"Elindult az újhelyi vár régészeti és állagvédelmi programja
Sajtótájékoztatóval egybekötött előadásokra került sor szeptember 18-án a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az eseménynek az adott apropót, hogy kezdetét vette az újhelyi vár nagyszabású régészeti és állagvédelmi projektje. A város által elnyert TOP forrásokból 2019. május 31-ig összesen 60.7 millió forint forrás nyílt meg a Várhegy tervkutatási programjának folytatására, valamint a feltárt romfalak állagvédelmére, konzerválására. Dankó Dénes, Sátoraljaújhely Város alpolgármestere előadásában hangsúlyozta, hogy Sátoraljaújhely városa kiemelt fontosságú programnak tartja a vár régészeti kutatását és állagvédelmét, s bemutatta a vár jövőbeni turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó ugyancsak pályázati forrásokból megvalósuló további projektelemeket: így a várhoz felvezető utat, valamint annak indulásánál létesülő épületet. Ez utóbbi nemcsak fogadó és kiszolgáló épülete lenne a várhoz érkező látogatóknak, hanem helyszínt biztosítana a legmodernebb technológiával készült, várral kapcsolatos virtuális rekonstrukcióknak és animációknak. Albert Tamás építész a vár konzerválási, állagvédelmi munkálatainak terveit mutatta be, s kitért arra is, hogy milyen építészeti megoldások jöhetnek szóba a jövőben a teljesen feltárt vármaradványok területén. Ringer István régész, a vár kutatási programjának szakmai vezetője kiemelte, hogy ennek a pályázati forrásnak köszönhetően a korábbi évekhez képest teljesen más léptékű munkavégzésre nyílik lehetőség az elkövetkezendőkben, s a bizalom jeleként értékelte, hogy ennek a forrásnak a szakmai súlyozását, felhasználását teljes egészében a Kazinczy Ferenc Múzeumra bízta a város. "
Puskával, ágyúval stb, történő lövöldözésnél szerintem a kifelé bővülő lőrés a kényelmesebb, mert a forgáspont a fal belső síkja közelében van, nekem oldalt ide-oda mozogni. Sajnálatos tulajdonsága (a védő szempontjából), hogy elég a tölcsérbe beletalálni, az bevezeti a lőrésbe, ami a benn lévők egészség károsodását okozza. Lehet választani, kinek melyik a szimpatikusabb forma.
Az, hogy kibírja-e a fa a lövést az csak erősítő heveder és fojtás kérdése. Minél nagyobb a fojtás annál gyorsabb az égés (egy bizonyos határig, lásd brizancia). A XX. században - főleg a briteknél - bevett gyártási eljárás volt, hogy "vékony" acélcső köré izzó drótot tekertek. Amikor lehült a belső csőben nyomás keletkezett, a drótban pedig húzás. Lövéskor a nyomás tehermentesítette a belső részt, a külsőben viszont fokozta a húzást. Méretezés kérdése az egész. (hídépítésben is szokás megterhelt állapotban befejezni az építést, ilyen a dunaharaszti HÉV ívhíd is. Teher hatására tehermentesül a szerkezet egy része. Csodák nincsenek, másik részen viszont nő az igénybevétel). A britek nem csak dróttal erősített lövegeket gyártottak, hanem egyrétegű (monoblock) löveget is.
Nem mert az 1241-42-es mongol támadás fő célpontja a megrendelő "keresztény közösség" (Róma, németek, Velence) Magyarország megsemmisítése volt. De elszámolták magukat.
A falvak népe nagyon is túlélte, A városok népe (jellemzően németajkúak) komoly veszteségeket szenvedtek.
D
Sokat tisztult a kép, de mêg mindig homályos erről a két esztendőről.
Az ott győztes mongol sereg észak felől tört a Magyar Királyságra.
Európa történetében 3 fontos csata zajlott a XIII. század során a mongolokkal: a kalkai, a legnicai és a muhi. Mind háromban a jól megszervezett, könyörtelen szívóssággal és hadrendben harcoló mongolok diadalmaskodtak.
