerencsés délen úgy háborúzni, hogy északról bárki rátör az országra.
Lehet a nyugati városok gazdagabbak, ha meghódítja több adót tud beszedni tőlük, de semmi biztosíték nincs arra, ha délen háborúzik, északon meg rárontanak az országra és lecsípnek belőle területet.
Persze ez a veszély akkor is fennállhatott ha úgymond béke volt, senki nem piszkálta egymást.
Ha már ismét szóba került a török hódítás.
Másik dolog nem hagy nyugodni.
Pápa keresztes hadjáratot hírdetett Hunyadi János le is vonult szerbiába.
A velencei hajóhadat is odaküldte, Konstantinápoly eleste után tengeren emeljenek blokádot.
Hunyadi hiába várta a hajó hadat nem jött, mert a szemetek nem a blokáddal voltak elfoglalva, hanem török aranyon szállították át a török hadat.
Kérdem én a pápa ha ezt megtudta, miért nem volt ennek következménye?
Nem azért küldte őket oda, hogy ők nyerészkedjenek meg átszállítsák a török hadat, hogy Európára törjön....
Pápai szó és hatalom ennyire gyenge lett volna?
Ezt megtudva a pápa miért nem uszította Milánót és Sziciliai államot Velencére?
Őszintén szólva, néha a falra mászok a kérdéseidtől! Nem voltam ott a középkorban, így nem tudom, hogy a Német Lovagrend azt a tornyot miért építette ilyen formában? Sőt, még napjainkban sem jártam benne személyesen. :-(
De gondolom, hogy arra akarsz kilyukadni, hátha az elsődleges célja egy "végső menedékhely" lett volna inkább, mint árnyékszéknek használni. A végső védelmi rész kialakításának tipikus megoldása a hunyadi vár "Ne bojsze" {Ne félj}-tornya.
Meg kell vizsgálni, hogy a két toronyban mely funkciók kaptak nagyobb arányban helyet? Tehát a német lovagrendi várban mennyi lőrést és mennyi "pottyantóst" alakítottak ki a sok száz évvel ezelőtt élt várépítők? A hunyadi vár tornyában csak lőréseket láttam, abban jártam, pottyantós része nincsen.
Ugyanazt gondoljuk: mi ketten amit már valóban Mátyás király is gondolhatott:
a törökkel nem szabad megütközni nyílt csatában,
mert LEGYŐZHETETLEN!!!
Ezért szoktam vitatkozni azokkal akik szerint a mohácsi csatát megnyerhettük volna. Nem, nem nyerhettük volna meg, hiszen a "nagy törökverő" Hunyadi János sem nyerte meg a szultáni hadakkal szemben a várnai vagy a rigómezői csatát. Az Oszmán Birodalom szerencsecsillaga akkor emelkedett, a folyamatos hódítások miatt ember és anyagi javai sokszorosát tették ki a Magyar Királyságénak.
Csak azt lehetett csinálni, ami Mátyás király tett: délen tartani a végvárvonalat és nyugaton hódítani, hogy mi is erősödjünk emberi és anyagi téren.
Csak nézzük meg mi történt Magyarország déli kulcsa, Nándorfehérvár elvesztése után:
elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe...
Ez igaz. Szádvárnál talán ezért készítették a lőréseket kifelé szűkülőre. De ha belegondolok a legtöbb magyar várnál a kifelé táguló lőrések voltak divatban. Nagyobb méretű, kerékkel ellátott ágyúknál talán azért így tettek, mert a kifelé szűkölő lőrésnél nem tudtak volna olyan nagy szögben kilőni, mint a kifelé tágulónál.
Könyöki József várkutató vaskos művében annyiféle lőrést ábrázolt, hogy az már csuda!
Nekem logikusabbnak tünt volna fordítva. Fölül nagyobb a lul, hogy legyen térlátásom, meg könnyebb a lukba beletalálni a puskacsővel. Alul kisebb, mert a csőszakállt a falba is be tudom akasztani. Ha a lőrés alacsonyan volt az azért bonyolította a helyzetet, nem lehetett kidugni a cső végét.
Puskák számát kevesellem! Igaz az is lehet az a 12 puska a vár tulajdona volt, míg a puskások saját fegyverrel rendelkeztek,tehát az nem képezte a vár fegyverkészletét.
