Nekem logikusabbnak tünt volna fordítva. Fölül nagyobb a lul, hogy legyen térlátásom, meg könnyebb a lukba beletalálni a puskacsővel. Alul kisebb, mert a csőszakállt a falba is be tudom akasztani. Ha a lőrés alacsonyan volt az azért bonyolította a helyzetet, nem lehetett kidugni a cső végét.
Puskák számát kevesellem! Igaz az is lehet az a 12 puska a vár tulajdona volt, míg a puskások saját fegyverrel rendelkeztek,tehát az nem képezte a vár fegyverkészletét.
Érdemes végigtanulmányozni, hogy a XVI. században például Szigetvár királyi végvárában milyen típusú lőfegyverekkel tudták felvenni a várvédők a harcot a török hódítókkal?
A kulcslyuk alakú lőrések tipikusan a puskák számára lettek kitalálva. Pontosan úgy mint leírtad: tehát az alsó kerek rész az akkor még vaskosabb csőnek, míg alul a szűkebb téglaalap alakú nyíláson a várvédő katona lesett ki, hogy mire is lőjön?
Itt dicsekednék el a szádvári kulcslyuk lőréssel, amelyet a várfal törmeléke alól ástunk ki néhány esztendeje. A felső deszkáit kellett kipótolni, míg az alsó gerendája teljesen megmaradt. ez a gerenda azért kellett, mert ez elé akasztotta be a várvédő katona a szakállas puskájának a "szakállát". Ez a lőfegyverek ugyanis elsütéskor olyan nagy visszarúgó erővel jártak, hogy azt a katona már nem bírta volna ellensúlyozni.
A "Tarasz Bula" című orosz filmben a várostrom során, mind a támadás, mind a védekezése remek formáit láthatjuk. Ha megállítod a filmet 54 perc 14 másodpercnél, akkor láthatod, amint a várvédő zsoldos a hatalmas szakállas puskát a lőréshez viszi. Szerintem dió nagyságú vasgolyót simán kilőttek vele.
Én nagyon örülök,hogy ilyen szépen haladnak a sátoraljaújhelyi vár feltárásával és konzerválásával. Így,hogy egy jelentősebb összeghez jutottak még inkább haladhatnak majd a feltárással és állagmegóvással. Jövőre szerintem újra felkeresem a várromot!
A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc múzeum fényképei a várról:
Nagyon jó ismeretterjesztő film. Több ilyen kellene!
Én azonban nem mindenütt értek velük egyet. A 146 várvédő könnyűszerrel visszaver 300-500 fős rohamozó sereget. Még akkor is,ha közben nyilván a védők létszáma is fogyatkozik. Egy ilyen, hegyen álló hely roham ellen akkor is jól védhető,ha már romos. Sőt még akkor is ideig ,óráig,ha falak sincsenek. A másik az ágyúzás! Bár nem tudom Ali mekkora és mennyi ágyút vetett be,de akkor sem dől le a kaputorony pár lövéstől. Ráadásul annak a toronynak igazán vastagok a falai.
Két hasonló, gyenge hegyi vár ostromot hoznék fel.
Az egyik Hegyesd 1562-es visszafoglalása a töröktől.
A másik Csobánc, császáriak 1707-es megrohanása. Igaz itt nem alkalmaztak tüzérséget a támadók, de nagy létszámbeli túlerő volt. Sok puskával,meg kapurobbantó petárdával. Csobáncot kb 30 hajdú és ugyanennyi fegyveres nemes és szolgáik védték. A labanc meg kb egy ezrednyi gyalogossal támadott. Veszteségük 300 közember és 50 tiszt volt, beleértve a vezérlő ezredesüket is. Sokáig sokallottam az aránytalanul sok tiszti áldozatot. Azonban nem lehetetlen,mert Csobáncról az a hír járta,hogy nagyon sok értékével oda húzódtak be a környékbeli nemesek. Nyilván a nagy és könnyen megszerezhető zsákmány csábíthatta a tiszturakat,hogy ki nem maradjanak a jóból. Ráfaragtak.
A Várak a Balaton körül című könyvből fotóztam ki Hegyesd lövetését. Tudjuk,hogy Hegyesd is egy gyenge kis lovagvár volt, vékony falakkal és ez se dőlt össze 5-10 lövéstől.
A kérdés nem nekem szól, de én azt hiszem, hogy az volt az elsődleges célja. Amikor mászkáltam benne, akkor nem találtam benne olyan helységet amibe szerettem volna lakni. Raktárnak persze lehetett őket használni, de ahhoz túl messze volt a vár többi részétől, hogy ide-oda rohangáljanak a raktározott holmikért. A középkori várak gyenge pontja volt a slózi.
