Csak annyit olvastam, hogy a II. Világháborúban dőlt romba az addig lakott bozóki vár. De hogy pontosan miként történt a pusztulása, azt nem írták le. Az egyik archív fotón látni egy parasztszekeret, szerintem kővel teli. Talán az már a belső épületromok bontásakor készült. Az viszont nem fér a fejembe, hogy maguk a külső ágyútornyok és a várfalak nem sérültek meg különösebben. Mert tegyük fel ha belül német csapatok védekeztek, míg kívülről az oroszok támadtak, akkor a várfalakon is kellenének háborús sérülés nyomainak látszania. Akkor már inkább elképzelek egy belső épületbeli robbanóanyag általi pusztítást {???}
Sajnos Veress D. Csaba történész már nem tud újabb remekbe szabott vártörténeti könyveket írni, mert 2014-ben elhunyt. Gyűjtötte a régi pénzeket is, mert egy árverési katalógus előszavában megemlékeztek róla.
Apropó, felsorolom, hogy mely váras könyvek sorakoznak a polcomon a Zrínyi {egykor katonai} Kiadótól:
Eger, Szigetvár, Esztergom, Buda, Várak a Hegyalján, Komárom, Szeged, Arad, Felvidéki várak, Várak Baranyában, Várak a Balaton körül, Kanizsa, Székesfehérvár, Várak a Bakonyban, Győr, Gyula, Végvári dicsőség nyomában.
De vajon az egyik kötet hátoldalán bejelölt könyvek megjelentek-e? Mert én még sehol sem botlottam beléjük.
Tamás köszönöm a leírásokat Hunyadról és Koppányról.
Az utóbbiból jött az ötlet, hogy van nekünk egy méltatlanul elfeledett várunk, amit itt sem nagyon tárgyaltunk. Pápa várából nem sok maradt, pedig komoly erődítmény volt, sok harc színtere.
Hiszen már mióta kerestem az alábbi fényképnek a megoldását:
Tehát a te képed és megoldásod által kiderült, hogy az 1936-os TARAS BULBA filmet Sárospataki várnál is forgatták. Utánanéztem és valóban a helyszínnek ezt adták meg:
Nos egy általam nem ismert film 1930-as évekbeli feldolgozása. A Tarasz Bulba. Van a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc múzeum FB oldalán egy archív kép, ami a gyűjteményükbe van. Itt is díszletekkel egészítették ki a sárospataki várat.
Sajnos ez a könyv nincs meg nekem,de sokat olvastam Veress D Csaba várak a Balaton körül című könyvét, illetve ugyan ebből a könyvsorozatból a Várak a Bakonyban című művet szinten Veress D Csabától.
Igazán részletesen leírja a térség várainak folyamatos történelmét. Ezekben van Koppány elfoglalásáról is szó.
Nagy örömet és persze meglepetést is rejtett ez a nyomozás! Ha te nem erősködsz, nem kezdek bele. De mivel általában jók az érzéseid + megállapításaid, ez szöget ütött a fejemben.
Még két fotó a "Kislovag" film szépséges hölgyeiről:
Ami a történelmi filmek napjainkban való hiányát illeti, sajnos megint igazad van. Pedig hátratekintve a polcomra, számos remek históriát lehetne filmre vinni az ott sorakozó könyvek alapján. A Gyűrűk ura-filmek óta pedig tudjuk már, hogy egy csatajelenethez nem kell már kivezényelni a fél Néphadsereget... elég a számítógépes filmtrükköket bevetni!
Valóban a török uralta Koppány elfoglalása a magyar végváriak részéről nagyszabású zsákmányszerző portyának minősíthető. Meglepték éjszaka, levágták az őrségét, a zsákmányt összeszedték és hazavonultak.
Részleteket Takáts Sándor nagyszerű könyvében olvashatni:
Igen, jól írta Jazd, hogy az Oszmán Birodalom tipikus rablóállam volt, a folyamatos hódítás, ember és zsákmányszerzés növesztette óriásivá. Ha pedig megállt az a növekedés, akkor megindult a hanyatlása is, mint a XVII. század végére bebizonyosodott.
