Keresés

Részletes keresés

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62038

elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe...

 

Ez igaz. Szádvárnál talán ezért készítették a lőréseket kifelé szűkülőre. De ha belegondolok a legtöbb magyar várnál a kifelé táguló lőrések voltak divatban. Nagyobb méretű, kerékkel ellátott ágyúknál talán azért így tettek, mert a kifelé szűkölő lőrésnél nem tudtak volna olyan nagy szögben kilőni, mint a kifelé tágulónál.

 

 

Könyöki József várkutató vaskos művében annyiféle lőrést ábrázolt, hogy az már csuda!

 

Előzmény: Töck Jenő (62020)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62037

Nekem logikusabbnak tünt volna fordítva. Fölül nagyobb a lul, hogy legyen térlátásom, meg könnyebb a lukba beletalálni a puskacsővel. Alul kisebb, mert a csőszakállt a falba is be tudom akasztani. Ha a lőrés alacsonyan volt az azért bonyolította a helyzetet, nem lehetett kidugni a cső végét.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62033)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62036

Puskák számát kevesellem! Igaz az is lehet az a 12 puska a vár tulajdona volt, míg a puskások saját fegyverrel rendelkeztek,tehát az nem képezte a vár fegyverkészletét. 

A 12 puska mindenképpen kevés..

Előzmény: Nagyon Várbarát (62034)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62035

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62034

Érdemes végigtanulmányozni, hogy a XVI. században például Szigetvár királyi végvárában milyen típusú lőfegyverekkel tudták felvenni a várvédők a harcot a török hódítókkal?

 

                                                      

Előzmény: Nagyon Várbarát (62033)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62033

A kulcslyuk alakú lőrések tipikusan a puskák számára lettek kitalálva. Pontosan úgy mint leírtad: tehát az alsó kerek rész az akkor még vaskosabb csőnek, míg alul a szűkebb téglaalap alakú nyíláson a várvédő katona lesett ki, hogy mire is lőjön?

 

Itt dicsekednék el a szádvári kulcslyuk lőréssel, amelyet a várfal törmeléke alól ástunk ki néhány esztendeje. A felső deszkáit kellett kipótolni, míg az alsó gerendája teljesen megmaradt. ez a gerenda azért kellett, mert ez elé akasztotta be a várvédő katona a szakállas puskájának a "szakállát". Ez a lőfegyverek ugyanis elsütéskor olyan nagy visszarúgó erővel jártak, hogy azt a katona már nem bírta volna ellensúlyozni.

 

 

A "Tarasz Bula" című orosz filmben a várostrom során, mind a támadás, mind a védekezése remek formáit láthatjuk. Ha megállítod a filmet 54 perc 14 másodpercnél, akkor láthatod, amint a várvédő zsoldos a hatalmas szakállas puskát a lőréshez viszi. Szerintem dió nagyságú vasgolyót simán kilőttek vele.

 

https://www.youtube.com/watch?v=jDERkIgC6y8&t=4726s

 

 

Előzmény: Shingen (62016)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62032

Én nagyon örülök,hogy ilyen szépen haladnak a sátoraljaújhelyi vár feltárásával és konzerválásával. Így,hogy egy jelentősebb összeghez jutottak még inkább haladhatnak majd a feltárással és állagmegóvással. Jövőre szerintem újra felkeresem a várromot!

 

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc múzeum fényképei a várról:

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62024)
jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62031

Nagyon jó ismeretterjesztő film. Több ilyen kellene!

Én azonban nem mindenütt értek velük egyet. A 146 várvédő könnyűszerrel visszaver 300-500 fős rohamozó sereget. Még akkor is,ha közben nyilván a védők létszáma is fogyatkozik. Egy ilyen, hegyen álló hely roham ellen akkor is jól védhető,ha már romos. Sőt még akkor is ideig ,óráig,ha falak sincsenek. A másik az ágyúzás! Bár nem tudom Ali mekkora és mennyi ágyút vetett be,de akkor sem dől le a kaputorony pár lövéstől. Ráadásul annak a toronynak igazán vastagok a falai. 

Két hasonló, gyenge hegyi vár ostromot hoznék fel. 

Az egyik Hegyesd 1562-es visszafoglalása a töröktől.

A másik Csobánc, császáriak 1707-es megrohanása. Igaz itt nem alkalmaztak tüzérséget a támadók, de nagy létszámbeli túlerő volt. Sok puskával,meg kapurobbantó petárdával. Csobáncot kb 30 hajdú és ugyanennyi fegyveres nemes és szolgáik védték. A labanc meg kb egy ezrednyi gyalogossal támadott. Veszteségük 300 közember és 50 tiszt volt, beleértve a vezérlő ezredesüket is. Sokáig sokallottam az aránytalanul sok tiszti áldozatot. Azonban nem lehetetlen,mert Csobáncról az a hír járta,hogy nagyon sok értékével oda húzódtak be a környékbeli nemesek. Nyilván a nagy és könnyen megszerezhető zsákmány csábíthatta a tiszturakat,hogy ki nem maradjanak a jóból. Ráfaragtak.

