" attól függ hogy az időjárás mikor morzsolja fel a köveit összetartó mészhabarcsot. Utána menthetetlenül potyognak belőle a kövek, vagy akár nagyobb darab falszakasz adja meg magát a gravitációnak."
Attól is. De ha megdől egy fal akkor hajlítás is keletkezik benne a dőléstől de addig nem keletkezik húzás (húzórő) a falban amíg a nyomóerő és a hajlítónyomaték eredője a belső harmadban van. A habarcs nem szereti a húzást, gyakorlatban a habarcs húzószilárdságát nullának szoktuk számolni. Betonnál gyakorlatban húzásra a nyomószilárdság tizede-huszada (inkább huszada vehető számításba).
Mert a 2. megoldáshoz előbb meg kellene gyújtani ezt a kéve köteget alulról. Csak hogy ott lent az ellenség törekedik a várfal ostromára a létráival. Ha pedig meggyújtják, akkor a felszálló tűz és füst mind a várfal tetején álló védőkre száll, kibírhatatlanná téve a harcállásukat.
Engem azért zavar, mert furcsa. Mint írtam, még ilyen "lyukas" támpillért nem láttam.
De talán szagot fogtam! Áttúrtam a könyvtáramat és az alábbi 2003-as szlovák váras könyvben találtam érdekes írást. Légy szíves fordítsd már le a nyíllal bejelölt mondatot.
Amikor egy ilyen magára hagyatott, elburjánzott bozótossal benőtt várromban töröm magamnak az utat, mindig a Csipkerózsika meséje jut az eszembe. Csak éppen a sok száz esztendős álmát alvó királylányt nem lelem meg, mert már az a torony sincs meg...
Még a múltkorában mentettem le egy rajzot, amelyen Jeruzsálem 1099-es ostromát ábrázolják, amikor az első kereszteshadnak sikerült elfoglalni a Szent Várost az araboktól. Csak a napokban vettem alaposabban szemügyre a látványos viadalt, annak részleteit. Akkor megakadtam olyan valamiken, amikről még eddig nem láttam, nem hallottam.
A védők által a kőfalak elé kettős kötélen leeresztett, talán nád? kévékről lehet szó. De vajon mi célt szolgálhattak? -- most ezen töprengek. Topiklakó barátaim, szerintetek?
Egy éve még én sem használtam mobilos térképet (bojongtam a hegyek közt volt olyan vár is amit nem találtam) amióta tönkre ment a telefonom és újat vetem azóta majdnem minden nap használom :Mapy CZ off line térképet betelepítettem és megy internet nélkül is :) benne van a magyarország térképe is és várak is :)
Most tegyük a kezünket a szívünkre és legyünk őszinték: minden várrom életveszélyes. Tehát le kellene zárni és oda addig nem engedni be kirándulókat, míg a helyreállítást végre nem hajtják. Akkor pedig nagyon sok várromunkba SOHASEM lehetne bemenni, mert sohasem fogják őket helyreállítani.
Például itt is egy falomlás történt, a felvidéki Temetvény {szl: Tematín} várromjában:
Hogy egy adott falszakasz mikor omlik le, az attól függ hogy az időjárás mikor morzsolja fel a köveit összetartó mészhabarcsot. Utána menthetetlenül potyognak belőle a kövek, vagy akár nagyobb darab falszakasz adja meg magát a gravitációnak.
Ha megbontják a tornyot (ami íves alaprajza miatt támaszként is működött) nem tudhatták, hogy a falból mennyit visz magávalMindezt csak egy fénykép alapján. Még ha látja az ember a helyszínt akkor se könnyű megtalálni az okot. Alapot megerősíteni nem is olyan egyszerű feladat, mert ha egy fal mellől (!) kiásom a földet (megszüntetem az alaptest melletti leterhelést akkor csökkentem az alaptest alatt (!) a talaj teherbírását. Ez igaz akkor is, ha az alap egy szakaszát bontom meg. Valószínűleg szükség lett volna a stabil falszakasz magasságából is visszabontani ferdén az előbbiek miatt.
Ezen már én is elgondolkoztam, lehet hogy valami régebbi szoc időkből helyreálított dolog lehet és itt maradt ez nekünk? amúgy kicsit fura de engemet ez valahogy kimondotan nem nagyon zavar
2011 júniusában pedig még NEM volt felállványozva ez az ágyútorony.