Perjés Géza történész fogalmazta meg az akciórádiusz elméletét, miszerint a szultáni hadseregnek a megindulási helyétől {Isztambul esetleg Drinápoly} mennyi időt vesz el a vonulása {egy gyalogos katona napi menetelése} és mennyi idő marad a magyarországi hadszíntéren való csatákra, ostromokra. A törököknél hagyományosan Kászim napján {október 26} véget értek a harcok, megkezdődött a hazavonulás. Kivéve persze a meghódított várakban szállást nyerő helyőrségeknek, akik ezután megismerkedtek a szomszédos magyar vérváriak borotvaéles szablyáival.
Az Isztambul - Bécs távolság légvonalban bő 1200 kilométer.
Ha mondjuk 1 janicsár naponta 20 kilométert talpalt, akkor 60 nap x 20 km. = 1200 vagyis 2 hónap alatt érhetett fel a Habsburgok székvárosához Bécshez. Persze közben ott várták a magyarországi végvárrendszer várai és őrségei.
Kérésedre utánanéztem az archívumomban Hunyad várának ostromait.
Először is tisztázni kell, hogy Hunyad településnél 2 vár létezett.
Az elsőt a jelenlegi, jól ismert vár mögötti magaslaton még az Árpád-korban építették meg. Hozzá kapcsolódó részletesebb információt nem tudok, régészeti feltárása még nem történt meg.
A második Hunyad vára a jelenleg is álló, a kirándulók által igen sokat ostromolt vár.
1409-ből maradt fen Luxemburgi Zsigmond király oklevele, amelyben hívének, Vajk havasalföldi előkelőnek adományoz birtokot Hunyadon. A megsárgult iratban várat nem említenek. Ezért a kutatók gyanítják, hogy a jelenlegi hunyadi vár alapjait Vajk, esetleg fia János alapozta meg. 1446-ban említik a várnagyát, aki a földesúr távollétében parancsolt a várnépnek. Mind Hunyadi János, mind fia Mátyás király idejében erre a vidékre nem tört be ellenség, így ostromára sem került sor. A támadható oldal felőli palota fényes kiépítésére is ez adott okot, miszerint nem vártak itt külső támadást.
A mohácsi vész utáni belharcokban azonban fordult a kocka.
1536-ban Czibak Imre serege vette ostrom alá, de nem járt sikerrel.
Később Vitéz Mihály havasalföldi vajda is eredmény nélkül volt kénytelen elvonulni a falai alól, bár felégette a várbeli épületek tetőzeteit.
1613 után Bethlen Gábor erdélyi fejedelem parancsára külső védőművel erősítették meg.
A XVII. század végén Apaffy Mihály erdélyi fejedelemé, majd fia kezére jutott.
1725-től a Királyi Kamara hivatalai költöztek helyiségeibe, így folyamatosan lakták, használták.
1784-ben ide menekült a vármegye nemessége a Horea-féle román parasztfelkelés elől, sikerrel védelmezték meg magukat a pórnép gyilkos haragja elől.
1854-ben óriási tűzvészben leégtek a vár fazsindellyel fedett tetői.
A szomorú állapotokra Arányi Lajos egyetemi orvos-tanár hívta fel a figyelmet egy metszetes album kiadásával.
1868-tól kezdve jelentős munkálatokat végeznek épületein, sok helyen lebontva az eredetit és a tervező építész elgondolásai szerint felépítve újat.
Összefoglalva: én 2 ostromáról tudok, de ezek részleteit sajnos nem ismerem.
Ezt jól lenyomoztad! Köszönet érte! Kár,hogy napjainkban kevés történelmi filmet forgatnak,pedig szerintem rengeteg embert bevinnének a mozikba. Én nem vagyok nagy mozizós,utoljára a Rettenthetetlent láttam moziban és az jó rég volt...
Arról nem is beszélve,hogy a mai filmes csúcstechnika mennyire felülmúlja a 30-50 évvel ezelőttit.
