Keresés

Részletes keresés

jazd Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62031

Nagyon jó ismeretterjesztő film. Több ilyen kellene!

Én azonban nem mindenütt értek velük egyet. A 146 várvédő könnyűszerrel visszaver 300-500 fős rohamozó sereget. Még akkor is,ha közben nyilván a védők létszáma is fogyatkozik. Egy ilyen, hegyen álló hely roham ellen akkor is jól védhető,ha már romos. Sőt még akkor is ideig ,óráig,ha falak sincsenek. A másik az ágyúzás! Bár nem tudom Ali mekkora és mennyi ágyút vetett be,de akkor sem dől le a kaputorony pár lövéstől. Ráadásul annak a toronynak igazán vastagok a falai. 

Két hasonló, gyenge hegyi vár ostromot hoznék fel. 

Az egyik Hegyesd 1562-es visszafoglalása a töröktől.

A másik Csobánc, császáriak 1707-es megrohanása. Igaz itt nem alkalmaztak tüzérséget a támadók, de nagy létszámbeli túlerő volt. Sok puskával,meg kapurobbantó petárdával. Csobáncot kb 30 hajdú és ugyanennyi fegyveres nemes és szolgáik védték. A labanc meg kb egy ezrednyi gyalogossal támadott. Veszteségük 300 közember és 50 tiszt volt, beleértve a vezérlő ezredesüket is. Sokáig sokallottam az aránytalanul sok tiszti áldozatot. Azonban nem lehetetlen,mert Csobáncról az a hír járta,hogy nagyon sok értékével oda húzódtak be a környékbeli nemesek. Nyilván a nagy és könnyen megszerezhető zsákmány csábíthatta a tiszturakat,hogy ki nem maradjanak a jóból. Ráfaragtak.

A Várak a Balaton körül című könyvből fotóztam ki Hegyesd lövetését. Tudjuk,hogy Hegyesd is egy gyenge kis lovagvár volt, vékony falakkal és ez se dőlt össze 5-10 lövéstől.

 

   

Előzmény: Nagyon Várbarát (62015)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62030

amiben

Előzmény: Töck Jenő (62029)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62029

A kérdés nem nekem szól, de én azt hiszem, hogy az volt az elsődleges célja. Amikor mászkáltam benne, akkor nem találtam benne olyan helységet amibe szerettem volna lakni. Raktárnak persze lehetett őket használni, de ahhoz túl messze volt a vár többi részétől, hogy ide-oda rohangáljanak a raktározott holmikért. A középkori várak gyenge pontja volt a slózi.

Előzmény: Shingen (62027)
Szádvárért Baráti Kör Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62028

Sziasztok!

 

Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62027

árnyékszéktorony

 

Gondolod azt csak azért építették?

Előzmény: Nagyon Várbarát (61979)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62026

Szerintem eme írásodat rá lehetne húzni a Mohácsi csatára is.

Mai napig nem logikus számomra mit akartak a magyarok ott, nyílt színen megütközni,legnagyobb hülyeség.

Már az elődök Hunyadiak sem ütköztek nyílt szinen a törökkel, tudták nem tudnának győzni.

Nekünk is azt kellett volna csinálni akkor amit itt levezettél. Várak védelmébe csatázni, ahogy Mátyás királyunk is a végvárrendszerre támaszkodott.

Előzmény: Nagyon Várbarát (61975)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62025

Tényleg jó ez a kisfilm, nem semmi munka van ebben is.

Öreg is nagyon jól bírja magát....74 évesen....

Tényleg milyen lehetett pl. a Gyulai vár építése...........

Előzmény: Felek Ferenc (61967)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62024

Igen, az újhelyi város a Sátoraljaújhely városa melletti hegyen emelkedő, néhány éve megkezdett régészeti feltárással napvilágra került várat kell érteni. De, hogy tényleg legyen még egy csavar a históriájában, a fennállása idején a korabeli oklevelek "Patak" várának emlegették. Volt is ebből kavarodás régebben a szakemberek között, mígnem Détshy Mihály levéltári kutatásával tisztázta a helyzetet.

 

Tehát a középkori Patak várát a tatárjárás utáni nagy várépítési program idejében emelték királyi parancsra és kb. a mohácsi csata utáni belháborúig használták. Ez egy magas hegyen lévő vár volt.

 

 

 

Míg a Sárospatak városában, a Bodrog folyó menti alacsony magaslaton a mohácsi csatavesztés utáni időszakban Perényi Péter báró, koronaőr parancsára alapozták meg az újabb "Patak" várát, annak is korai magját a Vörös-tornyot. Erről még a második világháború utáni várrestaurálások fő építésze, Gerő László is azt állította, hogy XIII. századi keletkezésű. Hát ebben nagyot tévedett!

Előzmény: Töck Jenő (62023)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62023

Sajnos meglehetősen tudatlan vagyok, az újhelyi vár alatt Sátoraljaújhelyet kell érteni, vagy az egy másik vár?