Érdemes végigtanulmányozni, hogy a XVI. században például Szigetvár királyi végvárában milyen típusú lőfegyverekkel tudták felvenni a várvédők a harcot a török hódítókkal?
A kulcslyuk alakú lőrések tipikusan a puskák számára lettek kitalálva. Pontosan úgy mint leírtad: tehát az alsó kerek rész az akkor még vaskosabb csőnek, míg alul a szűkebb téglaalap alakú nyíláson a várvédő katona lesett ki, hogy mire is lőjön?
Itt dicsekednék el a szádvári kulcslyuk lőréssel, amelyet a várfal törmeléke alól ástunk ki néhány esztendeje. A felső deszkáit kellett kipótolni, míg az alsó gerendája teljesen megmaradt. ez a gerenda azért kellett, mert ez elé akasztotta be a várvédő katona a szakállas puskájának a "szakállát". Ez a lőfegyverek ugyanis elsütéskor olyan nagy visszarúgó erővel jártak, hogy azt a katona már nem bírta volna ellensúlyozni.
A "Tarasz Bula" című orosz filmben a várostrom során, mind a támadás, mind a védekezése remek formáit láthatjuk. Ha megállítod a filmet 54 perc 14 másodpercnél, akkor láthatod, amint a várvédő zsoldos a hatalmas szakállas puskát a lőréshez viszi. Szerintem dió nagyságú vasgolyót simán kilőttek vele.
Én nagyon örülök,hogy ilyen szépen haladnak a sátoraljaújhelyi vár feltárásával és konzerválásával. Így,hogy egy jelentősebb összeghez jutottak még inkább haladhatnak majd a feltárással és állagmegóvással. Jövőre szerintem újra felkeresem a várromot!
A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc múzeum fényképei a várról:
Nagyon jó ismeretterjesztő film. Több ilyen kellene!
Én azonban nem mindenütt értek velük egyet. A 146 várvédő könnyűszerrel visszaver 300-500 fős rohamozó sereget. Még akkor is,ha közben nyilván a védők létszáma is fogyatkozik. Egy ilyen, hegyen álló hely roham ellen akkor is jól védhető,ha már romos. Sőt még akkor is ideig ,óráig,ha falak sincsenek. A másik az ágyúzás! Bár nem tudom Ali mekkora és mennyi ágyút vetett be,de akkor sem dől le a kaputorony pár lövéstől. Ráadásul annak a toronynak igazán vastagok a falai.
Két hasonló, gyenge hegyi vár ostromot hoznék fel.
Az egyik Hegyesd 1562-es visszafoglalása a töröktől.
A másik Csobánc, császáriak 1707-es megrohanása. Igaz itt nem alkalmaztak tüzérséget a támadók, de nagy létszámbeli túlerő volt. Sok puskával,meg kapurobbantó petárdával. Csobáncot kb 30 hajdú és ugyanennyi fegyveres nemes és szolgáik védték. A labanc meg kb egy ezrednyi gyalogossal támadott. Veszteségük 300 közember és 50 tiszt volt, beleértve a vezérlő ezredesüket is. Sokáig sokallottam az aránytalanul sok tiszti áldozatot. Azonban nem lehetetlen,mert Csobáncról az a hír járta,hogy nagyon sok értékével oda húzódtak be a környékbeli nemesek. Nyilván a nagy és könnyen megszerezhető zsákmány csábíthatta a tiszturakat,hogy ki nem maradjanak a jóból. Ráfaragtak.
A Várak a Balaton körül című könyvből fotóztam ki Hegyesd lövetését. Tudjuk,hogy Hegyesd is egy gyenge kis lovagvár volt, vékony falakkal és ez se dőlt össze 5-10 lövéstől.
A kérdés nem nekem szól, de én azt hiszem, hogy az volt az elsődleges célja. Amikor mászkáltam benne, akkor nem találtam benne olyan helységet amibe szerettem volna lakni. Raktárnak persze lehetett őket használni, de ahhoz túl messze volt a vár többi részétől, hogy ide-oda rohangáljanak a raktározott holmikért. A középkori várak gyenge pontja volt a slózi.