Hunyadi várát a XIX. században jelentős mértékben átépítették. Itt most nem arra gondolok, hogy például egyes tornyokat lebontottak vagy pluszban hozzáépítettek, hanem a meglévő épületeket formálták át az akkori "purista" ízlésvilág szerint.
Gerő László építész, a második világháború utáni magyarországi várrestaurálások egyik vezetője írta az alábbi cikket a Műemlékvédelem című szaklapban még 1957-ben Hunyad váráról.
Ezt valamelyik hozzászólásában Nagyon Várbarát kifejtette. A török birodalom,hasonlóan minden birodalomhoz a folyamatos harcokkal,hódítással és az ezekből befolyt adókkal,rablott javakkal tartotta fenn magát. Legalább is jelentős részben. Az sokszor mindegy is volt kire támadnak. Ha volt erejük, többfelé is hadakoztak.
Istenemre, ezt nagyon eltaláltad! Bevallom őszintén, még én is majdnem elhittem, miszerint az akkoriban még a Szovjetunióhoz tartozó {most már Ukrajna} területén emelkedő Kamienec Podolski váránál forgatták a "Kislovag" című lengyel filmet. Bár akadtak azért kételyeim...
De nem!!!
A "Kislovag" című filmet ugyanolyan körülmények között vették fel, mint nálunk az "Egri Csillagokat". Vagyis kimenve egy alkalmas terepre, ott felépítették Kamienec Podolski várát... legalább is egy részét, nagyjából hasonlatosra.
Elkezdtem nyomozni a NET végtelen információs óceánjában. Az egyes lengyel oldalak szövegét a GOOGLE fordítóval értelmeztem, így sajnos előfordulhatnak a szövegben "furcsaságok". De azért nagyjából ki lehet venni, hogy Chechin várromja melletti magaslatra építették fel a filmgyári munkások azt a várat, ahol a nagy török ostrom lezajlott.
Kamieniec Podolikot Jerzy Hoffman emlékére felújították a "Mr Wołodyjowski" felvétele közben. A Kamieńc-i képeket nem filmezték, azonban a film céljára Kamieniec kastélya Chęciny közelében épült.
Voltak olyan idők, amikor a lengyel filmek termelői olyan költségvetéssel rendelkeztek, amelyet a mai rendezők csak álmodhatnak. 1969-ben nagy erőfeszítéssel valósult meg Pan Wołodyjowski Henryk Sienkiewicz regényének hihetetlen látványossága is. Az előállítási költségek rekordszámú 40 millió PLN-t értek el. Bizonyos jelenetekben több ezer extrával álltak elő, amelyeket a részletekre nagy figyelmet szentelt jelmezek öltözködtek. A fotókat lelőtték többek között Bieszczady-ben, Chęciny-ben, Borów közelében, Pomerániában, valamint a Szovjetunióban.
Számos hatalmas kültéri díszítést állítottak fel a filmhez, többek között Raszków városa és a Hreptynia istállók épültek. A legnagyobb rekonstrukció Chęciny-ben volt. Itt helyreállították a Kamieniec Podolski kastély részét, amelyet védekezett, és amelyben Wołodyjowski ezredes meghalt. Az Alsó Kastély bástyáját és a mellette lévő középkori Felső vár egy részét felállították. Nem igaz, hogy a Kamieniec-erődet a Chęciny-i kastély romjain rendezték. A mock-up a romoktól keletre fekvő magaslaton épült.
A "Pan Wołodyjowski" film Chęciny 40. évfordulója alkalmából Robert Jaworski önkormányzat polgármestere és városának Chęciny városa meghívására, Jerzy Hoffman rendezőn keresztül.A nagymesterrel való találkozás az antik Niemczówka-ban történt.A lakosok számára ez egy nagyszerű esemény és tapasztalat volt, Jerzy Hoffman pedig elismerte, hogy rendkívüli szentimentális utazás volt.
