Nem mert az 1241-42-es mongol támadás fő célpontja a megrendelő "keresztény közösség" (Róma, németek, Velence) Magyarország megsemmisítése volt. De elszámolták magukat.
A falvak népe nagyon is túlélte, A városok népe (jellemzően németajkúak) komoly veszteségeket szenvedtek.
D
Sokat tisztult a kép, de mêg mindig homályos erről a két esztendőről.
Az ott győztes mongol sereg észak felől tört a Magyar Királyságra.
Európa történetében 3 fontos csata zajlott a XIII. század során a mongolokkal: a kalkai, a legnicai és a muhi. Mind háromban a jól megszervezett, könyörtelen szívóssággal és hadrendben harcoló mongolok diadalmaskodtak.
Igen, az történelmi tény, hogy egy Orbán nevű magyar {székely} önötte az 1453-as bizánci ostrom során a törökök hatalmas ágyúját. Erről a lentebb idézett "Ágyúk története" könyv ezt jegyezte fel:
Az is biztos, hogy Orbán ágyúja felrobbant az ostrom során. Egyes adatok szerint maga az ágyúöntő mester is meghalt. De akkor ki öntötte ismét ki azt a hatalmas löveget?
Igen, ahogyan szokták mondani a kocsmában: "mindig van egy erősebb!"
1242 áprilisában Alexander novgorodi fejedelem seregének sikerült elgyőznie a Német Lovagrend hadát a Csúd-tavi csatában. Eisenstein örökbecsű filmje Prokofjev zenéjével örökítette meg a diadalát a mozi nézőknek. Részlet a filmből, amely nálunk "A jégmezők lovagja" címmel ment:
A youtube-on a régi Bizánccal kapcsolatos videóknál rendszeresen előkerül Orbán mester neve (ez az Orbán is végül a törökök nagy haverja lett, mint a mai).
Ez az Orbán (időnként Urbán) mester eredetileg a bizánciaknak ajánlotta fel a segítségét, de azok nem fizettek neki eleget, így átállt a törökökhöz, és a saját öntésű ágyúival sikerült lerombolnia Bizánc amúgy nem ágyúkra méretezett falait. A törökök korábban hiába küszködtek ezzel.
Mégcsak a "jutalmát" se kapta meg a kereszténység eme árulója, mohamedán hitre tért, és a török birodalomban halt meg gazdagon.
Nevét számon tartják nyugaton is, mint Orban the Hungarian bombardier. És a balkáni népek is számontartják, mint a kereszténység árulóját, a törököknél meg afféle hős, bár próbálják kisebbíteni az "érdemeit", mondván hogy nélküle is ment volna.
Mi több, ez magyar nevezetesség. Az "Állítólag" című sorozat egyik részében azt a legendát igazolták, hogy a Paksiak fából készült ágyúval lőtték a törököt. El is készítettek egy faágyút, egy vastag tölgyfatörzsbe fúrtak max öklömnyi lyukat és az egészet abroncsokkal megerősítették. Lehetett vele lőni simán.
A Csúd tavi csatáról az jut eszembe, hogy nagy tömegbunyó volt a Lovagrend, meg a Novgorodiak között, a Novgorodiak jól elkenték a Lovagrend száját, aztán jöttek a mongolok, és mindenkit hazavágtak, hogy arról koldult.
Köszönöm szépen a téli fotókat. 12 esztendeje járok Szádvárra, néha a márciusi vármentéskor a Mikulás még megrázza a szakállát, de általában hamar el is olvad az a hó. Most az ősi Bebek-vár fehér köpönyegbe burkolózva várja sorsának jobbra fordulását...
Szombaton, december 22-én egy jó barátommal túráztam Jósvafő és Bódvaszilas között, az Országos Kéktúra nyomvonalán. Kitérőt tettünk Szádvárhoz, és nem bántuk meg. Köszönet az önkéntesek önzetlen munkájáért, és hadd osszam meg veletek túratársam néhány fotóját.