Igen, az újhelyi város a Sátoraljaújhely városa melletti hegyen emelkedő, néhány éve megkezdett régészeti feltárással napvilágra került várat kell érteni. De, hogy tényleg legyen még egy csavar a históriájában, a fennállása idején a korabeli oklevelek "Patak" várának emlegették. Volt is ebből kavarodás régebben a szakemberek között, mígnem Détshy Mihály levéltári kutatásával tisztázta a helyzetet.
Tehát a középkori Patak várát a tatárjárás utáni nagy várépítési program idejében emelték királyi parancsra és kb. a mohácsi csata utáni belháborúig használták. Ez egy magas hegyen lévő vár volt.
Míg a Sárospatak városában, a Bodrog folyó menti alacsony magaslaton a mohácsi csatavesztés utáni időszakban Perényi Péter báró, koronaőr parancsára alapozták meg az újabb "Patak" várát, annak is korai magját a Vörös-tornyot. Erről még a második világháború utáni várrestaurálások fő építésze, Gerő László is azt állította, hogy XIII. századi keletkezésű. Hát ebben nagyot tévedett!
"Elindult az újhelyi vár régészeti és állagvédelmi programja
Sajtótájékoztatóval egybekötött előadásokra került sor szeptember 18-án a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az eseménynek az adott apropót, hogy kezdetét vette az újhelyi vár nagyszabású régészeti és állagvédelmi projektje. A város által elnyert TOP forrásokból 2019. május 31-ig összesen 60.7 millió forint forrás nyílt meg a Várhegy tervkutatási programjának folytatására, valamint a feltárt romfalak állagvédelmére, konzerválására. Dankó Dénes, Sátoraljaújhely Város alpolgármestere előadásában hangsúlyozta, hogy Sátoraljaújhely városa kiemelt fontosságú programnak tartja a vár régészeti kutatását és állagvédelmét, s bemutatta a vár jövőbeni turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó ugyancsak pályázati forrásokból megvalósuló további projektelemeket: így a várhoz felvezető utat, valamint annak indulásánál létesülő épületet. Ez utóbbi nemcsak fogadó – és kiszolgáló épülete lenne a várhoz érkező látogatóknak, hanem helyszínt biztosítana a legmodernebb technológiával készült, várral kapcsolatos virtuális rekonstrukcióknak és animációknak. Albert Tamás építész a vár konzerválási, állagvédelmi munkálatainak terveit mutatta be, s kitért arra is, hogy milyen építészeti megoldások jöhetnek szóba a jövőben a teljesen feltárt vármaradványok területén. Ringer István régész, a vár kutatási programjának szakmai vezetője kiemelte, hogy ennek a pályázati forrásnak köszönhetően a korábbi évekhez képest teljesen más léptékű munkavégzésre nyílik lehetőség az elkövetkezendőkben, s a bizalom jeleként értékelte, hogy ennek a forrásnak a szakmai súlyozását, felhasználását teljes egészében a Kazinczy Ferenc Múzeumra bízta a város. "
Puskával, ágyúval stb, történő lövöldözésnél szerintem a kifelé bővülő lőrés a kényelmesebb, mert a forgáspont a fal belső síkja közelében van, nekem oldalt ide-oda mozogni. Sajnálatos tulajdonsága (a védő szempontjából), hogy elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe, ami a benn lévők egészség károsodását okozza. Lehet választani, kinek melyik a szimpatikusabb forma.
Az, hogy kibírja-e a fa a lövést az csak erősítő heveder és fojtás kérdése. Minél nagyobb a fojtás annál gyorsabb az égés (egy bizonyos határig, lásd brizancia). A XX. században - főleg a briteknél - bevett gyártási eljárás volt, hogy "vékony" acélcső köré izzó drótot tekertek. Amikor lehült a belső csőben nyomás keletkezett, a drótban pedig húzás. Lövéskor a nyomás tehermentesítette a belső részt, a külsőben viszont fokozta a húzást. Méretezés kérdése az egész. (hídépítésben is szokás megterhelt állapotban befejezni az építést, ilyen a dunaharaszti HÉV ívhíd is. Teher hatására tehermentesül a szerkezet egy része. Csodák nincsenek, másik részen viszont nő az igénybevétel). A britek nem csak dróttal erősített lövegeket gyártottak, hanem egyrétegű (monoblock) löveget is.
Nem mert az 1241-42-es mongol támadás fő célpontja a megrendelő "keresztény közösség" (Róma, németek, Velence) Magyarország megsemmisítése volt. De elszámolták magukat.
A falvak népe nagyon is túlélte, A városok népe (jellemzően németajkúak) komoly veszteségeket szenvedtek.
D
Sokat tisztult a kép, de mêg mindig homályos erről a két esztendőről.