Előzmény: Nagyon Várbarát (62021)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62022

"nekem"

nem kell

Előzmény: Töck Jenő (62020)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62021

"Elindult az újhelyi vár régészeti és állagvédelmi programja

 

Sajtótájékoztatóval egybekötött előadásokra került sor szeptember 18-án a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az eseménynek az adott apropót, hogy kezdetét vette az újhelyi vár nagyszabású régészeti és állagvédelmi projektje. A város által elnyert TOP forrásokból 2019. május 31-ig összesen 60.7 millió forint forrás nyílt meg a Várhegy tervkutatási programjának folytatására, valamint a feltárt romfalak állagvédelmére, konzerválására. Dankó Dénes, Sátoraljaújhely Város alpolgármestere előadásában hangsúlyozta, hogy Sátoraljaújhely városa kiemelt fontosságú programnak tartja a vár régészeti kutatását és állagvédelmét, s bemutatta a vár jövőbeni turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó ugyancsak pályázati forrásokból megvalósuló további projektelemeket: így a várhoz felvezető utat, valamint annak indulásánál létesülő épületet. Ez utóbbi nemcsak fogadó – és kiszolgáló épülete lenne a várhoz érkező látogatóknak, hanem helyszínt biztosítana a legmodernebb technológiával készült, várral kapcsolatos virtuális rekonstrukcióknak és animációknak. Albert Tamás építész a vár konzerválási, állagvédelmi munkálatainak terveit mutatta be, s kitért arra is, hogy milyen építészeti megoldások jöhetnek szóba a jövőben a teljesen feltárt vármaradványok területén. Ringer István régész, a vár kutatási programjának szakmai vezetője kiemelte, hogy ennek a pályázati forrásnak köszönhetően a korábbi évekhez képest teljesen más léptékű munkavégzésre nyílik lehetőség az elkövetkezendőkben, s a bizalom jeleként értékelte, hogy ennek a forrásnak a szakmai súlyozását, felhasználását teljes egészében a Kazinczy Ferenc Múzeumra bízta a város. "

 

A cikk további folytatása itt:

 

http://www.kazinczymuzeum.hu/archivum/228-elindult-az-%C3%BAjhelyi-v%C3%A1r-r%C3%A9g%C3%A9szeti-%C3%A9s-%C3%A1llagv%C3%A9delmi-programja

 

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62020

Puskával, ágyúval stb, történő lövöldözésnél szerintem a kifelé bővülő lőrés a kényelmesebb, mert a forgáspont a fal belső síkja közelében van, nekem oldalt ide-oda mozogni. Sajnálatos tulajdonsága (a védő szempontjából), hogy elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe, ami a benn lévők egészség károsodását okozza. Lehet választani, kinek melyik a szimpatikusabb forma.

Előzmény: Shingen (62016)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62019

Elvileg a kínai nagyfalban meg a rizs enyvet keverték bele ami nagyon jól erősítette a habarcsot.

Eleve a sok ember aki a falon dolgozott rizst ettek így adott volt.

Belegondolunk a rizs milyen ragadós tud lenni........

Előzmény: Töck Jenő (61927)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62018

Mit gondolsz ez a várrész miért van elzárva az emberek elől?

Előzmény: Nagyon Várbarát (61905)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62017

Az, hogy kibírja-e a fa a lövést az csak erősítő heveder és fojtás kérdése. Minél nagyobb a fojtás annál gyorsabb az égés (egy bizonyos határig, lásd brizancia). A XX. században - főleg a briteknél - bevett gyártási eljárás volt, hogy "vékony" acélcső köré izzó drótot tekertek. Amikor lehült a belső csőben nyomás keletkezett, a drótban pedig húzás. Lövéskor a nyomás tehermentesítette a belső részt, a külsőben viszont fokozta a húzást. Méretezés kérdése az egész. (hídépítésben is szokás megterhelt állapotban befejezni az építést, ilyen a dunaharaszti HÉV ívhíd is. Teher hatására tehermentesül a szerkezet egy része. Csodák nincsenek, másik részen viszont nő az igénybevétel). A britek nem csak dróttal erősített lövegeket gyártottak, hanem egyrétegű (monoblock) löveget is.

Előzmény: gigabursch (62010)
Shingen Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62016

Ennek a kulcslyuk lőrésnek a formáján elgondolkodtam.

Miért ez a forma volt a favorit?

Gondolom az alső kerek részen lőttek ki a felső nyúlánk meg a térlátás miatt volt?

Ez a lőrés az íjhoz volt hivatott, mert a puskáknál kifelé szűkülő hosszú lőrések voltak nem?

Előzmény: Nagyon Várbarát (61904)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62015

Érdemes végignézni ezt az október végén leadott műsort Drégely váráról:

 

https://www.echotv.hu/videok/2018/10/28/elo-orokseg/5301

 

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62014

      Áldott békés karácsonyi 

      ünnepet kívánok minden

              Topiklakónak!

Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62013

A Gardanellák török erődjei között volt olyan még az 1800-as évek közepén is amelyik kőgolyókat lődözött. 1-1,5q-at.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62005)
Less-lie Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62012

 

Kedves Barátaink!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben,Vártúrákban Gazdag Boldog Új Esztendőt kívánunk!

 

Magyar Várarchívum Alapítvány

Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

www.varak.hu

gigabursch Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62011
Nem mert az 1241-42-es mongol támadás fő célpontja a megrendelő "keresztény közösség" (Róma, németek, Velence) Magyarország megsemmisítése volt. De elszámolták magukat.
A falvak népe nagyon is túlélte, A városok népe (jellemzően németajkúak) komoly veszteségeket szenvedtek.
D
Sokat tisztult a kép, de mêg mindig homályos erről a két esztendőről.
Előzmény: Nagyon Várbarát (62003)
gigabursch Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62010
Tihany van is volt egy faágyú, amivel Füredet lőtték.
Kicsit vicces a sztori.

http://www.tihanyinfo.com/Tihany/Tihanyi_mondak_regek_versek/A_tihanyi_faagyu_igaz_tortenete.html
Előzmény: Felek Ferenc (61996)
gigabursch Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62009
Ráadásul a keletkező hamut a habarcsba szintén belekeverték.
Előzmény: Felek Ferenc (61967)
Töck Jenő Creative Commons License 2018.12.23 0 0 62008

Mindenkinek boldog karácsonyt kívánok.

Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.23 0 0 62007

Jól tudod, ez az 1241-es legnicai csata:

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Legnicai_csata

 

 

Az ott győztes mongol sereg észak felől tört a Magyar Királyságra.

 

Európa történetében 3 fontos csata zajlott a XIII. század során a mongolokkal: a kalkai, a legnicai és a muhi. Mind háromban a jól megszervezett, könyörtelen szívóssággal és hadrendben harcoló mongolok diadalmaskodtak.

 

                                       

Előzmény: vlacko (62004)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.23 -1 0 62006

Bocsánat, a film linkje lemaradt:

 

Orbán mester felrobbanása az 1 óra 52. percnél történik:

 

https://www.youtube.com/watch?v=Z2Twf71i8uQ

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (62005)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.23 -1 0 62005

Igen, az történelmi tény, hogy egy Orbán nevű magyar {székely} önötte az 1453-as bizánci ostrom során a törökök hatalmas ágyúját. Erről a lentebb idézett "Ágyúk története" könyv ezt jegyezte fel:

 

 

Az is biztos, hogy Orbán ágyúja felrobbant az ostrom során. Egyes adatok szerint maga az ágyúöntő mester is meghalt. De akkor ki öntötte ismét ki azt a hatalmas löveget?

 

https://kronika.ro/szempont/szekely-agyuonto-volt-macar-orban-a-torok-nemzeti-hos

 

A Fetih {Hódító} című török filmben is felrobban Orbán mester.

Előzmény: vlacko (62002)
vlacko Creative Commons License 2018.12.23 0 0 62004

A Lovagrend viszont mintha csatázott volna a mongolok ellen a lengyelországi hadjáratban.

Előzmény: Nagyon Várbarát (62003)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.23 0 0 62003

Igen, ahogyan szokták mondani a kocsmában: "mindig van egy erősebb!"

 

1242 áprilisában Alexander novgorodi fejedelem seregének sikerült elgyőznie a Német Lovagrend hadát a Csúd-tavi csatában. Eisenstein örökbecsű filmje Prokofjev zenéjével örökítette meg a diadalát a mozi nézőknek. Részlet a filmből, amely nálunk "A jégmezők lovagja" címmel ment:

 

https://www.youtube.com/watch?v=IcPixaWL2Pg

 

 

Amúgy tudtommal a mongol hódítás nem jutott el olyan északra, hogy meghódítsa Novgorodot.

Előzmény: vlacko (62000)
vlacko Creative Commons License 2018.12.23 0 0 62002

A youtube-on a régi Bizánccal kapcsolatos videóknál rendszeresen előkerül Orbán mester neve (ez az Orbán is végül a törökök nagy haverja lett, mint a mai).

Ez az Orbán (időnként Urbán) mester eredetileg a bizánciaknak ajánlotta fel a segítségét, de azok nem fizettek neki eleget, így átállt a törökökhöz, és a saját öntésű ágyúival sikerült lerombolnia Bizánc amúgy nem ágyúkra méretezett falait. A törökök korábban hiába küszködtek ezzel.

Mégcsak a "jutalmát" se kapta meg a kereszténység eme árulója, mohamedán hitre tért, és a török birodalomban halt meg gazdagon.

Nevét számon tartják nyugaton is, mint Orban the Hungarian bombardier. És a balkáni népek is számontartják, mint a kereszténység árulóját, a törököknél meg afféle hős, bár próbálják kisebbíteni az "érdemeit", mondván hogy nélküle is ment volna.

Előzmény: Nagyon Várbarát (61994)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!