Igen, az újhelyi város a Sátoraljaújhely városa melletti hegyen emelkedő, néhány éve megkezdett régészeti feltárással napvilágra került várat kell érteni. De, hogy tényleg legyen még egy csavar a históriájában, a fennállása idején a korabeli oklevelek "Patak" várának emlegették. Volt is ebből kavarodás régebben a szakemberek között, mígnem Détshy Mihály levéltári kutatásával tisztázta a helyzetet.
Tehát a középkori Patak várát a tatárjárás utáni nagy várépítési program idejében emelték királyi parancsra és kb. a mohácsi csata utáni belháborúig használták. Ez egy magas hegyen lévő vár volt.
Míg a Sárospatak városában, a Bodrog folyó menti alacsony magaslaton a mohácsi csatavesztés utáni időszakban Perényi Péter báró, koronaőr parancsára alapozták meg az újabb "Patak" várát, annak is korai magját a Vörös-tornyot. Erről még a második világháború utáni várrestaurálások fő építésze, Gerő László is azt állította, hogy XIII. századi keletkezésű. Hát ebben nagyot tévedett!
"Elindult az újhelyi vár régészeti és állagvédelmi programja
Sajtótájékoztatóval egybekötött előadásokra került sor szeptember 18-án a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az eseménynek az adott apropót, hogy kezdetét vette az újhelyi vár nagyszabású régészeti és állagvédelmi projektje. A város által elnyert TOP forrásokból 2019. május 31-ig összesen 60.7 millió forint forrás nyílt meg a Várhegy tervkutatási programjának folytatására, valamint a feltárt romfalak állagvédelmére, konzerválására. Dankó Dénes, Sátoraljaújhely Város alpolgármestere előadásában hangsúlyozta, hogy Sátoraljaújhely városa kiemelt fontosságú programnak tartja a vár régészeti kutatását és állagvédelmét, s bemutatta a vár jövőbeni turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó ugyancsak pályázati forrásokból megvalósuló további projektelemeket: így a várhoz felvezető utat, valamint annak indulásánál létesülő épületet. Ez utóbbi nemcsak fogadó – és kiszolgáló épülete lenne a várhoz érkező látogatóknak, hanem helyszínt biztosítana a legmodernebb technológiával készült, várral kapcsolatos virtuális rekonstrukcióknak és animációknak. Albert Tamás építész a vár konzerválási, állagvédelmi munkálatainak terveit mutatta be, s kitért arra is, hogy milyen építészeti megoldások jöhetnek szóba a jövőben a teljesen feltárt vármaradványok területén. Ringer István régész, a vár kutatási programjának szakmai vezetője kiemelte, hogy ennek a pályázati forrásnak köszönhetően a korábbi évekhez képest teljesen más léptékű munkavégzésre nyílik lehetőség az elkövetkezendőkben, s a bizalom jeleként értékelte, hogy ennek a forrásnak a szakmai súlyozását, felhasználását teljes egészében a Kazinczy Ferenc Múzeumra bízta a város. "
Puskával, ágyúval stb, történő lövöldözésnél szerintem a kifelé bővülő lőrés a kényelmesebb, mert a forgáspont a fal belső síkja közelében van, nekem oldalt ide-oda mozogni. Sajnálatos tulajdonsága (a védő szempontjából), hogy elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe, ami a benn lévők egészség károsodását okozza. Lehet választani, kinek melyik a szimpatikusabb forma.
Az, hogy kibírja-e a fa a lövést az csak erősítő heveder és fojtás kérdése. Minél nagyobb a fojtás annál gyorsabb az égés (egy bizonyos határig, lásd brizancia). A XX. században - főleg a briteknél - bevett gyártási eljárás volt, hogy "vékony" acélcső köré izzó drótot tekertek. Amikor lehült a belső csőben nyomás keletkezett, a drótban pedig húzás. Lövéskor a nyomás tehermentesítette a belső részt, a külsőben viszont fokozta a húzást. Méretezés kérdése az egész. (hídépítésben is szokás megterhelt állapotban befejezni az építést, ilyen a dunaharaszti HÉV ívhíd is. Teher hatására tehermentesül a szerkezet egy része. Csodák nincsenek, másik részen viszont nő az igénybevétel). A britek nem csak dróttal erősített lövegeket gyártottak, hanem egyrétegű (monoblock) löveget is.