A rendező Jerzy Hoffman pontosan a feleségével Chęciny-hez érkezett a film premierjének negyvenedik évfordulójára, amelyre 1969. március 28-án került sor. Két napot töltött Chęciny-ban. Az emberek tömegei érkeztek a történelmi Niemczówka pénteki találkozóra a rendezővel. Itt, ahogy a királyi várost illeti, a vendégeket királyi üdvözölték. Volt emlékek, és maga a rendező beszélt arról, hogyan készült a film. - Régóta keresünk egy helyet Lengyelországban, amely alkalmas lenne a csatatérok felvételére. Amikor végre eljöttem Chęciny-be, azt mondtam, hogy ezt keresem - mondta Jerzy Hoffman. - Különben is, a kastély környéke teljesen egyedi volt. Itt nem volt harisnya, és ennek köszönhetően a vár inrunjának felvétele során azt a benyomást kelthettük, hogy sok ember van - hangsúlyozta az igazgató.
Chęcinyben, negyven évvel ezelõtt volt itt, hogy a lengyel mozi egyik leghátrányosabb filmje - a "Pan Wołodyjowski" filmalkotása jött létre. A legnagyobb harci jeleneteket Chęciny-ban lőtték le. Ezenkívül a film a Koszalin régióban található Borów közelében, valamint a Szovjetunióban a tizenhatodik századi tatár erődítmény romjaiban és a Łódi filmgyártó csarnokaiban készült a Bieszczady-hegységben. Azonban Chęciny-ban volt a film véglegesítése, nevezetesen Kamieniec ostroma és Michał Wołodyjowski halála. És mindez a hatalmas szabadtéri díszítések hátterében, amelyeket itt hoztak létre a film céljaira. A kastély romjaiban rekonstruálták a várat, Raszkóv városát építették és a Hreptyoff-erődöt építették. - Néhány építész, aki hozzánk jött, hogy hatalmas maketteket állítson fel, megismerkedett a jövőbeli feleségükkel Chęciny-ban - mondta Janusz Porzucek, egy chęckowski tanár, aki egy extrák filmjében játszott. Kiderült, hogy tökéletesen emlékszik az évek eseményeire. - Az ilyen nagyszerű mesterekkel való munka egy felejthetetlen élmény számomra és kollégáim számára. Közel 3 ezer extrát vettek részt a harci jelenetekben. Minden csoport megkapta a számát. Emlékszem pontosan, hogy Jerzy Hoffman dicsérte Chęciny csoportunkat a tökéletes térközre a szetten, és azt mondta másoknak, hogy vegyenek példát. Köszönjük Önnek és kollégáinak a lehetőséget, hogy ilyen csodálatos kalandot tapasztalhassanak - mondta Janusz Porzucek, aki ezeket a szavakat a rendezőnek irányította. - Örülök, hogy ezt hallom - mondta Jerzy Hoffman, aki személyesen üdvözölte a Niemczówka Łokietek Halljában tartott találkozón jelen lévő összes extrát. A rendező elismerte, hogy 40 évvel ezelőtt a munka a munkálatokon sokkal nehezebb volt, mint jelenleg. - Az emberek tömegét kellett irányítanunk. Csaknem háromezer extra játszott a harci jelenetekben, amelyeket Chęciny-ben lőttünk. Kielce-iskolák katonái és diákjai voltak. Mivel nem voltak walkie-talkiesek, akkor tényleg felmerült az a gondolat, hogy számokat adjak bizonyos csoportoknak - felidézte Jerzy Hoffman, aki szintén beszélt a sorozatban bekövetkezett eseményekről. - Egy teherautó jelenik meg az egyik lövésnél. Ezután robbanásveszélyt készítettünk. Az első kísérlet sikertelen volt, mert a pirotechnikai eszközök meghibásodtak. Újra kellett lőnünk, majd elindult egy teherautónk, amely a keretbe lovagolt. Szerettem volna megismételni a jelenetet, de pirotechnikusaink azt mondták, hogy lehetetlen, mert nincs több robbanóanyaguk - mondta Jerzy Hoffman. - Azonban nincs gonosz, mert köszönöm, hogy a tömeg jött a mozikba. Állítólag feltételezték, hogy a teherautó valóban látható-e. Jó promóció volt - nevetett a rendező.