Az ilyen típusú kutatás minden sok érdekességet rejt magában: sok száz esztendős épület felmérése, átvizsgálása a legmodernebb technikával. Nemhiába, haladni kell a korral!
Amikor a füstös lőport feltalálták, még nem dőlt el, hogy pontosan merre fordul az a tudomány. Mert az ágyúöntés, az ágyúkkal való hadakozás sokkal több problémát vetett fel, mintha mondjuk egy karddal kellett megtanulni vívni. Ezért hát az ágyúkkal nem is katonák, hanem városi mesteremberek foglalkoztak eleinte. A tüzér mestersége szinte céhes kereteken belül zajlott. A királyok vagy hadvezérek megalkudtak a "pattantyúsokkal", hogy mennyi ágyúval vonulnak be a táborba, a hadjáratra.
Sok érdekességet lehet olvasni az ágyúk korai korszakából az alábbi két könyvben:
Érdekes, de az alapvetően lovagi hadviseléssel operáló Német Lovagrend is sorakoztatott fel ágyúkat az 1410-es grünwaldi csatamezőn. Tehát valamit csak megéreztek a hadügyi fejlődés szeléből.
Vigyázat, ezeket használhatták híradáshoz is, azaz nem lőtt ki lövedéket, csak durrant, amivel például jelezhették a kint portyázóknak, hogy ellenség közeleg. Egy bumm, Délről, két bumm, Keletről, három bumm...
A támadás és a védelem örökké tartó vetélkedése, vajon ki a jobb?
buzogány = pajzs
szablya = sodronying
számszeríj = lemezpáncél
íj = puska
kőhajítógép = lovagvár
ágyú = bástyás vár
huzagolt löveg = páncélkupolás erőd
sorozatlövő fegyver = lövészárok
bombázó repülő = bunker
atombomba = több atombomba???
Jómagam a "várak" alatt a középkori várakat értem. Tehát megálljt szoktam parancsolni 1711-nél, a Rákóczi-szabadságharc végénél. Erre szeretnélek téged is kérni, mert ez a Várak-várromok Topikja.
Mostanában dívik a külholni régészeknél, hogy az egyes objektumokat 3D lézerszkennerrel beszkennelik, számítógépre viszik, majd a computer szépen kiszámolja a térfogatot, stb. - vagy esetünkben a tégla darabszámot - sőt, már a számítógép segítségével "építik vissza" a csonka részeket. A "Heródium" várát is bemutató dokumentum filmben láttam ezt a technológiát. Mondjuk Gyula sokhelyiséges beltere miatt időigényes lenne a szkennelés.
A várakat valamikor feltalálták, használták, majd eljárt felettük a haditechnikai fejlődés."
Attól függ, hogy mit értünk vár alatt. A tornyos lovagvár felett az 1500-as évekre eljárt az idő, a Vauban rendszer nagyjából 1800-ig bírta. Utána jöttek a páncélkupolás betonerődök nagyjából az első világháborúig. Maginot vonal a múlt század 30-as éveig, Árpád vonal háború végéig nem avult el. Modlin, Westerplatte a második vh. elején jól feltartotta a németeket, Svájc 20-30 éve szerelte le hegyi erődjeit, Gibraltár, Szevasztopol, Vlagyivosztok, a Panama csatorna két vége most is működik.
A várakat valamikor feltalálták, használták, majd eljárt felettük a haditechnikai fejlődés.
Természetesen ezzel én is tisztában vagyok. De így utólag vagyunk ilyen okosak! Mert szerintem akik ott a középkorban éltek, azok nem láthattak ilyen tisztán, mint mi késői leszármazottak, akik történelemkönyvben olvassunk az ő életükről.
Például az ágyúk első alkalmazásánál 2 esélyes volt a kimenetel:
-- Vagy sikerül kilőni a kőgolyóbist az ágyúból és akkor hatalmas rombolást tesz a vár vékony falaiban.
-- Vagy felrobban az ágyú, megölve a kezelő személyzetét.