A Várak a Balaton körül című könyvből fotóztam ki Hegyesd lövetését. Tudjuk,hogy Hegyesd is egy gyenge kis lovagvár volt, vékony falakkal és ez se dőlt össze 5-10 lövéstől.

 

   

Előzmény: Nagyon Várbarát (62015)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62030

amiben

Előzmény: Töck Jenő (62029)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62029

A kérdés nem nekem szól, de én azt hiszem, hogy az volt az elsődleges célja. Amikor mászkáltam benne, akkor nem találtam benne olyan helységet amibe szerettem volna lakni. Raktárnak persze lehetett őket használni, de ahhoz túl messze volt a vár többi részétől, hogy ide-oda rohangáljanak a raktározott holmikért. A középkori várak gyenge pontja volt a slózi.

Előzmény: Shingen (62027)
Szádvárért Baráti Kör Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62028

Sziasztok!

 

Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62027

árnyékszéktorony

 

Gondolod azt csak azért építették?

Előzmény: Nagyon Várbarát (61979)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62026

Szerintem eme írásodat rá lehetne húzni a Mohácsi csatára is.

Mai napig nem logikus számomra mit akartak a magyarok ott, nyílt színen megütközni,legnagyobb hülyeség.

Már az elődök Hunyadiak sem ütköztek nyílt szinen a törökkel, tudták nem tudnának győzni.

Nekünk is azt kellett volna csinálni akkor amit itt levezettél. Várak védelmébe csatázni, ahogy Mátyás királyunk is a végvárrendszerre támaszkodott.

Előzmény: Nagyon Várbarát (61975)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62025

Tényleg jó ez a kisfilm, nem semmi munka van ebben is.

Öreg is nagyon jól bírja magát....74 évesen....

Tényleg milyen lehetett pl. a Gyulai vár építése...........

Előzmény: Felek Ferenc (61967)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62024

Igen, az újhelyi város a Sátoraljaújhely városa melletti hegyen emelkedő, néhány éve megkezdett régészeti feltárással napvilágra került várat kell érteni. De, hogy tényleg legyen még egy csavar a históriájában, a fennállása idején a korabeli oklevelek "Patak" várának emlegették. Volt is ebből kavarodás régebben a szakemberek között, mígnem Détshy Mihály levéltári kutatásával tisztázta a helyzetet.

 

Tehát a középkori Patak várát a tatárjárás utáni nagy várépítési program idejében emelték királyi parancsra és kb. a mohácsi csata utáni belháborúig használták. Ez egy magas hegyen lévő vár volt.

 

 

 

Míg a Sárospatak városában, a Bodrog folyó menti alacsony magaslaton a mohácsi csatavesztés utáni időszakban Perényi Péter báró, koronaőr parancsára alapozták meg az újabb "Patak" várát, annak is korai magját a Vörös-tornyot. Erről még a második világháború utáni várrestaurálások fő építésze, Gerő László is azt állította, hogy XIII. századi keletkezésű. Hát ebben nagyot tévedett!

Előzmény: Töck Jenő (62023)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62023

Sajnos meglehetősen tudatlan vagyok, az újhelyi vár alatt Sátoraljaújhelyet kell érteni, vagy az egy másik vár?

Előzmény: Nagyon Várbarát (62021)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62022

"nekem"

nem kell

Előzmény: Töck Jenő (62020)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62021

"Elindult az újhelyi vár régészeti és állagvédelmi programja

 

Sajtótájékoztatóval egybekötött előadásokra került sor szeptember 18-án a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az eseménynek az adott apropót, hogy kezdetét vette az újhelyi vár nagyszabású régészeti és állagvédelmi projektje. A város által elnyert TOP forrásokból 2019. május 31-ig összesen 60.7 millió forint forrás nyílt meg a Várhegy tervkutatási programjának folytatására, valamint a feltárt romfalak állagvédelmére, konzerválására. Dankó Dénes, Sátoraljaújhely Város alpolgármestere előadásában hangsúlyozta, hogy Sátoraljaújhely városa kiemelt fontosságú programnak tartja a vár régészeti kutatását és állagvédelmét, s bemutatta a vár jövőbeni turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó ugyancsak pályázati forrásokból megvalósuló további projektelemeket: így a várhoz felvezető utat, valamint annak indulásánál létesülő épületet. Ez utóbbi nemcsak fogadó – és kiszolgáló épülete lenne a várhoz érkező látogatóknak, hanem helyszínt biztosítana a legmodernebb technológiával készült, várral kapcsolatos virtuális rekonstrukcióknak és animációknak. Albert Tamás építész a vár konzerválási, állagvédelmi munkálatainak terveit mutatta be, s kitért arra is, hogy milyen építészeti megoldások jöhetnek szóba a jövőben a teljesen feltárt vármaradványok területén. Ringer István régész, a vár kutatási programjának szakmai vezetője kiemelte, hogy ennek a pályázati forrásnak köszönhetően a korábbi évekhez képest teljesen más léptékű munkavégzésre nyílik lehetőség az elkövetkezendőkben, s a bizalom jeleként értékelte, hogy ennek a forrásnak a szakmai súlyozását, felhasználását teljes egészében a Kazinczy Ferenc Múzeumra bízta a város. "