Pontosan annak az ágyútoronynak a kidőlőfélben lévő oldalát támogatja egy általam "lyukasnak" elnevezett támpillér. Őszintén írva, én még ilyen típusú szerkezetet nem láttam más váraknál. Egyből eszembe ötlött, vajon miért ilyen lyukasra és miért nem belső felében is tömören falazták fel? De egyáltalán miért kellett ide támpilllér? Nem lett volna jobb, ha észreveszik a torony dőlését, akkor azt a falszakaszt újra alapozni és felfalazni? Hiszen ha az ellenség szétágyúzza azt a támpillért, utána dőlhet maga a torony is.
"Hivatalosan" már nem lehettek husziták. Ők ugyanis 1462-ben vezérükkel Jan Giskrával egyetemben meghódoltak Hunyadi Mátyás magyar király előtt. Ők alkották a megalakított, állandóan fegyverben álló zsoldossereg legelső egységeit. Amikor később Jan Svehla fellázadt, ő már a királyi fegyveres testület tagjaként fordult szembe uralkodójával.
Akkor miképpen lehettek volna még "valódi" husziták sokkal később 1475-ben?
Azt aláírom, hogy egykori husziták lehettek a hrussói vár megrohanói között, de akkor már nem kelyhes zászló alatt és a huszita tanukat hirdetve szállták meg, hanem egyszerűen szólva "nyereségvágyból".
"Az utolsó fotón én pózolok büszkén, mit sem sejtve, hogy hamarosan a kaputorony egyik fele a porba hull..."
Bocsánat a kérdésért, de statikus nem volt a helyszínen? Ha nem volt (nincs) akkor fel tudom ajánlani ilyen jellegű ismereteimet, bár az igazat megvallva várfal statikájával még nem volt dolgom.
Miután leomlott a felsővári kaputorony -- szerencsére nem akkor mikor ott áltam alatta -- hamarosan nekiláttak a várrom renoválásának. Én persze azt hittem, hogy ezzel a várrésszel kezdik. de nem így történt! A felsővári palotát fedték le és nekiláttak a belső boltozatok újjáépítéséhez. Más tényleg sok mindent kijavítottak az Alsóvárban is, de a leomlott felsővári kaputorony úgy áll, félig leomolva most is. Csak remélni tudom, hogy sorra kerül, mert tényleg tudjuk, PONTOSAN hogyan nézett ki.
Vigasztaljon a tudat, hogy Amerikában is egyre többen hagyják ott a FB-t, köszönhetően a napvilágra került botrányoknak. Jó nekünk itt a jó öreg Topikban... :-)))
Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesült ellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
Tehát ezt írja a Wikipédia.
Bár a számomra az 1711 előtti magyar történelem -- most már -- az érdeklődési terület, de kételyedre bennem is előtört a kíváncsiság. Így fellapoztam a "Magyarország hadtörténete II" vaskos kötetet, mit írt erről?
A könyv 1985-ben jelent meg, tehát a szocialista Kádár-korszakban. Ha abban elismerik, hogy a Budapestet védő magyar és német csapatok két utolsó ellenálló bázisát a Citadella és a Vár jelentette, akkor azt elhiszem. Sajnos közelebbi részleteket nem közöltek, hogy hány katona védekezett az egykori Habsburg-védőműben és milyen fegyverzettel? Valamikor 1945 február 9.-e körül kellett elfoglalniuk az oroszoknak. Mert a február 12-i harcokban már csak egyedül a budai várból kitörő egységeket említették meg.
Tehát szerintem igazad van, hogy a Citadella birtoklásáért is harcok folytak. Vagyis Magyarország történetében -- remélhetőleg -- ez volt az utolsó vár, pontosabban erőd ostrom.
Talán úgy lehetne tovább kutatni ezt a citadellai ostromot, hogy felmérni, vajon milyen fegyverektől származhatnak falainak sérülései? Elvégre egy géppisztoly és egy ágyú lövedéke által okozott rombolás más nyomot hagy.
Gasparovich Lászlónak nagyon komoly tévedései vannak ebben a könyvben. (másikat nem olvastam tőle) Tévesen adja meg a harckocsik típusát, A német járművek fényszórójára szerelt fényterelőt (hogy repülőről és oldalról ne nagyon lehessen látni) éjjellátó készüléknek nevezi stb. Éjjellátót valóban használtak a németek, elsősorban a Tigris B-n (királytigris). Ehez volt rendszeresítve az Sdkfz 251-nek ugy infravörös fényszóróval felszerelt altípusa. Gasparovich inkább a saját vágyait írja le mint a valóságot.