Igen, az történelmi tény, hogy egy Orbán nevű magyar {székely} önötte az 1453-as bizánci ostrom során a törökök hatalmas ágyúját. Erről a lentebb idézett "Ágyúk története" könyv ezt jegyezte fel:
Az is biztos, hogy Orbán ágyúja felrobbant az ostrom során. Egyes adatok szerint maga az ágyúöntő mester is meghalt. De akkor ki öntötte ismét ki azt a hatalmas löveget?
Igen, ahogyan szokták mondani a kocsmában: "mindig van egy erősebb!"
1242 áprilisában Alexander novgorodi fejedelem seregének sikerült elgyőznie a Német Lovagrend hadát a Csúd-tavi csatában. Eisenstein örökbecsű filmje Prokofjev zenéjével örökítette meg a diadalát a mozi nézőknek. Részlet a filmből, amely nálunk "A jégmezők lovagja" címmel ment:
A youtube-on a régi Bizánccal kapcsolatos videóknál rendszeresen előkerül Orbán mester neve (ez az Orbán is végül a törökök nagy haverja lett, mint a mai).
Ez az Orbán (időnként Urbán) mester eredetileg a bizánciaknak ajánlotta fel a segítségét, de azok nem fizettek neki eleget, így átállt a törökökhöz, és a saját öntésű ágyúival sikerült lerombolnia Bizánc amúgy nem ágyúkra méretezett falait. A törökök korábban hiába küszködtek ezzel.
Mégcsak a "jutalmát" se kapta meg a kereszténység eme árulója, mohamedán hitre tért, és a török birodalomban halt meg gazdagon.
Nevét számon tartják nyugaton is, mint Orban the Hungarian bombardier. És a balkáni népek is számontartják, mint a kereszténység árulóját, a törököknél meg afféle hős, bár próbálják kisebbíteni az "érdemeit", mondván hogy nélküle is ment volna.
Mi több, ez magyar nevezetesség. Az "Állítólag" című sorozat egyik részében azt a legendát igazolták, hogy a Paksiak fából készült ágyúval lőtték a törököt. El is készítettek egy faágyút, egy vastag tölgyfatörzsbe fúrtak max öklömnyi lyukat és az egészet abroncsokkal megerősítették. Lehetett vele lőni simán.
A Csúd tavi csatáról az jut eszembe, hogy nagy tömegbunyó volt a Lovagrend, meg a Novgorodiak között, a Novgorodiak jól elkenték a Lovagrend száját, aztán jöttek a mongolok, és mindenkit hazavágtak, hogy arról koldult.
Köszönöm szépen a téli fotókat. 12 esztendeje járok Szádvárra, néha a márciusi vármentéskor a Mikulás még megrázza a szakállát, de általában hamar el is olvad az a hó. Most az ősi Bebek-vár fehér köpönyegbe burkolózva várja sorsának jobbra fordulását...
Szombaton, december 22-én egy jó barátommal túráztam Jósvafő és Bódvaszilas között, az Országos Kéktúra nyomvonalán. Kitérőt tettünk Szádvárhoz, és nem bántuk meg. Köszönet az önkéntesek önzetlen munkájáért, és hadd osszam meg veletek túratársam néhány fotóját.
Az ilyen típusú kutatás minden sok érdekességet rejt magában: sok száz esztendős épület felmérése, átvizsgálása a legmodernebb technikával. Nemhiába, haladni kell a korral!
Amikor a füstös lőport feltalálták, még nem dőlt el, hogy pontosan merre fordul az a tudomány. Mert az ágyúöntés, az ágyúkkal való hadakozás sokkal több problémát vetett fel, mintha mondjuk egy karddal kellett megtanulni vívni. Ezért hát az ágyúkkal nem is katonák, hanem városi mesteremberek foglalkoztak eleinte. A tüzér mestersége szinte céhes kereteken belül zajlott. A királyok vagy hadvezérek megalkudtak a "pattantyúsokkal", hogy mennyi ágyúval vonulnak be a táborba, a hadjáratra.
Sok érdekességet lehet olvasni az ágyúk korai korszakából az alábbi két könyvben:
Érdekes, de az alapvetően lovagi hadviseléssel operáló Német Lovagrend is sorakoztatott fel ágyúkat az 1410-es grünwaldi csatamezőn. Tehát valamit csak megéreztek a hadügyi fejlődés szeléből.