 

A cikk további folytatása itt:

 

http://www.kazinczymuzeum.hu/archivum/228-elindult-az-%C3%BAjhelyi-v%C3%A1r-r%C3%A9g%C3%A9szeti-%C3%A9s-%C3%A1llagv%C3%A9delmi-programja

 

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62020

Puskával, ágyúval stb, történő lövöldözésnél szerintem a kifelé bővülő lőrés a kényelmesebb, mert a forgáspont a fal belső síkja közelében van, nekem oldalt ide-oda mozogni. Sajnálatos tulajdonsága (a védő szempontjából), hogy elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe, ami a benn lévők egészség károsodását okozza. Lehet választani, kinek melyik a szimpatikusabb forma.

Előzmény: Shingen (62016)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62019

Elvileg a kínai nagyfalban meg a rizs enyvet keverték bele ami nagyon jól erősítette a habarcsot.

Eleve a sok ember aki a falon dolgozott rizst ettek így adott volt.

Belegondolunk a rizs milyen ragadós tud lenni........

Előzmény: Töck Jenő (61927)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62018

Mit gondolsz ez a várrész miért van elzárva az emberek elől?

Előzmény: Nagyon Várbarát (61905)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62017

Az, hogy kibírja-e a fa a lövést az csak erősítő heveder és fojtás kérdése. Minél nagyobb a fojtás annál gyorsabb az égés (egy bizonyos határig, lásd brizancia). A XX. században - főleg a briteknél - bevett gyártási eljárás volt, hogy "vékony" acélcső köré izzó drótot tekertek. Amikor lehült a belső csőben nyomás keletkezett, a drótban pedig húzás. Lövéskor a nyomás tehermentesítette a belső részt, a külsőben viszont fokozta a húzást. Méretezés kérdése az egész. (hídépítésben is szokás megterhelt állapotban befejezni az építést, ilyen a dunaharaszti HÉV ívhíd is. Teher hatására tehermentesül a szerkezet egy része. Csodák nincsenek, másik részen viszont nő az igénybevétel). A britek nem csak dróttal erősített lövegeket gyártottak, hanem egyrétegű (monoblock) löveget is.

Előzmény: gigabursch (62010)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62016

Ennek a kulcslyuk lőrésnek a formáján elgondolkodtam.

Miért ez a forma volt a favorit?

Gondolom az alső kerek részen lőttek ki a felső nyúlánk meg a térlátás miatt volt?

Ez a lőrés az íjhoz volt hivatott, mert a puskáknál kifelé szűkülő hosszú lőrések voltak nem?

Előzmény: Nagyon Várbarát (61904)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62015

Érdemes végignézni ezt az október végén leadott műsort Drégely váráról:

 

https://www.echotv.hu/videok/2018/10/28/elo-orokseg/5301

 

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62014

      Áldott békés karácsonyi 

      ünnepet kívánok minden

              Topiklakónak!

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62013

A Gardanellák török erődjei között volt olyan még az 1800-as évek közepén is amelyik kőgolyókat lődözött. 1-1,5q-at.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62005)
Less-lie Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62012

 

Kedves Barátaink!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben,Vártúrákban Gazdag Boldog Új Esztendőt kívánunk!

 

Magyar Várarchívum Alapítvány

Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

www.varak.hu

gigabursch Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62011
Nem mert az 1241-42-es mongol támadás fő célpontja a megrendelő "keresztény közösség" (Róma, németek, Velence) Magyarország megsemmisítése volt. De elszámolták magukat.
A falvak népe nagyon is túlélte, A városok népe (jellemzően németajkúak) komoly veszteségeket szenvedtek.
D
Sokat tisztult a kép, de mêg mindig homályos erről a két esztendőről.
Előzmény: Nagyon Várbarát (62003)
gigabursch Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62010
Tihany van is volt egy faágyú, amivel Füredet lőtték.
Kicsit vicces a sztori.

http://www.tihanyinfo.com/Tihany/Tihanyi_mondak_regek_versek/A_tihanyi_faagyu_igaz_tortenete.html
Előzmény: Felek Ferenc (61996)
gigabursch Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62009
Ráadásul a keletkező hamut a habarcsba szintén belekeverték.
Előzmény: Felek Ferenc (61967)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!