A "Pan Wołodyjowski" a lengyel filmművészet egyik legjelentősebb filmgyártásává vált. A filmet tömegek figyelték. A ragyogó szerepet játszotta: a késő Tadeusz Łomnicki - Pan Wołodyjowski, Magdalena Zawadzka - Baka, Mieczysław Pawlikowski - Zagłoba, Barbara Brylska - Krzysia, Jan Nowicki - Ketling, Hanka Bielicka - stolnikowa, valamint Daniel Olbrychski - Ázsia Tuhajbejowicz. Henryk Sienkiewicz regényének filmes adaptációja premierje 1969. március 26-án, Kielce-ben zajlott, és a hivatalos bemutató Varsóban, a Kongresowa moziban március 28-án került megrendezésre.
A film premierjének 40. évfordulóján a tömeg a "Pan Wołodyjowski" -et nézte Chęcinyben, egy olyan városban, amelyet Jerzy Hoffman nagyszerűen felidézett az ülés során. - Emlékszem, Chęcinyben voltak a legjobb darált húsgombók. Az egész csapat elment hozzájuk - mondta a rendező kedvesen és mosollyal. A péntek estén már régen emlékeztek. Végül a kommunális polgármester és a Checiny város, Robert Jaworski adta Jerzy Hoffmannak egy festményt, amely a várat Chęciny-ben ábrázolja, és megköszönte neki, hogy jön. - Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ilyen nagyszerű embert fogunk otthont tartani a királyi városunkban. Örülünk, hogy munkájának köszönhetően Chęciny és néhány lakosának lehetőségük volt a lengyel filmművészet örökéletébe való bekapcsolódásra - mondta Robert Jaworski polgármester és Elżbieta Trzepizur-Krupa egy verset, amelyet kifejezetten a nagymester számára írt. Hálásan hatalmas csokor virágot kapott tőle és feleségétől. Jerzy Hoffman sokáig válaszolt a kérdésekre, majd türelmesen aláírta az ő autogramjait.
Másnap a rendező Jerzy Hoffman részt vett a TVP Kielce "Studio Balkon" reggeli hírműsorának rögzítésében. Az egyórás program élő közvetítésével egyenesen a Chęciny történelmi Niemczówka Łucziet termében volt. A program után, a feleségével és a községi hatóságokkal Jerzy Hoffman meglátogatta ezeket a helyeket Chęciny-ben, amelyet negyven évvel ezelőtt emlékezett, amikor itt lelőtte első játékfilmjét.
A találkozó Jerzy Hoffman nagy rendezővel Chęciny-ben nyitotta meg a "Pan Wołodyjowski" premierjének 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeket. Nyáron a kastély Henryk Sienkiewicz regényének éjszakai olvasóját fogja ellátni, amelyet a trilógiai vetítésről szóló zeneszerzéssel egyesítenek. Jerzy Hoffman megígérte, hogy eljut a Chęciny következő ülésére. Egyes szereplők is bejelentették jelenlétüket. Már most türelmetlenül várjuk ezt a nagyszerű eseményt.
Koppány völgyben, pontosabban annak lankás északi oldalán épült, magaslatok (tornyok) nélkül. Eredetileg ha jól emlékszem az enyingi Török családnak volt itt egy várkastélya, minden valószínűség szerint a Szenyér, Ötvöskónyi, Koroknya vonalhoz hasonló négyzetes alapú építmény a sarkain kis bástyákkal. Ezt vette körül az ötszögű palánkvár. Ezenkívül volt a várárok, és mocsár.
Számomra elég fura, hogy méretben hasonló, és ugyanolyan technikával készült várak ostromában mekkora különbségek voltak az eredményességet tekintve.
Koppányt például egy párezres végvári sereg simán bevette (felégette) egy-két nap alatt komolyabb tüzérség nélkül, míg Szigetvárt a százezres sereg alig bírta elfoglalni egy hónap alatt.
Apropó, felsorolom, hogy mely váras könyvek sorakoznak a polcomon a Zrínyi {egykor katonai} Kiadótól:
